Az értekezés arra tesz kísérletet, hogy feltárja a Bologna-folyamat magyarországi bevezetését multidimenzionális, többszereplős és többszintű (nemzeti/központi, intézményi és diszciplináris) perspektívából a teljes közpolitikai folyamaton keresztül (közpolitikai napirend, programalkotás, döntéshozás, implementáció és értékelés). Az értekezés négy részből és nyolc fejezetből áll. Az elméleti részben meghatározzuk a munkánk konceptuális-analitikai keretét, amelyet az ún. „közpolitikai foyamatban” találunk meg. Ezzel értelmezhetővé válik a Bologna-folyamat és a felsőoktatás reformjának kibontakozása és fejlődése egy hosszabb időtávon keresztül (1999-2009). Valamint fontos támpontokat kapunk az egyes közpolitikai szakaszok eseményeinek és dinamikájának, a felsőoktatás-politikai aktorok a reform sorsának alakulásában betöltött szerepének, és a kapcsolódó narratívák és diskurzusok vizsgálatához. A magyarországi makro- és mikroimplementáció folyamatának feltárására önálló empirikus adatgyűjtést szerveztünk, ahol a dokumentumelemzés és az interjú volt a két fő adatgyűjtési módszerünk és egyben forrásunk is. A dokumentumelemzésbe bevonható források és a interjúk (felsőoktatás-politikai kulcsszereplők) tekintetében a lehető legnagyobb sokszínűségre törekedtünk. Az empirikus kutatás bemutatását a közpolitikai szakaszoknak megfelelően strukturáltuk. A kutatást bemutató első fejezetben áttekintjük a formális napirend kialakulását és a programalkotás folyamatát: két felsőoktatás-politikai napirend, reformelképzelés, változás-szemlélet áll szemben egymással, amelyek mögött eltérő aktorok, érdek és értékvilágok, probléma-konstrukciók, megoldások és implementációs modellek húzódnak meg. A formális napirendet a reformprogram vitájának tárgyalásával folytatjuk, ahol megmutatjuk azokat a történeteket és diskurzusokat, amelyek a reform fejlődését kísérték. Ezt követően a főszereplők erőpróbáin és a vitáin keresztül bemutatjuk a reform ambíciók sorsát a döntéshozásban. A politikai aréna a komprehenzív reform elbuktatásának és a jelentős kompromisszumok megkötésének legfontosabb terepe. Majd az implementációt követjük nyomon és a reformeredmények értékelését gyűjtjük össze különböző aktorperspektívákon keresztül. Végül, a kutatási eredmények alapján levonható következtetésekkel zárjuk az értekezést.

The objective of the dissertation is the study of the introduction of Bologna process and two-cycle degree system from a multiactor, multidimensional and multilevel (national, institutional and disciplinary) perspective through the whole policy cycle (from agenda setting and programming through decision-making to implementation and evaluation). The dissertation consists of four parts and eight chapters. In the theoretical part we are introducing our conceptual-analytical framework, which is the “public policy process”. With this tool can be studied the development of Bologna process and the higher education reforms through a longer period (1999-2009). In addition, the conceptual-analytical framework provides important basis for the interpretation and study of the particular events, the dynamics of policy stages, the role of higher education actors in the progress of the reform, and the reform narratives and discourses. The empirical research studies the macro- and micro-implementation of the Bologna process and Bologna-inspired reforms through documents and interviews. In this regard we were strived to include in the analysis the most possible higher education actors and the largest variety of documents. In the dissertation the presentation of the empirical research and results is structured according to the particular stages of the public policy process. Firstly, we will show the emergence of the formal agenda and the programming period: there is opposed two different higher education agenda, reform and change perspective, behind which lays different actors, interests and values, problem definitions, resolutions and implementation models. After this we will continue with presenting the reception of the reform program in the higher education policy arena. There will be showed the narratives and discourses which followed the unfolding of the reform. Then through the showdowns of the main actors and the debates will be presented the destiny of the reform in decision-making. This political arena is the most important ground for the failing of the comprehensive reform and there is effected the main compromises. Next to this, we will follow the implementation and collect the evaluations of the reform results through different actor perspectives. Finally, based on the research results the conclusions will be drawn.