A disszertációban a környezetvédő és az egészségviselkedés összefüggésével és az összefüggés hátterében álló lelkiismeretesség személyiségvonással és értékrendszerrel foglalkoztam. Legfőbb hipotézisem az volt, hogy a környezetvédő és az egészségvédő magatartás összefügg egymással. Továbbá feltételeztem, hogy az összefüggés közös, személyiségben rejlő, oki háttérre vezethető vissza. A kérdőíves felmérés 2005 tavaszán zajlott le, amely 269 fős mintát eredményezett. A környezetvédő magatartás mérésére az Általános Ökológiai Magatartás skálát (GEB) használtam (Kaiser, 1998). Továbbá ennek mintájára alkottam meg saját egészségviselkedésre vonatkozó skálámat. Az értékek mérésére Schwartz PVQ IV (Portrait Values Questionnaire) érték kérdőívét használtam fel (Schwartz és mtsai, 2001). A lelkiismeretesség mérésére Goldberg Nemzetközi Személyiség Tétel Gyűjteményéből (International Personality Item Pool, 2001) a 60 tételes verziót használtam. Az értékek kapcsolatban állnak mind a környezetvédő magatartással, mind az egészségmagatartással. Jelentős az átfedés az értékek és a magatartások közötti összefüggések mintázatában. A lelkiismeretesség mindkét magatartásra egyaránt hatással van: aki lelkiismeretesebb, valamivel hajlamosabb környezetvédő illetve egészségviselkedéseket végezni. A regresszió analízisek eredményei szerint a lelkiismeretesség és az önkiterjesztés értékorientáció egyaránt bejósolja a környezetvédő és az egészségviselkedést is, és mindkét háttértényezőnek, a személyiségvonásnak és az értéknek is van szerepe. A kutatás legjelentősebb eredményének a felállított strukturális modellt tekintem. Az elemzés első lépése a két viselkedés közötti korreláció megállapítása volt, amihez konfirmatív faktoranalízist használtam fel. A két viselkedés közötti korreláció 0,493. A második lépésben a szocio-demográfiai háttérváltozók hatását kontrolláltam. Ez azt a célt szolgálta, hogy kiszűrjem, ha a háttérváltozók közül valamelyik az összefüggés közös oka. A szocio-demográfiai változók közül egyedül a település mérete változó felel meg annak a kritériumnak, hogy minkét viselkedésre szignifikáns hatással van, viszont ez a változó arra nem képes, hogy önmagában megmagyarázza viselkedések közötti összefüggést. A harmadik lépésben a lelkiismeretesség két viselkedés közötti összefüggésre kifejtett hatását vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, hogy a két viselkedés közötti korreláció betudható-e a személyiségvonásnak. A lelkiismeretesség pozitívan és szignifikánsan hat mindkét viselkedésre. A lelkiismeretesség tehát közös háttértényezője a két viselkedésnek, viszont önmagban nem képes a viselkedések közötti kovarianciát megmagyarázni. A negyedik lépésben az értékeket is bevontam a modellbe. Mindezt úgy, hogy az előző lépésekben szereplő háttérváltozók hatása továbbra is kontroll alatt maradjon. A bioszférikus érték pozitívan és szignifikánsan hat az egészségviselkedésre és a környezetvédő viselkedésre is. A segítőkészség értéke szignifikánsan és pozitív irányban hat az egészségviselkedésre, viszont nem hat a környezetvédő viselkedésre. Az eredmények azt mutatják, hogy aki magasabbra értékeli a bioszférikus és segítőkészség értékeket, nagyobb valószínűséggel viselkedik környezetvédő módon és egészségesen. Tehát a kétféle viselkedés hasonló érték háttérrel rendelkezik. Amikor az összes általam szerepeltetett háttértényező együttesen jelen van, azok képesek szignifikánsan csökkenteni a két viselkedés háttértényezők által nem magyarázott hányadának összefüggését. Ez azt jelenti, hogy ezek a háttértényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megmagyarázzák a két viselkedés közötti összefüggés egy részét. Összefoglalva: a kutatásom eredményei azt bizonyítják, hogy azon túlmenően, hogy feltártam a kétféle viselkedés közötti összefüggés tényét, szocio-demográfiai, személyiségben és értékpreferenciákban rejlő magyarázatot sikerült találni az összefüggés egy részére.

The purpose of my doctoral dissertation was to investigate (a) whether propensities to perform health preserving behaviors and environmentally friendly behaviors are correlated and (b) to which degree correlations between the two types of behavior can be attributed to common roots such as personality, values, and/or demographic variables. My major hypothesis was that proenvironmental behavior and health behavior are related. Further I expected that this relationship can be attributed to common background factors, namely conscientiousness and values. The survey was administered in 2005. I had a convenience sample of 269 Hungarian residents age 18+ who filled out a 12-page questionnaire. For measuring proenvironmental behavior I used the General Ecological Behavior (GEB) scale (Kaiser, 1998). I constructed a new measurement for health behavior based on goal-directed approach. I measured values by PVQ IV (Portrait Values Questionnaire) (Schwartz et al, 2001). I used one of the big-five factors as a background trait variable, namely conscientiousness for which I used Goldberg`s International Personality Item Pool (2001). Values are related to both proenvironmental behavior and health behavior. There is a great overlap between the two patterns of correlations. Conscientiousness affects both behaviors: those who are more conscientious tend to behave in an environment-friendly and healthy way. Both background factors (trait, self-transcendence value orientation) are relevant predictors in the regression analyses for the two behaviors. I regard the structural modeling as the most important part of my research. In the first step I analyzed the bivariate correlation among the two behavior categories by means of confirmatory factor analysis. The correlation between the two behavior variables is 0.493. In the second step partial correlation analysis was conducted, controlling for a number of background characteristics. Of these only size of settlement fulfils the basic criterion for being able to account for co-variation and it is only able to account for a small and non-significant part of the correlation between the two behaviors. In the third step I examined the influence of the personality trait conscientiousness on the correlation between the two behaviors to check whether the significant correlation between the behaviors could be caused by both being rooted in a common personality trait. Conscientiousness is positively and significantly related to health behavior and to pro-environmental behavior. But although conscientiousness seems to be a common antecedent of the two behaviors it cannot account for the significant covariance of the behaviors in itself. In the fourth step I examined the influence of the individual’s value priorities on the correlation between the two behaviors. At the same time, I controlled for the effects of demographic variables and personality. Biospheric values are positively and significantly related to health behavior and to pro-environmental behavior. Helpfulness values are positively and significantly related to health behavior, but not to pro-environmental behavior when biospheric values are controlled. This implies that someone giving a higher priority to biospheric and helpfulness values is more prone to behave both in an environmentally friendly and in a healthy way at the same time. Hence, the two behaviors seem to be rooted in the same value priorities. There is a significant attenuation on the correlation between health and proenvironmental behavior when background characteristics, conscientiousness and value priorities together are present as common antecedents. This indicates that all these factors contribute to explaining the relationship between the two behaviors. To sum it up: the results of my research show that there is a connection between proenvironmental and health behavior and I could cover some part of the background variables of socio-demographics, personality and values.