A népzeneoktatás dimenziói a művészeti nevelés kurrikuláris és extrakurrikuláris színterein
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Dolgozatunkban arra vállalkoztunk, hogy a magyarországi népzeneoktatásról és népzenészképzésről történeti és módszertani szempontból átfogó képet nyújtsunk. Vizsgáljuk, hogy milyen hasonló és különböző szerepei vannak a népzeneoktatásnak és a népzenészképzésnek a kurrikuláris és extrakurrikuláris színtereken. A népzeneoktatási színterek besorolását (kurrikuláris /iskolai, tanórai/, valamint iskolai és iskolán kívüli extrakurrikuláris oktatás) járjuk körül a szakirodalom alapján. A lehetséges tanulói és tanulási utak a népzeneoktatásban, népzenészképzésben a szoros kapcsolatban álló, legtöbbször kölcsönhatásban létező két színtér között valósulnak meg. Kutatásunkban kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaztunk. Interjús kutatásunkban válaszadóink meghatározó egyéniségei a mai népzeneoktatásnak, népzenekutatásnak és népzenei életnek, valamint kapcsolódnak nemcsak az intézményes, hanem az intézményen kívüli színterekhez is. Az interjúhoz saját kérdőívet készítettünk. Kutatásunk második része a népzenészképzésben részt vevő szakgimnáziumi tanulók és egyetemi hallgatók korosztályi sajátosságait feltáró, összehasonlító felmérés, valamint a növendékek és hallgatók körében végzett, a népzeneoktatás szerepeire is vonatkozó vizsgálat volt fókuszcsoportos interjúval. A komparatív elemzés másik oldalát a Magyar Ifjúság Kutatás 2016-os adatainak szekunder vizsgálata biztosította. Kutatásunk harmadik részében, a papír alapú önkitöltős kérdőíves felmérésben – a 2018/2019-es tanévben – szakgimnáziumi népzenészképzésben tanuló növendékek (N=103) vettek részt Magyarország nyolc, népzenészképzést is folytató intézményből. A vizsgálati minta a szakgimnáziumi népzenészképzés növendékeinek teljes populációja volt. Mérőeszközünk részben saját fejlesztésű. A háttérváltozók vizsgálatához alapként vettük a “Zenetanulás Magyarországon 2017” kutatás kérdőívén szereplő kérdéseket és kategóriákat (Szűcs, 2018). A célokat vizsgálva a szakgimnáziumi tanulók szakirányú továbbtanulásra, és ezen keresztül a népzenész, népzenetanár hivatásra is készülnek, ez speciális cél- és feladatrendszert jelent a középfokú intézményesített népzeneoktatásban/népzenészképzésben. Az egyetemi hallgatók továbbtanulási szándékaikban saját tanulási motivációként és jövőképük tervezésében jelölték meg a népzeneoktatás szerepeit. A szakgimnazisták motivációinak mintázata inkább az aktuális tanulmányokhoz, a szakmai fejlődéshez és a személyiségfejlődéshez kapcsolódnak. A célok megvalósulásában mindkét színtéren jellemző volt az önkifejezés megélése, a közös zenélés mint élményszerzés és a motiváció megléte. Kutatásunkban a szakemberek az extrakurrikuláris népzeneoktatás szabályozó dokumentumairól úgy vélekednek, hogy jelenleg nincs egységes vagy előírt használat, azonban szükségesnek vélik az iskolán kívüli népzeneoktatásban. Feltételeztük, hogy a kurrikuláris és az extrakurrikuláris színtéren az oktatók módszertani repertoárja, az általuk felkínált vagy biztosított tanulói tevékenységformák gazdagsága nem azonos. A szakemberek inkább az azonosságokat emelték ki a módszerek és a tanulói tevékenységformák alkalmazásában: az önkifejezést szolgáló és élményszerűségen alapuló tudásátadás módszere lenne kívánatos az iskola keretein belül és kívül is. A növendékek mind a tevékenységek, mind az élményszerzés vizsgálatában a népi hangszeres zenélés aktivitását teszik a középpontba mindkét helyszínen. A népzeneoktatás szerepei a növendékek szerint eltérő mértékben valósulnak meg a két színtéren, az extrakurrikulumban az élményeket formáló zenei tevékenységek gazdagabbak, és a zenei aktivitást jobban igénylik, mint a tanórákon megvalósulók. Kerestük az összefüggést a népzenei tanulmányok kezdetének színtere és az extrakurrikuláris alkalmakon való részvétel gyakorisága között. Nincs szignifikáns különbség abban, hogy azok, akik nem alapfokú művészeti iskolában/zeneiskolában kezdtek el népzenét tanulni, gyakrabban járnak-e iskolai szervezésen kívüli – extrakurrikuláris – alkalmakra, mint azok, akik ott kezdtek népzenét tanulni. Az alapfokú művészeti iskolában/zeneiskolában kezdett növendékek több mint kétharmada, a nem alapfokú művészeti iskolában/zeneiskolában kezdett növendékek közel háromnegyede soha nem vett részt népzenei gyűjtésben. A gyűjtésen való részvétel ilyen kis mértékének okát az eredmények alapján a növendékek anyagi helyzete is adhatja. A népzenei képzésben részt vevő fiatalok társadalmi pozíciója, személyiség- és identitásfejlődése megfelel a magyar fiatalokénak, különbségüket a konzervatív-hagyományos értékrendjük, nagy szakmai elkötelezettségük adja. A népzenészképzés jövőképét alakíthatja a tanulók és hallgatók jellemzőinek feltárása, a tanulói utak követése, extrakurrikuláris módszertani útmutató létrehozása, és annak megvalósítása, hogy a népzenei gyűjtés mindenki számára elérhetővé váljon tanulmányai során. Kutatásunk eredményeként kijelenthetjük, hogy a kurrikulumot kiegészíti az extrakurrikulum, így a kettő összefüggésében nyer teljességet a népzeneoktatás és népzenészképzés.
In our thesis we attempted to provide an overall picture of folk music education and professional folk musician training from a historical and methodological point of view. We investigate what similar and different roles of music education and professional folk musician training have on curricular and extracurricular scenes. Based on the literature, we elaborate on ranking of folk music education (curricular /in school, during classes/, and extracurricular education in school and outside of school). Possible ways to study and to teach folk music and to train folk musicians professionally are mostly realised between the two scenes which are in tight interrelation. We have applied quantitative and qualitative methods in our research. In our interview research the responders are remarkable personalities of today’s folk music education, folk music research and folk music life, moreover, they are related not only to scenes of institutions but also to ones outside of them. We had made a questionnaire of our own to the interview. The second part of it is a comparative survey exploring the age specifities of vocational high school students and university students participating in professional folk musician training; and what also belonged to the second part was an investigation with a focus group interview students and pupils referring also to the roles of folk music education. The other side of the comparative analysis was provided by a secondary investigation of the data of Hungarian Youth Research from 2016. In the third part of our investigation, in the paper based questionnaire survey to be filled individually – in the school year of 2018/19 – vocational high school students (N=103) of professional folk musician training took part from eight Hungarian institutions that provide folk musician training as well. Sample of investigation was the whole population of students in folk musician training in vocational high school. Our tool of measure was partly self-developed. To the investigation of background variables we took questions and categories (Szűcs, 2018) on questionnaire from „Music studies in Hungary 2017” as a base. Investigating aims, Vocational high school students prepare for specified higher education, and through this, also to the professions of folk music teaching and folk musicians. This means a specific aim- and task system in intermediate institutionalised folk music education and training. University students claimed that their motivations for higher educations are the plans of their future, regarding the roles of folk music education. Motivational patterns of vocational high school students are connected rather to actual studies, professional development and character development. In the realisation of goals, it was representative in both scenes to experience self expression, playing music together as gaining experiences and possessing motivation. In our research the professionals’ view about documents regulating extracurricular folk music education is that currently there is no unified or prescribed use, however, they consider it necessary in folk music education outside of school. We supposed that in the curricular and extracurricular scenes, the methodological repertoir of the educators and the variety of student activity forms provided by them are not similar. Professionals highlighted similarities in appliance of methods and student activity forms: method of passing knowledge based on experiences and assisting self expression would be desirable inside and outside of the school as well. By the students’ answers, both the activities and the results of investigating entertainment place folk music activities in the focus, in both scenes. According to students, the roles of folk music education are realised differently in the two scenes, in the extracurricular scene musical activities shaping experiences are richer and require more musical activity than the ones during classes. We wished to find the correlation between the scene of the start of folk music studies and the frequency of participation on extracurricular events. There is no significant difference in the issue of those who started studying folk music in not a basic level school or music school, do they attend extracurricular events, than those who started to study there. More than two-third of students started in elementary art schools, while almost three-fourth of students started in non-basic level art school/music school never took part in folk music field collection. According to the results, one reason for the low participation in field collection could be the financial condition of students. The social position, character- and identity development of young people taking part in folk music education equals to that of Hungarian youngsters, any differences present are resulted from their conservative-traditional value system and their great professional dedication, which are all motivational for further researches. Exploring the characteristics of folk music pupils and students can shape the future vision of folk music education/folk musician training. For shaping future vision we also take up creating extracurricular document standards, the realisation of making folk music collecting accessible to each student during their studies, just as well as following and analysing paths of students and studies. As a result of our research we can claim that curriculum is complemented by extracurriculum, so in the correlation of the two folk music education and folk musician training gain integrity.