Hargita megyei magyar pedagógusok szakmai életminősége

Absztrakt
Kutatásomban Hargita megyei magyar általános iskolai pedagógusok szakmai életminőségét vizsgáltam. Az operacionalizálás során a szakmai életminőségnek következő komponenseit állapítottam meg Herzberg (1968) kéttényezős elmélete és Robertson és Cooper (2011) szakmai életminőségre vonatkozó modelljére alapozva: az iskola tárgyi, anyagi feltételei, munkahelyi kapcsolatok (gyerekekkel, kollegákkal, szülőkkel), az iskola légköre, az iskola vezetése, az oktatási rendszer jellegzetességei (átláthatóság, változások kiszámíthatósága, biztonság) és társadalmi megbecsültség. Mivel kutatásom elkezdéséig nem voltak releváns adatok sem általában a romániai magyar pedagógusokról, sem ezen belül a székelyföldi, Hargita megyei pedagógusokról, fontos összegezni ennek a csoportnak a jellemzőit. Életkor szerint fiatalabbnak tűnik, mint ami Romániában általában jellemző, ugyanis az átlagéletkor 41 év közöttük. Feminizálódott csoport, ami nem meglepő, a mintának több mint háromnegyede nő. A pedagógusok több mint fele falun tanít, de kb.10%-uk ingázik városról falura. Nagy részük házasságban vagy elkötelezett kapcsolatban él, és fele-fele arányban élnek családi házban és tömbházlakásban. Önértékelt egészségi állapotukat is jónak vallják, annak ellenére, hogy átlagpopulációhoz képest magasabb arányban van jelen közöttük a reumatoid artritisz mint pszichoszomatikus betegség, a szorongás és az elalvási problémák. Társas támogatás terén azt állapíthattuk meg, hogy a szűk társas hálót erős megtartó erőnek érzékelik, hogy a barátság fogalma a szűk családi kötelékekhez hasonló jelentéssel bír régiónkban, és hogy az ismerősöktől inkább instrumentális jellegű támogatásokat várnak el a pedagógusok. Döntő többségük vallotta magát vallásosnak, ami Székelyföldön még jelentős erőforrásnak számít. Szakmai életminőségük meghatározása a TSWQ speciálisan tanárok számára kialakított életminőség-skála mentén, illetve munkahelyük tárgyi és személyi feltételeinek bemutatása segítségével történt. Ezen kívül társadalmi megbecsültségükkel kapcsolatos percepciójukra is rákérdeztem. A kvantitatív adatok azt mutatták, hogy a Hargita megyei általános iskolai pedagógusok leginkább az oktatási rendszer átláthatóságával és a változások kiszámíthatóságával elégedetlenek. Legjobbnak gyerekekkel való kapcsolatukat ítélik meg, ami arra utal, hogy szakmájuk lényegével összhangban vannak. Kollegáikkal és a szülőkkel való kapcsolatukat is jónak érzik. Az adatok érdekes módon arra utalnak, hogy nem különösebben elégedetlenek bérezésükkel, anyagi helyzetükkel pedig még ennyire sem, ami arra utal, hogy kiegészítő pénzforrással rendelkeznek. A megbecsültség anyagi mutatója kevésbé tűnik meghatározónak ahhoz képest, ahogyan a társadalmi megbecsültségüket érzékelik. Az derült ki ugyanis, hogy a pedagógusok majdnem fele nem elégedett a megbecsültséggel, amit a társadalom részéről érzékel. Nagyjából ugyanilyen képet mutat az is, hogy mennyire egyezik tanításról való elképzelésük az oktatási rendszer által kitűzött célokkal. A szakmai életminőség mögöttes tényezőit kutatva az derült ki, hogy azt leginkább a globális életminőség szintje és a munkahely kapcsolati jellegű tényezői befolyásolják. A munkahelyi kapcsolatok annyira fontosak a regressziós modell szerint, hogy a munkahely tárgyi és pszichoszociális tényezői közül kizárólag ezek befolyásolják szignifikánsan a szakmai életminőség alakulását. A TSWQ által mért szakmai életminőségen belül az iskolához való kötődést a kollegákkal és a szülőkkel való viszony határozza meg, a tanári hatékonyság szintjét pedig a gyerekekkel való kapcsolat. Az oktatási rendszer diszfunkcionalitásai, bár egyértelműen érzékelik a pedagógusok, nincsenek jelentős hatással szakmai életminőségükre. Ezzel ellentétben, ha a gyerekekkel való kapcsolat sérül, az sokkal jobban érinti szakmai életminőségüket, sőt, a pályaelhagyás jelentős indoka is lehet. Ezt a pedagógusokkal való beszélgetések is megerősítették, ugyanis az interjúk elemzése során a következő manifeszt tartalmakat sikerült azonosítani: - A sok és fölösleges adminisztratív munka, az átláthatatlan rendszer mint bizonytalanságot és energiaveszteséget okozó tényező. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusok leginkább az oktatási rendszer átláthatatlanságát, változásainak kiszámíthatatlanságát érzékelik problémának és a bürokratikus szervezetek jellemzőjeként (Crozier, 1981) itt is jelenlévő értelmetlen papírmunkát. - A szülői elvárások növekedése, a szülői felelősség csökkenése. Úgy érzékelik, a 2000-es évektől egyre növekedtek a szülői elvárások a pedagógus és az iskola felé, a pedagógusi szerep egyre komplexebbé vált, de véleményük szerint az értékátadás mint kortól és társadalmi berendezkedéstől független magva a pedagógusi szerepnek és a gyerekekkel való kapcsolat mindent felülíró jelentősége. - A pedagógusi szerep pluralizálódása (családi funkciók áttevődése az iskolára, információs társadalomban való eligazodás, értékek szelektív átadása) - A gyerekekkel való kapcsolat központi, döntő jelentősége A globális életminőség meglepően magas szintje körükben összhangban van más kutatások eredményeivel, amelyből az derül ki, hogy nemcsak Romániában érzékelik jobbnak életüket az emberek, mint amire a gazdasági mutatók következtetni engednének, de ezen belül Székelyföldön még magasabb pontszámokat érnek el az emberek ezen a területen. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a képzettség növekedésével nő a szubjektív életminőség, érthetővé válik a Hargita megyei pedagógusok meglepően magas globális életminősége. A szakmai életminőség másik nagyon fontos meghatározó tényezője a kapcsolatok, legfőképpen a gyerekekkel való kapcsolat. A szakmai életminőség alapján nem sikerült típusokat megállapítani, a Hargita megyei pedagógusok mintája nagyon homogénnek bizonyult, és nagyon egységesnek mind a munkahelyi tényezőkkel szembeni attitűdjük, mind az észlelt nehézségek és támogató erőforrások tekintetében. A pedagógusi szakma mélyebb megértését a metaforaválasztás és az interjúkból kibontakozó tartalmak által reméltem. A metaforaválasztás terén sem mutatkoztak elkülönülő alcsoportok. A Hargita megyei pedagógusok legnagyobb része a „fény” fogalomkörébe tartozó metaforák által azonosítja szakmai énjét, amelynek különböző változatai találhatóak meg: „pislákoló lámpás”, „gyertya”, „nap”. Ezeknek különböző periférikus jelentéstartalmaira is kitértem. Egyébként a jó szakmai életminőségű pedagógusok inkább ezeket a pozitív töltetű (fény, színes, szeretet, szülő) metaforákat választották, melyekben benne van az érzelmi töltet mellett az adás képessége is, míg a gyenge szakmai életminőségűek jellemzően inkább a „növekedés” és az „információátadás” fogalomkörébe tartozó metaforákkal jelölték szakmai énjüket. Nem hagyhatjuk szó nélkül az, hogy a kérdőív adataiban megjelenő eléggé nagyfokú elégedettségi mutatók mellett az interjúk során az alanyok bővebben és nyíltabban beszélnek a szülői elvárások terhéről és a rendszer okozta problémákról. Azt feltételezem, hogy az elmúlt rendszer mentalitásbeli utórezgése az, hogy nem bíznak a papíralapú megnyilatkozásokban. Ha egy interjús helyzetben kialakul a bizalom, akkor az nagyobb biztonságot ad nekik, és nagyobb őszinteségre készteti, mint egy anonim kérdőív kitöltése. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy kiderült, a szakmai életminőséget szinte kizárólag kapcsolati jellegű tényezők befolyásolják: munkahelyi kapcsolatok és kis mértékben a társas támogatás szintje. Egyértelmű az erős szignifikáns összefüggés a globális jóllét és a szakmai életminőség között, de ezenkívül a gyerekekkel való kapcsolat minősége határozza meg a tanári hatékonyságot, és a kollégákkal, illetve kisebb mértékben a szülőkkel való kapcsolat a szakmai életminőség iskolához való kötődés alskáláját. In my doctoral thesis, I examine the professional life quality of secondary school teachers of Harghita county in Seklerland. According to the fundamental concept of Herzberg’s (1968) twofold quality of life model as well as Robertson and Cooper’s (2011) model, the professional life quality is constituent of the following parts: the school’s financial conditions, workplace relationship with children, colleagues and parents, the school’s atmosphere, leadership, the characteristics of the educational network (transparency, predictability of changes, safety) and social appreciation. It is important to sum up the characteristics of teachers from Harghita county because of the lack of relevant informations as up to the time when I started to work on my thesis. The representative sample of Harghita county teachers is a relatively young model (average age 41 years), so this generation is younger than it is typical of Romania. More than the three quarter of the questioned people are women so we can talk about a feminized group. More than half of the teachers resides in the country, but on the average 10% commutes from town to village. Mostly they are married or live in committed relationship, and half-and-half live in houses and block of flats. Their selfassessed health is good in spite of the higher frequency of such diseases like anxiety and problems with falling asleep. They have a strong sense of belonging to the community, friendship has a similar importance like family relations in our region, and the educators expect from their acquaintances support of rather instrumental nature. The vast majority claimed that they are religious, religion means an important resource in Seklerland. Professional quality of life in Harghita county teachers is measured by examining the content of the Teacher Subjective Wellbeing Questionnaire and the satisfaction of the content and the psychosocial factors of the workplace and correlating it with gender, age, self-assessed financial situation, self-assessed health, social support and religion, as well as global wellbeing indicators. The results show that they are unanimously dissatisfied with certain features of the education system, such as unpredictability of changes, system opacity and meaningless paperwork. They are most satisfied with their relationship with children and their interviews hint that children are their main motivation and this relationship keeps them on the track in the midst of many systemic difficulties and burdens. Relationship with colleagues and parents, and the "teacher efficiency" subsection is a decisive influence on the relationship with children. The one of the most interesting result of the study is that teachers are not dissatisfied with their wage, their financial situation is acceptable which means that they have extra income. More than half of the teachers are not satisfied with social valuation. This is also true concerning their conception regarding teaching which is not the same as the aims set up by the educational system. Researching the underlying professional quality of life we found that it is influenced mainly by the level of the global quality of life and the factors of the workplace relationships. The workplace relationships are so important according to the regression analysis that solely these workplace object and psychosocial factors are important when we talk about the formation of professional quality of life. In the light of the data, we can conclude that professional quality of life is determined solely by the work relations and, to a certain extent, by the degree of social support. In the workplace relationships, it was also found that the relationship between "school connectedness" and relationship with colleagues and parents, and the "teacher efficiency" subsection is a decisive influence on the relationship with children. The disfunctionalities of the educational system, althrough it is perceived by the teachers, does not have an important influence on their professional life quality. As opposed to this, if the relationship with the children is damaged, this can have a negative impact on the teachers’ professional life quality, it can also lead to abandoning the teaching career. This fact is supported by the interviews conducted with teachers: - The many and unnecessary administrative work, the system opacity can cause uncertainty and energy loss. The results show that these are the main problems as shown by Crozier, 1981. - The increase of parental expectations, the decrease of parental responsibilty. Since 2000, it is perceived that the parental expectations towards teachers and school have continuosly grown. The role of the teacher has become more complex but according to them, handing over values is one of the core functions of the teachers. This function is primarily important and is independent from any social systems. - The pluralisation of the teacher’s role (family functions have been handed over to school, orientation in IT society, selective handing over of the values) - The primordial importance of the relationship with children. The amazingly high level of the global standard of living is in balance with the results of several researches which shows that the inhabitants of Romania perceive their standard of living higher to what the economical indexes display. The same can be observed in Seklerland where the inhabitants reach high points in this field of area. What is more, the higher qualifications one has, the more high is his/her subjective quality of life. This fact explains the surprisingly high global quality of life of the teachers from Harghita county. Based on the professional quality of life no types could be distinguished. The samples of the teachers from Harghita county proved to be very homogeneous and united regarding their attitudes to work, encountered difficulties and supporting sources. I wished a deep insight of the teaching profession would be revealed through the election of metaphors and contents acknowledged in interviews. No subdivisions could be differentiated during the election of metaphors. Most of the teachers from Harghita county identifies themselves with metaphors related to the conceptual class of „light” like „flickering lantern”, „candle”, „sun”. I have studied the different peripheric meanings of these notions. Furthermore, the teachers having a good professional quality of life have chosen positive metaphors (light, colourful, love, parent) with emotional charge and ability of sharing. On the other hand, those with weaker professional qualities of life identified themselves with metaphors from the conceptual classes of „ growth’ and „ handing over information” . The most vital result of the research which has been revealed is that the professional quality of life is influenced exclusively on factors regarding relationships like work relationships and to a lesser degree by the level of couple support. There is an extremely significant connection between the global wellbeing and professional quality of life.
Leírás
Kulcsszavak
pedagógusok, szakmai életminőség, Hargita megye, teachers, professional life quality, Harghita county
Forrás