Erősségek az oktatásban: a karaktererősségek alkalmazása és fejlesztési lehetőségei iskolai környezetben

Abstract

Célkitűzés: Az értekezés központi témája a karaktererősségek vizsgálata, valamint a karaktererősségek és a jóllét kapcsolatának feltárása. A kutatások elsődleges célcsoportját a pedagógusok alkották. A kutatás megkezdésekor nem állt rendelkezésre validált, magyar nyelvű mérőeszköz a karaktererősségek mérésére, ezért az értekezés egyik alapvető célja a VIA-IS-M kérdőív magyar validálása, valamint faktorszerkezetének elemzése volt. A további célkitűzések közé tartozott a pedagógusok karaktererősségei és munkahelyi jólléte közötti összefüggések feltárása, a munkahelyi erősséghasználat és annak észlelt szervezeti támogatásának vizsgálata, valamint egy karaktererősségekre épülő pozitív pszichológiai intervenció hatásvizsgálata pedagógusmintán. Módszerek, eredmények: Az értekezés négy empirikus kutatás eredményeit foglalja össze. Az első empirikus vizsgálat célja a VIA-IS-M kérdőív magyar nyelvű validációja volt, ami során négy adatfelvételt végeztünk, összesen 1867 fő részvételével. Az eredmények alapján a VIA-IS-M kérdőív megfelelő megbízhatósági és érvényességi mutatókat mutatott, háromfaktoros megoldás illeszkedett az adatokra, összegségében alkalmasnak bizonyult a karaktererősségek mérésére felnőtt mintán. Az értekezés második empirikus vizsgálatában a pedagógusok karaktererősségeit, munkahelyi jóllétét és kiégését mértük fel. A mintát összesen 264 alap- és középfokú intézményben dolgozó pedagógus alkotta (Mkor = 47,69; SDkor = 9,42). Az eredmények szerint a karaktererősségek többsége szignifikáns, pozitív kapcsolatban állt a munkahelyi jóllét különböző aspektusaival, különösen a Remény és a Vitalitás emelkedett ki. A munkahelyi jóllét alskálái alapján Ward-féle hierarchikus klaszteranalízissel négy pedagóguscsoportot különítettünk el, a klaszterek között szignifikáns különbség mutatkozott a karaktererősségek és a kiégés szintjében. Mediációs elemzés alapján a Remény és a Vitalás közvetve és közvetlenül a munkában átélt pozitív érzelmeken keresztül csökkentette az érzelmi kimerülést. A harmadik vizsgálat a munkahelyi erősséghasználat mérésére irányult. Mivel magyar nyelven nem állt rendelkezésre kérdőív az erősséghasználat mérésére, a vizsgálat keretében sor került a Munkahelyi Erősséghasználat Kérdőív validációjára is. A kutatásban összesen 334 fő vett részt (Mkor = 40,93; SDkor = 11,15), az erősséghasználat mellett munkahelyi jóllétet, kiégést, munkába való bevonódást és munkával való elégedettséget mértünk fel. Az eredmények rámutattak arra, hogy az erősséghasználat és annak észlelt szervezeti támogatása pozitív kapcsolatban áll a munkahelyi jólléttel, valamint negatív kapcsolatban a kiégéssel. A mediációs elemzések szerint az erősséghasználatra vonatkozó viselkedés közvetlenül és közvetett módon a munkában észlelt stressz csökkentésével pozitív hatást gyakorol a teljesítményre. A dolgozat záró empirikus fejezetében egy karaktererősségek alkalmazására irányuló online intervenció hatásvizsgálatát végeztük el. 78 pedagógus (Mkor=46,74; SDkor=7,86) vett részt a kutatásban, akiket random módon kísérleti és kontroll csoportba osztottunk. A preteszt mérés során felmértük a résztvevők karaktererősségeit, munkahelyi jóllétét, munkahelyi erősséghasználatát, valamint a munkában észlelt stressz szintjét. A kísérleti csoport négy héten keresztül heti két feladatot kapott, amelyek a karaktererősségek tudatosítására, feltárására és a jellegzetes erősségek alkalmazására irányultak. A kevert mintás varianciaanalízis eredményei alapján az intervenció hozzájárult a kísérleti csoportba tartozó pedagógusok észlelt munkahelyi stresszszintjének stabilizálásához, miközben a kontrollcsoport esetében az idő előrehaladtával jelentős stresszszint-növekedés következett be. Következtetések: Jelen értekezés több szinten gazdagítja a hazai, karaktererősségekkel kapcsolatos empirikus ismereteket, különös tekintettel a karaktererősségek mérésére, a jólléttel való összefüggéseik feltárására, valamint a pedagógusmintán végzett vizsgálatokra. A disszertáció egyik legjelentősebb módszertani hozzájárulása a VIA-IS-M kérdőív magyar nyelvű validációja volt. Újszerű megközelítésként jelenik meg a pedagógusok kiégésének és karaktererősségeinek együttes vizsgálata, amelyben a Remény és a Vitalitás kiemelt szerepet játszott. További új elem a munkahelyi erősséghasználat és annak észlelt szervezeti támogatásának vizsgálata hazai mintán, amely az eredmények alapján hozzájárul a munkahelyi jóllét növeléséhez és a kiégés csökkentéséhez. A pedagógusok számára kidolgozott, karaktererősségekre épülő intervenció pedig olyan tapasztalatokat és szempontokat tárt fel, amelyek a jövőbeni kutatások és gyakorlati beavatkozások kiindulópontjaként szolgálhatnak.

Aims: The central theme of the dissertation is the examination of character strengths and their relationship to well-being, with a specific focus on teachers as the primary target group. At the beginning of our research, there was no validated Hungarian questionnaire to measure character strengths. Therefore, one of the main objectives of this dissertation is to validate the VIA-IS-M questionnaire and analyze its factor structure. Further objectives include exploring the relationships between teachers' character strengths and workplace well-being, examining the strengths use and the perceived organizational support strenghts use, and evaluating a positive psychological intervention which fosters teachers' character strengths use. Method: The dissertation summarises the results of four empirical studies. The first study aimed to validate the Hungarian version of the VIA-IS-M questionnaire. During the validation process, four data collections were conducted, involving a total of 1,867 participants. Based on the results, the VIA-IS-M showed adequate reliability and validity indicators, a three-factor solution fit the data, and overall, confirming that the questionnaire is suitable for measuring character strengths in a Hungarian adult sample. In the second empirical study of the dissertation, we measured teachers' character strengths, workplace well-being, and burnout. The sample included 264 teachers (Mage = 47,69; SDage = 9,42). According to the results, most character strengths showed significant positive correlations with workplace well-being, with Hope and Vitality showing the strongest connections. Using Ward's hierarchical clustering based on the workplace well-being subscales, we identified four distinct teacher groups. There were significant differences in character strengths and burnout levels among these clusters. Based on mediation analysis, Hope and Vitality negatively affected emotional exhaustion, both directly and indirectly through positive emotion. The third empirical study in the dissertation focused on workplace strengths use. Since no Hungarian tool was available to assess strengths use, the Workplace Strengths Use Questionnaire was validated as part of this study. A total of 334 participants were involved (Mage=40,93; SDage=11,15). In addition to strength use, we measured workplace well-being, burnout, work engagement, and job satisfaction. The results showed that strength use and perceived organizational support for strengths use are positively related to workplace well-being and negatively related to burnout. Mediation analyses revealed that strength use behaviour has a direct and indirect positive effect on accomplishment by reducing perceived work-related stress. In the final empirical chapter of the thesis, we evaluated an online intervention designed to foster the application of character strengths. 79 teachers (Mage = 46,74; SDage=7,86) participated in the study and were randomly assigned to an experimental and a control group. During the pretest, we assessed participants' character strengths, workplace well-being, strengths use behaviour and perceived work-related stress. The mixed-design variance analysis indicated that the intervention stabilised teachers' perceived work-related stress in the experimental group, whereas the control group experienced a significant increase in stress levels over time. Conclusions: This dissertation enriches empirical knowledge of character strengths in Hungary at multiple levels, with particular attention to their measurement, their relationship with well-being, and studies with a teacher sample. One of the most significant methodological contributions of the dissertation was the Hungarian validation of the VIA-IS-M questionnaire. It takes a novel approach by examining teacher burnout in relation to character strengths, particularly focusing on the role of Hope and Vitality. Another innovative aspect of the dissertation is the examination of strength use and organisational support for strength use, which had a positive effect on workplace well-being and a negative effect on burnout. The character strengths intervention for teachers provided valuable insights and perspectives that can serve as a starting point for future research and interventions.