Bihar megye turizmusfejlesztésének területi aspektusai

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorRadics, Zsolt
dc.contributor.authorCzuczor, Krisztina
dc.contributor.authorvariantKállai, Krisztina
dc.contributor.departmentFöldtudományok Doktori Iskolahu
dc.contributor.submitterdepDebreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
dc.date.accessioned2023-06-25T16:11:39Z
dc.date.available2023-06-25T16:11:39Z
dc.date.created2023
dc.date.defended2023-07-21
dc.description.abstractJelen értekezés keretei között a romániai Bihar megye turizmusfejlesztésének területi jellegét vizsgáltam, egyrészt, mivel az idegenforgalmi területi adottságai – akár természeti, akár ember alkotta potenciálokra gondolunk – összetetten és egyedi módon vannak jelen, másrészt ezen tőkére alapozva, a turisztikai szektora akár húzó gazdasági ágazattá is kinőhetné magát a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve, a megfelelő területi stratégiai szemlélet és a hozzájuk kapcsolódó integrált beruházások mellett. Továbbá, a megye határmenti jellege és adottságai természetföldrajzilag is megteremtik az alapot a turizmus többdimenziós fejlesztéséhez, viszont a fejlesztési programok és politikák alkalmazása nem adta meg eddig a kellő lendületet a dinamikus felzárkózáshoz, mely az alapvető statisztikai idegenforgalmi mutatók esetén is szemmel látható. Mindezek tekintetében, Bihar megye területi turizmusfejlesztésének vizsgálatában első sorban a stratégiai célkitűzések irányainak keretét, illetve a tervezés különböző hierarchiai szintjeinek horizontális és vertikális összeegyeztethetőségét kiemeltem fontosnak tartom, mivel magyarázatként szolgálhat az előbbiekben felvetett problémák eredetére. Továbbá, a turisztikai potenciál területi lehatároltságát keretfeltételként szemlélem, melyre épül az ágazat kínálata, valamint a helyi turisztikai gazdasági szereplők köréből a szállás- és vendéglátó egységek szerkezeti jellemzőit szintén, melyek a területek desztinációként való értelmezését alapozzák meg. Mindezek a megye területrendszerének szerves részei, azonban a közszféra által biztosított általános infrastrukturális ellátottság függvényében működnek. Az uniós forrásokból finanszírozott pályázati rendszer kiemelt lehetőséget nyitott meg a köz-, a magán- és civil szféra számára, mely az előbbi adottságok és általános üzleti környezet biztosításának, fejlesztésének tekintetében nem elhanyagolható, illetve Bihar megye határon átnyúló együttműködéseinek turisztikai vonzata is jelentős. A kutatási kérdéseim megválaszolása, illetve céljaim elérése és a hipotézisek vizsgáltára való tekintettel a dolgozat szerkezetét is a felépített sémához igazítottam, mely összességében három fő részre, a módszerek és elméleti keret ismertetésére, a megye területi jellemzőire és turisztikai potenciáljának bemutatására, majd pedig a kutatási eredményekre osztható. A 2. fejezetben található kutatási módszerek és felhasznált adatforrások ismertetését követően a 3. fejezetben olyan alapvető elméleti kérdéseket tárgyaltam a térszerkezet és turizmusfejlesztés kapcsolatának tekintetében, mint a területrendszer és szintjei, valamint a sajátosságain alapuló területi politika keretei és területfejlesztési tevékenységek fő típusai. Majd a területiség szempontjait a turizmusfejlesztés szemszögéből is meghatároztam, kitérve Románia, benne Bihar megye sajátos jellemvonásaira és folyamataira egyaránt. A megye turizmusának területi kereteit a 4. fejezetben bontottam ki, első körben a természetföldrajzi adottságok mentén, mely jelentős részben megalapozza az idegenforgalom által hasznosítható potenciálok körét, mint vonzerő. Tovább, a demográfiai jellemzők mentén az etnikai és vallási felekezeti hovatartozást tárgyaltam, mivel olyan társadalmi tulajdonságok, melyek a települések arculatának alakító tényezői és a kulturális értékek kialakulásának meghatározó összetevői. Ezeket követően a megye turizmusának erőforrásait értékeltem területi vonatkozásaival, valamint ágazati megközelítésben beágyaztam azt a nemzetközi, illetve romániai idegenforgalom működési környezetébe. Az 5. fejezetben tárgyalt kutatási eredményeim négy fő területre ágaztak. Elsőként a megyére vonatkozó nemzeti, regionális és megyei, illetve lokális stratégiai és területi tervezés kereteit ismertettem és elemeztem, azok célrendszerének kompatibilitását tartalomelemzés segítségével vizsgáltam, vertikális és horizontális szempontból a 2007-2013 és 2014-2020-as programozási időszakok keretén belül. A turizmusfejlesztésre irányuló prioritásokat közvetlen és közvetett kategóriákba soroltam, azok irányultságának megfelelően, melyet a módszertanban részletesen lehatároltam. Második eredményként Bihar megye turisztikai szempontú lehatárolásának lehetőségeit tártam fel, három fő elv mentén, a NUTS LAU szintjének megfelelő lehatárolásban, melyekből az első a nemzeti területrendezési stratégiában kiemelt magas és nagyon magas természeti és/vagy ember alkotta erőforrással rendelkező önkormányzatok köre, a második a négy fő folyó vízgyűjtőrendszere menti lehatárolás, valamint a komplex szempontok szerint értékelt, négy fő potenciális desztináció típus elve mentén kialakított önkormányzati besorolás. Harmadik eredményként jelenítettem meg megye elsődleges szuprastruktúrájának szerkezeti feltárását 2005-2020 közötti időszakra, mely a szálláshely- és vendéglátó egységek, általam kialakított, céges adatbázisának vizsgálatán alapult, kitérve a területi koncentrációjukra, nemcsak az egységek előfordulása, de árbevétele és átlag éves alkalmazotti létszám tekintetében is, a 2008-as gazdasági válság és a koronavírus kontextusában, melyeket a harmadik desztináció lehatárolási elvem kereteiben is értelmeztem, illetve LAU szintű területi bontásban. Ezt követően megyei szinten a Hoover-index módszerének segítségével a területi koncentráció szintjét és a cégek hatékonyságát vizsgáltam, szintén 2005-2020-as időtávban, melyet az említett két meghatározó válsághelyzet keretén belül is értelmeztem. Végül, a két fő operatív program, a 2007-2013 és 2014-2020 között megvalósuló Interreg IV és V, illetve Regionális Operatív Program célrendszereit tárgyaltam a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztésre irányuló prioritások kiemelése által, majd ezek mentén finanszírozott projektek területi elemzését végeztem LAU szinten, a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztési projektek száma, támogatási összege és fajlagos támogatás tekintetében az önkormányzatok lakosságára bontva. Ezek által a két program által vissza nem térítendő támogatást nyert önkormányzatok területi megoszlását össze tudtam egyeztetni.
dc.description.abstractWithin the framework of this thesis, I examined the territorial nature of the tourism development of Bihor County in Romania, on the one hand, because the territorial characteristics of tourism – whether we think of natural or anthropical potentials – are present in a complex and unique way (Dodescu – Borma, 2017). On the other hand, based on this capital, the tourism of Bihor could even grow into a leading economic sector, following the aspects of sustainability, alongside appropriate territorial strategic planning and related integrated investments. The tourism of Bihor county could be characterized by very complex territoriality, since following the exploration of the conditions for the operational framework of tourism, as a base of shaping development policies (Rechnitzer - Smahó, 2011), the directions of strategic objectives defined by decision makers, also the distribution and nature of the implemented development projects have an impact over successful operation of this particular sector at the level of the county, but also at the level of destinations within it. In addition, the location of the county, on the western side of Romania and bordering Hungary, creates the geographical basis for multidimensional development of tourism, although the already applied development programs and policies did not succeed in dynamical cohesion of the tourism of Bihor. In this regard, I considered the framework of directions of the strategic objectives and the horizontal and vertical compatibility of the different hierarchical levels of planning to be particularly important in the investigation of the territorial tourism development of Bihor, as it may give us an explanation about the origin of the issues raised above. Furthermore, I regard the territorial delimitation of the tourism potential as a framework condition on which the supply of this sector is based, as well as the structural characteristics of the accommodation and food and beverage service providers, distinguished between the local economic actors within tourism, since they form the basic criteria of a destination. All of these are integral parts of the territorial system of Bihor, but they function depending on the general infrastructural provision provided by the public sector. The operational programs have opened up various opportunities for the public, private and civil spheres, which cannot be neglected in terms of the provision and development of previous mentioned features and general business environment, and also the effects of cross-border partnerships over the development of tourism were already discussed by several academics. The main results of this research have four main angles. Firstly, I analyzed the territorial development strategies and plans at different hierarchical level, from the point of view of tourism development of Bihor County, as well as the development strategies between 2007-2020. Secondly, I determined three delimitation possibilities of destinations within the county, at the level of local administrative unites: based on nationally identified LAUs with concentrated tourist potential, afterwards based on the main river basins and finally as potential destination types of LAUs based on their geographical position, tourist resources and milieu. Thirdly, I investigated the characteristics of primary superstructure of the county, analyzing the territorial division of the particular service providers regarding their location, turnover and annual average number of employees. Then, with the method of Hoover-index, I analyzed the concentration of companies and also the efficiency of them using the Hoover method for identification the changes during 2005-2020, regarding the turnover on number of employees. Fourthly, I selected and evaluated the implemented projects for direct and indirect tourism development within Bihor, focusing on the location of projects and the sum of financial aid on the level of LAU.
dc.description.correctorhbk
dc.format.extent197
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/356974
dc.language.isohu
dc.subjectBihar megye
dc.subjectBihor County
dc.subjectterületi turizmusfejlesztés
dc.subjectfejlesztési stratégiák
dc.subjectdesztináció lehatárolás
dc.subjectelsődleges szuprastruktúra
dc.subjectoperatív programok
dc.subjectterritorial development of tourism
dc.subjectdevelopment strategies
dc.subjectdelimitation of tourism destinations
dc.subjectprimary superstructure
dc.subjectoperational programmes
dc.subject.disciplineFöldtudományokhu
dc.subject.sciencefieldTermészettudományokhu
dc.titleBihar megye turizmusfejlesztésének területi aspektusai
dc.title.translatedTerritorial aspects of tourism development in Bihor County
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Nincs kép
Név:
Czuczor Krisztina Doktori értekezés.pdf
Méret:
5.24 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Nincs kép
Név:
Czuczor Krisztina_tézisfüzet végleges.pdf
Méret:
1.88 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Nincs kép
Név:
Czuczor_Krisztina_meghívó.docx.pdf
Méret:
638.18 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
1.93 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Földtudományok Doktori Iskola