Háttér: Az utóbbi években nemzetközi kutatásokban egyre növekvő számú vizsgálatot végeztek a gyermek- és serdülőkorban megjelenő pszichopátiás vonásokkal kapcsolatban. A gyermek és serdülőkori pszichopata konstelláció magját a rideg/érzéketlen vonások képezik. Ezek a vonások sajátságos érzelmi (bűntudat hiánya, sekélyes érzelmek) és interperszonális (proaktív agresszió, felelőtlenség) stílust jelentenek, melyek a korai életévekben jelennek meg és stabilak maradhatnak gyermek és serdülőkorban. A rideg/érzéketlen vonások jelenléte pozitív kapcsolatban volt az élménykeresést és kalandkeresést mérő skálák eredményeivel. Továbbá a rideg/érzéketlen vonások magas értéke esetén deficitet feltételezhetünk az érzelmi empátia tekintetében, míg a kognitív empátia (perspektívaváltás, mentalizáció) esetében nem mutatható ki probléma.

Módszer és minta: A rideg/érzéketlen vonások mérésére az ICU (Inventory of Callous Unemotional Traits) kérdőívet használjuk. A 24 itemes kérdőív 12 fordított állítást tartalmaz. Három faktora van: az Érdektelenség skálán magas pontszámot elérők interperszonális helyzetekben nem törődnek mások érzéseivel; a Ridegség faktoron magas pontszámot elérőkre jellemző a bűntudat és a felelősségvállalás hiánya; az Érzéketlenség faktoron magas pontszámot elérők nem fejezik ki nyíltan érzéseiket személyközi kapcsolataikban, jellemző rájuk az érzelemkifejezések hiánya. Ez érzelemfelismerést Baron-Cohen ( 2001) Eyes tesztjének gyermek változatával mértük, melyben a gyerekeknek és serdülőknek 28 nehezen felismerhető, finom érzelmet kell azonosítaniuk szempárokat tartalmazó képek alapján. A személyiségvonások mérésére az Impulzivitás-Kockázatvállalás-Empátia kérdőívet használtuk, melynek eredeti angol változatás Eysenck, Easting és Pearson (1983) készítették. Az érzelmi intelligencia mérésére a Schutte Önbeszámolós Érzelmi Intelligencia Skálát használtuk (Salovey és Mayer, 1990). Demoráfiai kérdőívet is szerkesztettünk. A vizsgálatokat 2011/12-es tanévben végeztük. Az intézményi mintát a Debreceni Javítóintézetből toboroztuk (N=78). Az iskolai mintát Borsod Abaúj Zemplén és Szabolcs Szatmár Bereg megyei gimnáziumokból és szakközépiskolákból toboroztuk(N=115).

Eredmények: Feltételeztük, hogy a magas rideg/érzéketlen vonásokkal bíró gyerekek népszerűtlenebbek és kevesebb a baráti kapcsolataik száma. Az iskolai mintában az rideg/érzéketlen vonások mértéke nem volt kapcsolatban a baráti kapcsolatok számával, a népszerűség tekintetében azonban U alakú szignifikáns összefüggést találtunk. Az intézményi mintában nincs összefüggés a rideg/érzéketlen vonások és a baráti kapcsolatok, valamint a népszerűség között. A szülők fegyelmezési eszközeinek függetlenségét feltételeztük a rideg/érzéketlen vonásoktól. Mindkét mintában elsősorban az apa fegyelmezési stratégiái álltak kapcsolatban a rideg/érzéketlen vonásokkal. A pozitív fegyelmezési eszközök alkalmazásának mértéke csak az iskolai mintánál volt összefüggésben a rideg/érzéketlen vonásokkal, megpedig olyan módon, hogy a konstruktív konfliktuselrendezés és megbeszélés alacsonyabb rideg/érzéketlen vonást eredményezett. Az Eyes-tesztben feltételeztük, hogy a fiatalok kevésbé képesek felismerni a negatív érzelmek kifejezéseit, mint akik alacsonyabb pontszámot érnek el a rideg/érzéketlen skálákon. A szakirodalom alapján a rideg/érzéketlen vonások esetén elvárható szomorúsággal kapcsolatos felismerési deficit nem mutatkozott, azonban a nyugtalan, ideges és aggódó érzelmeket kevésbé ismerték fel a magas rideg/érzéketlen vonásúak. Kétségtelen, hogy ezen érzések felismerése kulcsfontosságú interperszonális helyzetekben a konfliktusok eszkalálódásának elkerülése érdekében. Magas rideg/érzéketlen vonások esetén feltételezzük az emelkedett kockázatvállalási hajlandóságot és impulzivitást, ami az impulzivitásra vonatkozóan teljes mértékig igazolódott. A rideg/érzéketlen vonások és az empátia inverz kapcsolata a magatartási zavarok jelenlététől függetlenül szignifikáns. A rideg/érzéketlen vonások és az érzelmi intelligenciára nincsenek hatással egyik mintában sem. Disszertációnk eredményei arra engednek következtetni, hogy a rideg/érzéketlen vonások több szempontból is fontosak lehetnek a gyermek- és serdülőkori magatartási problémák kialakulásában és megértésében.

Background: In the last years there are more and more researches about psychopathic traits in childhood and adolescents. Core of the child and adolescents psychopathy are callous unemotional traits. These traits means a unique emotional (lack of guilty, shallow emotions) and interpersonal (proactive aggression, irresponsibility) style which appears at the early years and can be stable during childhood and adolescents. Presence of callous unemotional traits was positive relationship with the results of scales measured sensation seeking and venturesomeness. Based on more author higher value of callous unemotional traits deficit can be observed in case of emotional empathy but there is not or less problem regarding perspective taking or mentalization ablility in children.

Method and sample: We used the ICU (Inventory of Callous Unemotional Traits) to measure callous unemotional traits. The questionnare contains 24 item fom which 12 is inverse. Three factors were identified: Uncaring, Callous and Unemotional. People who reach high score of Uncaring factor are not care about other’s emotions in interpersonal situations. People who reach high score of Callous factor do not show guilty take responsibility for their actions. People who reach high score of Unemotional factor do not show out their emotions openly and they do not express their emotions. Baron-Cohen and his colleges worked out children version of Eyes test (Eyes-C) in 2001. in which children and adolescents have to identify 28 hard to recognised emotions based on pictures contain pair of eyes. Thus we measured emotion recognition ability with Eyes-C. We used the Impulsivity, Venturesomeness, Empathy Questionnare to measure personality traits. The original version of this test was made by Eysenck, Easting and Pearson in 1983. To measure emotional intelligence we used Schutte Self Report Emotional Intelligence Scale whhich was worked out based on an emotional intelligence model made by Salovey and Mayer in 1991. Study was conducted in 2011/12. Institutional sample was recruited from Debrecen Reformatory (N=78). School sample was recruited from gymnasiums and specialized secundary schools in Barsod Abaúj Zemplén and Szabolcs Szatmár Bereg counties (N=115).

Results and consequences: First we hypothetised that children higher on callous unemotional traits are less popular and they have fewer friends. In school sample the measure of callous unemotional traits was not relation with number of friend but regarding popularity we found an U sharpe significant relationship with all three Inventory of Callous Unemotional Traits factors. In reformatory sample there is no relationship between callous unemotional traits and number of friends and popularity. We supposed the independence of callous unemotional traits from discipline methods of parents. In both sample disciple methods using father were primarly relationship with callous unemotional traits. Positive discipline strategies show relationship with callous unemotional traits only at school sample in such a manner that in case of frequent constructive conflict management and discussion of problems there were lower level of callous unemotional traits. According to our hypothesis participants who have higher level of callous unemotional traits reach lower score in Eyes test, especially in negative emotions. Based on litarature we expected difficulties in the recognation of sadness but results do not support this deficit. Participants higher on callous unemotional traits showed difficulties in the recognation of antsy, nervous and anxiety emotions. Unquestionable that recognising these emotion states of others are very important in interpersonal situations in order to avoid conflict escalation. We suppose that higher callous unemotional traits is connected to higher risk taking and impulsivity. This hypothesis was significant for impulsivity. We supposed an inverz relationship between callous unemotional traits and empathy independently the presence of conduct disorders. Results supported our hypothesis. Callous unemotional traits are independent from emotional intelligence with or without conduct problems. Results of our dissertations suggest that callous unemotional traits may be important in the development and understanding of childhood and adolescents conduct problems.