A doktori képzés európai vizsgálata kapcsán elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek a tudományos utánpótlás képzésében. A változásokat a második világháborút követő gazdasági-társadalmi folyamatok indukálták. A kialakuló tudástársadalmakban már nem csak az akadémiai szektorban volt szükség tudományos kutatókra, hanem az ipar és a magánszektor kutatói igényeit is ki kellett elégíteni. A doktori képzés funkciója ennek köszönhetően átalakult: a hagyományos tudósképzés mellett professzionális szakembereket is képez, akiknek tevékenysége az adott térség gazdasági fejlődését meghatározza. Ennek megfelelően a tudósképzés hagyományos modelljét egyre több országban az amerikai típusú PhD váltotta és váltja fel. A magyar doktori képzés történetének, jogi hátterének és jelenlegi tendenciáinak elemzéséből kiderül, hogy a tudományos utánpótlásképzés európai problémái (nagy arányú lemorzsolódás; több év telik el a képzés befejezése és a fokozatszerzés között; a tudományos pálya kevésbé vonzó a fiatalok számára) Magyarországon is érzékelhetők. A disszertáció 4. fejezetében olvasható vizsgálat hiánypótló funkciót kíván betölteni és kiindulási alapként szolgálni több intézményi vagy országos vizsgálathoz. A 2006-ban végzett vizsgálat során 204 debreceni doktorandusz töltött ki egy komplex, önkitöltős kérdőívet, amely az alábbi témakörökre fókuszált: tanulmányi pályafutás, eddigi munkaerőpiaci tapasztalatok, anyagi helyzet, szakmai és magánéleti tervek, valamint a doktori képzéssel kapcsolatos kérdések (motiváció, követelmények, a doktori iskola által nyújtott feltételek, témavezetés, problémák, fokozatszerzési esélyek). A felmérés adatai azt mutatják, hogy tudományterülettől és doktori iskoláktól függően a doktori képzés körülményei egy intézményen belül is eltérő képet mutatnak, de a legnagyobb különbség az állami ösztöndíjas és a költségtérítéses képzésben résztvevők között van. Ugyanakkor léteznek olyan közös problémák (finanszírozás, témavezetők és doktoranduszok túlterheltsége, kutatásmódszertani és készségfejlesztő kurzusok hiánya), melyek megoldása a képzés hatékonysága szempontjából alapvető fontosságú.

The function of academic training underwent a radical change during the last several decades. After the Second World War, the demand of knowledge society has required more and more researchers and professional experts in the industry and in the private sector. Now, there is a huge lack of researchers in Europe which endangers the competitive development of the region. Recognizing the new challenges, many European countries adopted the American Ph.D. system in the 1980s and 1990s. In some Scandinavian countries (Sweden, Norway) and the Netherlands the status of Ph.D. candidate was converted from the student-status into employee-status with social security provisions. In Hungary, the Ph.D. system was introduced 1993. The survey among doctoral students was made by the author 2006 at the University of Debrecen, Hungary. 204 Ph.D. students out of 830 filled in a complex questionnaire about the following issues: motivational factors on the application for doctoral studies, study career, experience at the labour market, material conditions, circumstances of the doctoral training, supervision, career plans, plans about starting a family etc. The University of Debrecen has a regional attraction circle. The most important motivational factors on applying for the doctoral training were the scientific or professional interest and the importance of Ph.D. degree for the academic career. Because of regional disadvantages 30 percent of Ph.D. students apply for doctoral training to avoid unemployment or to extend student status. According to the research, starting a family doesn’t appear in the plans of Ph.D. students for the next three years, although they are in their late 20s or early 30s. Most Ph.D. students would prefer employee status, but they don’t see any possibility for realizing this. Most doctoral student are from less educated families (parents without college or university degree), so the added value assessment at the University of Debrecen needs further research.