Kutatásom célja a mezei nyúl állományok alakulását befolyásoló tényezők vizsgálata, eltérő egyedsűrűségű alföldi élőhelyeken. A téma feldolgozása során felmerült a faj reprodukciós teljesítményének csökkenése, mint az egyedszámcsökkenés egyik lehetséges oka. Az adatgyűjtést 2014-2016 között végeztem Túrkevén és Békéscsabán. Összesen 378 egyedből származó szervmintát vizsgáltam meg. Munkám terepi adatgyűjtésből, mintagyűjtésből, laboratóriumi vizsgálatokból és számítógépes adatfeldolgozásból állt. A mintákat a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának laboratóriumában vizsgáltam. A vadászterületek bemutatását az OVA adatai alapján tettem meg. A statisztikai adatfeldolgozást az Excel és az IBM SPSS Statistics 22 programcsomaggal végeztem. Megállapítottam, hogy a területen belül a két legváltozékonyabb egyedi tulajdonság a vesezsír-index és a testtömeg, legkevésbé változékony pedig a placentahegszám volt. Az állományadatok közül pedig a vemhesülési arány. A területek között az egyedi jellemzőkben csak a testtömeg mutatott változékonyságot, míg az állományadatok közül a nőstények korösszetételében volt eltérés. Az összes adat területek közötti értékelése nem mutatott különbséget a nőstények vesezsír-index, vemhesülési arány, és placentahegszám változóiban. Mindkét vizsgált területen az 1év alatti és az 1-2 éves korosztály egyedei alkották a minták túlnyomó részét. Az ettől idősebb korosztály 4,1-18,6%-ban alkotta a terítéket. Az egy év alatti példányok közel fele a 4-7 hónapos korú egyedek voltak a vadászatok idején, amely egybeesik az egyedek diszperziójának idejével. Az egy év alatti mezei nyulak túlélési arányát, minden esetben alacsonyabbnak találtam, mint az idősebb egyedekét. A korcsoportok közötti túlélési arányok között a területek között is eltérést tapasztaltam. Összességében a hímek korspecifikus túlélési valószínűsége az egyes évek között kiegyenlítettebbnek tekinthető, mint a nőstényeké. A vizsgálatokból kiderült, hogy az egyedi és állományjellemző tulajdonságok, jellemzően nem a területek között, hanem területen belül az egyes évek között térnek el nagyobb mértékben. A populáció korcsoportonkénti szaporodási teljesítményhez való hozzájárulás vizsgálata során megállapítottam, hogy a legtöbb abszolút szaporulatot az 1-2 éves és a 2-3 példányok adták. A 2-3 éves és a fölötti korú egyedek a relatív szaporodási teljesítmény szempontjából a legértékesebbek, de alacsonyabb létszámarányuk miatt az abszolút hozzájárulásuk kisebb, mint az 1-2 éves egyedeké. A magasabb abszolút hozzájárulást az 1 év alatti és 1-2 éves korcsoportok adják alacsonyabb relatív hozzájárulásuk ellenére, a magasabb állományon belüli létszámarányuk miatt. A korcsoportok vemhesülési aránya az 1év alatti korcsoportban volt a legalacsonyabb és a 2-3 éves egyedeké a legmagasabb.

My research goal was to examine the factors influencing changes in brown hare populations in different lowland habitats where the species occurs in large numbers. While developing the thesis, a reduced reproductive performance in the species was examined as a possible cause for the decrease in the number of individuals. Data were collected between 2014 and 2016 in Túrkeve and Békéscsaba, Hungary. I examined organ samples from a total of 378 animals. My work consisted of field data collection, sample collection, laboratory tests, and computerized data processing. The samples were examined at the laboratory of the University of Szeged Faculty of Agriculture. Hunting areas have been described based on data from the National Game Management Database. Statistical data were processed in Excel and in the IBM SPSS Statistics 22 software package. I found that the two most varied individual characteristics at the area were kidney fat index and body weight, while the least varied was placental scar count. Among population-wide data, however, fecundity varied the most. In individual characteristics across areas, only body weight varied significantly, while there was a difference in female age composition and the proportion of sexes in population data. When assessing all data across the sites, there was no difference in the variables of female kidney fat index, fecundity, and placental scar count. At both study sites, leverets and yearlings constituted the majority of the samples. Older age groups accounted for 4.1-18.6% of the abundance. Nearly half of the leverets were 4-7 months old, which overlap the time of dispersion of the species. There were differences in the survival rate of age groups between areas. The survival rate of leverets in each case was found to be lower than that of older individuals. Overall, the age-specific probability of survival for males can be considered more balanced across the years than that of females. The studies reveal that notable variability in individual and population-specific characteristics does not typically occur across sites, but within a given site across years. Examining the contribution of various age groups to the reproductive performance of the population, I found that the absolute increase of the population was mostly facilitated by yearlings and 2-3 old hares. The most valuable age group to the relative reproductive performance of the population was the 2-3 old hares but due to the low number in the population its absolute increase of the population was lower than in age group 1-2 years. Due to the higher proportion in the population the leverets and yearlings gave higher absolute contribution to the reproductive performance of the population despite its lower relative contributions. Fecundity across age groups was lowest in leverets and highest in individuals between 2 and 3 years of age.