Az osztrák hivatásrendi alkotmány (1934)

Harkácsi, Péter

Az osztrák hivatásrendi alkotmány (1934)

dc.contributor.advisor	Gunst, Péter
dc.contributor.author	Harkácsi, Péter
dc.contributor.authorvariant	Harkácsi , Péter
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Történelem és néprajz doktori iskola
dc.date.accessioned	2009-03-10T11:26:22Z
dc.date.available	2009-03-10T11:26:22Z
dc.date.created	2006	en
dc.date.defended	2006-11-22
dc.date.issued	2009-03-10T11:26:22Z
dc.description.abstract	Értekezésem témájának az 1934-es osztrák hivatásrendi alkotmány elemzését választottam, az alkotmánynak az osztrák politikai gyakorlatba való átültetését elemeztem, egy olyan témát, amelyre eddig az osztrák és magyar szakirodalomban viszonylag kevés figyelmet szenteltek. Ausztriában 1932-33-tól kezdve egy autoriter, tekintélyelvű politikai rendszer épült ki, amelyet a kortársak „hivatásrendi államnak” neveztek. A parlamentarizmus 1933. márciusi felszámolása után Dollfuss kancellár a Keresztényszocialista Párt, a Heimwehr és a konzervatív jobboldali erők bázisán, a szociáldemokraták és az osztrák NSDAP kizárásával diktatúrát hívott életre, melyet a szakirodalomban „ausztrofasizmus”- ként tartank számon. Ezt a rendszert az 1934. V. 1 – én kibocsátott alkotmány lett hivatva legitimálni a bel – és külföldi közvélemény előtt. A vizsgálat tárgyát az képezi majd, hogy az alkotmányban lefektetett hivatásrendi alapelv és az 1930-as évek osztrák politikai életének realitása mennyire korrelált egymással. Tanulmányom első fejezetében áttekintést adok a disszertáció megírása során használt forrásmunkákról és szakirodalomról, a második fejezetben pedig a téma alapfogalmait szeretném definiálni (hivatásrend, korporáció, autoriter, fasizmus). A harmadik fejezetben áttekintem Ausztria történeti fejlődését 1934-ig, illetve azokat a politikai tendenciákat, amelyek azokban a sorsdöntő években a tekintélyelvű diktatúra megvalósításához vezettek. A negyedik fejezet a hivatásrendi gondolat fejlődését vázolja fel az 1930-as évek elejéig, főképp az osztrák rendszer két legfontosabb hivatkozási alapjáraOthmar Spann „Az igazi állam” című munkájára és XI. Pius pápa „Quadragesimo anno” enciklikájára támaszkodva. Ezek után a hivatásrendi alkotmány kidolgozását és életbe léptetésének körülményeit ismertetem, majd a 6. fejezetben magát az alkotmányt és a hivatásrendi szisztémát elemzem, összehasonlítva a korporatív gondolat legfontosabb alapelveit a gyakorlati megvalósítás során életre hívott állam-berendezkedéssel. A dolgozat hetedik, utolsó része összegzi a vizsgálat végeredményét: rendszerezi az alkotmány és a korabeli osztrák államszervezet legfőbb ismérveit, megvizsgálva, hogy a tekintélyi, a föderatív, a demokratikus vagy a hivatásrendi elv nyomta-e rá leginkább bélyegét a rendi államszervezetre, és összehasonlítja a 30-as évek Ausztriáját a korabeli európai diktatúrákkal, nemzetközi kontextusba helyezve a témát.	en
dc.format.extent	233	en
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/79762
dc.language.iso	hu	en
dc.language.iso	de	en
dc.subject	Ausztria	en
dc.subject	Austria	en
dc.subject	20.század
dc.subject	alkotmány
dc.subject	20. century
dc.subject	constitution
dc.subject.discipline	Történelemtudományok	en
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	Az osztrák hivatásrendi alkotmány (1934)	en
dc.title.translated	Der österreichischen berufständischen Verfassung von 1934	en