Értekezésem témájának az 1934-es osztrák hivatásrendi alkotmány elemzését választottam, az alkotmánynak az osztrák politikai gyakorlatba való átültetését elemeztem, egy olyan témát, amelyre eddig az osztrák és magyar szakirodalomban viszonylag kevés figyelmet szenteltek. Ausztriában 1932-33-tól kezdve egy autoriter, tekintélyelvű politikai rendszer épült ki, amelyet a kortársak „hivatásrendi államnak” neveztek. A parlamentarizmus 1933. márciusi felszámolása után Dollfuss kancellár a Keresztényszocialista Párt, a Heimwehr és a konzervatív jobboldali erők bázisán, a szociáldemokraták és az osztrák NSDAP kizárásával diktatúrát hívott életre, melyet a szakirodalomban „ausztrofasizmus”- ként tartank számon. Ezt a rendszert az 1934. V. 1 – én kibocsátott alkotmány lett hivatva legitimálni a bel – és külföldi közvélemény előtt. A vizsgálat tárgyát az képezi majd, hogy az alkotmányban lefektetett hivatásrendi alapelv és az 1930-as évek osztrák politikai életének realitása mennyire korrelált egymással. Tanulmányom első fejezetében áttekintést adok a disszertáció megírása során használt forrásmunkákról és szakirodalomról, a második fejezetben pedig a téma alapfogalmait szeretném definiálni (hivatásrend, korporáció, autoriter, fasizmus). A harmadik fejezetben áttekintem Ausztria történeti fejlődését 1934-ig, illetve azokat a politikai tendenciákat, amelyek azokban a sorsdöntő években a tekintélyelvű diktatúra megvalósításához vezettek. A negyedik fejezet a hivatásrendi gondolat fejlődését vázolja fel az 1930-as évek elejéig, főképp az osztrák rendszer két legfontosabb hivatkozási alapjáraOthmar Spann „Az igazi állam” című munkájára és XI. Pius pápa „Quadragesimo anno” enciklikájára támaszkodva. Ezek után a hivatásrendi alkotmány kidolgozását és életbe léptetésének körülményeit ismertetem, majd a 6. fejezetben magát az alkotmányt és a hivatásrendi szisztémát elemzem, összehasonlítva a korporatív gondolat legfontosabb alapelveit a gyakorlati megvalósítás során életre hívott állam-berendezkedéssel. A dolgozat hetedik, utolsó része összegzi a vizsgálat végeredményét: rendszerezi az alkotmány és a korabeli osztrák államszervezet legfőbb ismérveit, megvizsgálva, hogy a tekintélyi, a föderatív, a demokratikus vagy a hivatásrendi elv nyomta-e rá leginkább bélyegét a rendi államszervezetre, és összehasonlítja a 30-as évek Ausztriáját a korabeli európai diktatúrákkal, nemzetközi kontextusba helyezve a témát.