Értekezésünkben a Balassi Intézet egykori kárpátaljai hallgatóinak letelepedésre vonatkozó döntéseit, tanulmányi pályafutását és társadalmi beágyazódását vizsgáltuk. Kutatásunk egyik fő célja az volt, hogy feltárjuk, megvalósult-e a határon túli magyarság számára kijelölt anyaországi támogatáspolitika küldetése, miszerint a Magyarországon továbbtanuló külhoni fiatalok felsőoktatási tanulmányaikat követően hazatérnek-e szülőföldjükre. Amennyiben hazatérnek, profitálnak-e az anyaországban szerzett szaktudásból. Megvizsgáltuk, hogy az egykori hallgatók tanulmányaik befejeztével hol telepedtek le, és milyen tényezők hatottak a végleges letelepedési döntésükre. Kutatásunk célja között szerepelt, hogy feltárjuk, milyen különbségeket lehet kimutatni a szülőföldjükre visszatért, és vissza nem térő egykori hallgatók között az elhelyezkedést, illetve a szakmai életutat tekintve. Továbbá feltérképeztük, hogy milyen eltérések tapasztalhatóak a két csoport eredményességét illetően. Vizsgáltuk azt is, hogy milyen egyedi és közös sajátosságok fedezhetők fel a szülőföldjükre hazatérő és a Magyarországon vagy külföldön letelepülő egykori hallgatók társadalmi beágyazódásában és magyarságtudatában. Kutatási kérdéseink között szerepelt, hogy az egykori hallgatók karrierépítését miként segítette, esetleg hátráltatta az anyaországitól eltérő szocializációs folyamat, az anyaországi kapcsolati tőke vagy családi háttér hiánya. A kutatás konkrét célja feltárni a Balassi Intézet egyetemi előkészítő képzésén végzett hallgatók tanulmányi mobilitásának indokait és pályafutását, az egyetemi éveket követő életútját, munkaerőpiaci elhelyezkedését, letelepedését. Kutatásunk célcsoportját a Balassi Intézet előkészítő képzésébe felvételt nyert egykori kárpátaljai hallgatók képezték. Módszertani szemszögből fontos kiemelni, hogy az adatfelvétel egyénileg történt. A kárpátaljai egykori hallgatók teljes körű lekérdezésére törekedtünk. Mivel a személyiségi jogokat védő törvények nem tették lehetővé az egykori hallgatók kilétének közlését, a hallgatók felkutatása hólabda módszerrel történt. E módszer segítségével a célpopuláció 59,01%-át (N=347) sikerült elérni. Kutatásunk során az adatbázis primer elemzését végeztük el. Értekezésünk legfontosabb eredménye, hogy a végleges letelepedési döntésre legnagyobb mértékben az intézmény- és a szakválasztás gyakorol hatást. A szülőföldre való visszatérésre leginkább a kárpátaljai munkaerőpiaci lehetőségekkel kompatibilis szakválasztás, a mintakövetés, valamint a szülőföldi kötődés hatása mutatható ki. A magyarországi letelepedésre intenzíven hat a nem, a családi állapot és az ukrajnai kötelező ukrán nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsga bevezetése. Regressziós eredményeink kimutatták, hogy a végleges letelepedési döntésre legerőteljesebben a húzó tényezők hatnak. Kiemelten fontos szerepet játszik a felsőoktatás presztízse, az anyagi tényezők és a Magyarország irányába való orientálódás. E húzó tényezők befolyásoló ereje a későbbiek során sem szűnik meg, s közreműködik a végleges letelepedési döntéshozatalban. A vonzó tényezők túlsúlya a magyarországi letelepedés irányába billenti a mérleg nyelvét. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a Balassi Intézet előkészítő képzése sikeresen teljesítette azt a funkcióját, hogy a kárpátaljai érettségizőket felzárkóztassa a magyarországi felsőoktatási képzés színvonalához. Ebben főleg az játszik szerepet, hogy a nagy múltra visszatekintő intézmény szakképzett pedagógusai megfelelő szaktudással és pedagógiai kompetenciával rendelkeznek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kárpátaljai diákok többségénél nyelvi előkészítő nélkül tudták megkezdeni a szakmai felkészítést. Az oktatás nyelvének ismerete – a nem magyarajkú külföldi hallgatókhoz viszonyítva – komoly helyzeti előnyt jelentett. Az intézet eredményességét bizonyítja, hogy a képzés elvégzését követően a vizsgált célcsoport 85,9%-a tudta megkezdeni felsőoktatási tanulmányait. A támogatáspolitika oldaláról nézve közel sem volt ilyen sikeres az intézmény működése. Az ebből a szempontból megfogalmazott elvárások, miszerint az előkészítő képzés hozzájárul a kárpátaljai elit újratermeléséhez, csekély mértékben teljesült. Erről tanúskodik, hogy a vizsgált egykori hallgatók mindössze 16,8%-a tért vissza szülőföldjére. Statisztikai eredményeink ismeretében egyértelműen megállapítható, hogy az általunk vizsgált periódusban az intézmény sokkal inkább előmozdította a kárpátaljai diákok egyéni karrierépítését, mint a kisebbségi elitpótlást. Az intézmény részesévé vált a magyar–magyar brain drain-nek (agyelszívásnak) is nevezett jelenségnek. Kutatásunk igazolta, hogy a jogi, az orvosi és a műszaki pályákat választók a magyarországi munkaerőpiacon helyezkedtek el, ami negatívan hat a kisebbségi magyar elit utánpótlására.

Our dissertation focused on settlement decisions, academic career, and social embedding of former Transcarpathian students of Balassi Institute. One of our main objectives was to explore whether the support policy mission assigned to Hungarians living abroad was accomplished and according to which foreign youngsters studying in Hungary return to their homeland after completing their higher education studies. The question is if they return home, whether they benefit from the expertise acquired in the motherland. We examined where the former students settled down after completing their studies and what factors influenced their decision on a permanent settlement. One of our objectives was to explore what differences can be revealed between students returning to their homeland and students leaving their homeland to find a job and professional career. Furthermore, we mapped out the differences in terms of the effectiveness of the two groups. We also examined what unique and common features can be discovered in social embedding and Hungarian awareness of students returning to their homeland and settling down in Hungary or abroad. One of our questions was how the career building of former students was helped or possibly hindered by a different socialisation process from the home country, the lack of contact capital or family background in the home country. The specific aim of the research is to explore the reasons for learning mobility of the students graduating from the preparatory course of Balassi Institute, their career, their life path after the university years, their employment in the labour market and their settlement. The target group of the research was former Transcarpathian students admitted to the Balassi Institute preparatory course. From a methodological point of view, it is essential to emphasize that the data collection was done individually. We intended to ask all former Transcarpathian students. Because laws protecting privacy rights did not allow the identities of former students to be disclosed, students were searched using the snowball method. With this method, 59.01% (N = 347) of the target population was reached. In our research, we performed a primary analysis of the database. The most important conclusion of the dissertation is that the institution- and major-choice have the greatest influence on the permanent settlement decision. Choosing a major compatible with the labour market opportunities in Transcarpathia, following a pattern, and the effect of the connection to the homeland characterised their returning to the homeland. Settlement in Hungary is intensively affected by gender, marital status and the introduction of the advanced level school-leaving examination in Ukrainian language and literature in Ukraine. Regression results showed that the permanent settlement decision is most strongly influenced by the pull factors. The prestige of higher education, material factors and the orientation towards Hungary play a significant role. The influencing power of these pull factors will not disappear later on, and it will participate in the permanent settlement decision. The predominance of attractive factors strikes a balance in favour of settling down in Hungary. Based on our results, we can state that the preparatory course of the Balassi Institute successfully carried out its mission of catching up with the Transcarpathian graduates to the standard of higher education in Hungary. It is mainly because the qualified teachers of the institution with a long history have the appropriate expertise and pedagogical competence. The majority of Transcarpathian students were able to begin vocational training without language preparation. Knowledge of the education language was a serious situational advantage compared to non-Hungarian-speaking international students. The effectiveness of the institute is demonstrated by the fact that after completing the course, 85.9% of the examined target group were able to start their higher education studies. Concerning support policy, the operation of the institution was far from successful. The expectations that the preparatory course contributes to the reproduction of the Transcarpathian elite have been met to a small extent. It is proved by the fact that only 16.8% of the former students returned to their homeland. In the light of the statistical results, it can be clearly stated that in the examined period, the institution promoted the individual career building of Transcarpathian students much more than the minority elite replacement. The institution became a part of the brain drain phenomenon. Our research proved that those who chose legal, medical and technical professions were employed in the Hungarian labour market, which has a negative effect on the supply of the Hungarian minority elite.