Kelet-Közép-Európa államaiban a polgári perjogi szabályozás fejlődési pályája sok szempontból összevethető. A térség elsősorban modernizációs célú kodifikációi a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdődtek meg. Eredményeik valamely (akár több) presztízses, modelladó nagyhatalom jogrendszerének vizsgálatára, normái átemelésére alapultak. A térségben ható gazdasági, politikai és történelmi faktorok is egyaránt összevethetők, sőt sokszor közösek. E közös elemek sokasága teszi a vizsgált térséget különösen alkalmassá a jogösszehasonlító kutatásra. Adott ugyanis, hogy a jogfejlődés útjait a közös történelmi hatások szükségszerűen befolyásolják, de nem szükségszerűen vezetik azonos végkifejlethez. Adott továbbá – ahogyan azt a magyar szakirodalomban NÉVAI megállapította1 – hogy a polgári perjog az egyén és az államhatlom közötti érintkezési felületen helyezkedik el, ezért fokozottan hajlamos reagálni a történelmi, gazdasági, politikai és társadalmi behatásokra. Emiatt két okból is termékeny kutatási terület: egyrészt segítségével azonosítani lehet a jogrendszert érő behatások jellegzetességeit, másrészt az ezekre adott jogalkotói válaszok hasonlatosságait és különbségeit. Tekintettel arra, hogy a polgári perjog célja minden államban – többé-kevésbé – a polgári természetű jogviták megoldásának és egyes jelentősnek tartott politikák e megoldás során érvényesítésének valamely amalgámja, ennek terén egyszerre vizsgálhatjuk és hasonlíthatjuk össze azon jogi normákat, melyek a perek megoldását célozzák, és azokat melyek az adott megoldást valamely ideológiai tartalommal feltöltik, vagy annak során ilyen tartalmat juttatnak érvényre. E célok elérésére kezdtünk bele doktori értekezésünk tárgyának – a polgári per egyes intézményei történelmi-összehasonlító vizsgálatának – megvalósításába. In the states of Eastern Central Europe, the course of the development of civil procedural norms is comparable under many aspects. The codifications in this region, primarily aimed at modernization began in the last decades of the XIX century. Their results were based on the examination of the legal systems and the import of legal norms of some (or several) prestigious model giving great powers. The economic, political and historic factors affecting the region are also comparable, even sometimes common. The multitude of these common elements make the region being examined most proper for comparative law research. This, because it is a given, that the paths of legal development are necessarily influenced by common factors, but these do not necessarily lead to the same end result. It is also a given – as was ascertained1 in Hungarian specialty literature by NÉVAI – that civil procedure is situated on the surface of contact between the individual and the state, and is therefore more susceptible to react to historic, economic and social factors. Therefore, it is fertile ground for research due to two reasons: on the one hand with its help, the peculiarities of the factors affecting the legal system, on the other hand the similarities and differences of the legislator’s answers given to these, can be identified. Keeping in view the fact, that the aim of civil procedure law in all states – more or less – is some amalgam of the resolution of disputes civil by nature, and the implementation of some policies thought to be important during this resolution, in this field we can at the same time compare and examine those legal norms aimed at the adjudication of lawsuits, and those which fill that given adjudication with some ideological content, or bring such content to effect during its course. It was to reach these objectives that we began the realization of the object of our doctoral thesis, the historic-comparative examination of some institutions of civil procedure.