Debrecen bűnügyei és bíráskodása 1693 és 1715 között a magisztrátusi jegyzőkönyvek tükrében

Szűcsné Papp, Rita

Debrecen bűnügyei és bíráskodása 1693 és 1715 között a magisztrátusi jegyzőkönyvek tükrében

dc.contributor.advisor	Papp, Klára
dc.contributor.author	Szűcsné Papp, Rita
dc.contributor.authorvariant	Papp, Rita
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--Bölcsészettudományi Kar -- Történelmi Intézet
dc.date.accessioned	2022-01-10T09:19:12Z
dc.date.available	2022-01-10T09:19:12Z
dc.date.created	2021	hu_HU
dc.date.defended	2022-01-28
dc.description.abstract	Absztrakt Értekezésünk Debrecen 1693 és 1715 közötti bíráskodásával és bűnügyeivel, ez utóbbiak körülményeivel, szereplőivel, valamint megítélésével foglalkozik. A megjelölt két évszám fontos a város életében. 1693-ban nyerte el a szabad királyi városi címet I. Lipóttól, de az csak az 1715-ös országgyűlésen került beiktatásra. Ez az időszak, a 17. század vége, 18. század eleje igen viharos időszak volt mind a város, mind az ország életében. A visszafoglaló háborúk, majd ezt követően a Rákóczi-szabadságharc próbára tették Debrecen teherbíró képességét, s sok áldozatot követeltek a lakosságtól. Ráadásul a tatár kán fia, galga szultán is fenyegette a várost. Ezekkel részben összefüggve, részben függetlenül sok belső feszültség volt Debrecenben. Gondoljunk csak az 1693-as ún. plebejus-lázadásra, vagy a kollégiumi diákok 1704. júliusi fellázadására. De számos egyéb konfliktus is megfigyelhető a városlakók között. Így például a különféle céhek között, de az egyes céheken belül is voltak ellentétek, de gyakoriak voltak a szomszédok és családtagok közötti nézeteltérések is, ahogyan rendszeresek voltak a csapszéken lerészegedő személyek kötekedései, verekedései is, és még sorolhatnánk. Ezek szinte minden közösségben megtalálhatóak. Ilyen körülmények között érthető, hogy a város jegyzőkönyvei bővelkednek a különféle peres anyagokban. Mi elsősorban a büntetőperek feldolgozására vállalkoztunk, kiemelve azonban, hogy ezeket bár nagyrészt meg lehet különböztetni, korszakunkban a polgári és büntetőperes eljárás még nem különült el élesen egymástól, így jelen dolgozatban is megfigyelhetők átfedések. A perek vizsgálata a város legbelsőbb életébe nyújt bepillantást. A tárgyalt ügyek igencsak változatosak, a legkülönfélébb bűnesetekbe, statútumszegésekbe, valamint a lakosok egymás közti nézeteltéréseibe is beleláthatunk általuk. Dolgozatunk bevezető részében röviden szólunk az általunk felhasznált forrásokról és szakirodalmakról, majd a módszertani kérdéseket fejtegetve utalunk a különféle nehézségekre is, amelyekkel a források feldolgozása közben szembesültünk. A Debrecen 17. század végi, 18. század eleji jellemzőin belül hosszabban a város erkölcsi életével és a hadakozások okozta nehézségeivel foglalkozunk. Majd a város bíráskodásának bemutatása után következik az egyes bűncselekmény típusok részletes vizsgálata, különös tekintettel a bűnesetek gyakoriságára, körülményire, valamint a magisztrátus által hozott ítéletekre. Emellett pedig a perek szereplői – vádlottjai és sértettjei – is a vizsgálat tárgyát képezik. A levéltári anyag – elsősorban a város magisztrátusi jegyzőkönyvei és a tanúvallomásokat összegyűjtő büntető-törvényszéki jegyzőkönyvei – alapján igyekszünk rekonstruálni a korabeli bűnesetek felderítését, azok összetételét, jellegét, bepillantást nyújtani a bíráskodásba, büntetés végrehajtásba. Ahol erre módunk van, a bűnesetek elkövetése mögött álló okokat is igyekszünk feltárni az egyes források szembesítésével, vallatásával. A dolgozatban a téma kifejtése során sokat idézünk a vizsgált jegyzőkönyvekből, hiszen úgy véljük, egy-egy korabeli kifejezés, megfogalmazás, esetenként teljes bejegyzés sokat hozzáad a téma megismeréséhez. Segít a ráhangolódásban, hogy még inkább magunk elé képzelhessük a világot, amelyben ezek a perek folytak, s amelyben ezek szereplői vagy éppen szemlélői, valamint a Debrecent igazgató és a bíráskodást is kézben tartó városatyák éltek. Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk minél változatosabb eseteket bemutatni, s minél több körülményt az Olvasó elé tárni, így közelebb hozva a korabeli viszonyokat, hétköznapokat. Reményeink szerint ezzel is hozzájárulunk elődeink gondolkodásának, a bűnhöz és erkölcshöz való viszonyulásának még jobb megértéséhez. Abstract My dissertation focused on the criminal cases of the city of Debrecen in the period between 1693 and 1715, presenting their context, the participants and the contemporary perception of the cases in question. The aforementioned dates are both significant milestones in the history of Debrecen. In 1693 Debrecen was granted the status of ‘free royal city’ by King Leopold I, but it was not until the National Assembly of 1715 that it was publicly declared. The late 17th and early 18th centuries was a time of great political and social turmoil not only for Debrecen, but for the whole country. The Wars of Reconquest and the subsequent Rákóczi War of Independence both challenged Debrecen's resilience, demanding huge sacrifices from its inhabitants. Besides that, the city was also threatened by Sultan Galga, the Tatar Khan’s son. Partly related to these events and partly independently, it was a time of a massive political unrest for Debrecen, with the so-called plebeian rebellion of 1693, and the Campus protest of the students in July 1704, just to mention a few of the political uprisings. In addition to that, numerous other conflicts could be observed among the residents of the city. These include conflicts between the separate guilds, as well as within individual guilds; while disagreements between neighbours and family members were also common, not to mention the daily quarrels and fights between drunk customers of pubs and taverns, and the list could go on. Such cases can be found in every community. Under these circumstances, it is quite natural that the city's records abound with various types of lawsuits. In this paper I have primarily focused on criminal proceedings, underlining, however, that even though these can be largely distinguished, in the examined period civil and criminal proceedings were not yet sharply separated, so some of them may overlap. The investigation of the lawsuits gives an insight into the innermost life of the city. The cases covered are varied and include a wide range of crimes, breaches of the statutory duty, as well as disagreements between the residents. In the introduction part of the research paper, after briefly mentioning past research and the sources used, I shall discuss the methodological challenges faced while processing the sources. Within the characteristics of Debrecen in the late 17th and early 18th centuries, I shall focus on the ethical life of the city and the difficulties caused by the conflicts. After a brief introduction to the city's judiciary system, the next section will provide a detailed presentation to different crime types, with particular reference to the frequency and circumstances of the crimes and the sentences delivered by the Magistrates. In addition, the subjects of the trials – mainly the perpetrators and defendants – will also be investigated. Based on the archival material, primarily the Magistrate's records of Debrecen and the records of the testimonies of the criminal court, I shall attempt to reconstruct the investigation process and the nature of criminal cases, with a close insight into the jurisdiction of the time. Where possible, I will try to identify the reasons behind the committed crimes, by confronting and interrogating individual sources. Throughout the discussion of the topic, many quotes from the examined protocols will be presented, since I believe that a contemporary expression or wording, and sometimes a complete entry can greatly contribute to the understanding of the topic. It helps us to better envision the sociocultural environment in which the trials took place, and in which all the participants and witnesses, as well as the city governors handling the judicial system lived. I have done my best to present the cases as clearly as possible, and to reveal as many circumstances as possible, thus making contemporary conditions and everyday life more accessible. I hope this paper will contribute to a better understanding of the mentality of our predecessors and their approach to sin and morality.	hu_HU
dc.format.extent	311	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/327494
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.subject	Debrecen társadalomtörténete	hu_HU
dc.subject	bűnügyek
dc.subject	17–18. század
dc.subject	A social history of Debrecen
dc.subject	crime
dc.subject	17–18th century
dc.subject.discipline	Történelemtudományok	hu_HU
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	Debrecen bűnügyei és bíráskodása 1693 és 1715 között a magisztrátusi jegyzőkönyvek tükrében	hu_HU
dc.title.translated	The criminal cases and judicial system of Debrecen between 1693 and 1715 in the light of the magistrates’ court records	hu_HU