Érettségit adó szakképzésből a felsőoktatásba: a továbbtanulási szándék és a lemorzsolódási rizikófaktorok vizsgálata

Józsa, Gabriella

Érettségit adó szakképzésből a felsőoktatásba: a továbbtanulási szándék és a lemorzsolódási rizikófaktorok vizsgálata

dc.contributor.advisor	Engler, Ágnes
dc.contributor.author	Józsa, Gabriella
dc.contributor.department	Humán Tudományok Doktori Iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
dc.date.accessioned	2023-02-23T09:34:59Z
dc.date.available	2023-02-23T09:34:59Z
dc.date.created	2022
dc.date.defended	2023-03-10
dc.description.abstract	A nemzetközi és hazai oktatáskutatással foglalkozó szakembereket évtizedek óta foglalkoztatja, milyen tényezők állnak a továbbtanulási döntés és a lemorzsolódás mögött. A felsőfokú intézményre vonatkozó továbbtanulási döntésre az érettségi megszerzését követően a gimnáziumból és az érettségit adó szakképzésből kerülhet sor. A továbbtanulási esélyeket és lehetőségeket mérlegelve elmondható, hogy hazánkban általános jelenség az intézménytípusok közötti szegregáció (Kertesi és Kézdi, 2009; Kiss, 2016; Radó, 2018), mely a továbbtanulási tendenciákban (Hajdu et al, 2022) és a lemorzsolódásban is megmutatkozik (Fehérvári, 2008). Doktori értekezésünkben az érettségit adó szakképzés vizsgálatával foglalkozunk. Kutatásunk célja az érettségit adó szakképzésben tanuló, érettségi előtt álló, valamint technikusi osztályba járó – vagyis 12. és 13. évfolyamos – diákok továbbtanulási döntésének és lemorzsolódási rizikófaktorainak vizsgálata. Az empirikus kutatás hazai viszonyokat vizsgál. A kutatásba öt szakképzési centrum iskoláit, egy katolikus intézményt és a református érettségit adó szakképzéssel foglalkozó intézményeket vontuk be. Az adatfelvétel 2018 ősze és 2021 tavasza között történt, ennek megfelelően a vizsgálatban részt vevő érettségit adó szakképzésbe járó diákok szakgimnáziumi képzésben vettek részt. A disszertációban kitűzött célok vizsgálatára és a kutatási kérdések megválaszolására saját fejlesztésű kérdőívet készítettünk. Nagymintás adatfelvételünket egy próbamérés előzte meg, melynek célja az összeállított kérdőív megbízhatóságának vizsgálata volt. A pilotvizsgálat (n=105) eredményeképpen megállapítottuk, hogy a mérőeszközünk megfelelő megbízhatóságú, alkalmas az általunk vizsgált területek mérésére. Az adatgyűjtéshez kényelmi mintavételi technikát választottunk (Gliner et al., 2017). A kérdőívet összesen 2036 fő töltötte ki. Az adattisztítás után 1998 fő maradt a mintánkban (nszakg=1184, n13=668, ngimn=146). A 12.-es szakgimnazista részminta a szülők iskolai végzettségét tekintve reprezentatív. Az eredmények feltárására és a hipotézisek igazolására paraméteres és nemparaméteres próbákat használtunk. Eredményeink szerint ‒ a két évfolyam összehasonlítása alapján ‒ a 12.-es szakgimnazisták erősebb továbbtanulási motívumokkal és gyengébb önhátráltatással rendelkeznek, mint a 13.-osok, továbbá lényegesen többen akarnak közülük a felsőoktatásban továbbtanulni. A megkérdezett 13.-osoknak több mint fele nem tervezi a továbbtanulást. A kognitív tényezőkön belül sem a végrehajtó funkcióban, sem a tanulmányi eredményekben nem találtuk különbséget a két szakképzős évfolyam között. Ennek ellenére a 12.-esek számottevően több időt fordítanak a tanulásra, és jóval többen járnak fizetett magánórákra, mint a 13.-osok. A családi háttér alapján jól elkülönülő csoportok jöttek létre, azonban a vizsgált változókban csak a 12.-esek között találtunk eltéréseket. Ezek megmutatták az érettségi utáni valószínűsíthető életutak alakulását, melyből a homogén 13. évfolyam jellemzői megérthetők. Eredményeink azt mutatják, hogy az érettségit adó szakképzésben az affektív tényezők határozzák meg legerősebben a felsőoktatási továbbtanulás melletti döntést. Míg a továbbtanulási motiváció megsokszorozza, addig az önhátráltatás csökkenti a továbbtanulás valószínűségét. Vizsgálatunkban tudtunk olyan rizikófaktorokat azonosítani, amik előre jelezhetik a felsőoktatási lemorzsolódás veszélyét. Azonban eredményeink arra is felhívják a figyelmet, hogy nem minden esetben egyértelmű ennek a megítélése (pl. munkavállalás). For decades, many researchers from both national and international education fields have had much concern about the factors behind the decision to continue further education or droup out of school (Hajdu et al., 2022). In Hungary, students can decide to continue their further studies at a higher education institution only if they have obtained diplomas either from academic or vocational training secondary schools (Fehérvári, 2008). Considering the opportunities for further education, segregation is a common phenomenon in both types of secondary schools in Hungary (Kertesi and Kézdi, 2009; Little, 2016; Radó, 2018). Our dissertation focuses on the vocational training education. The purpose of the study is to examine the further education decision and dropout risk factors of students studying in vocational training leading to the high school diploma, who are about to graduate, and who are attending a technician class - that is, in the 12th and 13th grades. Our empirical research was conducted in Hungary; especially in five vocational secondary schools, one Catholic institution, and some school of the Reformed church. The data collection took place between the fall of 2018 and the spring of 2021 and included the students from the vocational secondary schools. In order to investigate the goals and research questions of our dissertation, we prepared a self-developed questionnaire. Our large-scale data collection was preceded by a test measurement, the purpose of which was to check the reliability of the compiled questionnaire. As a result of the pilot test (n=105), we found that our measuring device is sufficiently reliable and suitable for measuring the areas we are planning to examine. We chose a convenience sampling technique for data collection (Gliner et al., 2017). A total of 2,036 students filled out the questionnaire. After data cleaning, 1998 students remained in the sample (vocational secondary school = 1184, vocational technical classes = 668, academic secondary school = 146). The sub-sample of 12th-grade high school students is representative in terms of parents' education. Parametric and non-parametric tests were used to explore the results and verify the hypotheses. According to our results ‒ based on the comparison of the two grades, it was found that 12th-grade vocational high school students have stronger motives for further education and weaker self-handicapping than 13th graders, and significantly more of them want to continue their education in higher education. However, the findings also showed that more than half of the 13th graders had no plans to continue their education. Within the cognitive factors, neither executive function nor academic results differed between these two years (12th grade and 13th grade) of vocational training. Despite this, 12th graders spend significantly more time studying and paid more attention to private lessons than those of 13th graders. On the basis of family background, well-separated groups (12th and 13th grades) were created in our study. However, we just found differences only among the 12th graders, and no difference among the 13th graders out of these two examined variables. Therefore, these showed that 12th graders had a significant development of probable life paths after their graduation, but not significant development among the 13th greaders. Our results showed that affective factors most strongly determined the decision in favor of further education in higher education. While motivation to further education multiplies it, self-handicapping reduces the likelihood of further education. Therefore, it was clearly seen that our study was able to identify risk factors (e.g., self-handicapping) that can predict the risk of dropping out of higher education. Furthermore, our results also suggested to pay attention to other factors (e.g., employment) influencing students’ decision to continue their further studies or drop out of school.
dc.description.corrector	hbk
dc.format.extent	280
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/346668
dc.language.iso	hu
dc.language.iso	en
dc.subject	szakképzés
dc.subject	motiváció
dc.subject	végrehajtó funkció
dc.subject	családi háttér
dc.subject	továbbtanulási döntés
dc.subject	lemorzsolódás
dc.subject	vocational education
dc.subject	motivation
dc.subject	executive function
dc.subject	family background
dc.subject	further education decision
dc.subject	dropout
dc.subject.discipline	Neveléstudományok
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok
dc.title	Érettségit adó szakképzésből a felsőoktatásba: a továbbtanulási szándék és a lemorzsolódási rizikófaktorok vizsgálata
dc.title.translated	From vocational secondary school to higher education: examination of the intention to further study and dropout risk factors