Értékteremtők nyomában
Értékteremtők nyomában
Dátum
1994
Szerzők
Tamás, Attila
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Csokonai Kiadó
Absztrakt
A sorozat ezúttal nem egyetlen ívű írást ad közre, hanem három évtized
hosszabb-rövidebb tanulmányaiból összeállított válogatást. De azért
nem merő véletlen alkalmai hozták létre egyes darabjait. Főként a
költészet - mint legjellegzetesebbnek tekintett irodalmi alaptípus -
alkotásait, és a belőlük formálódó (vagy csak formálható?) különböző
csoportok együttesét fogják ezek vallatóra, lényegében egy évszázad
magyar irodalmának java terméséből: egy Ady Endrével induló, a késői
Illyés Gyulával záródó soron tekintve végig. (A visszapillantásban Arany
János munkásságáig, az előretekintésben Juhász Ferencéig menően.)
Műelemzés, történeti áttekintés és elméleti kérdések feszegetése egymást
is hivatott segíteni. Lehet-e köze a szecessziónak a forradalmisághoz,
a Jónás könyvének a fasizmushoz, hogyan találkozhat össze
Kosztolányi Dezső és József Attila arcéle, hitt-e istenben az, aki leírta a
maga konok gondolatzárását: „mivel nincs túlvilág, sem kárhozat, sem
isten" - és a szocializmus eszméiben, aki egyetlen rettenetes mondatban
fogalmazott ítéletet azok „létező" változata fölött - mindez valamiképpen
összefügg annak kérdéseivel is, hogy miképpen szakaszolható történetileg
ez az irodalmi „anyag" (vagy milyen más - műfaji, műtipológiai -
rendszerezés érvényesíthető rajta), és egyáltalán: mit tekinthetünk benne
joggal időtállónak? Mit „érthetünk meg" benne ilyen minőségben, s
van-e egyáltalán szükség - és lehetőség - konstans értékek felmutatására?
(Vagy legalábbis: a keresésükre.)
Alighanem természetszerű, hogy az évtizedek anyagából való egyes
írások maguk is egy időben alakuló szemléletnek a szülöttei, szükségszerű
azonban az is, hogy van bennük koherencia, s egyúttal kapcsolódnak
szerzőjük korábban megjelent köteteihez {Költői világképek fejlődése
Arany Jánostól József Attiláig, Bp., 1964.; A költői műalkotás fő
sajátosságai, Bp., 1972.; Irodalom és emberi teljesség, Bp., 1973.; Líra a
huszadik században, Bp., 1975.; Weöres Sándor, Bp., 1978.; A nyelvi
műalkotás jelentése, Debrecen, 1984.; Illyés Gyula, Bp., 1989.; Töprengések
az irodalmi értékről, Bp., 1993.).
Leírás
Kulcsszavak
irodalomtörténet, irodalomelmélet, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, stílustörténet, Illyés Gyula