Értékteremtők nyomában

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorTamás, Attila
dc.contributor.editorBitskey, István
dc.contributor.editorGörömbei, András
dc.contributor.permittedbyRónay, László
dc.date.accessioned2010-12-13T09:03:17Z
dc.date.available2010-12-13T09:03:17Z
dc.date.issued1994
dc.description.abstractA sorozat ezúttal nem egyetlen ívű írást ad közre, hanem három évtized hosszabb-rövidebb tanulmányaiból összeállított válogatást. De azért nem merő véletlen alkalmai hozták létre egyes darabjait. Főként a költészet - mint legjellegzetesebbnek tekintett irodalmi alaptípus - alkotásait, és a belőlük formálódó (vagy csak formálható?) különböző csoportok együttesét fogják ezek vallatóra, lényegében egy évszázad magyar irodalmának java terméséből: egy Ady Endrével induló, a késői Illyés Gyulával záródó soron tekintve végig. (A visszapillantásban Arany János munkásságáig, az előretekintésben Juhász Ferencéig menően.) Műelemzés, történeti áttekintés és elméleti kérdések feszegetése egymást is hivatott segíteni. Lehet-e köze a szecessziónak a forradalmisághoz, a Jónás könyvének a fasizmushoz, hogyan találkozhat össze Kosztolányi Dezső és József Attila arcéle, hitt-e istenben az, aki leírta a maga konok gondolatzárását: „mivel nincs túlvilág, sem kárhozat, sem isten" - és a szocializmus eszméiben, aki egyetlen rettenetes mondatban fogalmazott ítéletet azok „létező" változata fölött - mindez valamiképpen összefügg annak kérdéseivel is, hogy miképpen szakaszolható történetileg ez az irodalmi „anyag" (vagy milyen más - műfaji, műtipológiai - rendszerezés érvényesíthető rajta), és egyáltalán: mit tekinthetünk benne joggal időtállónak? Mit „érthetünk meg" benne ilyen minőségben, s van-e egyáltalán szükség - és lehetőség - konstans értékek felmutatására? (Vagy legalábbis: a keresésükre.) Alighanem természetszerű, hogy az évtizedek anyagából való egyes írások maguk is egy időben alakuló szemléletnek a szülöttei, szükségszerű azonban az is, hogy van bennük koherencia, s egyúttal kapcsolódnak szerzőjük korábban megjelent köteteihez {Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig, Bp., 1964.; A költői műalkotás fő sajátosságai, Bp., 1972.; Irodalom és emberi teljesség, Bp., 1973.; Líra a huszadik században, Bp., 1975.; Weöres Sándor, Bp., 1978.; A nyelvi műalkotás jelentése, Debrecen, 1984.; Illyés Gyula, Bp., 1989.; Töprengések az irodalmi értékről, Bp., 1993.).hu_HU
dc.description.tableofcontentsTartalom, 5-8. Útbaigazító sorok, 9-10. Szecessziós természetkultusz és forradalmiság egybefonódásai az Ady-lírában, 11-21. Búcsúvétel egy mítosz-alaktól: Elbocsátó, szép üzenet, 22-28. Egy kései Ady-versról (Az eltévedt lovas), 29-41. Az Ady-hagyomány élő költőink munkásságában, 42-52. A Jónás könyvéről teljességre törekvés nélkül, 53-69. „... ott már tudták és várták és bevitték...", Antifasiszta mű-e a Jónás könyve?, 70-74. Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhítat, 75-85. Két vers - két arc, Az Esti Kornél éneke és a Februári óda, 86-99. A lélektani motiválás tényezői Kosztolányi Édes Annájában, 100-107. Tóth Árpád költészete és a századeleji stílusirányzatok, 108-117. József Attila és a Nyugat költői, 118-142. A tárgyi világ megjelenítése József Attila költészetében, 143-150. József Attila: „Költőnk és Kora", 151-166. Illyés Gyula és a szocializmus, 167-182. Illyés Gyula és a hit kérdései, 183-191. Gondolatok az Illyés-életmű korszerűségéről, 192-201. Periódusváltás határterületein?, Félhangos töprengések újabb verskötetek olvastán, 202-211. A stílus néhány kérdése - egy periódus lírájának tükrében, 212-221. A stílusváltás egy megoldatlan változata, Vajda János Alfréd regénye című műve, és a magyar romantika néhány problémája, 222-231. Huszadik századi stílusproblémákról a Radnóti-életmű kapcsán, 232-242. Egy stílustörténeti vizsgálódás néhány tanulsága, A XX. század első fele magyar költészeti termésének áttekintése alapján, 243-264. Huszadik századi irodalmunk periodizálásáról, 265-275. Átfogó stíluskategóriák és más rendezési elvek érvényességéről századunkban, 276-285. Vannak-e műnemi jellemzői a lírának?, 286-299. „Két szomszédvár": nyelv- é s irodalomtudomány, 300-313. Egy fontos könyv a megértés tudományáról, H.-G. Gadamer: Igazság és módszer, 314-323. Műalkotások jelentésének felfogása, és műalkotások megismerése, 324-331. Polemikus gondolatok Almási Miklós Anti-esztétikájáról, 332-337. Válasz egy körkérdésre „népies-urbánus"-ügyben, 338-342. Jegyzetek, 343-354. Mutatók, 355. Névmutató, 355-360.
dc.identifier.isbn963 260 069 X
dc.identifier.issn1217-0380
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/101143
dc.language.isohuhu_HU
dc.publisherCsokonai Kiadóhu_HU
dc.publisher.placeDebrecenhu_HU
dc.relation.volume3.
dc.subjectirodalomtörténethu_HU
dc.subjectirodalomelmélethu_HU
dc.subjectAdy Endrehu_HU
dc.subjectBabits Mihályhu_HU
dc.subjectKosztolányi Dezsőhu_HU
dc.subjectJózsef Attilahu_HU
dc.subjectstílustörténethu_HU
dc.subjectIllyés Gyulahu_HU
dc.titleÉrtékteremtők nyomábanhu_HU
dc.title.seriesCsokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)
dc.title.subtitleMűvek, irányzatok, elméleti kérdésekhu_HU
dc.typeBookhu_HU
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
CSK003.pdf
Méret:
12.03 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Csokonai könyvtár 3.
Letöltés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.66 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Csokonai Könyvtár