A magyar fiatalok idegennyelv-tanulási eredményességének kérdése az elmúlt harminc év során a kutatások középpontjába került a globalizáció és a nemzetköziesedés miatt. A rendszerváltás után egyértelmű javuló tendencia volt megfigyelhető a fiatalok idegennyelv-tudásában, azonban az egyes tanulók között nagy különbségek mutatkoznak az eredményességben, így a magyar lakosság és a magyar fiatalok idegennyelv-tudásával még nem lehetünk elégedettek. Az idegennyelv-tanulást vizsgáló hazai kutatások egyik kulcskérdése, hogy miért nem elég hatékony a középiskolai nyelvoktatás (Öveges & Csizér, 2018) és mit kell tenni ahhoz, hogy eredményesebbek legyenek a tanulók és lelkesen tanuljanak idegen nyelveket (Einhorn, 2015). A nyelvtanulók között mutatkozó különbségekre különféle tudományágak irányából keresik a kutatók a választ (pszichológia, nyelvészet, pszicholingvisztika, szociológia), melyek közül a szociológiai megközelítés kevésbé markáns iránya az idegennyelv-tanulási eredményességi kutatásoknak. Ugyanakkor más irányzathoz tartozó kutatások is rávilágítanak arra, hogy az idegennyelv-tanulás eredményessége összefüggésbe hozható társadalmi jellemzőkkel. Egyes kognitív készségeket vizsgáló pszichológiai kutatások szerint az idegennyelv-tanulási sikerek tekintetében meghatározó a szülők iskolázottsága, mert a kognitív készségek erősségét befolyásolja, hogy a tanulók korai éveikben mennyi írott szöveggel és szókincsmennyiséggel találkoznak anyanyelvükön, ami majd további nyelvek elsajátításában segíti őket (Sparks, 2012). A kognitív készségekben mutatkozó különbségek tehát társadalmi különbségekre is visszavezethetők. Kutatásunk célja volt megvizsgálni az idegennyelv-tanulási eredményességben mutatkozó egyéni különbségek okait, a tanulók idegennyelv-tudását meghatározó tényezőként vizsgálni a szülőket, az iskolát, és a települést, ahol a tanuló él, vagy tanul. Saját kérdőíves, 566 fő válaszait elemző kvantitatív kutatást végeztünk két kelet-magyarországi vármegye gimnáziumaiban és technikumaiban többlépcsős csoportos mintavétellel. Az elemzés során kereszttábla, varianciaanalízis, lineáris regresszió és bináris logisztikus regresszió eljárásokat alkalmaztunk. A kutatás során feltérképeztük a vizsgált tanulók idegennyelv-tanulási eredményességét és annak kapcsolatát egyéni és egyéb iskolán kívüli, valamint iskolai háttértényezőikkel. Megvizsgáltuk, hogy a szülők iskolai végzettsége, a lakóhely településtípusa, az anyagi helyzet, a kulturális tőke és az árnyékoktatásban való részvétel, az iskolatípus és az iskola székhelyének településtípusa milyen összefüggést mutat az idegennyelv-tanulási eredményességgel, valamint azt, hogy milyen iskolán kívüli tevékenységek segítik a tanulók idegennyelv-tanulását. A hipotéziseket két szempont köré csoportosítottuk: a tanulók szocioökonómiai státuszával és egyéb iskolán kívüli tényezővel kapcsolatos feltételezések, valamint az iskolai jellemzőkre vonatkozó feltételezések. Az egyéni és egyéb iskolán kívüli tényezők tekintetében eredményeink szerint eredményesebb nyelvtanulók a magasabban képzett szülők gyermekei, a települési hierarchián magasabban lévő település lakosai, a magasabb kulturális tőkével rendelkező tanulók és az árnyékoktatásban részt vevők. A jobb anyagi helyzet nem bizonyult idegennyelv-tanulási eredményességet növelő tényezőnek. Az iskolai tényezők tekintetében a gimnáziumban és a vármegyeszékhelyen működő oktatási intézményben tanulók bizonyultak eredményesebbnek. Kutatásunk legfontosabb eredményei szerint az általunk vizsgált középiskolai tanulók idegennyelv-tanulási eredményességét legerősebben három tényező befolyásolta: az édesapa iskolai végzettsége, a középiskola típusa és az árnyékoktatásban való részvétel. Ezek közül ugyan az iskolatípusnak van a legerősebb esélynövelő hatása, de véleményünk szerint az iskolatípus és az árnyékoktatás mögött is a szülők jelentős befolyását sejtjük. Eredményeink megerősítik számos korábbi tanulmányhoz hasonlóan, hogy az idegennyelv-tanulási eredményességben tapasztalható tanulói előnyök legmeghatározóbb tényezői a szülők. Eredményeink szerint a fiatalok körében a leggyakoribb idegen nyelven folytatott tevékenységek a filmnézés és az olvasás voltak, melyek népszerűek az idegennyelv-tanulás szempontjából kevésbé előnyös helyzetű tanulók körében is. Regresszió elemzésünk eredményei szerint az árnyékoktatásban való részvétel négyszeres esélynövelő hatással bír, az idegen nyelven történő filmnézés kétszeres esélyt nyújt a tanulóknak a magas idegennyelv-tanulási eredményességre. Ebből arra következtethetünk, hogy a járulékos tanulás lehetőségeinek, valamint az árnyékoktatást pótló alkalmaknak iskolai idegennyelv-tanításba való integrálásával a kevésbé sikeres nyelvtanulók motivációja is megragadható. Az értekezés újdonság értékét az adja, hogy az idegennyelv-tanulási eredményességet oktatásszociológiai megközelítéssel vizsgálja, területi, települési jellemzőket is vizsgál, rávilágít az árnyékoktatás szerepére a középiskolai idegennyelv-tanulási sikerek hátterében, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a közoktatásban folyó idegennyelv-oktatás erősen szelektív. Értekezésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy az idegennyelv-tanulási eredményességben a tanulók között mutatkozó nagy különbségek erősen magyarázhatók társadalmi háttérbeli különbségekkel, ezért fontos lenne a közoktatásban folyó idegennyelv-oktatást a nyelvtanulás során nehézségekkel küzdő tanulók igényei köré szervezni, az iskola keretében szervezett árnyékoktartást pótló alkalmakat nyújtani és támogatni a tanulókat a járulékos tanulási módszerek elsajátításában.

Over the past three decades, the effectiveness of foreign language learning among Hungarian students has been a central research theme due to globalization and internationalization. After the regime change, a clear improvement was observed in foreign language proficiency among young people. Nonetheless, significant differences can be detected among individual learners and the overall foreign language proficiency level of Hungarians is still unsatisfactory. One of the key questions in Hungarian research on foreign language learning is why formal foreign language education is not sufficiently effective (Öveges & Csizér, 2018) and what can be done to make students more successful and enthusiastic about learning foreign languages (Einhorn, 2015). The differences observed among foreign language learners have been examined from various perspectives, including psychology, linguistics, psycholinguistics, and sociology, with the latter being less prominent. At the same time, scholars from other disciplines also highlight that the effectiveness of foreign language learning can be linked to social factors. Some psychological studies examining cognitive skills underscore the significance of parental education in foreign language learning success by revealing that cognitive abilities are shaped by exposure to written texts and vocabulary during early childhood, which helps in acquiring additional languages later in life (Sparks, 2012). This indicates that differences in cognitive skills can also be traced to social factors. Our research aimed to examine the factors contributing to individual differences in the effectiveness of foreign language learning by investigating the impact of parental influence, the school environment, and the community in which the student lives or studies. We conducted a quantitative study using a questionnaire with 566 secondary school students across two counties in Eastern Hungary. We applied crosstab analysis, variance analysis, as well as linear and binary logistic regression techniques. We mapped the effectiveness of foreign language learning among students and examined its correlation with individual, out-of-school, and school-related factors. We analyzed the impact of parental education level, the type of settlement in which students live, financial status, cultural capital, and participation in shadow education, the type of school, and the settlement where the school is located. We also identified out-of-school activities that may shape students’ success in foreign language learning. Our hypotheses were grouped into two categories: assumptions related to individual and out-of-school factors, and those related to school factors. In terms of individual and out-of-school factors, our results showed that students with more educated parents, residents of higher-ranking settlements, those with greater cultural capital, and those participating in shadow education were more successful foreign language learners. However, a better financial background did not significantly enhance the effectiveness of foreign language learning. Regarding school-related factors, students attending secondary grammar schools and those studying in county seats appeared more successful. Our key findings highlight the influence of three important factors: the father’s education level, the type of school, and participation in shadow education. Although the type of school has the strongest impact, we believe it is also shaped by parental decisions, due to the selective nature of the Hungarian school system. Our results confirm the findings of previous studies that parents are the most influential in the effectiveness of foreign language learning. Our results revealed that watching films and reading in a foreign language were popular among the surveyed students, including those from less advantaged backgrounds. The results of our regression model show that shadow education increases the likelihood of high effectiveness in foreign language learning fourfold while watching films doubles the chances. We conclude that student motivation could be enhanced by integrating incidental learning activities into the classroom and supplementing shadow education. The novelty of this thesis lies in its perspective of educational sociology and its focus on regional and settlement differences. It sheds light on the role of shadow education in the success of students learning foreign languages in formal education and underscores the highly selective nature of Hungarian foreign language education. Our thesis concludes that the differences in the effectiveness of foreign language learning among students can be attributed to differences in social backgrounds. Therefore, it is crucial to tailor foreign language teaching to address the needs of students who face challenges in foreign language learning by offering alternatives to shadow education and fostering incidental learning methods.