Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Politikatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék) Szerző szerinti böngészés "Balogh, László"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1990 és 1994 közötti parlamenti viták a titkosszolgálatról(2013-04-15T08:40:41Z) Bús, Bianka; Balogh, László; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarVajon mire jók a titkosszolgálatok, és ha már működni tudnak, akkor hogyan szerezhetünk tudomást a tevékenységükről? Két elgondolkodtató kérdés, melyekre választ találni és választ kapni nem is olyan egyszerű, de ha mégis eljutunk odáig, akkor képesek vagyunk e maradéktalanul elfogadni azt, és szembenézni azzal, hogy milyen eszközökkel és bevetésekkel szerzik meg az információikat az ország biztonságos „létezésének” érdekében. Teljes és átfogó képet a hálózat működéséről, az állomány tagjainak feladatairól és a belső körökben zajló értekezésekről világos és teljes körű információkat nem fogunk kapni, és nem is kaphatunk, csupán mindig csak egy kicsivel többet tudunk, amik segítenek megérteni egy bonyolultnak tűnő hálózat felépítését. Dolgozatomban a titkosszolgálatok hátterét, működését és az ezekről szóló vitákat foglalom össze.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alternative für Deutschland érzelmi politizálásaSzonda, Ábel; Balogh, László; DE--Bölcsészettudományi KarA 2008-as gazdasági világválság alapvetően megváltoztatta az eddigi stabil európai trendeket és új helyzet elé állította az államok vezetőit. A több évtizedes egyenes vonalú gazdasági fejlődéshez szokott, erős nyugat-európai államokban is növekedtek a bizonytalansági tényezők. A bizonytalanság a szélsőséges irányzatoknak kedvez. Így történt ez Németországban is. Az egymást követő válsághelyzetek felerősítették a szélsőbal és szélsőjobb irányzatok működését. Az euróválság, a migrációs válság és a COVID-19 hatásai növelték az általános elégedetlenséget, melyek okait a szélsőséges pártok, a kormányzó hatalmak hibáinak tulajdonítják. A német politikai életben az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt tett szert népszerűségre emiatt. A populizmus és az érzelmi politizálás sajátossága az AfD-nek. A politikai kommunikációjukban, kampánymegjelenéseikben a közösségi média szereplésében sajátos irányvonalat követnek. Pártprogramjukban igen erős az euroszkepticizmus, a xenofóbia és a meglévő államhatalommal való szembenállás. Kutatásomban az AfD kommunikációs csatornáit vizsgáltam, az érzelmi politizálás szemszögéből. Az érzelmekre ható sokszor hamis híreket, fake news-okat használnak fel. A példaként bemutatott AfD érzelmi politizálásnak vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert a világban egyre nagyobb lendülettel terjed ez a fajta politikai kommunikáció.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mihez kezd az ember az erőszakkal, és mit tesz az erőszak az emberrel?Cséke, Réka; Balogh, László; DE--Bölcsészettudományi KarA békében élő emberek nem igazán szeretnek az erőszakról beszélni, abba pedig végképp nem szívesen gondolnak bele, hogy ő maguk valaha is erőszakos cselekedetet kövessenek el, vagy annak áldozatává váljanak. Viszont akármennyire is próbálunk elzárkózni a téma elől, tudomásul kell vennünk, hogy az erőszaknak számos formája létezik, melyekkel valószínűleg a mindennapi életben számtalan alkalommal találkoztunk már életünk során, akár anélkül, hogy mi magunk felismertük vagy tudomásul vettük volna azt. Ezen dolgozatomban főleg azt vizsgálom, hogy a különféle erőszakos környezetekben hogyan viselkednek az emberek, illetve, hogy az adott helyzet mennyire képes befolyásolni gondolkodásukat, döntéshozatalukat. Ahhoz azonban, hogy ezeket megértsük nem szabad beleesni az előítélet csapdájába, el kell képzelnünk, hogy abban az adott helyzetben mi is hasonlóképpen viselkedtünk volna, mint az elkövetők, vagy éppen azok, akik végül nem váltak elkövetőkké. Elvégre sose lehet biztosan tudni, hogy mi magunk mit tennénk egy hasonló szituációban, mennyire ragaszkodnánk elveinkhez és normáinkhoz, ha a saját, vagy egy szerettünk élete forogna kockán. Véleményem szerint sokszor hajlamosak vagyunk túl előítéletesek lenni azokkal az emberekkel szemben, akik éltek az erőszak kínálta lehetőségekkel, illetve azokkal, akiknek muszáj volt erőszakot alkalmazniuk. Hiszen az emberek nem egyformák, mindannyian különbözőek vagyunk, nem vagyunk csak jók, vagy csak rosszak, az ember személyisége ennél sokkal több dologból tevődik össze, és annak, hogy hogyan cselekszünk egy adott szituációban számos befolyásoló tényezője lehet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Oroszország politikai keretezése a Fidesz kommunikációjábanBankus, Tibor János; Balogh, László; DE--Bölcsészettudományi KarHogyan kommunikál a Fidesz Oroszországról, 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig? Milyen elbeszélésekben kerül elő egyáltalán? Miképpen alakulnak ezek át? Ennek politikai keretezése terén pedig milyen mintázatok és tendenciák figyelhetőek meg? Dolgozatomban többek között ezekre kerestem a választ. Ahol vizsgálódtam elsősorban az az online is elérhető, különböző Fideszhez köthető médiumok, sajtótermékek. Illetve bizonyos mértékig ez kiegészül egyes politikusok beszédeivel, részben pedig nyilatkozataival. Elsődlegesen 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig terjedő időintervallumot vizsgáltam, ugyanakkor a hosszabban átívelő folyamtok és jellemzők bemutatása céljából az ezt megelőző, valamint az ezt követő időszakra is rövid kitekintést tettem. Ha tagolni szeretnénk időben a Fidesz Oroszországról szóló elbeszéléseit, akkor az mondható el, hogy hozzávetőleg 2015-ig, mint keretezett szerepel, azaz elsősorban bizonyos más témák által, azok részeként van értelmezve, bemutatva. Majd ezt követően, ugyan ez a fajta keretezettség nem tűnik el teljesen, de Oroszország az elbeszélésekben javarészt keretezővé válik, vagy legalábbis markánsan megjelenik ebben a szerepben. Vagyis az Oroszországhoz való viszony fényében bizonyos események újraértelmeződnek. Mindez pedig erősen összekapcsolódik Oroszországnak a morálisan „jó” pozíciójába való helyezésével, azaz lényegét tekintve Oroszország „jóként” van ábrázolva. Ami miatt pedig ez kiemelten fontos, az az, hogy mihelyst ez megtörténik tartósan bármely Fideszhez köthető médiumban, onnantól kezdve gyakorlatilag bármikor keretezettből, keretezővé válhat Oroszország. Nem szükségképpen történik ez meg azonnal, de ahol jelen van ez a fajta elbeszélés, ott nagy valószínűség szerint előbb vagy utóbb keretezővé fog válni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Oroszország politikai keretezése a Fidesz kommunikációjában 2010-2022Bankus, Tibor János; Balogh, László; DE--Bölcsészettudományi KarHogyan kommunikál a Fidesz Oroszországról, 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig? Milyen elbeszélésekben kerül elő egyáltalán? Miképpen alakulnak ezek át? Ennek politikai keretezése terén pedig milyen mintázatok és tendenciák figyelhetőek meg? Dolgozatomban többek között ezekre kerestem a választ. Ahol vizsgálódtam elsősorban az az online is elérhető, különböző Fideszhez köthető médiumok, sajtótermékek. Illetve bizonyos mértékig ez kiegészül egyes politikusok beszédeivel, részben pedig nyilatkozataival. Elsődlegesen 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig terjedő időintervallumot vizsgáltam, ugyanakkor a hosszabban átívelő folyamtok és jellemzők bemutatása céljából az ezt megelőző, valamint az ezt követő időszakra is rövid kitekintést tettem. Ha tagolni szeretnénk időben a Fidesz Oroszországról szóló elbeszéléseit, akkor az mondható el, hogy hozzávetőleg 2015-ig, mint keretezett szerepel, azaz elsősorban bizonyos más témák által, azok részeként van értelmezve, bemutatva. Majd ezt követően, ugyan ez a fajta keretezettség nem tűnik el teljesen, de Oroszország az elbeszélésekben javarészt keretezővé válik, vagy legalábbis markánsan megjelenik ebben a szerepben. Vagyis az Oroszországhoz való viszony fényében bizonyos események újraértelmeződnek. Mindez pedig erősen összekapcsolódik Oroszországnak a morálisan „jó” pozíciójába való helyezésével, azaz lényegét tekintve Oroszország „jóként” van ábrázolva. Ami miatt pedig ez kiemelten fontos, az az, hogy mihelyst ez megtörténik tartósan bármely Fideszhez köthető médiumban, onnantól kezdve gyakorlatilag bármikor keretezettből, keretezővé válhat Oroszország. Nem szükségképpen történik ez meg azonnal, de ahol jelen van ez a fajta elbeszélés, ott nagy valószínűség szerint előbb vagy utóbb keretezővé fog válni.