Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Politikatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék) Szerző szerinti böngészés "Balogh, László Levente"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 48)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1956 mint politikai törésvonal(2014-04-28T13:34:54Z) Kántor, Norbert; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az 1956-os események hatását vizsgálja, a rendszerváltás utáni társadalomra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2000-es évek magyar drogpolitikájának alakulása(2013-04-17T10:31:33Z) Biró, Edit; Balogh, László Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a Magyarországon kialakult drogkereskedelem és kábítószerpiac történeti hátterét, illetve az ebből kibontakozott drogpolitikát igyekszem bemutatni, különös tekintettel a 2000-es évek elejétől napjainkig, kitérve a problémakör stratégiáira. Célom, hogy az elmúlt évek magyar drogpolitikáját elemezve képet adjak a probléma kezelése érdekében tett főbb tevékenységekről, célkitűzésekről és az általuk el- vagy el nem ért eredményekről. Témaválasztásomat a narkotikumok robbanásszerű térnyerése és az általuk okozott súlyos (többek közt) társadalmi probléma befolyásolta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "Dosszié"Márton , Lilla Petra; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi Kar2012 nyarán Gerő András megfogalmazta kritikáját a galamus.hu internetes oldalon. Kritikájában antiszemitizmussal vádolta meg Romsics Ignácot. Számos történész, nyelvész, filozófus emelte fel hangját az ügyben. A fő szempont maga a kérdés, amely sokakban felmerül a téma hallatán. Hogyan lehet valakit megbélyegezni ilyen súlyos váddal, mint az antiszemitizmus? Milyen indokok alapján alakította ki ezen éles kritikáját Gerő András? Kik és milyen minőségben szóltak hozzá, alkottak véleményt az ügyben? A vita elemzése alkalmával megfogalmazom ezen kérdésekre a válaszokat, a tárgyilagosságot a lehető legnagyobb mértékig megtartva. Dolgozatom témájául tehát a 2012 nyarán két történész, illetve az egész magyar értelmiség körében kirobbant vitát választottam. A vita értelmezése során fő célom megismertetni, hogy a stigmának mekkora hatalma van, illetve milyen következményeket idézhet elő a XXI. században, ha valakit antiszemitizmussal vádolnak meg, és erre hogyan reagál a magyar társadalom. Illetve mennyire releváns Gerő András egykori állítása, miszerint az antiszemitizmus újbóli fellángolása, és a Horthy-kultusz újraélesztését hajtja végre Romsics Ignác?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A baloldali útkeresés egy társadalom tudós szemein keresztülBagi, Zsombor Kolos; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom címe A baloldali útkeresés egy társadalomtudós szemein keresztül. A baloldal már 30 éve válságban van, és ezzel a helyzettel sokan foglalkoztak. Így tett a dolgozatom “alanya”, Colin Crouch is. Crouch angol szociológus, politikai szakértő, aki számos könyvet jelentett meg a témában. Én a legnagyobb port kavart könyvét, a 2004-ben megjelent Post-Democracy-t, valamint annak két folytatását, a The Strange Non-Death of Neoliberalism és Post-Democracy: After the Crisis című műveket kívánom feldolgozni. Ezeknek a könyveknek a segítségével szeretném bemutatni a baloldali útkeresést. Ugyanis Crouch művei akarva akaratlanul, de útmutatásként hatottak a nyugati világ baloldali pártjai számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyűlöletbeszéd szabályozásának kérdéseiHajdu, János; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarMi is a gyűlöletbeszéd? Hogyan lehet azonosítani? Van-e napjainkban jól működő szabályozás? A dolgozatban megvizsgálom ezeket a gyűlöletbeszédet övező általános kérdéseket és jogi, filozófiai elképzeléseket, hogy látható legyen, miért is olyan nehéz terület a gyűlöletbeszéd szabályozása. Bár számos tanulmány foglalkozik ezzel a területtel és egyre több jogszabályt hoznak vele kapcsolatban, sajnos még mindig nem született egyértelmű válasz sok kérdésre. A téma általános bemutatása után több történelmi és jelenkori eset és filozófiai megközelítés vizsgálatán keresztül szeretnék választ találni arra, hogy szükséges-e a gyűlöletbeszéd szabályozása és ha igen, akkor ki vagy mi az, ami szabályozhatja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Adolf Eichmann élete és ítéleteKovács, Fruzsina; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom során igyekeztem ismertetni Adolf Eichmann életét és munkásságát Gideon Hausner Jeruzsálemi főügyész és Hannah Arendt író, filozófus művei alapján. Próbáltam áttekinteni Eichmann életét és történelmi szerepét, ezáltal történelmi felelősségét a második világháborúban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állam és egyház viszonya Magyarországon, különös tekintettel a hitoktatás kérdéséreVaskeba, Hajnalka; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban megpróbáltam meghatározni különböző szakértői véleményeken és törvényeken keresztül, mit jelent mai értelemben az egyház, az állam, valamint az egyházjog. Megvizsgáltam az állam és az egyház viszonyát a korábbi Alkotmány és a jelenlegi Alaptörvény szerint, ezek alapján megpróbáltam rávilágítani különbségeire és hasonlóságaira. Az állam és az egyház különválását és együttműködési lehetőségeit szerettem volna feltárni a hitoktatás példáján keresztül. Előtte bemutattam a hitoktatás történeti vonatkozásait, azt, hogy hogyan változott az évek során a szabályozása, valamint jelenleg hogyan működik hazánkban. Célom az volt, hogy feltárjam a hitoktatás gyakorlati problémáit, valamint azt, hogy a különböző egyházak milyen nehézségekkel küzdenek az iskolákban bevezetett vallásoktatással kapcsolatosan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állam-e az Iszlám Állam?Gere, Petra; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarAz ISIS-t a közvélemény egyik fele túlmisztifikálja, a másik fél alábecsüli, és van egy harmadik csoport, aki talán még a létezésükről sem tud. A kérdés viszont mindenkiben felmerül: félnünk kell-e keresztényekként az iszlámtól? A mai modern államok vajon hogyan tudnak viszonyulni a terrorista szervezetek és az államalakulatok között elhelyezkedő csoportosuláshoz? Ha az Iszlám Állam ténylegesen államot alakít, az mennyire befolyásolja majd a közeljövőt? Képes lenne e ténylegesen világuralomra törni? Az Iszlám Állam államisága számomra azért megfelelő projekt, mert elemzéseim során szemtanúja lehetek annak, hogy a polgárháború romjain, hogyan képes feltápászkodik egy szervezet, amely alig rendelkezik egy évtizedes történelemmel, és egy társadalom hogyan jut el arra a szintre, hogy mindezt támogassa.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Argentína és Chile. Szembenézés a múlttalKrajcsovics, Zoltán Martin; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban összehasonlítom Dél-Amerika két országának, Argentínának és Chilének diktatúra utáni múltfeldolgozását három érték, az igazság, az igazságosság és a társadalmi megbékélés mentén. Az összehasonlítás célja: kideríteni, hogy két nagyon hasonló diktatúra eltérő módú felbomlása eredményez-e minőségbeli változást a múlttal való szembenézés kapcsán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A biztonság privatizálása(2013-04-15T08:29:18Z) Farkas, Klaudia; Balogh, László Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a biztonság privatizálásának elemzésére összpontosul, abból a szempontból, hogy részben milyen történések, fogalmi átalakulások, jogszabályi hátterek eredményezték a mai magánosított helyzetet. Az állami erőszak-monopólium mellett ugyanis a biztonság garantálása is az állami feladatok körében szerepelt. Az erőszak gyakorlásának joga a modern államok kialakulásáig vezethető vissza, melynek első lépése a háború monopolizálása volt. Az erőszak ugyanis, mechanizmusai és azok anyagi alapjai révén (például az adók) az állam kizárólagos előjogává vált.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A botrányok szerepe a politikában: Milyen faktorok játszottak szerepet Heinz-Christian Strache, Borkai Zsolt és Silvio Berlusconi esetébenPallagi, László; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a botrányokat vizsgálom meg. Először magának a kifejezést és annak kialakulását, használatát az idők során. Majd egy történeti áttekintés után a botrányok számának növekedését részletezem a politikában a moralitás és média szemszögéből. Az elméleti keretet végül a botrányok tipológiájával, csoportosításával zárom. A dolgozat második felében három esetet Heinz-Christian Strache és Borkai Zsolt valmint Silvio Berlusconi politikai pályáját, botrányát mutatom be és tanulmányozom, olyan szemszögből, hogyan lehet túlélni a botrányokat bizonyos faktorok megléte esetén, mint például politikai, társadalmi támogatottság erőssége; a botrány ideje; a közhatalmi intézmények befolyása; valamint a média befolyásának mértéke.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bűnbakképző folyamatok konstrukciója és a társadalmi előítéletesség (A nácizmus, mint bűnbakállító ideológia)Izsó, Noémi; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDiplomamunkámban az előítéletekkel, a sztereotípiákkal és a bűnbakképzéssel, mint társadalmi jelenségekkel foglalkozom. Végig vezetem a bűnbakképző folyamatok két példáját, az ótestamentumi és a modern kori bűnbakképzést. Ezek értelmezéséhez szükséges a történeti háttér elemzése is. Az előítéletek és a sztereotípiák kapcsán vizsgálat tárgyává teszem a gyermekkori szocializációs folyamatot, mint személyiségalakító tényezőt. Ugyanis az előítéleteknek van egy alapja az ember személyiségvonásaiban, de adott esetben „tanulás útján” is elsajátíthatók. A bűnbakképzésben fontos szerepet játszanak az ideológiák, ennek kapcsán elemzem a német nemzetiszocializmust, mint bűnbakállító ideológiát. Szakdolgozatom záró gondolatai az áldozatok iránti felelősségvállalásról szólnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emberkereskedelem és a prostitúció összefüggéseiCsongrádi, Anett; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája az emberkereskedelem és az azzal összefüggő prostitúció. Kutatásom során főképp a magyarországi helyzetet szeretném felvázolni. Az emberkereskedelem súlyosan sérti az emberi jogokat mégsem tudunk hatékonyan fellépni ellene és az ezzel összefüggő cselekményekkel. Mivel ez a jelenség számos tényezőre hatással van többek között az államra, társadalomra, gazdaságra is. Az emberkereskedelem egyik legfőbb területe a szexuális kizsákmányolás, amely még inkább visszaél az emberi jogokkal. Az ellene való fellépésre kiemelten nagy hangsúlyt kell fektetni, mint például a korcsoportoknak megfelelő oktatására. Manapság ez a probléma egyre nagyobb méreteket ölt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Európai Unió menekültügyi politikájának árnyoldalaiKovács, Gyula József; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy az Európai Unió miként kezeli a 2014 óta tartó menekültválság okozta nehézségeket, és milyen intézkedéseket hozott ezen problémák megoldására. Elsőként megvizsgálom, hogy mely nemzetközi szerződések és egyezmények foglalkoznak a migrációs folyamatokkal, ezen belül milyen jogai és kötelezettségei vannak a befogadó államoknak és a menekült személyeknek. A dolgozatom további részében részletesen kifejtem az arab tavaszt, mint a jelenlegi migráció egyik közvetlen okát, ezentúl azt is, hogy az Európai Uniónak milyen meglévő rendeletei és határozatai szabályozták, illetve szabályozzák a menekültügyi politikáját. Végezetül részletesen bemutatom, hogy az Európai Unió hogyan cselekedett az elmúlt pár év során, hogy megoldja a migránsválságot, és miért nevezhetőek hibásnak a megoldási javaslatok, illetve miért bukott meg az Európai Unió menekültügyi rendszere.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A félelem hatalmaZsigmond, Barbara; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatban a félelem és a politika relációját vizsgálom, arra a hipotézisre alapozva, miszerint a félelem az embertől elválaszthatatlan, így meghatározó tényező a mindenkori társadalmakban és ezáltal a politika világában. A félelem a politikai közösség örökös mozgatója, ennek megfelelően ez az érzelem hatékony eszközként funkcionál. Tézisem igazoláshoz Thomas Hobbes, Hannah Arendt, Alexis de Tocqueville és Martha C. Nussbaum gondolatai mentén, pszichológiai és szociálpszichológiai tényekkel alátámasztva tekintek rá a félelem szerepére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A felelősségvállalás kérdése Bernhard Schlink A felolvasó című regénye alapjánPataki, Melinda Ramóna; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban olyan témával szeretnék foglalkozni, amely a mai napig nagyon megosztó. Rengeteg kérdés vetődik fel bennünk, ha holokausztra gondolunk, azonban én leginkább a morális és politikai kérdéseket szeretném felvetni. Szó esik majd az elkövetőkről, az áldozatokról, a bűnről és bűnhődésről, megbocsátásról, személyes felelősségvállalásról. Nagyon sok információnk van abból az időből, de vajon elég ahhoz, hogy anélkül, hogy megéltük volna az eseményeket véleményt formálhassunk? Ezen kérdések megválaszoláshoz többek között segítségemre lesz: Hannah Arendt Személyes felelősség vállalása a diktatúrában című írása, Bernhard Schlink Felolvasó című műve, valamint Karl Jaspers: A bűnösség kérdése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hannah Arendt cselekvéselméletének elemzéseMajoros, Dávid; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEbben a dolgozatban Hannah Arendt politikai filozófiájának egyik leginkább meghatározó koncepciójával foglalkozom, azzal, hogyan jut el Arendt az emberi tevékenységek osztályozásától a politikai cselekvésig, és a szabadsággal együtt a hatalom kérdéséig. Bemutatom, hogy a látszólag töredezett arendti gondolatiság következetes egységet alkot, alapjai pedig még a sokat vitatott Eichmann-tudósításban kimutathatók. Ezt követően részletesen ismertetem Arendt cselekvéskoncepcióját, melynek során annak egyetemleges igénye mellett érvelek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hatalom és a járványDankó, Zsolt Dominik; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarAbsztrakt Dolgozatom központi témája Michel Foucault hatalmi modelljeinek értelmezése a mai járványhelyzet kapcsán. Az első rész vizsgálódásainak középpontjában a Foucault-i hatalomelmélet fejlődése áll. A következő fejezetben a hatalom intézményesüléseit vizsgálom, melynek egyik legjelentősebb kulcsszava az elkülönítés, mely előkészíti a harmadik fejezet témáját. Egészen pontosan a leprához, a pestishez és a himlőhöz kapcsolódó hatalmi modelleket. Ezek koncepciói adják a dolgozat utolsó részének kiindulópontját. Az utolsó fejezet a hatalmi modellek vizsgálatára összpontosul a mai járványhelyzetben. A dolgozatnak nincs végkövetkeztetése, mivel a jelenlegi járványhelyzetben senki sem tudja, mit hoz a jövő.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hogyan konstruáljunk ellenséget?Horgász, Imre László; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEbben a dolgozatban arra szeretnék rávilágítani, hogy a történelem folyamán megjelent ellenségkonstrukciók, eszköztárukat és céljaikat tekintve nagyban hasonlítanak a jelen kor ellenségkonstruációira, amit a náci propaganda bizonyos elemein keresztül szeretnék szemléltetni és elemezni. A nyelvi szinten történő ellenségkonstruálás működőképességét a Mein Kampf kiragadott részeinek elemzésével szeretném bizonyítani. Dolgozatom további fejezeteiben a náci propagandaplakátokat és karikatúrákat elemzem. Azért tartom fontosnak, hogy ne csak a diszkurzív ellenséggel foglalkozzunk, mert így átfogóbb képet kaphatunk az ellenségkonstrukció mechanizmusairól. A plakátok és karikatúrák számtalan olyan kifejezőeszközt hordoznak magukban, amelyek elengedhetetlenek az ellenségkonstruálás szempontjából. Ilyen eszközök a metaforák, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy az ellenséget képként jelenítsék meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Interdependencia a közösségben és a társadalomban, régen és mostFodor Tamás Albert; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban arra próbáltam kísérletet tenni, hogy megvizsgáljam a kölcsönös függések mibenlétét, fajtáit, ezeknek a hatásait. A Ferdinand Tönnies által megfogalmazott akarattípusok alapján elemeztem mind a közösség, mind a társadalom mechanizmusait. A dolgozatom továbbá magában foglalja az ösztönös kapcsolati redszerek kialakulásától a múltban uralkodó tisztelet meghatározásán, miben voltán, és gyakorlatán át egészen a napjainkban meghatározó, elengedhetetlen bizalmirendszerekig. Arra keresem a választ, hogy milyen módon tudott az ember szociális képességeit kialakítani az idő haladtával és a feltételek megváltozásával. Mely szügségszerűen megában foglalja az emberek egymásra gyakorolt hatását, mely átszövi létezésünket.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »