Egészségtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2313

Általános Orvostudományi Kar

Egészségtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Harangi Mariann)

Orvostudományi doktori tanács

D46

Doktori programok:

  • Megelőző orvostan és népegészségtan
    (programvezető: Dr. Ádány Róza)
  • Anyagcsere és endokrin betegségek megelőzése és kontrollja
    (programvezető: Dr. Paragh György)

Böngészés

Egészségtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bíró, Klára"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Health indicators of the Hungarian population concerning the activities of the National Ambulance Service
    (2025) Deák, Máté Sándor; Bíró, Klára; Egészségtudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar::Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet
    A magyar egészségügyi ellátórendszer kritikus fenntarthatósági kihívásokkal küzd, az elméletben biztosított szabad hozzáférés a szakemberhiány miatt korlátozott. A hozzáférhetőség az egyik kiemelt példája a rendszerben meglévő hiányosságoknak hiszen az ellátói oldalon fennálló probléma direkten jelenik meg az igénybevevők részén is. Az állami finanszírozásnak reflektálnia kellene az állampolgárok egészségügyi szükségleteire. Az Országos Mentőszolgálat, Magyarország legnagyobb állami egészségügyi szolgáltatójaként rendkívül kitett a hiányosságoknak azonban sokat istud tenni a javulásért. Ez a kutatás az első, amely Magyarországon megyei szinten vizsgálja az elkerülhető halálozás és a mentőszállítások kapcsolatát. Kutatásunk jelentős területi eltéréseket tárt fel mindkét vizsgált mutató kapcsán. Számottevő eltéréseket fedeztünk fel a megyék között, kiugró példa, hogy egyes régiókban betegségtípustól függően közel kétszeres a halálozási és a hozzá kapcsolódó szállítási arány az országos átlaghoz képest. Kiemelkedően magas Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a vérzéses stroke halálozási aránya annak ellenére, hogy a régióban alacsonyabbak a mentési számok, a betegségtípus esetén. A halálozások megfelelnek a feltételezett szocioökonómiai tényezőknek, de a mentési tevékenységeknek nem kell egyenesen arányulnia ezekhez. Az eredmények hangsúlyozzák az erőforrások optimalizálásának szükségességét és a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás fontosságát az elkerülhető halálozások megelőzése érdekében. A tanulmány korlátja, hogy, az adatok megyei szinten kerültek feldolgozásra, amely nem tükrözi az egyéni tényezőket, figyelmen kívül marad a szív- és érrendszeri betegségek soktényezős etiológiája. 79 Az elemzés COVID-19 járvánnyal fogllkozó része bemutatja a mentőszervezet hatékony megküzdését és stratégiai erőforrás-allokációját. Ez kiemeli az OMSZ elkötelezettségét a gyors és hatékony sürgősségi orvosi ellátás biztosítása mellett, alkalmazkodva a járvány változó igényeihez és kihívásaihoz, biztosítva az általa szolgált közösség biztonságát. Kutatásunk hangsúlyozza a hatékony mentőszolgálat szükségességét és kiemeli az erőforrás-allokáció fontosságát az elkerülhető halálozás csökkentésében. Végül a jövőbeli kutatások fókuszában lehet az OMSZ tevékenységei közül az újraélesztés hatékonysága, és összpontosíthat a betegek prehospitális ellátásának megkezdésétől a kezelés során eltelt teljes időre, hogy teljesebb képet kaphasson a tudományos közösség az elkerülhető halálozások csökkentését igazoltan támogató mutatókról.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Statin utilization by different socio-economic groups of Hungary
    (2017) Boruzs, Klára; Bíró, Klára; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Népegészségügyi Kar -- Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék Népegészségügyi Kar
    Összefoglalás A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) okozta korai halálozás kockázata körülbelül háromszor magasabb a közép–kelet-európai régió országaiban, mint a gazdaságilag legfejlettebb európai országokban, ami arra (is) utal, hogy a CVD megelőzését célzó preventív intézkedések hatékonysága nem megfelelő. Koncepcionálisan új megközelítésben a sztatin felírás és -kiváltás térségi eloszlását vizsgáltuk járási szinten 2012-ben, Magyarországon. A sztatinok felírási és kiváltási gyakoriságát a depriváció mértéke szerint tercilisekbe osztott járás-csoportok szerint elemezve pozitív összefüggés volt kimutatható a depriváció és a szív-érrendszeri betegségek okozta korai halálozás relatív kockázata között, de fordított J alakú összefüggés a sztatin felírás relatív gyakorisága és a depriváció között. A sztatin felírás relatív gyakorisága a legdepriváltabb területeken volt a legalacsonyabb, de ugyanakkor a kiváltás gyakorisága ezeken a területeken szignifikánsan magasabb volt az országos átlagnál. A romák körében végzett kérdőíves felmérések eredményei szerint a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek használatának prevalenciája 2004-ben körükben csak 1,9% volt, ami 2015-ben már 5,3%-nak adódott. Annak ellenére, hogy a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek használata közel háromszorosára (2,8-szeresére) növekedett a romák körében a Roma Integráció Évtizedében, a sztatin használat prevalenciája a kardiovaszkuláris betegségek okozta korai halálozás feltételezetten magas gyakorisága mellett igen alacsonynak véleményezhető. Eredményeink arra utalnak, hogy a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében a sztatin használat nyújtotta prevenciós lehetőséggel, különösen a súlyosan deprivált körülmények között élő lakosság esetében, az alapellátás nem él kielégítő mértékben. SUMMARY The risk of premature mortality caused by cardiovascular diseases (CVDs) is about three times higher in the Central Eastern European countries than in the high-income European countries. The aim of the present study was to provide data on the relationship between premature CVD mortality, statin utilization (both prescription and redemption) as a preventive medication and socioeconomic deprivation characterized by Deprivation Index values grouped into tertiles at the district level in Hungary in 2012. To define the prescription and redemption rates data on statin utilization from the National Health Insurance Fund Administration were used, while the denominator was the number of the 40+-year-old population adjusted by the rates of 60+-year-old population of the district. The risk analysis demonstrated a significant positive association between deprivation and the relative risk of premature cardiovascular mortality. A reverse J shaped association was also found between the relative frequency of statin prescriptions and deprivation. Districts with the highest deprivation showed a low relative frequency of statin prescriptions; however, significantly higher primary compliance (redemption) was observed in these districts. Our data clearly indicate that insufficient statin utilization is strongly linked to the so-called physician-factor, i.e., a statin prescription. In two questionnaire-based surveys among Roma, the most deprived population of Hungary, the prevalence of persons on cholesterol lowering medication increased from 1.9 % to 5.3 % between 2004 and 2015, which indicates an almost threefold increase during the Decade of Roma Inclusion. Consequently, it can be stated that statin utilization is poor and represents a significant barrier to reducing CVD mortality, particularly among people living in highly deprived areas of the country.