Egészségtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2313

Általános Orvostudományi Kar

Egészségtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Harangi Mariann)

Orvostudományi doktori tanács

D46

Doktori programok:

  • Megelőző orvostan és népegészségtan
    (programvezető: Dr. Ádány Róza)
  • Anyagcsere és endokrin betegségek megelőzése és kontrollja
    (programvezető: Dr. Paragh György)

Böngészés

Egészségtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bugán, Antal"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A poszttraumás személyiségfejlődés és az egészséggel összefüggő életminőség vizsgálata onkológiai betegek körében
    (2015) Tanyi, Zsuzsanna; Bugán, Antal; Szluha, Kornélia; Tanyi, Zsuzsanna; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Népegészségügyi Kar -- Magatartástudományi Intézet
    The doctoral thesis includes a cross-sectional and a longitudinal study. The cross-sectional study has been accomplished with the participation of 152 cancer patients. We wondered whether Hungarian cancer patients experience positive changes coming from the struggle with this serious illness, what the prevalence of PTG is, and what kind of associations there are between PTG and person-related and cancer-related variables. According to our results, the majority of patients (85%) experienced positive changes, at least to a moderate degree, as a result of their cancer. Among the cancer-related variables, undergoing a mastectomy or prostatectomy and greater subjective severity of cancer were significant predictors of higher PTG scores. Regarding person-related variables, we found that younger age, female gender (in some ways), and persons with higher Social/Family well-being experienced higher PTG. A longitudinal study analysing the changes in quality of life, PTG and fatigue has been realized with the participation of 91 cancer patients. The results from this analysis suggest that significant declines in HRQoL and fatigue are evident in the fifth/sixth week of RT treatment. However, by four to six weeks after RT had ended, these variables improved and returned to their baseline scores (except for Social/Family well-being, which did not return).
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Psychological characteristics of Hungarian infertile couples on personal, couple and sociocultural levels
    (2015) Cserepes, Réka Eszter; Bugán, Antal; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Népegészségügyi Kar -- Magatartástudományi Intézet
    A meddőség világ szinten jelen lévő népegészségügyi probléma, mely a fejlett országok, így Magyarország felnőtt lakosságának 10%-át érinti. Kutatómunkánkban a meddőséggel összefüggő distresszt és a meddőséghez kapcsolódó életminőséget vizsgáltuk, nemi különbségek, párkapcsoalti hatások és magyar mintában megjelenő jellegzetességek mentén. A meddőségi stresszt elsősorban a nőiesség, a hagyományos nemi szerep-beállítódások, az életminőség és párkapcsolati elégedettség határozzák meg. A szülővé válás fontos igény a magyar nők és férfiak számára. A meddőségre adott pszichés válaszokban a nők nagyobb megterhelésről számoltak be. A nőknél a súlyos depresszió hatása erősebb a meddőséggel összefüggő distresszre nézve, mint az enyhébb tüneteké, a férfiaknál maga a depressziós tünetek megjelenése is több distresszt eredményez. A nők depressziója a párkapcsolat szintjén nagyobb hatással bír, mivel a férfi szexuális aggodalmainak növekedésével és életminőségének csökkenésével áll kapcsolatban. A magyar meddő populáció átlagosan fiatalabb, mint a német és jobb, meddőséggel összefüggő életminőségi mutatókkal rendelkezik. Magyar mintában a mind az érzelem kifejező (tradicionálisan női), mind a tevékeny (tradicionálisan férfi) nemi szerep-beállítódások használata jobb életminőséggel jár, mintha az egyén csak az egyik, vagy másik nemi szerepbeállítódást használná vagy egyiket sem. Eredményeink hozzájárulnak a meddő személyek és párok segítését biztosító meddőségi pszichológiai konzultációk szakmai protokolljának megfelelő összeállításához.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Raynaud betegség pszichológiai aspektusai
    (2020) Fábián, Balázs; Bugán, Antal; Csiki, Zoltán; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Magatartástudományi Intézet
    Kutatásunk során bizonyítottuk, hogy a pszichológiai megközelítés alkalmazásával értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk a kórkép mélyebb megismeréséhez, így a további lélektani vizsgálatok indokoltnak tekinthetők a Raynaud-szindróma esetén. Vizsgálatunk célja a Raynaud-szindróma életvezetéssel, a tünetek hátterében álló érzelmi működéssel összefüggő, az életminőséget rontó tényezők feltérképezése volt. Vizsgálatunk 239 Raynaud-szindrómával (115 elsődleges és 114 másodlagos) diagnosztizált személy bevonásával készült. A kutatás első fázisában interjúkat készítettünk, amelyek segítségével sikerült azonosítanunk a mindennapi élet betegség által érintett területeit. Az interjúk alapján kialakított, specifikus életminőség kérdőívet a kutatás további két adatfelvétele során fel is használtuk. Ehhez társítottuk a depresszió, a szorongás, az alexitímia és az érzelemszabályozás specifikus módszereinek és vizsgálatát. Kutatásunkban a csoportok közötti összehasonlítások megmutatták, hogy a másodlagos Raynaud-szindróma esetén alacsonyabb életminőség, rosszabb általános fizikai állapot, több depresszív és szorongásos tünet található. Az alexitímia és kognitív szuppresszióra való hajlam rizikó tényezők lehetnek a betegségkarrier alakulásában. Vizsgálatunk remélhetőleg felhívja a szakemberek figyelmét a pszichológiai aspektusok Raynaud-szindrómában betöltött szerepére és a szakembereket arra sarkallja, hogy további multidiszciplináris alapokon nyugvó kutatásokkal hozzájáruljanak a Raynaud-szindrómás betegek kezelésében fennálló komplex feladatok megoldásához.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A transzplantációval kapcsolatos attitűd vizsgálata krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében
    (2018) Illés, Amanda; Bugán, Antal; Nemes, Balázs; Egészségtudományok doktori iskola; DE--Népegészségügyi Kar -- DE-Népegészségügyi Kar
    A krónikus vesebetegség világszerte jelentős népegészségügyi probléma, amely alkalmasság esetén transzplantációs kezeléssel végződik. A betegségkarrier alakulásának lélektani hátteréről viszonylag szerény kutatási eredmény áll rendelkezésünkre. Vizsgálatunk 285 vesebeteg bevonásával készült. A vesebetegeknek három alcsoportját különítettük el: predializáltak, dializáltak és transzplantáltak. Vizsgálatunk célja az volt, hogy feltárjuk a vesebetegek betegségkarrierjének alakulását. Ehhez egy elővizsgálat keretében egy 85 itemből álló attitűdkérdőívet alakítottunk ki, amelynek segítségével leírhattuk a betegek betegségükhöz való kognitív – érzelmi viszonyulását. Ehhez társítottuk a depresszió és a betegségteher mértékének vizsgálatát. Ezek segítségével sikerült leírnunk a három betegcsoport betegségükhöz való viszonyulását a jellemző pszichikus állapotok mérésére alkalmas mutatók mentén. Választ kaptunk arra, hogy a transzplantáció választása és elutasítása mögött milyen pszichés tényezők húzódnak meg. A korábbi betegségstádiumok ismeretében a reális vagy irreális elképzelések feltárásával sikeresebben lehet befolyásolni a betegek gyógyításukhoz, gyógyulásukhoz való viszonyát és a jobb életminőséget nyújtó kezelés választását. A kimunkált kérdőívünk és az eredményeink hozzájárulnak a jobb adherenciához az egyes beavatkozásokra való felkészítésben – kiemelt fontossággal a transzplantáció elfogadására.