Kerpely Kálmán Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2300

Mezőgazdaságtudományi Kar

Kerpely Kálmán Doktori Iskola
(vezető: Dr. Holb Imre)

Agrártudományi doktori tanács

D53

tudományág:
- növénytermesztési- és kertészeti tudományok

Doktori programok:

  • Kertészeti tudományok
    (programvezető: Dr. Holb Imre)
  • Növénytermesztési tudományok
    (programvezető: Dr. Pepó Péter)
  • Növényi termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi értékelése
    (programvezető: Dr. Kovács Béla)

Böngészés

Kerpely Kálmán Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Balatoni, Ildikó"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Sport és versenyképesség
    Kith, Nikoletta; Balatoni, Ildikó; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet
    Munkám során arra voltam kíváncsi, hogy régiónk lakosainak fittségi állapota hogyan viszonyul a magyarországi átlagos értékhez, illetve egy másik, kulturális és történelmi hagyományait tekintve eltérő hazai régióhoz. Annak megértése érdekében, hogy ezen fittségi állapot milyen okok miatt alakul ki, illetve annak milyen felnőtt és időskori következményei lesznek az adott populáció sportolási szokásainak szempontjából, kérdőíves felmérésekben vizsgáltam az Észak-alföldi régió lakosainak ilyen irányú szokásait. Arra kerestem választ, hogy melyek azok a tényezők, amik a sportolás iránti igényt meghatározzák, illetve melyek azok a visszatartó okok, amelyek miatt egyesek keveset, vagy egyáltalán nem sportolnak. Munkám további részében, annak felderítésére, hogy a fiatalkori szervezett sportolás milyen infrastrukturális és anyagi támogatottsággal rendelkezik, Magyarország sportiskolai rendszerét vizsgáltam. Megállapítottam, hogy a fiatalok egészségmagatartásának fejlesztése egyrészt elengedhetetlen a jövő egészséges generációjának felneveléséhez, másrészt, hogy ennek szükséges az országos méretű intézményi kereteit kialakítani.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Versenyképesség és egészségkultúra összefüggései regionális megközelítésben
    Balatoni, Ildikó; Baranyi, Béla; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola
    Vizsgálataim során arra kerestem választ, hogy vannak-e, és ha igen, milyen regionális különbségek a lakosság életmódjában, egészségkultúrájában, egészségi állapotában és ezek a szocio-ökonómiai státusszal, az anyagi helyzettel, a munkalehetőségekkel milyen összefüggést mutatnak. Külön vizsgáltam, hogy a regionális egyetemi központok gyakorolnak-e hatást az egyén egészségkultúrájára. Felmérést végeztem Debrecenben és Pécsett. A két érintett régió – Észak-Alföld és Dél-Dunántúl – adatait elemeztem az elérhető, elsősorban KSH adatbázisok, a témához kapcsolódó megjelent tanulmányok, valamint a kitöltött kérdőívek válaszainak feldolgozásával. Az egyes faktorok között összefüggések vizsgálatát Lisrel modell alkalmazásával végeztem el. Az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régiók példáján regionális dimenziókban sikerült kimutatni a mindenkori gazdasági-társadalmi viszonyok, a hátrányos helyzet, az elmaradottság és a foglalkoztatási gondok közötti szoros kölcsönhatásokat, s ezzel összefüggésben bizonyítani az egészséges életmód iránt megnövekedett igények, az egészségkultúrát pozitívan befolyásoló képzési tartalmak és tevékenységek harmonizációjának szükségességét. Az értekezésben elvégzett empirikus vizsgálatok eredményeként igazolódott, hogy a regionális versenyképesség szempontjából kiemelkedően fontos jelentőséggel bírnak a humánerőforrás minőségét meghatározó szempontok, melyek közül kiemelendő az egészségkultúra, a népesség egészségi állapota, az életmód és az életminőség. A kutatás rámutatott, hogy a regionális nagy egyetemi központok jelentős hatást gyakorolhatnak a lakosság egészségkultúrájára, ezáltal hozzájárulhatnak az egészséges életmód fontosságának szélesebb körben történő megismertetéséhez és elfogadtatásához. My examinations were aimed at identifying whether there are regional differences in the lifestyle, health culture and health condition of the population and if so, what these are, as well as identifying the relationships with socio-economic status, financial condition and employment opportunities. I separately examined whether regional university centers have an impact on the health culture of the individual. I carried out surveys in Debrecen and Pécs. I assessed the data of the two affected regions, the North Great Plain and Southern Transdanubia, using primarily the accessible HCSO databases and studies published in relation to the topic, as well as processing completed questionnaires. I applied the Lisrel model to examine relationships among the individual factors. Close relationships were proved through the samples of the North Great Plain and Southern Transdanubia in regional dimensions among the prevailing social-economic conditions, the disadvantageous situation and employment problems and the increased need for a healthy lifestyle, training contents with a positive influence on health culture and the need for harmonizing activities. The hypothesis, that significant aspects in regional competitiveness, determine the quality of human resources, including health culture, health condition of the population, lifestyle and issues, were proved as a result of empirical research. Empirical examinations proved that large university centers can play a significant role in the health culture of the population, thus they could contribute to disseminating information and public acceptance of the importance of a healthy lifestyle.