Hallgatói dolgozatok (Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék 2023-ban létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék) Szerző szerinti böngészés "Bodó, Béla"
Megjelenítve 1 - 12 (Összesen 12)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Nem ismert 100 férőhelyes munkásszálló fűtése,hűtése DebrecenbenBarta, Szilárd; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarAz alábbi dolgozat egy debreceni munkásszálló hűtésének és fűtésének tervezési feladatait mutatja be. A tervezés során figyelembe vettük az épület energetikai hatékonyságát, a lakók komfortérzetét és a környezetvédelmi szempontokat. Részletesen tárgyaljuk a különböző fűtési és hűtési rendszerek előnyeit és hátrányait, valamint bemutatjuk a kiválasztott megoldásokat. A dolgozat célja, hogy optimális és fenntartható hőkomfortot biztosítson a szálló lakóinak egész évben.Tétel Nem ismert Egy társasház energetikai korszerűsítéseCsányi, Bence; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarJelen diplomamunka egy társasház energetikai korszerűsítésének opcióit mutatja be. Olyan társasház került kiválasztásra amely már átesett egy előzetes felújításon, így annak aktualitását is taglalja. Ezek mellett a diplomamunka az aktuális energiaárak befolyásolótényezőit is ismerteti és az azokból keletkező energiaszámlákat is. A diplomamunkában bemutatásra kerülnek megújuló energiaforrások amelyek az esetleges kiváltását taglalják a jelenlegi gázüzemű rendszernek. Ezek a lehetőségek összehasonlításra kerülnek, majd a dolgozat végén pedig következtetésként esetleges alternatív megoldások is prezentálásra kerülnek.Tétel Nem ismert Hortobágy utcai hőközpontok felújításának vizsgálataPéter, Lajos; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarA szakdolgozat a Hortobágy utcai hőközpontok felújításának vizsgálatával foglalkozik. A dolgozat célja, hogy bemutassa, miként csökkenthető a hőközpontok veszteségei hőközponti szerelvények szigetelése révén, valamint ez milyen kihatással jár a rendszerveszteség csökkentésére. A kutatás során részletes elemzéseket végeztem a két épület jelenlegi energiafogyasztásával kapcsolatban, valamint a lehetséges korszerűsítések hatásairól. A hőközpontok tervezésénél meghatároztam a fűtési hőszükségletet és a használati melegvíz igényt. A számításokat különböző hőmérsékleti menetrendek figyelembevételével végeztem, amelyekhez a hőközponti szerelvények méretét optimalizáltam. A tervezés során a méretezés fő szempontjai között szerepelt a biztonságos üzemeltetés és az energiahatékonyság növelése. A dolgozat másik jelentős részét a szigetelések vizsgálata képezte. Elemeztem a szerelvények hőveszteségeit, a hőszigetelés nélküli és a szigetelt állapot közötti különbségeket. A számítások alapján bemutattam, hogyan csökkenthetőek a veszteségek megfelelő szigeteléssel. Ezen felül a szigetelések megtérülési idejét is kiszámítottam, hangsúlyozva azok hosszú távú előnyeit mind a költségek, mind a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Összességében a dolgozat eredményei alapján a hőközponti szerelvények szigetelése növeli az energiahatékonyságot és hozzájárul a környezetvédelmi célok eléréséhez.Tétel Nem ismert Idősek otthona fűtési rendszerének kialakításaFényes, Kristóf; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarA szakdolgozat témája egy idősek otthona fűtési rendszerének tervezése. Részletezi a bemutatott épület hőszükségletszámítását, melyekhez különböző számításokat láthatóak. Bemutat különböző fűtési rendszereket. Leírja a tervezés folyamatát, sorrendjét. Tárgyalva vannak különböző megújuló energiát hasznosító hőtermelők, és azoknak fontossága. Egy talajszondás rendszer kialakítását mutatja be, és az ahhoz tartozó kazánházi elemeket. Végül energetikai fejlesztések szerepelnek benne.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Irodaépület légtechnikai rendszeréntek tervezéseNagy, Ármin; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarSzakdolgozatomban egy Budapest belvárosi irodaépület felújítása kapcsán végeztem el egy korszerű komfort szellőztetési rendszer tervezését. A betervezett rendszer minden szempontból korszerű és magas komfortszintet képvisel. Ezt a komfortot a házfelügyeleti központra is köthető VAV szelepekkel zónánkénti szabályzással értem el. Ezzel az esetleges bérleménybe adott irodaterületek szabályzása válik lehetővé. Minden szint 4 zónára osztható a 6.emeletet leszámítva, tehát nagyon jól szeparálhatóak a területek. A megfelelő légmennyiséget, a helyiségekben elhelyezett CAV állandó térfogatáramú szabályzókkal lehet beszabályozni és szükség esetén elzárni. A légkezelő gép megfelel a napjaink energetikai követelményrendszerének, és egy esetleges zöld minősítési vizsgálat (Breeam) során tovább emeli az épületre adható pozitív pontszámok összegét. Téli üzemre vonatkozóan betervezésre került egy gőznedvesítő berendezés, amivel az egész iroda területén tartható lehet az 50% körüli relatív páratartalom, ami rendkívül fontos szellemi munkavégzésnél.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Komádi Város Polgármesteri hivatal fűtési rendszerének tervezéseKrucsó, Dániel; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarSzakdolgozatom témája a Komádiban található földszintes Polgármesteri hivatal fűtési rendszerének tervezése volt. A dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy milyen megújuló energiaforrással lehet biztosítani a létesítmény hőigényét a fűtési időszak alatt. Szemléltetem a szélenergián alapuló rendszerek feltételeit, a napkollektorok és napelemek működését, a hőszivattyú fajtákat és azok alkalmazási területeit, valamint részleteztem biomassza előállítását és tulajdonságait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Megújuló energia potenciál vizsgálat kistelepülésekenPádár, Zoltán; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarEgy település fűtési rendszerének átalakítását vizsgálja megújuló energiahasznosításával, kiemelve a helyben elérhető energiaforrásokat és a geotermikus energiát. A jelenlegi energetikai és épületgépészeti korlátokat figyelembe véve megállapítható, hogy az épületek további hőszigetelhetősége korlátos a túlzott szigetelés többlet energia befektetéshez is vezethet ( szellőztetés). A leírás egy központi távhőhálózatot mutat be környezetbarát energiaellátással. A vizsgálat során több számos megújuló energiaforrást hasonlítok össze (fotovoltaikus, szél, hőszivattyús rendszerek), de a műszakilag a geotermikus és biomassza kombinációja bizonyult a legalkalmasabbnak. Bemutatásra kerül a geotermikus rendszer és a biomassza kombinációjának előnye, hátránya, elérhetőség vizsgálat, karbonlábnyom, stb. Kiértékelésre kerül a földgáz és üvegház hatású gázok mennyisége és csökkenésük mértéke is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Műemlék jellegű irodaház gépészeti felújításaPenke, Szabolcs; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarA szakdolgozat első fejezetében részletesen bemutattam a választott épületet, kitérve annak földrajzi elhelyezkedésére, történelmi múltjára és jelentőségére. Ezt követően részletesen ismertettem az épület felépítését és a szinteken található helyiségek elrendezését. A második fejezetben a szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek számítási módjait mutattam be. Utána jártam a helyi védelem alá tartozó, épületrészekre vonatkozó előírásoknak. Ezeket alkalmazva megvizsgáltam szerkezeteinek belső oldali hőszigetelhetőségét hőtechnikai és páradiffúziós szempontból is. Megoldásként az Ytong Multipor terméket találtam erre megfelelőnek. Majd a régi kapcsolt szárnyú gerébtokos ablakok hőhidasságának csökkentésére kerestem megoldást. Az ablakok utólagos hőszigetelésével és üvegeinek cseréjével sikerült a problémát megoldanom. A harmadik fejezet arról szólt milyen szabványok és számítási metódusok alapján határoztam meg az építmény téli hőszükségletét és nyári hőterhelését. A számítások elptt felvettem a belső és külső méretezési hőmérsékleteket is. Végül bemutattam helyiségek listáját. Az irodaház hőszükséglete: Qf = 35 [kW], hőterhelése pedig Qh = 39 [kW]. Az ezt követő pontban ismertettem betervezett gépészetet. Az irodaház tájolása és egyéb adottságai miatt a hőenergia előállítójaként polivalens (négycsöves) hőszivattyút választottam. Ennek a berendezésnek az a sajátossága, hogy átmeneti időszakban, amikor egyszerre jelentkezik az épületben fűtési és hűtési igény (pl. március), ezeknek egy időben eleget tud tenni. A hőszivattyúhoz ideális választások voltak a négycsöves fan-coil-ok. Ezek nagy hatékonysággal tudnak együttműködni és az üzemeltetési költségeket tekintve is kedvező helyzetet teremtenek. A beltéri egységek kiválasztása után következtek a gépházi kiválasztások. Elsőként a fogyasztói hálózatokat megfelelően kiszolgáló kapcsolást kellett méreteznem. A különböző körök ellátására a (be)keverő kapcsolás bizonyult hatékonynak. A tervezési folyamat a puffer és a hőcserélő méretezésekkel folytatódott. A puffertartály kiválasztásánál a hőszivattyú kompresszorának védelme volt a cél. Miután megvolt a rendszer összes eleme, ezek ismeretében meg tudtam határozni nyomásokat és a tágult térfogatot. Ezt követte a tágulási tartályok és a biztonsági lefuvató szelepek méretezése. Szakdolgozatom utolsó fejezetében szembe állítottam egymással a felújítás előtti és utáni állapotot. Az új, hőszivattyús rendszer környezetbarátabbank bizonyult, mint gázkazános elődje. Az ökológiai lábnyom és a CO2 kibocsátás csökkentése mellett az új rendszerrel kevesebb primerenergia felhasználást lehet biztosítani, ezzel energiát megtakarítva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Napelem villamos energia teremelésének, és hőszivattyú fogyasztásának szinkronizálásaJuhász, Tamás; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarA szakdolgozat padlófűtés es mennyezet hűtéssel foglalkozik. A hőtermelő talajszondás hőszivattyőval lett megoldva. Az épületen lévő napelemes termelés vizsgálata, a hozzá tartozó hőszivattyú fogyasztásának vizsgálata. Folyamatoptimalizálás, a hőtermelés szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Óvoda épület filtrációs hőveszteségeinek vizsgálataKállai, Zoltán; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarSzakdolgozatomban mérésekkel alátámasztva vizsgálom a filtrációs , transzmissziós hőveszteségeket illetve a szabályozatlan légcserét. A vizsgálat során Blower-Door méréssel illetve hőkamerás vizsgálatokkal igyekszem feltárni mekkora veszteségekkel szükségszerű számolnunk a hőveszteség megállapítása során. A dolgozat útmutatást ad a nyílászárók hibáinak detektálásáról annak okairól illetve azok megoldásaira ad megoldást. A szakdolgozat összefoglalja a nyílászárókkal kapcsolatos előírásokat, részletezi annak felépítését és az egyes fejezetekben átfogóan jellemzi azokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Óvoda fűtési rendszerének tervezése, sugárzó fűtések vizsgálataSipos, Dóra; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarA szakdolgozatom elkészítését egy kutatási munka előzte meg, melyet a sugárzó felületfűtések témakörében végeztem. Egy kétszintes, átlagos családi ház különböző fűtési rendszereinek energetikai összehasonlítását végeztem el. 3 verziót vizsgáltam: • Padló-, fal- és mennyezetfűtéssel körbe „szigeteltem”, hőszigetelés nincs a külső falon, 5 és 10 cm a padlón és a mennyezeten, • Ugyanezzel a hőszigeteléssel radiátoros fűtést méreteztem a házba, • Akkora hőszigetelést terveztem, hogy a hőveszteség azonos legyen a felületfűtéses házéval, a fűtést radiátorokkal oldottam meg. A fűtési energiafogyasztást, fűtési energiaigényt és a beépített energiát (magába foglalja az adott anyag kitermelésével, formára gyártásával, szállításával, felszerelésével, karbantartásával és megsemmisítésével járó összes energiát) vettem figyelembe az összehasonlítások során. A dolgozatot folytattam szakdolgozatként, amiben felhasználtam a tanulmányban kapott információkat. Egy könnyűszerkezetes óvoda fűtési rendszerét terveztem meg. Hőleadóként mennyezet- és padlófűtést választottam. Mennyezetfűtést oda terveztem, ahol hűteni is szükséges, így megoldva mind anyagilag, mint komfort szempontjából a legkézenfekvőbb kérdést, padlófűtést pedig az egyéb, hűtést nem igénylő helyiségekbe. A mennyezetfűtés 40/33 °C lépcsőfokkal, a padlófűtés pedig 35/28 °C lépcsőfokkal működik méretezési állapotban. Hőleadóként hőszivattyút méreteztem a minél zöldebb működés érdekében, valamint mérnöki szempontból is megfelelő hőtermelő az épület esetében. A tervezési részfeladat befejezte után a tanulmányban (a szakdolgozat első felében) alkalmazott Kollmar-képletek egyikét elővettem. Kiszámoltam, hogy azokon a felületeken, ahol sugárzó felületfűtés van, mennyi a hőveszteség a szerkezeten kifelé, a leadott hő mekkora hányada megy veszteségbe. Mivel a világunk vezető főszempontja az anyagi kérdések, megvizsgáltam, hogy ez a veszteség mennyi pénzbe kerül, ha villamos energiával, és ha földgázzal állítjuk elő a fűtési melegvizet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Talajszondás rendszerek összehasonlítása lakóépületek esetébenSipos, Máté; Bodó, Béla; DE--Műszaki KarA környezetvédelem világszerte egyre nagyobb figyelmet kap. Két épületet terveztem minimális energiaigényű rendszerekkel: egy családi házat és egy társasházat, talajszondás megoldásokkal. A magyar szabványokat és a talajszondás rendszerek irányelveit követve részletesen kidolgoztam az energetikai és gépészeti terveket. A két épület talajszondás rendszerének összehasonlítása csak a gondos tervrajzok kialakítása után következtek. Eredményeim betekintést adnak, hogy miért megfelelőbb egy társasház szempontjából a geotermikus rendszer. Az eredmények alapján a geotermikus rendszer társasházaknál gazdaságilag és műszakilag is előnyösebb. A családi házak esetében a magas beruházási költségek miatt a rendszer megtérülése lassabb. Mégis, gyakrabban alkalmazzák őket családi házaknál, amit a helyigény és a társasházak eltérő építési szándékai indokolhatnak.