Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet 2022-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet) Szerző szerinti böngészés "Bíró, Klára"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris halálozások összefüggésének vizsgálata a gazasági fejlettség tükrébenDr. Csipkés, Csaba; Boruzs, Klára; Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarBevezetés: A cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris megbetegedések világviszonylatban vezető halálokokként tarthatók számon. Az ezekkel a betegségekkel összefüggő mortalitás országonként eltérést mutat, mely összefüggésben állhat az adott ország gazdasági fejlettségével, azonban ebben a témában korábban nem történt ilyen jellegű kutatás. Kutatásunk fő célja annak bemutatása, hogy a gazdasági jólét növekedése, illetve az országok gazdasági fejlettsége milyen hatással van a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris megbetegedések okozta halálozásra. Módszerek: Elemzésünk a European Health for All (HFA-DB) adataira épült, mely során az aggregált adatok összegyűjtését követően korrelációs és determinációs koefficiensek számítására került sor. A korrelációban szereplő változók a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris halálozások 100 000 főre vonatkoztatott incidenciája, valamint az egy főre jutó GDP voltak. Az adatok elemzése során megvizsgáltuk, hogy a két változó közötti kapcsolat leírható-e másodfokú polinomiális függvényekkel, valamint korreláció analízissel. Eredmények: A kialakult görbék értelmezése alapján megállapítható, hogy szignifikáns kapcsolat van a vizsgált tényezők között, mivel a megfigyelt országok esetében az R érték 1- hez közeli volt. A cerebrovaszkuláris betegségek esetén az R értékek 0,7044 és 0,9815 közötti; a kardiovaszkuláris betegségek esetén pedig 0,7019 és 0,9862 közötti értékek voltak. Kijelenthetjük, hogy minden esetben az egy főre jutó GDP növekedésével párhuzamosan csökkent a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozások incidenciája. Megbeszélés: A kutatás eredménye azért fontos, mert hozzájárulhat olyan országok egészségpolitikájának, egészségügyi rendszerének fejlesztéséhez, ahol még nem tapasztalható a cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozások incidenciájának csökkenése; illetve adott országban megjósolhatja egyes népbetegségek által okozott halálozások előfordulását az adott ország gazdasági fejlettsége ismeretében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheinek változása hazánk konvergencia régióiban a COVID-19 járványt követőenDr. Ács, Pongrác; Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarJelen egészséggazdasági kutatás a fizikai inaktivitásnak köszönhető egészségügyi terhek számszerűsítésével foglalkozik a legfrissebb OEP/NEAK adatbázisok segítségével, a változások a megjelenítésével. A COVID-19 világjárványt követően először a hazai konvergencia régiókban számszerűsítve a fizikai inaktivitásnak köszönhető nemzetgazdasági terheket. A kutatás során a nemzetközileg PAR index segítségével modellszámítások törtétek a fizikai aktivitással bizonyítottan szoros kapcsolatban álló betegségtípusok és szövődményeik vonatkozásában, felhasználva a 2022-es NEAK és EUROBAROMETER szekunder adatbázisokat és 2018-as konvergencia régiók értékeit a változások nyomonkövetésére. Jelen kutatás során bizonyítást nyert, a konvergencia régiókban a fizikailag inaktív társadalom aránya tovább növekedett, illetve fizikai inaktivitással összefüggésben lévő betegségtípusok tekintetében a betegségterhek szintén emelkedtek éves szinten 28,5 Mrd forinttal. A PAR mutatószám alapján a betegségterhek 27%-a volt betudható a fizikai inaktivitásnak (72,2 Mrd forint), leginkább szív és érrendszeri betegségek, illetve a depresszió és szövődményeikben, feltételezhetően a COVID-19-es világjárvány befolyására. A modellszámítások alapján a konvergencia régiókban a fizikai inaktivitással szoros kapcsolatban lévő betegségteher és szövődményei esetében éves közel 6,9 Mrd forint nemzetgazdasági megtakarítás feltételezhető a fizikai inaktivitás 10%-kos csökkentésével. Eredményeink alapján, esetleges újabb pandémia alkalmával a fizikai aktivitás protektív hatásának közegészségügyi előnyöket biztosító, gyakorlati realizálása javasolt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közúti balesetek és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat vizsgálata, különös tekintettel az alkoholfogyasztásra az alpesi országokbanDr. Boda, Róbert; Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarBevezetés: A közlekedési balesetek a modern országok egyik legjelentősebb egészségügyi problémáját képezik. A halálesetek és fogyatékossággal élők számának növekedése jelentős financiális terhet ró az egészségügyre. A közlekedési balesetek megelőzésével az egészségügyre nehezedő gazdasági teher mérsékelhető. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk a sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek és az ezer lakosra jutó személygépkocsik számának változása közötti kapcsolatot a gazdasági fejlődés és az alkoholfogyasztás tekintetében az alpesi régióban. Módszerek: Elemzésünkben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) "Egészséget mindenkinek" (HFA) online adatbázisából származó mutatókat és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mutatóit használtuk és készítettünk tanulmányt az ökológiai összefüggésekről azon alpesi országok esetében, amelyek legalább 20 évre visszamenőleg rendelkeztek adatokkal úgy, mint Ausztria, Svájc, Németország és Szlovénia. A GDP-statisztikákat a "Penn World Table" (PWT) 10. változatából nyertük. A gazdasági növekedés, a tiszta alkoholfogyasztás, a közúti közlekedési balesetek és a személygépkocsik száma közötti kapcsolat elemzésére Spearman-féle rangkorrelációkat végeztünk. A korrelációs együtthatókat kiszámítottuk, az eredményeket 0,05-nél kisebb p-érték esetében szignifikánsnak tekintettük. Eredmények: Az egyes országok adatait külön, illetve az összevont adatokat elemezve azt találtuk, hogy a sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek szignifikánsan és negatívan korreláltak az évekkel, a GDP-vel és az ezer lakosra jutó személygépkocsikkal. Szignifikáns pozitív összefüggést találtunk a közúti közlekedési balesetek és a tiszta alkoholfogyasztás között, ami azt jelenti, hogy a tiszta alkoholfogyasztás növekedése pozitív korrelációban állt a közúti közlekedési balesetek arányával. Továbbá a tiszta alkoholfogyasztás összefüggött a GDP-vel, ahol így negatív korrelációt találtunk Megbeszélés: Tanulmányunkban azt találtuk, hogy az autók számának növekedése egyik országban sem vezet több balesethez és elkerülhető halálesethez. Az alkoholfogyasztás és a balesetek száma között jól ismert és szignifikáns kapcsolat van. Tekintettel arra, hogy a kis mértékű alkoholfogyasztás is ronthatja a vezetési képességeket, a politikai döntéshozóknak érdemes lenne fontolóra venniük a zéró tolerancia bevezetésének vizsgálatát ezen országokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A SARS-COV-2 specifikus immunválasz laboratóriumi vizsgálatának népegészségügyi jelentőségeDr. Nagy, Béla; Bíró, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarA COVID-19 a nemrégiben azonosított SARS-CoV-2 által okozott fertőző kórkép, ami Kínából kiindulva 2020. márciusában egy világjárvánnyá nőtte ki magát több, mint 670 millió ember megbetegedését és világszerte több, mint 6 millió fő halálozását okozva. A pandémia egyes hullámai az egészségügyi ellátórendszeren belül nemcsak a klinikai szakmákat állította új kihívások elé, hanem a rutin laboratóriumi diagnosztikában dolgozókat is a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatásával és követésével összefüggésben álló jelentős számú vizsgálatok elvégzése miatt. A diagnosztikai laboratóriumok által végzett szerológiai és celluláris vizsgálatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy követhető legyen a járvány terjedése, a lakosság immunizáltságának helyzete, valamint az oltások hatékonysága. Ezért diplomadolgozatomban célul tűztem ki ezen klinikai vizsgálatok népegészségügyi fontosságának az elemzését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Összefüggés vizsgálata a diabetes előfordulási gyakorisága és a gazdaság fejlettségének vonatkozásábanDr. Kaibás, András; Bíró, Klára; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarA diabetes egyre növekvő előfordulása az egyik legfontosabb és legnagyobb kihívást jelentő egészségügyi kérdéssé vált a világon. Prevalenciájának növekedése a világ legtöbb régiójában párhuzamosan zajlik a gyors gazdasági fejlődéssel. A jelen dolgozatban vizsgált országok esetében az adott időszak alatt minden esetben folyamatosan nőtt a diabetes prevalencia, párhuzamosan az egy főre jutó bruttó hazai termék növekedésével. Az emelkedő tendencia megfigyelhető volt a Világbank klasszifikáció alapján magas, felső-közép és alacsony-közép kategóriákba sorolt országok között is. A nagy átlagtól való eltérés hat ország adataiban volt megfigyelhető. Portugália és Csehország esetében a hasonló gazdasági fejlettségű országokhoz képest jelentősen magasabb, míg Türkmenisztán, Görögország, Kazahsztán és Izland esetében jelentősen alacsonyabb volt a diabetes előfordulása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Összefüggés vizsgálata a szájüregi daganatok előfordulási gyakorisága és a gazdaság fejlettségének vonatkozásában európai országokbanDr. Bán, Eszter Barbara; Bíró, Klára; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi KarBevezetés: A daganatos betegségek jelentős népegészségügyi problémát okoznak az egész világon. A daganatos betegek diagnosztizálása, kezelése és utógondozása komoly egészségügyi, gazdasági és szociális teher a társadalmak számára. Egy ország egészségi állapota és a gazdasági teljesítőképessége közötti kapcsolatot számos tanulmány igazolja. Jelen kutatásunk célja a szájüregi daganatok előfordulási gyakoriságának vizsgálata az európai országok gazdasági fejlettségének vonatkozásában. Módszerek: Az aggregált adatok a European Health for All (HFA-DB) adatbázisából származtak, az adatok elemzése pedig másodfokú polinom függvények segítségével, valamint korreláció analízisekkel történt meg. Eredmények: Az adatokat elemezve kijelenthető, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban a szájüregi daganatokhoz kapcsolódó korkorrigált halálozási arányszám szignifikánsan alacsonyabb, mint az alacsonyabb jövedelmű országokban. Ez alól kivételt képez Franciaország, ahol bár csökkenést mutat a szájüregi daganatok előfordulási gyakorisága, azonban összességében nagyobb a megbetegedések aránya a magas GDP mutatóval rendelkező többi európai országhoz képest. Az eredményeket elemezve azt találtuk, hogy a vizsgált 13 országból 10 országban, kezdetben a szájüregi daganatok előfordulása a GDP növekedésével arányosan növekedett, majd egy bizonyos gazdasági fejlettség fölött csökkenő tendenciát mutatott. Lengyelország esetében a korkorrigált halálozási arányszám a GDP növekedésével arányosan folyamatosan nőtt a vizsgált időszak alatt. 2 ország esetében a legmagasabb halálozási arányszámot követően a vizsgált időszak rövid intervalluma miatt a tendencia megítélése további vizsgálatot igényel. A determinációs koefficiens értéke minden ország esetében R2 ≥ 0,7 volt, mely erős összefüggést feltételez. Megbeszélés: Elemzésünk eredményeként azt találtuk, hogy a szájüregi daganatok előfordulása és az adott ország gazdasági fejlettsége között egyértelmű kapcsolat van. A vizsgált országok többségében a szájüregi daganatos betegségek számának csökkenő tendenciája látható a GDP növekedése mellett. A tendenciát nem követő országok esetében további vizsgálatok javasoltak a háttérben álló okok azonosítására. A megerősített és feltárt összefüggés tendenciájának követése javasolt a jövőbeni változás megfigyelése céljából, annak érdekében, hogy a prevenciós tevékenységek hatékonyságát szükség szerint módosíthassuk.