Hallgatói dolgozatok (Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet) Szerző szerinti böngészés "Áfra, János"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az agyag színeváltozásaKovács, Edward Béla; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Olivier de Sagazan kortárs francia képző- és performanszművész Transfiguration című performanszának egy dokumentációját kíséreltem meg a poszthumanizmus esztétikájának egy jellegzetes megnyilvánulásaként értelmezni. A Fischer-Lichte-i értelemben vett közvetlenség ellenére a látottak alapján is elmondható, hogy Sagazan performanszának központi mozzanatait képezik azok a jellegzetes dehumanizációs eljárások, amelyek a képzőművészeti anyaghasználat segítségével igyekeznek a homogén, steril, zárt és ebből adódóan identikus antropomorphé vonásainak eltörlésére, ezen keresztül pedig a (neo)klasszicista ember- és testkép esztétikai ideológiájának a kritikájára, melynek testkánona történetileg az antik görög kultúra reprezentációs hagyományából és kódrendszeréből eredeztethető. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy Sagazan akciójának momentumai között helyet kap az alak, a törzs átváltoztatása is, hangsúlyoznunk kell, hogy az elemzett performansz esetében a formátlanítást elsődlegesen az arcra irányulóan láthatjuk megvalósulni. Ez a tényező azért sem mellékes, mert felhívja a figyelmünk a szinekdochikus viszonyra, amely alak és fej/arc között áll fenn, vagyis arra, hogy az arc mint az egyén személyiségének antropológiai értelemben vett kifejezője az identifikáció tekintetéből elsődlegességet élvez. Az arc fontosságát jelen performansz esetében már a cím is anticipálja, amennyiben utal arra a művészettörténeti megközelítésre is, mely az arc ábrázolásának történetét, konkrétabban a portré műfajának megjelenését a Krisztus-ábrázolások és az általuk közvetített ember- és arcképek megjelenéséből eredezteti. Sagazan a szent arcot, a portrék által rögzített képmást az agyagfej képlékenységére, a formaalkotás, a létesülés ígéretének intenzitására cseréli, hogy az így véghezvitt esztétikai dehumanizáción, a „christogram” és „antrophogram” jeleinek és formáinak szétszórásán keresztül mutasson rá az ember antropológiai nyitottságára, arra, hogy az adott reprezentáció csak egy lehetőség a még meg nem testesült formák és jelkonstellációk repertoárjában. A testet és testiséget eleve előtérbe állító performansz mint műfaj ezeknek a törekvéseknek nem csak, hogy remek alkalmat kínál, hanem felmutatja azt, hogy a művészet mint az esztétikai tapasztalat elsődleges közvetítője, hogyan is válhat akár az antropológiai vizsgálódás adekvát gyakorlatává és önmagunknak mint másiknak az újraértési kísérletévé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apatematika mint szervezőelvPapp, Gréta Edit; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Ayhan Gökhan Fotelapa, Deres Kornélia Szőrapa és Papp-Für János Árnyékapa című verseskötetében vizsgálom az apához kapcsolódó metaforákat, az apa megszólítását, illetve az apa-gyerek kapcsolatot, valamint kitérek arra is, hogy az emlékezet milyen szerepet tölt be a gyermekkort tematizáló kortárs verseskötetekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A beszélői pozíció és az önreferencialitás kérdése Borbély Szilárd A lírai én mássága című versébenJármi, Bence; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarBorbély Szilárd pár éve lezárult életműve, pontosabban annak korai szakasza meglehetősen elhanyagolt témája az irodalomtudománynak. A szerző első, Adatok (1988) című kötetének számtalan aspektusát és szövegét érdemes lenne interpretálni azért, hogy átfogóbb képet kapjunk erről a költői indulásról. Szakdolgozatomban A lírai én mássága című művet fogom megvizsgálni, melynek kapcsán jól, illetőleg termékenyen tanulmányozható a lírai beszélő problémaköre. Az elemzés során Jonathan Culler lírai nyelvről alkotott gondolatai, valamint Paul de Man prosopopeia fogalma nyújtanak kiindulópontot. Elképzelésem szerint a látszólag szubjektumként szemlélhető lírai beszélő – mint majd az elemzés során kiderül – több, egymásnak ellentmondó háttérrel rendelkező beszélővé válik szét. Tehát az esszéisztikus nyelven megszólaló vers az egységes énkonstrukció látszatát kelti. A Lírai én mássága szövegvilágát megfigyelve, a szerzőiség kérdéskörének taglalása mellett egyértelműen szükségessé válik a megjelenített beszélői pozíciók tisztázása. Reményeim szerint ez a vállalkozás termékeny lesz a későbbi Borbély-recepció számára is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ki vagyok Én?Tóth, Andrea; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a címben is jelzett előadás elemzésére, jellemfejlődésének megrajzolására vállalkoztam. Az elemzéshez a színház rendelkezésemre bocsájtotta az előadás felvételét, így a Fischer-Lichte-i szempontokkal ellentétesen, nem emlékezetből kellett elemeznem és értelmeznem a darabot, illetve rendelkezésemre állt és felhasználásra került a darab alapját képző regény magyar fordítása is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Misztikus érzékiségUrbán, Andrea; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarFodor Ákos a hazai haikuköltészet kiemelkedő alakja, életműve szélesebb érdeklődésre is számot tart, ugyanakkor szakmai megítélése előfeltevésektől terhes, s legjobb esetben is ellentmondásosnak mondható, ebből adódóan recepciójában is jelentős hiányosságok mutatkoznak. Az erotika tárgyköre, valamint a misztikum egyaránt a versek visszatérő tárgyát adják, és sokszor ezek kölcsönviszonyba hozásával tesz szert egy-egy szöveg figyelemreméltó jelentéslétesítő erőre. Dolgozatom ezen – korábban még nem vizsgált – összefüggés vizsgálatára vállalkozik, és szövegközeli elemzésekkel igazolja néhány kapcsolódó vers poétikai teljesítményét. A szexualitás és a misztikus kapcsolódás egyaránt felfogható egyfajta erotikus aktusként, relációjuk mégis paradoxonoktól terhes, amint az Fodor Ákos általam elemzett verseiben is színre kerül. Feltételezésem szerint ezen textusok a szexualitás és szakralitás szinguláris szövetrendszerét teszik láthatóvá – a testi és a misztikus egyesülést rendszerint ugyanazon képben idézik fel. A szégyen kulturálisan elsajátított kódjai, a test reprezentációja, a hozzáférhetőség kérdése, a dichotómiák játékba hozása, destabilizálása, illetve egymásba oldása egyaránt megfigyelhetők ebben a költői korpuszban. Az erotika szakrális és szexuális vonatkozásai párhuzamosan érvényesülnek, polarizáció helyett viszont sokkal inkább egy egymást átható viszony szemlélhető a versekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A női szerepek kérdése és a női hang megképződése Turi Tímea költészetébenDolhai, Réka; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarA kortárs irodalom rendkívül megosztó kérdéskörét jelentik a feminista kritika felőli szövegolvasás és -elemzés diskurzusai, amelyek előhívói ezúttal, a dolgozat keretei között mindenekelőtt a női hang kutatását, a nyitottság vállalását célzó kérdéseim Turi Tímea költészetének vonatkozásában. Három kötetével foglalkozom, a Jönnek az összes férfiakkal; A dolgok, amikről nem beszélünkkel; illetve a megjelenés kronologikus szempontját követve végül az Anna visszafordullal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Poe-elbeszélések "megbízhatatlan" narrációvalSas, Edina; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a „megbízhatatlan” elbeszélői hang megjelenítését vizsgálom Edgar Allan Poe elbeszéléseiben. Kiemelem a rémtörténeteket (tales of terror), mert az általam vizsgálandó „megbízhatatlan” elbeszélői hang elsősorban ezekre jellemző. Írásom A fekete macska és Az áruló szív című elbeszélésekre, azok narrációjára valamint hasonlóságaira helyezi a hangsúlyt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Solari gróf az asztalnál ült és írt."Szász, Magdolna Lídia; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban Péterfy Gergely Halál Budán című regényének retorikai alakzatait és trópusait, valamint a történelem elbeszélhetetlenségét megvilágító eljárásait vizsgálom. A retorika és a történelemírás, amint arra több helyen is felhívom a figyelmet, szorosan összefügg. Kiemelt figyelt fordítok az aposztrophé és az irónia használatára. A retorikai eszközök vizsgálata mellett figyelmet fordítok továbbá a regényben gyakran előforduló irodalmi toposzokra, és azok ellentétezésére, mint amilyen az élet és a halál, valamint az álom és a valóság ellentéte.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "szétáramló arcmások szakadatlan szélzúgásban"Kovács, Edward Béla; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom célkitűzése a Kovács András Ferenc (költői jelnevén: KAF) debütáló kötetében (Tengerész Henrik intelmei) markánsan megjelenő – és az életmű későbbi szakaszait is jellemző, így a KAF-lírát identifikáló – poétikai sajátosságok felvázolása, valamint a kiválasztott versekben létesülő szubjektum–maszk–szerep viszonyrendszer(ek) értelmezése, kiemelt tekintettel a már címben is szerepeltetett kulcsfogalmakra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A társadalomkritika változatai a magyar rapbenSándor, Petra Zita; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat témájának fókusza a rapre mint zenei műfajra, azon belül is a magyar rap stílusbeli sajátosságaira irányul. Elsősorban a rap, mint műfaj hogyan vált ismertté, ki(k)nek köszönhető, hogy hazánkban is egyre népszerűbb, illetve az eköré épülő szubkultúra, és formai sajátosságai hogyan vannak jelen a magyar zeneiparban. A dolgozatban említett dalszövegeknek erős mögöttes tartalmuk van, ami lehetséges, hogy első akár többszöri hallgatásra sem tisztázódik a hallgatóban. A kiválasztott négy ismert szám is a társadalomkritika többféle formáját viszi színre, konkrétabban az emberi attitűdök, a modernizáció, a nemzeti hovatartozás, a fejlődés és fejlettség kérdéseit reprezentálja, illetve az évtizedek közti különbségekre is választ keres. Az előadók egyedi technikájukkal, stílusukkal és a megjelent videoklipjeikkel kézzelfoghatóbbá válnak a dalok jelentésrétegei. Mivel minden egyes dalszöveg magában hordoz egyfajta líraiságot is, az irodalmi szövegekkel összehasonlítva a terjedelmük hossza és a könnyebb hozzáférhetőség következtében gyorsabb és kevésbé időigényes. Ezáltal hamarabb szembesülnek azokkal a feltételezésekkel, amiket közölnek a dalszövegek átvitt értelemben.