Hallgatói dolgozatok (Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 403)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 18. századi regény és festészet kapcsolataVicsotka, Hanna Bianka; Bódi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatomban a 18. és 19. századi regény és festészet kapcsolatát vizsgálom, Johann Wolfgang Goethe Werther szerelme és halála című regénye és Caspar David Friedrich festészete alapján. A dolgozat célja, hogy megmutassam annak lehetőségét, Friedrich képei esetleges illusztrációs forrásként szolgálhatnak a Werther olvasásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1950-es, 1960-as években egyházi gimnáziumokban végzett diákok visszaemlékezései mint oral history forrásokPótor, Barnabás; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az 1950-es, 1960-as években egyházi fenntartású gimnáziumokban végzett diákok ¬– már a rendszerváltás után született – visszaemlékező szövegeinek vizsgálatát fogom elvégezni. A második világháború végét követően történt rendszerszintű, illetve oktatásügyi változások rövid történeti áttekintése után az oral history elméleti, illetve módszertani megfontolásait fogom bemutatni, melyek számbavételét nélkülözhetetlennek gondolom a választott szövegkorpusz elemzése során. A személyes elbeszélések elsősorban nem tartalmi szempontból foglalkoztatnak, tehát nem az említetett időszak történéseit, eseményeit szeretném rekonstruálni segítségükkel, hanem azokat az emlékezési, illetve narratív technikákat kísérlem meg nyomon követni, melyek alkalmazásával az öregdiákok elhelyezik egykori iskolájukat visszaemlékezéseikben, illetve identitásukban. Az oral history interdiszciplináris jellegét, illetve szemléletmódját a továbbiakban is érvényesítve ki fogok térni a narratív identitás, a visszaemlékezésekben megképződő identitáskonstrukciók kérdéskörére. Dolgozatom utolsó szakaszában szeretném levonni az iskolát mint téralakzatot értelmező elméletek tanulságait, majd zárásként néhány – a visszaemlékezések narratívájában meghatározónak látszó – szóképet fogok röviden megvizsgálni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1956 emlékezete Illyés Gyula naplóbejegyzései és Németh László visszaemlékezése alapjánSzűcs-Pataki, Fanni; Baranyai, Norbert; DE--Bölcsészettudományi KarAz 1956-os forradalom a magyar kollektív emlékezet erőteljesen számon tartott, élénk hatású történelmi eseménye. Számos írásos dokumentummal ellátott időszak, különös tekintettel a személyes emlékezetet rögzítő feljegyzésekre. Dolgozatomban először bemutatom az emlékezet működését, egyéni, illetve kollektív emlékezet szerepét, ezután beszélek Nora az emlékezet helyeiről alkotott felfogásáról. A negyedik fejezetben az Írószövetség szerepét igyekszem vázolni 1956-ban, illetve bemutatom Illyés és Németh szerepét, s megindokolom miért ezt a két írást választottam bemutatásra. Illyés naplójegyzeteit napról napra követhetjük, ebből felmutatom azokat a részeket, amelyek kiemelt fontosságúak, s az írás céljára, módjára és befejezésére hívom fel a figyelmet. Ezt követően Németh tanulmánya következik, amely rövidsége okán részletesen bemutatok, s ezzel egy egész képet kapunk az írók által megélt 1956-ról. A befejezés előtt felmutatok egy lehetséges megoldást annak érdekében, hogy ’56 emlékezete ne egyoldalú maradjon, vagy egyszerűen kivesszen a fiatal generációk érdeklődési köréből. Az összegzésben pedig felvázolom tapasztalataimat a munka folyamán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 18–19. századi utazási irodalom hazai alakulástörténete, különös tekintettel Wesselényi Polixéna és Bölöni Farkas Sándor útirajzairaHajdu, Ivett Erika; Béres, Norbert; DE--Bölcsészettudományi KarElsőként az utazási irodalom műfajiságának problematikája kerül tanulmányozásra, majd az utazás kultúrtörténetének európai kontextusban történő bemutatásáról lesz szó, egészen a kezdetektől. A negyedik szakaszban az utazók és utazási minták kerülnek előtérbe, hogyan és milyen módon lehet őket különböző kategóriákba sorolni. A továbbiakban a hazai utazási irodalom alakulását tekintem át részletesebben, hogyan hatottak a kor utazói a belföldi gazdaságra, társadalomra, illetőleg kultúrára, valamint a hazai utazási irodalom egyik különleges műfaját, a fürdői leveleket vagy fürdőleveket érintem részletesebben. A szakdolgozat két fókuszba helyezett útirajza előtt megvizsgálom a magyarok jelenlétét külföldön. Legutolsóként a már említett 19. századi útleírásokat tárgyalom, először Wesselényi Polixéna utazásait vizsgálom részletesen, ezt követően Bölöni Farkas Sándor útirajzainak tanulmányozására kerül sor.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A freudi halálösztönök és életösztönök megjelenése Szerb Antal Utas és holdvilág című regényébenSzigetvári, Fanni; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája Szerb Antal, Utas és holdvilág című regényének lélektani elemzése Sigmund Freud A halálösztön és az életösztönök című munkája alapján. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy Freud elmélete miként érvényesül a regényben. Ehhez elsősorban a szereplők jellemábrázolását illetve a regényben megjelenő motívumokat vettem alapul. Ezek alapján arra a konklúzióra jutottam, hogy szoros párhuzam áll Szerb Antal és Freud munkája között, oly módon, hogy az adott szereplők és motívumok értelmezhetők a halálösztönök és életösztönök szimbólumaként.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Grafitnesz irodalmi utalásaiSzakács, István József; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom központi témája Parti Nagy Lajos kortárs magyar költő Grafitnesz című verseskötete. Ebben a dolgozatban azt kívánom bemutatni, hogy milyen elit és populáris irodalmi utalások vannak a kötetben, illetve milyen korábbi Parti Nagy-kötetekből vesz át verseket a Grafitnesz. A kötet még a kritikai feldolgozás fázisában van (2003-ban jelent meg a Grafitnesz), ezért dominánsan kritikákon keresztül kívánom bemutatni a kötet főbb értelmezéseit, és ezeken túl bemutatni saját interpretációimat. A Grafitnesz a teljes magyar irodalmi kánont parafrazeálja, ezeket az utalásokat kívánom felfejteni. Azt is fel kívánom fejteni, hogy milyen új jelentéseket alkotott Parti Nagy az alapjaira redukált és roncsolva újraépített magyar nyelv segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Gutenberg és a Lumière-galaxis találkozásaKatonka, Sára; Balajthy, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarA mai modern világban már számos bestseller könyvnek van filmes adaptációja. Gondoljunk csak a széles körben kedvelt J. K. Rowling által megalkotott Harry Potter-világra és annak szintén népszerűvé vált filmes feldolgozására. Ezen adaptációk révén sokszor felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy melyiket preferáljuk jobban: a könyvet vagy a filmet. Előfordulhat, hogy vannak, akik a Harry Potter könyves változatát kedvelik, de vannak, akik számára csak a film tudta megteremteni a mára már jól ismert és közkedvelt varázslók világát. Ennek egyik oka, hogy másképp ábrázol az írott irodalmi nyelv, és másképp a filmnyelv. Vajon a könyvek és filmek világa közelebb hozható-e egymáshoz? Kiegészítik egymást vagy éppen ennek az ellentéte történik? A későbbiekben részletesebben is tárgyalom, hogy ez a kérdés a filmtörténet kezdeteihez nyúlik vissza és nem pedig kortárs jelenség. Dolgozatom központi témája pedig a Ray Bradbury által írt Fahrenheit 451 című mű és annak filmes adaptációja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyerekmese jellemzői Andersen meséi alapjánLiu, Aiyuan; Baranyai, Norbert; DE--Bölcsészettudományi KarA mese a gyerekirodalom egyik műfaja, amely létfontosságú szerepet játszik a gyerekek fejlődésében. Andersen a 19. század leghíresebb dán meseírója, akit a modern világirodalmi mesék alapító atyjaként ismernek. Az általa alkotott mesegyűjeményét már több mint 150 nyelvre fordították le és adták ki. Rengeteg film, animáció és színpadi darab született az ő meséi adaptációjaként. A Andersen-meséket még az Oktatási Minisztérium is hozzáadta az iskolai tananyaghoz. Andersen meséi is nagy hatással voltak a kínai gyerekmesékre. Ez a szakdolgozat először bemutatja a gyerekmeséket és Andersent, valamint Andersen meséinek keletkezési hátterét és írásának stílusát. Ezután értelmezem az Andersen meséiben megjelenő témákat (például a kedves, a gonosz, a szerelem, a boldogság, az erő és a halál stb.) Ezt követően elemzem Andersen meséinek a valósággal való kapcsolatát, vagyis azt, hogy meséi hogyan kapcsolódnak a társadalmi problémákhoz. Végül összefoglalom Andersen meséinek a gyerekek nevelésére, növekedésére gyakorolt hatását, jelentőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hamlet nőképeZhai, Zening; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy különböző nőképeket mutasson be. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a Hamlet mint Erzsébet-kori mű hogyan reprezentálja a női szereplőket a patriarchális nemi ideológia kontextusában. Ezenkívül elemzem Opheliát és Gertrudot, a Hamlethez legközelebb álló nőket, kitérve arra, hogyan tükrözik Hamlet belső világát. Sok értelmezés azonban a női szereplő gyengüléséről szólt, Opheliát és Gertrudot alárendelt, gyenge női pozícióban ábrázolva. Ők ketten reprezentálják az Erzsébet-kori nőket. Ugyanakkor ezek a női szereplők elemzésével a férfi szereplők negatív képeit is megtalálhatjuk, például Claudius és Laertes túlzott kontrollját a nő felett, illetve Hamlet tétovaságát és határozottságának hiányát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A K-Pop fejlődése és hatásaZhao, Pinyi; Bodrogi, Ferenc Máté; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája a K-Pop fejlődése és hatása. Három fő részre osztottam, hogy miről fogok írni. Az első rész egy rövid bevezető. A második részből a K-pop hatásáról írok. Nem csak a K-pop hatása van, hanem a szubkultúrák hatása is a tizenévesekre. Továbbá egy rövid bevezető arról, hogy mik azok a szubkultúrák. Ezután következik az utolsó nagyobb rész. Ez a K-pop fejlődéséről szól. Kezdve a K-pop kezdeteitől egészen napjainkig. És a K-pop ikonikus alakjairól. Szintén ennek az ikonikus figurának a fejlődéséről írnak. Végül egy rövid összefoglaló van.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kert mint heterotópia Nádas Péter A Biblia és más régi történetek című 1988-as kötetébenPüski, Mónika; Balajthy, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarNádas Péter a „hatvanas évek végén, hetvenes évek elején írott szövegeivel ezek megkérdőjelezésével, az elbeszélhetőség poétikai dilemmájának metareflektív tematizálásával is sajátos kanonikus helyet vívott ki magának” . A Biblia és más régi történetek című kötet számos, a későbbi Nádas-művekben is alapvető motívumot vesz használatba. Ilyenek például a kert, a víz, a Biblia és többek között a gyermekkor toposzai. Mindemellett különös érzékenységgel jeleníti meg a család, a cseléd és a gyermekek közti viszonyok ábrázolásán keresztül az egyének és a társadalmi csoportok relációját az 1950-es évek politikai és társadalmi rendszerében. A kötet ezen változatának vizsgálata kiemelkedően fontos, hisz ez a legutóbbi kötet, mely az addig megírt elbeszéléseket egy egységként fogja össze. Az első A Biblia című kötet, 1965-ös megjelenétől számítva huszonhárom év telt el, mely elegendő időt adhatott arra, hogy a kötet ne csak gyűjtemény legyen, hanem tudatos elrendezés eredménye legyen a kötetben megjelenő elbeszélések sorrendje. Ezt támasztja alá a szövegek kronologikus sorrendjének hiánya is. Szakdolgozatomban a kötetben megjelenő hat kisepikai művet összekötő motivikus összefüggésekről számolok be a kert motívumának egyes műveken belül való reprezentációján és elemzésén keresztül. Így téve próbát arra, hogy komparatív elemzés által rámutassak arra, hogy a kötet egységei között hogyan jön létre a motivikus kohézió. A dolgozat felépítését tekintve először a recepciótörténettel vetek számot és kitérek előzetes, a témát illető kutatásai eredményeimre. A második és harmadik egységekben a nádasi motívumrendszerről igyekszem globális áttekintést nyújtani. Ezt követi az egyes elbeszélések, novellák szövegközpontú elemzése. Végül a munka konklúzióval zárul, amelyben összegzem a kert mint heterotópia megjelenési módjait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kínai és a magyar online irodalmi nyilvánosság összehasonlításaZheng, Wei; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban összehasonlítom a kínai és a magyar online irodalom történetét. Bemutatóm a kínai internetes irodalom eredményeit és egyediségét .Rámutatok azokra a különbségekre, amelyek a két ország online közlési gyakorlata között megfigyelhetök. A magyar online irodalmat továbbra is a hagyományos médiumok és kiadók uralják. A 21. század eleji internetes gazdasági recesszió megtapasztalása után Kína online irodalmát főként nagy hazai hálózati és játékcégcsoportok szerezték meg, monopolhelyzetet kialakítva. Noha nagy gazdasági potenciállal rendelkezik, a profitszerzés és a regény műfajának túlzott népszerűsítése a kínai online irodalom abnormális felvirágzásához vezetett. Kínának fenn kell tartania az online irodalom kiegyensúlyozott fejlődését, Magyarország pedig tanulhat az online irodalom kínai modelljéből.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klasszikus és a populáris irodalom határán: Shakespeare találkozása az álmokkalNagy, Dóra; Fodor, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a klasszikus irodalom populáris közegben való megjelenésével, a transzmediális történetmondás, adaptáció sajátosságaival, megjelenésével foglalkozom Neil Gaiman Sandman című képregényében. Dolgozatom első felében fogalmi áttekintést teszek: körüljárom a klasszikus és populáris fogalmakat, az időbeli távolság okozta hermeneutikai problémát, a transzmedialitás és adaptáció jelenségét, sajátosságait, típusait, valamint ezeknek a képregény műfajára való vonatkoztathatóságát. Dolgozatom központi részében a Sandmanben megjelenő, néhány klasszikus szöveg értelmezésére, elemzésére teszek kísérletet. Elsősorban Shakespeare írói karakterével, valamint a Szentivánéji álom és A vihar című drámájával foglalkozom, ezen kívül az Orpheusz éneke mítoszra és az Ezeregyéjszaka meséiből Harún ar-Rasíd és a perzsa Ali meg a tarisznyája című szövegre térek ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom aktuális kihívásaiLi, Peiran; Béres, Norbert; DE--Bölcsészettudományi KarA 19. századi gyermekirodalom három korszakalkotó óriása: Hans Christian Andersen, Carlo Collodi és Mark Twain. A 19. századi Dániában a Hans Christian Andersen-féle mesék megjelenése jelentette az első fellendülést a gyermekirodalom világában. A fiatal felnőtt irodalom a gyermekirodalom egy kis ágához tartozik. Kiadói körökben elterjedt a gyermekirodalom életkor szerinti osztályozása, amely osztályozás összhangban van Piaget-nek a gyermekek fejlődéséről szóló elméleteivel is. Ezek a kategóriák a következők: óvodáskorú gyermekek 0-6 éves korig; korai általános iskolás olvasók 6-8 éves korig; 8-10 éves korú felső tagozatos olvasók; 10-12 éves középiskolás olvasók (angolul „Pre-teen”-nek nevezik); 12-15 éves serdülőkorú olvasók. A gyermekirodalmat gyakran felnőttek írják azzal a mögöttes motivációval, hogy a gyermekkort felidézzék vagy a gyermekeket neveljék, és a gyermekirodalom nagy része felnőtt irodalomból van átvéve. Bár a gyermeki írások széles körben bevonhatók, a felnőtteknek mégis meg kell ítélniük, hogy van-e irodalmi értékük, mivel a gyermeki írások gyakran felszínesek vagy művészietlenek. Nyugaton az utóbbi időkben olyan történetek születtek, mint a Robin Hood és A kerekasztal lovagjai, amelyek megfelelő értékekre nevelik a gyerekeket, de mindkét mesekönyv a felnőtt irodalomból sűrített. Az első igazi, gyermekeknek szóló gyermekirodalmi mű a John Newbery által 1744-ben kiadott A Little Pretty Pocket-Book volt. Az ókori Kínában is írtak felvilágosító műveket gyerekeknek, de csak a köztársasági időszakban született meg az első kínai gyermekirodalom gyerekeknek, A madárijesztő formájában. Gyermekkoromban rengeteg gyermekirodalmat olvastam, és mindegyik lenyűgözött. Ez a gyermekirodalom iránti kíváncsiságomat is felcsigázta. Ez a dolgozat először az irodalom és a gyermekirodalom fogalmát, valamint a gyermekirodalom történetét mutatja be. Ezután érvelni fogok az irodalomtanulás fontossága mellett (miért tanuljuk Shakespeare-t az osztályteremben a képregények helyett, és miért öröklődtek Shakespeare művei az idők folyamán). Ezt követi majd a gyermekirodalomnak a gyermekekre gyakorolt hatásának bemutatása, ahogyan felnőnek. Ezt követően elemezni fogom a kortárs irodalomoktatás dilemmáit. Végül arra a következtetésre jutok, hogy az embereknek komolyan kellene venniük és optimalizálniuk kellene a gyermekirodalmi oktatást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A krimi műfaji kódjai Baráth Katalin A fekete zongora című regényébenFacsar, Luca; Balajthy, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom elsődleges célja a krimi műfaji kódjainak a bemutatása és ezek szemléltetése Baráth Katalin A fekete zongora című regényében. A krimi műfajtörténete kapcsán említésbe került Edgar Allan Poe, Arthur Conan Doyle és Agatha Christie neve is, hiszen mindannyian részesei voltak a műfaj formálódásában, annak népszerűvé válásában, a világirodalomban. Kitértem a krimi különböző alműfajaira, bizonyos ágazatait részletesebben is megvizsgáltam. Ezt követően bemutattam a magyar irodalomban immár méltó helyét elfoglaló magyar krimi korábbi és aktuális helyzetét, majd rátértem záródolgozatom legfőbb témájára, a regényre, melyet a klasszikus krimi műfaji szempontjai alapján elemeztem. Az utolsó fejezetben pedig bemutattam a krimi megjelenését a kortárs magyar gyermekirodalomban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kulturális különbségek okozta nehézségekLi, Jiajun; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban Magyarországon tanuló kínai diákok nehézségeit elemzem két szempontból: a magyarul tanulás és a hétköznapi kommunikáció vonatkozásában. Kutatásom során kérdőívet és személyes interjúkat használtam. Nyolc, különböző szakra járó kínai hallgató töltötte ki a kérdőívet. Így megismertem azokat a problémákat, amelyekkel tanulmányaik során és a kommunikációban találkoztak. Ezeknek a többségét a kulturális különbségek okozzák. Munkámmal szeretnék segítséget nyújtani az itt tanuló kínai hallgatóknak abban, hogy könnyebben beilleszkedjenek a magyar egyetemi és társadalmi életbe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar művek fordításai KínábanZhao, Ruochu; Baranyai, Norbert; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a magyar irodalom kínai fordításainak különböző aspektusait fogom tanulmányozni a 21. században. A vizsgálat tartalmazza a magyar művek kínai fordításainak statisztikai elemzését, témaválasztását, fő paradigmáját és problémáját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A maszkulin identitás megjelenítése John King A futball faktor és Nick Hornby Fociláz regényébenPap, István Richárd; Fodor, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarJohn King A futball faktor és Nick Hornby Fociláz című regényeket elemeztem, főként a maszkulin identitásjegyekre és az ezekhez kapcsolódó sztereotípiákra koncentrálva. A sporthoz kapcsolódó téma és az ezzel járó életvitel, a politikai háttér, az apa mint mentor jelenléte meghatározóvá válik a férfi nemhez kötődő gondolkodás tekintetében. A két főszereplő a férfi nemi elvárásokkal a cselekmény egyes pontjain szembemegy, de A futball faktor Tommy Johnson-ján kirajzolódnak a férfiakhoz kötött sztereotípiák mint az erőszakosság, illetve az érzelmek kifejezésének limitáltsága. Ugyanakkor ezzel ellentétbe kerül Nick Hornby karaktere, akire az előbbi jegyek nem, vagy csak kis mértékben jellemzők. A férfiakhoz társított nemi elvárások kapcsán nem csak a főszereplőket vizsgáltam, hanem a John King regényben felbukkanó mellékszereplőket is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A női lélek útja a magyar népmesék világábanBiró, Kincső; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a magyar népmesék univerzális eleimeit vizsgálom a női lélek fejlődésének szempontjából. Összegyűjtöttem a női archetípusokat a négy pszichés funkció szerint, a hét görög istennő alakja alapján, illetve Caroline Myss nyomán is számos archetípust tanulmányoztam. Megfigyeltem, hogyan nyilvánulnak meg ezek a klasszikus női archetípusok a magyar népmesék világában. Az archetípusok bemutatása után a női beavatás útját szemléltettem a magyar népmesékben, példákon keresztül. Hat lépésben mutattam be a női lélek útját. Az első lépés során a hősnő megtanulja elfogadni önmagát, a második lépésben megküzd az örökölt sérelmekkel, a harmadik lépésben megismeri a szexualitás világát. A negyedik lépés során a hősnő társsá válik, majd az ötödik lépésben megismeri az anyasággal járó felelősséget, az utolsó lépésben pedig felfedezi a női őserőt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők elleni erőszak Csáth Géza novelláibanVarga, Edina; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a nők elleni erőszak ábrázolása Csáth Géza novelláiban. Azokat a novellákat választottam ki, amelyekre kevesebb figyelem irányul vagy azokat más szempontokból elemzik. A választott szövegek a következők: Tor, Bauer házassága, Pista, Rozi, Johanna. A szövegekben a nők ellen elkövetett bűncselekményeket (nemi erőszak, gyilkosság), illetve az irányukban tanúsított különböző abúzust (verbális agresszió, manipuláció) vizsgálom. Emellett kiemelt figyelmet fordítok a női szereplők perspektívájára, az ellenük irányuló erőszak ábrázolására, valamint arra, hogyan reagál ezekre a környezetük. A novellák narrátorának nyelvi kifejezésmódját összevetem Csáth Géza 1912–1913- as naplójának bizonyos jellemzőivel, a szövegekben megfigyelhető mintázatok alapján. Célom, hogy feltárjam a két eltérő műfajú és státuszú szövegvilág közötti hasonlóságokat, különösen a nők ábrázolásának módjában.