Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar) Szerző szerinti böngészés "Angyal , János"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Homo neanderthalensis fogazatának és állcsontjainak leírásaPetrik, Soma Gábor; Kelentey , Barna Árpád; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Angyal , János; Tóth, Enikő Rita; Fogorvostudományi KarAz 1856-os Neander-völgyben felfedezett maradványok után a paleoantropológia tudománya jelentős fejlődésnek indult. Egyesek szerint ehhez az évhez köthető a szakterület születése. A faj tárgyalása rengeteg ellentétet szült és szül, melyek közül csak néhányban sikerült napjainkig egyetértésre jutni. Még maga az is vita tárgya egyelőre, hogy egyáltalán a neandervölgyi ember egy önálló faj-e, vagy egy alfaja csupán a H. sapiens-nek, noha fajként többen hivatkoznak rá. Kérdéses az is, hogy a H. neanderthalensis populáció teljes egészében kihalt-e, vagy az Európában újonnan megjelenő emberfélék csoportjaiba asszimilálódott. A keményszöveteken (csontok, fogak) kívül más testi maradvány nem maradt ránk a neandervölgyiek korszakából. A közelmúltban kezdtek el egyre többet és egyre részletesebben foglalkozni a neandervölgyi fogazattal és annak sajátságaival. Egyrészt összehasonlításképpen a H. sapiens fogazatával, másrészt a fogakban és a fogakon rejlő információk alapján a kutatók már sok mindenre tudnak következtetni az adott egyed életével kapcsolatban. Kardinális felismerések forrása a neandervölgyi fogazat morfológiai vizsgálata, melyet legtöbbször a H. sapiens fogazatával vetnek össze különféle tanulmányokban, jelezve, hogy több tízezer év alatt mennyit képes fejlődni a szájüreg ezen része.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Veleszületett szisztémás tényezők szerepe a fogágybetegségek etiológiájábanTakács, Laura; Tar , Fábián; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Angyal , János; Erdélyi, Rita; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar; Debreceni Egyetem::Fogorvostudományi KarDiplomamunkámban a veleszületett szisztémás tényezők szerepével foglalkoztam, melyek a fogágybetegségek etiológiájában meghatározó szerepet töltenek be. Ilyen szisztémás betegség a Leukocyta adhéziós deficiencia, Chediak-Higashi szindróma, Histiocytózis, Papillon-LeFevre szindróma, Down-szindróma, Ehlers-Danlos szindróma, valamint a Marfan szindróma. Ezen betegségekben közös, hogy az immunrendszer csökkent működését eredményezik, aminek következtében egy leukocyta defektus jön létre. A leukocyták nem megfelelő működése a fogágyra negatív hatással van. Tapadásvesztést, majd következményes csontpusztulást okoz. Említést tettem még a szerzett állapotokról is, úgy mint, a diabetes mellitus, HIV-fertőzés, dohányzás és terhesség, melyek szintén kedvezőtlen hatással vannak a fogágyra. Arra a következtetésre jutottam, hogy bár a veleszületett betegségek súlyos következményekkel járnak, viszont előfordulásuk viszonylag ritka. Ezzel szemben a szerzett állapotok gyakrabban fordulnak elő és a veleszületett betegségekhez képest kevésbé súlyos fogágybetegséget okoznak. Tisztában kell lenni ezekkel a betegségekkel és állapotokkal, mert a mindennapi betegellátásban napi rendszerességgel találkozhatunk velük. Ezen alapbetegségek kezelése nem tartozik a fogorvos hatáskörébe, viszont a terápia biztosításának érdekében elengedhetetlen az ismeretük.