Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Gazdálkodástudományi Kar
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Nábrádi András)
Társadalomtudományi doktori tanács
A doktori iskola korábbi neve: Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Hatályos: 2024. június 30. napig
Böngészés
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Apáti, Ferenc"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jó színvonalú magyar és német almatermesztés összehasonlító gazdasági elemzéseApáti, Ferenc; Szűcs, István; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A jó színvonalú magyar és német almatermesztés összehasonlító gazdasági elemzéseApáti, Ferenc; Nábrádi, András; Apáti, Ferenc; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar--Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékÖSSZEFOGLALÁS A magyarországi gyümölcstermelés meghatározó ágazata az alma. Az 1980-as évek 1,0-1,2 millió tonnás éves almatermése az összes gyümölcstermésnek mintegy kétharmadát adta. Az elmúlt évtized elején bekövetkezett gazdasági-politikai változások azonban – a mezőgazdaság minden más ágazatához hasonlóan – az almatermesztésre is drasztikus hatást gyakoroltak, de a gyümölcsön belül elfoglalt vezető szerepét mindvégig megőrizte. Jelenleg közel 40 ezer hektáron – a korábbi szinthez képest jelentősen visszaesve – évente mindössze 400-700 ezer tonna almát állítunk elő. A gazdasági és piaci környezet változásai, az egyre éleződő piaci verseny, valamint az ágazati fejlesztés területeinek és irányainak kijelölése mind a termelő vállalkozások, mind pedig az ágazati irányítás szintjén egyre inkább szükségessé és nélkülözhetetlenné teszik a magyar almatermelés versenyképességének, gazdaságosságának, hatékonyságának vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy ezek rendkívül relatív fogalmak, célszerű valamihez mérten meghatározni őket. Értekezésemben fenti okok miatt arra vállalkoztam, hogy mélyreható üzemgazdasági elemzést végezzek a jó színvonalú magyar almatermelés hatékonyságának és gazdaságosságának megítélése végett, és mindezeket egy fejlett almatermelő országgal vessem össze, ezáltal a legjobbakhoz mérve önmagunk teljesítményét. Az Európai Unió negyedik legnagyobb almatermelőjével, Németországgal való összehasonlító gazdasági elemzés fontos és hasznosítható eredményeket kínál a tudományos-kutatói szféra, a termelők és más piaci szereplők, valamint az ágazati irányítás számára egyaránt. Fő célkitűzésem az almatermelés hatékonyságának, valamint rövid és hosszú távú gazdaságosságának – mint a versenyképességét alapvetően meghatározó tényezőknek – önmagában vett, abszolút megítélése, valamint a jó színvonalú magyar és német almatermelés komplex összehasonlító gazdasági elemzése révén a magyar almatermelés hatékonyságának és gazdaságosságának relatív megítélése, az e tényezők tekintetében fellelhető előnyeink és hátrányaink meghatározása. Kutatásomban csak egy szűkebb termelői szegmensre, mégpedig azokra a „jó színvonalon termelő” vállalkozásokra koncentrálok, melyek a jövőben a magyar almatermelés gerincét alkothatják, azaz a legnagyobb valószínűséggel képesek hatékony, gazdaságos és versenyképes működésre. Magyarországon az ezen jelzővel illethető almaültetvény-felület a teljes 40 000 hektárból mintegy 3 000-4 000 hektárt tesz ki, így vizsgálatom eredményei és következtetései is csak erre a mintegy 10%-ot képező szegmensre vonatkoznak. Dolgozatom elemző-értékelő munkájának alapja a termelő vállalkozásoknál végzett, kizárólag a termelés naturális ráfordításaira és eredményére irányuló, saját, primer adatgyűjtő munka volt, melynek bázisán a szükséges elemzések elvégzésére alkalmas komplex üzemgazdasági modellt hoztam létre. Kutatómunkám eredményei rávilágítottak, hogy Németországgal szemben mért üzem-gazdasági előnyeink három fő tényezőben manifesztálódnak, mégpedig a 70-80%-kal alacsonyabb fajlagos munkabérekben, a 15-30%-kal (abszolút százalék) magasabb beruházási támogatási intenzitásban és abban, hogy az eddigiekben még nélkülözhettük a rendkívül költségigényes jégvédelmi rendszert. A munkabérek növekedésével, a támogatási lehetőségek beszűkülésével, esetlegesen a káros időjárási jelenségek felszaporodásával ezen előnyeink azonban folyamatosan elolvadnak. Egyértelmű hátrányunk az értékesítési árak színvonalában jelentkezik, tekintettel arra, hogy hazánkban 30-35%-kal alacsonyabb értékesítési árak realizálhatók, ami vélhetően a jóval alacsonyabb fokú termelői, ezzel együtt piaci szervezettséggel és logisztikai háttérrel van összefüggésben. Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a jó színvonalon gazdálkodó magyarországi almatermelő üzemekben a termelés megfelelő hatékonysággal és gazdaságosan folytatható. A magyar almatermelés gazdaságossága a jó színvonalon termelő üzemeket alapul véve lényegében nem marad el jelentősen a németországi üzemekétől, sőt bizonyos feltételek mellett (beruházási támogatások) kedvezőbb hatékonyság és jobb gazdaságossági paraméterek érhetők el hazánkban. SUMMARY Apple is the dominant sector of the Hungarian fruit production. 1,0 to 1,2 million ton apple yields per one year in the 1980’ies constituted two third of the whole fruit production. The economic and political changes happened at the beginning of the past decade had a strong negative effect on even apple production, but it saved its leading position within the fruit. Today we produce only 400 to 700 thousand tons apple per a year on near 40 thousand hectares, significantly lagged behind as compared to the previous level. Changes in political and market environments, the more and more deepening market competition as well as setting the areas and tendencies of enterprise development make the investigation of competitiveness, profitability and efficiency of the Hungarian apple production necessary and essential for both producing ventures and enterprise governance. Regarding the fact, that these are extremely relative concepts, it is practical to determine them relating to something. In my dissertation, because of the reasons above mentioned, I undertook a detailed farm business analysis in order to evaluate the efficiency and profitability of the Hungarian apple production of good standard, and the comparison of all these to a country having a developed apple production. In this way I could measure our performance with that of the best ones. The economic comparison to the fourth biggest apple producing country of the European Union that is Germany provides relevant and useful results for the participants in the product chain, for the enterprise governance and the scientific and research sphere, as well. My main objectives were the evaluation of efficiency as well as the short and long run economy as the basically factors determining competitiveness of the Hungarian apple production in an absolute way; and the evaluation of efficiency and economy of the Hungarian apple production in a relative way by the complex comparative economic analysis of the Hungarian and German apple production of good standard, determining our advantages and disadvantages with respect to these factors. In my thesis I concentrate only on a narrower producer segment, on firms producing on good standard, which may form the significance of the Hungarian apple production in the future, that is they are capable of operating in an efficient, economic and competitive way by all odds. Apple plantation surface characterized by this concept in Hungary makes up 3 000 to 4 000 hectares of the present total 40 000 hectares, thus the results and consequences of my investigation focus only on this segment constituting approximately 10%. The basis of the analyzing and evaluating work of my dissertation was an own primer data collecting work carried out among producing ventures and focusing on the natural inputs and results of the production. On this basis, I developed a complex farm business model capable of realizing the necessary analysis. The results of the investigations highlighted the fact that in comparison with Germany our farm business advantages manifest in three factors: in 70 to 80% lower wages, in 15 to 30 % higher investment and subsidy intensity and in the fact that at present we cannot neglect the ice safety system which is rather expensive. By the increasing wages, the narrowing subsidy opportunities and incidentally the appearing harmful weather phenomenon, these advantages may be continuously ceased. Our definite disadvantage appears in the level of marketing price, considering the fact that producers in Hungary realize 30 to 35% lower marketing price, which is in connection with the probably much lower level of organization among farmers, in the market and in the logistical background. According to my investigations, I concluded that production in the Hungarian apple producing ventures of good standard may be completed by a proper efficiency and in an economic way. The profitability of the Hungarian apple production focusing on ventures producing on good standard is not significantly lagged behind that of German ventures; moreover under certain conditions (investment subsidies) better efficiency and profitability may be reached in Hungary.Tétel Szabadon hozzáférhető A magyar léalma-almasűrítmény termékpálya gazdasági elemzéseTóth-Kurmai, Viktória; Apáti, Ferenc; Kurmai, Viktória; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaMagyarország a világ top 10 almasűrítmény-termelője között szerepel, zöldség-gyümölcs feldolgozóiparunk 3. vezető export terméke az almasűrítmény. A magyar gyümölcstermesztés meghatározó ágazata az alma, hazánk 26 ezer hektár területével a világ 20 legnagyobb almatermelője közé tartozik, jóllehet a szakágazat az elmúlt másfél évtizedben közel 40%-os területi visszaesést szenvedett el. A világon egyedülállóan, Magyarországon az almasűrítmény-gyártás számára – a megbízható alapanyag-termelés céljából – az utóbbi 20 évben 4 000 hektár ipari célültetvény létesült, melyek mára a hazai ültetvények 15%-át fedik le. Fő célkitűzésem az almasűrítmény-gyártás hazai szinten reprezentatív gazdasági elemzése, valamint az alapanyag-termelés gazdaságosságának és hatékonyságának értékelése, ezáltal a termékpályán kialakuló költség-profit eloszlásának meghatározása, továbbá ezek alapján a 2020 után várható fejlődési tendenciák előrejelzése volt. A termesztés oldaláról a kizárólag léalmát előállító, különböző termelési színvonalú ipari célültetvények kerültek a vizsgálat középpontjába. Vizsgálataim nem reprezentatívak, de az eredmények a nagyságrendek tekintetében hűen tükrözik a léalma-termesztés üzemgazdasági viszonyait. A vizsgálatba bevont feldolgozók a feldolgozó üzemek 80%-át és a feldolgozóipari kapacitás kb. 90%-át lefedik, így a magyarországi feldolgozásról készített elemzés reprezentatívnak minősül. A primer, termelő üzemi adatgyűjtések mellett szekunder adatbázisokból (COMTRADE, USDA, WAPA, KSH) származó adatok is alapjául szolgáltak az elemzéseknek. Az alapanyag-termelés és a feldolgozás költség-jövedelem viszonyainak értékeléséhez klasszikus üzemtani vizsgálatokat: költség-haszon elemzést, beruházás-gazdaságossági elemzést és érzékenység-vizsgálatokat végeztem. Idősor-elemzés volt indokolt a sűrítmény árának és értékesített mennyiségének trendelemzéséhez. A sűrítmény értékesítési árát befolyásoló tényezők vizsgálatához regresszió analízist készítettem. Az almasűrítmény világpiac koncentráltságát a HHI-indexszel, míg komparatív előnyét az RCA-indexcsoporttal mértem. Eredményeim alapján megállapítható, hogy a hazai alapanyag-termelés a jelenlegi támogatási környezetben mindegyik termelési színvonalon gazdaságosan működik, azonban nagyon érzékeny a támogatásokra. Az alacsony és közepes színvonalú ipari célültetvények támogatások nélkül vagy „szerényebb” támogatási környezetben teljesen gazdaságtalanok, kizárólag magas színvonalon van lehetőség pozitív jövedelem realizálására. Ez egyben azt is jelenti, hogy a támogatások jelentősen torzítják a tisztán piaci alapon elérhető hatékonyságot és a versenyt. Magyarországi körülmények között a sűrítménygyártás jövedelmező tevékenység (a költségarányos jövedelmezőség átlagosan 16%), azonban üzemenként – a technológiák és a kapacitások függvényében – jelentős eltérések vannak az eredményekben. A feldolgozás jövedelmezőségét a léalma felvásárlási ára, a sűrítmény értékesítési ára és a kapacitáskihasználtság határozza meg leginkább. Eredményeim alátámasztják, hogy hosszú távon nem várható 30 Ft/kg feletti léalma átlagár (a jelenlegi átlagár 24,5 Ft/kg), mert az már a feldolgozás jövedelmezőségét veszélyezteti. A termékpályán kialakuló költség 57,2%-a a feldolgozóipart terheli, míg 42,8%-a csalódik le a termesztésben, a profit ezzel fordított arányosságot mutat: a profit 36,4%-a keletkezik a feldolgozásban és 63,6%-a a termesztésben. Támogatások nélkül számolva a profit 98%-a a feldolgozóiparé, 2%-a a termesztésé. A feldolgozást 16%-os, míg a termesztést 37%-os átlagos jövedelmezőség jellemzi. Nem jelenthető ki, hogy a termelésben nagyobb lenne a kockázat, mint a feldolgozásban. Hungary is among the top 10 apple juice concentrate producer of the world, and AJC is the 3rd leading export product of our fruit and vegetable processing industry. Apple is the dominant sector of the Hungarian fruit production with its production area of 26 thousand hectares. Hungary is ranked among the top 20 apple producing countries of the world, however, 40% loss in domestic production area could have been observed in the past 15 years. In a unique manner, 4,000 hectares of specialized industrial orchards have been established in the past 20 years in Hungary in order to provide raw material for apple juice concentrate production, these plantations currently make up almost 15% of domestic apple orchards. My primary objective is to conduct a domestically representative economic analysis of apple juice concentrate production, and to evaluate the rentability and efficiency of raw material production; and based on these to determine the cost-profit distribution of this product path and to simulate the development tendencies that can be expected after 2020. The focus on the production side was exclusively on the apple juice producers with different level of industrial plantations. The examinations are not representative but the results considering its scale, reliably reflect the conditions of apple juice production at farm level. The processors in the study cover the 80% of processing plants, and 90% of the processing sector’s capacity thus the analysis of domestic processing considered representative. In addition to the primary data collection, secondary data was also used in the analysis (COMTRADE, USDA, WAPA, KSH). Classical economic analysis such as cost-benefit analysis, investment analysis, and sensitivity analysis was used to evaluate costs and profit relations of raw-material production and processing. Timeline analysis was reasonable for tendency examination of prices and sales volumes of the concentrate. To examine determining factors of selling prices regression analysis was used. To evaluate the market concentration of apple concentrate HHI index but to evaluate competitiveness RCA index was used. Based on the results it can be stated the domestic row-material production with the current subsidies and operates effectively at each production level, but it is very sensitive to subsidies. Industrial plantations at the low and middle level would be modest or totally uneconomical without subsidies; positive income can be realised only at a high level. It means that subsidies have a significant distorting effect on the obtainable pure market effectiveness. In domestic circumstances, concentrate production is profitable (the cost-related profitability is 16% on average), but between the plants – considering technology and capacity - there are significant differences. The profitability of processing is determined by the price of apple juice, the selling price of concentrate, and the utilisation of capacities. The results confirm, that in the long term higher price of apple juice than 30 HUF/kg can not be expected (the current average price is 24,5 HUF/kg) because it jeopardises the profitability of processing. Processing industry is charged by 57,2% of costs at the product line while 42,8% belongs to the production. Profit shows an inverse relationship: 36,4% of the profit is formed at processing, and 63,6% is incurred in production. Counting without the subsidies 98% of the profit belongs to the processing and 2% to the production. Processing is characterised by 16% profitability on average while production is 37%. It can not be stated that the risk of production would be higher than the risk of processing.