Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Bartha, Ildikó"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Az uniós állami támogatási jog végrehajtásának újabb kihívásai, különös tekintettel az adóintézkedésekreSzéles, Krisztina; Bartha, Ildikó; Széles, Krisztina; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarKutatásom középpontjában az állami támogatási jog végrehajtásának 21. századi kihívásai, különösen az adóintézkedések formájában megnyilvánuló állami támogatási intézkedések állnak. A dolgozat célja, hogy bekapcsolódjon az Európai Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatai körül zajló disputába. Mivel a közvetlen adóztatás a hatáskörmegosztás klasszikus uniós modelljében a tagállamok kezében maradt, nagyon korlátozottak az uniós ellenőrzési lehetőségek. Az ítélkezési gyakorlat alapján azonban már világos, hogy adóintézkedések is kimeríthetik az állami támogatás fogalmát. Az elmúlt években a Bizottság az állami támogatási szabályok modernizációja révén igyekszik fellépni a belső piacra negatívan ható tagállami gyakorlatokkal szemben. Eközben napjainkban uniós szinten is fokozódnak a környezetvédelmi és energetikai kihívások, a koronavírus pedig újabb válsághelyzetet generált. Ezek a fejlemények összekapcsolódnak egymással az állami támogatások területén is. A dolgozat fejezetei e kihívások nyomvonalán haladva kapcsolódnak össze. Az értekezés mindezek fényében a tagállami szuverenitás és a Bizottság hatásköre közötti feszültségeket, valamint az egyre nagyobb számban jelenlévő puha jogi megoldások létjogosultságát is vizsgálja. My research focuses on the 21st century challenges of implementing State aid law, in particular State aid measures in the form of tax measures. The aim of the dissertation is to get involved in the debate surrounding the European Commission's investigations into State aid. Since direct taxation remained in the hands of the Member States in the classic EU model of division of powers, the possibilities of EU control are very limited. Based on case law, however, it is already clear that tax measures can also constitute State aid. In recent years, through the modernization of State aid rules, the Commission has been trying to take action against Member States’ practices that have a negative effect on the internal market. Meanwhile, environmental protection and energy challenges are also increasing at the EU level, and the coronavirus has generated another crisis situation. These developments are also connected to each other in the field of State aids. The chapters of the dissertation are connected by following the path of these challenges. In light of all this, the thesis examines the tensions between the sovereignty of the Member States and the powers of the Commission, as well as the raison d'être of the ever-increasing number of soft legal solutions.Tétel Szabadon hozzáférhető Domain Name vs. Trademark and Problematic Issues in CyberspaceWahdani, Fahdani; Bartha, Ildikó; Wahdani, Fahed; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarA szellemi tulajdonjogok a kibertérben egyértelműen sérülékenyebbek a biztonsági fenyegetésekkel és konfliktusokkal szemben, mint a hagyományos földrajzi környezetben. Ezért a szellemi tulajdon és a kibertér közötti kapcsolat olyan jogi környezet megteremtése iránti igényből fakad, amely követni tudja a technológiai fejlődést és az innovációt a piaci szereplők és a fogyasztók szükséges jogi védelemének biztosítása érdekében. A szellemi tulajdon és a kibertér jelenlegi kapcsolata a védjegyek és a domainnevek tulajdonosai közötti versenyhelyzetben mutatkozik meg, ami jelenleg leginkább instabilnak nevezhető. A disszertáció első része a „domainnevek kontra védjegy” kérdésére összpontosít, megvizsgálva a domainnevek jogi természetét, a keresőmotorok és a védjegyek közötti kapcsolatot, valamint a COVID-19 válság nemzetközi szinten érzékelhető hatását a domainnév-iparra és annak jogi védettségére. A dolgozat második részében a szerző a domainnevek és a védjegyek közötti konfliktus mechanizmusát tárgyalja, különös tekintettel a konfliktus okaira a regisztrációs ügynökségek/szervek szerepére visszavezethetően, valamint a cybersquatting és a fordított domainnév eltérítés jelenségére. A disszertáció harmadik része a domainnév- és a védjegyjogosultak közötti konfliktus feloldásának mechanizmusát elemzi az UDRP-szabályok segítségével. A negyedik részben a szerző a releváns aktorok közötti konfliktusok bírósági eszközökkel történő megoldásának lehetőségeit vizsgálja. A kutatás eredményei alapján levonható a fő következtetés, hogy a domainnevek legjobb, átfogó védelmet biztosító jogi adaptációja az, hogy a domainneveket a szellemi tulajdon részeként digitális védjegyként kezeljük, azt a sajátosságot figyelembe véve, hogy csak a kibertérben használatosak. A domainnévvel kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó igény egyes szegmenseinek elemzése azt mutatja, hogy az UDRP-szabályok és a bírósági eszközök kettős rendszerét javítani kell a releváns aktorok érdekeinek megfelelő védelme érdekében. Intellectual property rights in cyberspace are evidently more vulnerable to security threats and conflicts than in the traditional geographical environment. Therefore, the relationship between intellectual property and cyberspace stems from the need to find a legislative development that goes hand in hand with technical development to ensure the ongoing necessary protection in a rapidly innovative, fluid environment. The current relationship between intellectual property and cyberspace can be incarnated in the competitive situations between trademark holders and domain name owners, which are described chiefly as unstable. The first part of the dissertation focuses on the issue of domain names versus trademark by examining the legal nature of domain names, the relationship between search engines and trademarks and the impact of the international epidemic crisis on the domain name industry and its immunity. In the second part of the work, the author discusses the mechanism of the conflict between domain names and trademarks, focusing in particular on the reasons behind the conflict based on the role of registration agencies and the phenomena of cybersquatting and reverse domain name hijacking. The third part of this thesis provides an analysis of the mechanism for resolving the conflict between the domain name holders and the trademark holder through the UDRP rules. In the fourth part, the author envisages the resolution of conflicts between the main stakeholders through judicial instruments. Based on the results of the research, the main conclusion can be drawn that the best legal adaptation of domain names, which provides comprehensive protection, is that domain names are considered a digital trademark as part of intellectual property, with the special characteristic that they are used only in cyberspace. The analysis of the specific segments of the need for protection of domain name related rights shows that the dual system of UDRP rules and judicial instruments needs to be improved to satisfy the main stakeholders' interests.Tétel Szabadon hozzáférhető Legal Boundaries of Intellectual Property Commercialization in The European Internal MarketBeydoğan, Osman Buğra; Bartha, Ildikó; Beydoğan, Osman Buğra; Állam- és jogtudományok doktori iskolaThe dissertation is aimed at exploring the notion and the boundaries of intellectual property commercialization in the European Internal Market from a legal perspective. This initiative pays specific regard to the unique dynamics of the Internal Market which has been constructed upon the principle of free movement and the ideal of undistorted competition with the aim of creating and maintaining an integrated market area without internal frontiers. These dynamics are immediately confronted by the characteristics of intellectual property rights which are exclusive, thus exclusionary and, normally, territorial; thus, inhibiting the intra-Union trade as well as the competition climate. Against that background, the dissertation, firstly, suggests that the tension between the dynamics of the Internal Market and intellectual property protection emerges from what it conceptualizes as intellectual property commercialization. Secondly, it exhibits that the construction of a European intellectual property law was compelled by this tension and has been historically devoted to the reconciliation thereof. That reconciliation is realized through (or resulted in) divergence from the classic dogmatic methods of intellectual property laws. This, while representing the Europeanization element of intellectual property laws, ensued not on the axis of legal theory but rather motivated by policy. Therefore, the law and practice emerging from this equilibrium appears to be the law of policy; utilizing intellectual property laws as a device for the achievement of the underlying policy-centric goals. Albeit, the balance between the political and legal reasoning is liable to fluctuate throughout the time. Finally, the dissertation concludes that the legal boundaries of intellectual property commercialization in the European Internal Market are collectively drawn by the free movement principle and competition rules of the Union. In doing so, the dissertation approaches its subjects of analysis from a historical perspective and builds it up to the present state of affairs. It utilizes the case study and legal doctrinal analysis as its chief tools; while, due to unique character of the selected domain, pondering upon political and economic motivation behind the law and practice. A disszertáció célja a szellemi tulajdon „piacosítása” (kereskedelmi ügyletek tárgyává tétele) fogalmának és korlátainak jogi szempontú vizsgálata. Az elemzés az Európai Unió belső piacára fókuszál, fokozott figyelmet fordítva a belső piac működésének egyedi dinamikájára, amely a szabad mozgás elvére és a torzítatlan verseny eszményére épül, egy belső határok nélküli, integrált piaci térség megteremtése és fenntartása érdekében. Ez a fajta dinamika több tekintetben is konfliktusba kerül a szellemi tulajdonjogok alapvető jellemzőivel, vagyis azok kizárólagos (kirekesztő) és területi jellegével; ezáltal gátolva az Unión belüli kereskedelmet és a versenyt. Ennek fényében a disszertáció egyik lényeges állítása az, hogy a belső piac dinamikája és a szellemi tulajdon védelme közötti feszültség épp abból a jelenségből ered, amelyet a szellemi tulajdon piacosításának (intellectual property commercialization) nevezhetünk. Ezen alapvetésre építve az értekezés bemutatja, hogy a szellemi tulajdonjog európai uniós szabályrendszerének megalkotását ez a feszültség kényszerítette ki, e két ellentétes érdek összeegyeztetése, egyensúlyának megteremtése érdekében. Ez az egyensúly pedig a szellemi tulajdonjogok klasszikus dogmatikájától való eltérés eredményeként valósulhatott meg. A szellemi tulajdonjogok ilyenfajta európaizálódása kevésbé tekinthető jogdogmatikai vívmánynak, sokkal inkább politikai (integrációs szakpolitikai) érdekek eredményének. Az említett egyensúly eredményeként létrejött jog és gyakorlat tükrözi mindezt; vagyis azt, hogy a szellemi tulajdonjog egyfajta eszközeként szolgál az alapul fekvő „policy” megvalósításához (habár a jogi és a policy alapú megfontolások érvényesülésének egyensúlya időben nem teljesen egyenletes). Végül a disszertáció azt a fő következtetést fogalmazza meg, hogy a szellemi tulajdon piacosításának jogi korlátait az Európai Unió belső piacán a szabad mozgás elve és az Unió versenyszabályai együttesen határozzák meg. Az értekezés történeti perspektívából elemzi a fenti kérdéseket, egyfajta fejlődéstörténetet bemutatva a kezdetektől a jelen állapotig. A vizsgálódás alapvetően az esetelemzés és a jogi analitikus módszer alkalmazására épül, az elemzés során a jogalkotás és a gyakorlat hátterében álló politikai és gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve.Tétel Szabadon hozzáférhető Liberalizáció és reguláció az Európai Unió energiapolitikájábanLovas, Dóra; Bartha, Ildikó; Állam- és jogtudományok doktori iskolaKutatásom középpontjában az Európai Unió folyamatosan formálódó és fejlődő energiapolitikája, energiaszabályozása áll. Az Európai Unió energiától való függősége nagy hatással van a tagállamok gazdaságára is. A dolgozatban mindvégig a közösségi liberalizációs és deregulációs törekvések keresztmetszetének nyomvonalán haladok, hiszen a vizsgált területek változásai és problémákra adott válaszok mind beilleszthetőek az adott időszak uniós szinten megfogalmazott koncepciójába. Az Európai Unió kezében lévő eszközök diverzifikáltsága megkérdőjelezhetetlen, éppen ezért jelentik az uniós jogi és szabályozási konstrukciók fellelhetőségének, fejlődésének és alakulásának több aspektusát is kimerítően vizsgálom. A tagállamok energiajogi szabályozása és a terület politikai megközelítése is eltérő, amely európai uniós oldaláról komoly regulációs kérdéseket fel. A közös fellépést nehezíti, hogy az energiapolitika megosztott hatáskör, valamint annak szabályozása és alakítása tagállami oldalon igen fontos szuverenitási aggodalmakat vet fel, nem beszélve e kérdéskör nemzeti szinten kiemelt stratégiai, biztonsági és belpolitikai dimenziójáról. A kutatási téma aktualitása vitathatatlan, hiszen az energiaszektor liberalizációja mind a mai napig zajlik, és fontos szabályozási kérdéseket vet fel. A jelenleg is meglévő, tagállamokat érintő energiaszektorral kapcsolatos problémák (így az energiafüggőség) maguk után vonják nemcsak a tagállami, hanem az uniós kormányzati szerepek folyamatos felülvizsgálatát, átértékelését is. The center of my research project is the continuously developing and changing energy policy and the regulation of the European Union. The European Union’s dependence on energy influences the economy of all its Member States. This dependency is one of the most prioritized issue, so there are many direct and indirect regulations to solve this problem. The tools in the EU’s hand are unquestionably diversified, so the aspects of the availability and development of the common regulations and legal arrangements are in my research focus. The legislation of the Member States regarding to energy policy and the approach varies from state to state, so it raises serious questions from the union’s side. The energy policy belongs to the shared competencies and it makes the common actions even more difficult and every decision cause serious concerns in terms of sovereignty, not to mention the strategic, safety and the internal political sides on national level. It is obvious that the research project is actual, because the liberalisation of the energy sector is in progress and it raise many regulatory questions. Due to the current energy industry related problems (energy dependency and so on) in the EU Member States the continuous revision of the governmental roles is a need.Tétel Szabadon hozzáférhető The European Union’s External Relations with Russia and UkraineHaitas, Daniel; Bartha, Ildikó; Haitas, Daniel; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA disszertáció célja, hogy elemezze az Európai Unió és Oroszország, valamint Ukrajna között létrejött külkapcsolati viszonyoknak a jogi, intézményi és politikai keretét, ezen belül is e kapcsolatok legrelevánsabb, meghatározó jellegű sajátosságaira fókuszál. A szerző témaválasztásának indoka az a tény, hogy Oroszországot és Ukrajnát rendkívül szoros történelmi szálak fűzik össze, a kettejük kapcsolata ezért meghatározó jelentőséggel bír az Európai Unióhoz fűződő viszonyukat illetően, valamint emiatt az Európai Unió külkapcsolati politikájában is meglehetősen fontos szerepet játszanak. The dissertation explores the European Union’s external relations with both the Russian Federation and Ukraine, incorporating a comparative approach which involves analysing important legal instruments that exist, including the Partnership and Cooperation Agreements and the Association Agreement. This includes an exploration of such European Union external relations initiatives as the European Neighbourhood Policy and the Eastern Partnership. Additionally, the dissertation explores other areas of the European Union’s relations with these two countries, including in the realm of energy. The issue of the European Union’s restrictive measures regime in relation to Russia is also analysed, including cases which have come before the Court of Justice of the European Union dealing with the sanctions. There is also an exploration of the Eurasian Economic Union, including its background and characteristics, and the way it relates in certain ways to both the European Union and Ukraine.