Szerző szerinti böngészés "Balogh, Judit"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 146)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A lamináris kerámiakorona(1996) Lampé, István; Mauks, Gyula; Balogh, Judit; Hegedűs, CsabaTétel Szabadon hozzáférhető A német(-osztrák) jog befolyásának vizsgálata a XVIII. századi magyar büntetőjogban két paradigmatikus hatás tükrében(2025) Biczó, András; Balogh, Judit; Állam- és Jogtudományok Doktori IskolaA XVIII. századi magyar büntetőjog történetének kutatása során nem lehet megkerülni azokat az idegen jogi impulzusokat, amelyek a magyar büntetőjogot ebben a században érték. Ezek közül különösen lényeges – Béli Gábor és Kajtár István, valamint Balogh Elemér nyomán – a német(-osztrák) megjelöléssel illetett hatások vizsgálata, amelyek különböző csatornákon keresztül jelentek meg a koraújkori partikuláris, ius consuetudinarium uralta magyar jogrendszerben. Ez az általános megjelölés, amely a ius patriumtól mindenképpen idegen, német(-osztrák) területekről érkező jogi hatások (ius alienum) gyűjtőkategóriájaként értelmezhető, nem szűkíthető pusztán csak a jogalkotás produktumaira, vagy csak az idegen jogtudományi művekre. A magyar jogtörténeti szakirodalomban általános megállapításnak tekinthető, hogy ezek az idegen hatások, amelyeknek a koraújkori magyar jogrendszer földrajzi, kulturális, gazdasági és politikai okoknál fogva fokozottan volt kitéve, mindenképpen befolyásolták a XVIII. századi magyar büntetőjog fejlődését. Az értekezés alapjául szolgáló kutatás ezt a szakirodalmi megállapítást (állásfoglalást) tekinti kiindulópontnak és ezt kívánja árnyalni két paradigmatikus német(-osztrák) jogi hatás (Benedikt II. Carpzov hatása és a Praxis Criminalis [Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis] hazai alkalmazása) vizsgálatán keresztül, a klasszikus jogtörténeti szemléletmód mellett egy tágabb, társadalomtörténeti megközelítést is alapul véve. Az értekezés két aspektusból elemzi a „Carpzov-jelenséget” a XVIII. századi magyar büntetőjogtörténet viszonylatában. Egyrészt a szász jogtudós műveinek Kárpát-medencei elterjedtségét vizsgálja a XVII. század második felében és a XVIII. században, másrészt a XVIII. századi debreceni tiszti keresetekben (actiones fiscales) azonosított Carpzov-hivatkozásokat elemzi. A második paradigmatikus hatás esetében a kiindulópontot a Praxis Criminalisnak Bodó Mátyás Jurisprudentia Criminalisára (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa) gyakorolt hatása képezi. Ezt a jelenséget az elemzés oly módon ragadja meg, hogy kapcsolatot teremt a Bodó műve elé írt előszó, valamint a XVII. század végén és a XVIII. század első évtizedeiben – a bécsi udvar által szorgalmazott országszervezés részeként – a magyar igazságszolgáltatás revízióját célzó és a hazai büntetőjogtörténet szempontjából is jelentős reformelképzelések között. When examining the history of Hungarian criminal law in the 18th century, it is crucial to consider the foreign legal impulses that shaped it during this period. Research by Gábor Béli, István Kajtár, and Elemér Balogh highlights the significant impact of ‘German(-Austrian) influences’, which permeated the early modern particularist Hungarian legal system dominated by customary law (ius consuetudinarium). The term ‘German(-Austrian) influences’ serves as an umbrella term in the thesis to describe the various foreign legal impulses from German(-Austrian) territories (ius alienum) and to distinguish them from domestic law (ius patrium). The ‘German(-Austrian) influences’ cannot simply be attributed to specific legislative ‘products’, or jurisprudential works. In the Hungarian legal historical literature, it is widely accepted that these foreign influences, to which the early modern Hungarian legal system was increasingly exposed due to geographical, cultural, economic, and political reasons, played a significant role in shaping the development of Hungarian criminal law in the 18th century. Building on that premise, the thesis adapts a broader, socio-historical approach alongside the traditional legal-historical perspective, and it aims to provide a more nuanced understanding by examining two paradigmatic effects from German(-Austrian) law: the influence of Carpzov II Benedikt and the domestic application of Praxis Criminalis (Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis). The thesis examines the ‘Carpzov phenomenon’ from two perspectives in the context of 18th-century Hungarian criminal law. First, it analyzes the prevalence of the Saxon jurisprudent’s works in the Carpathian Basin in the second half of the 17th century and in the 18th century. Second, it examines the references to Carpzov identified in the fiscal actions (actiones fiscales) proposed by the fiscal procurators (fiscales procuratores) of Debrecen during the 18th century. The key starting point for studying the second paradigmatic effect is the influence of the Praxis Criminalis on Mátyás Bodó’s Jurisprudentia Criminalis (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa). This analysis establishes a connection between the preface to Bodó’s work and those reform ideas, efforts, initiatives and drafts that were also significant for the history of Hungarian criminal law and were aimed at the revision of the Hungarian justice system at the end of the 17th century and in the early decades of the 18th century, as part of the reorganization of the country urged by the Viennese court.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nyomozás és bizonyítás a XIX. század végi magyar büntetőeljárásbanNagy, Rebeka Dorina; Balogh, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom "A nyomozás és bizonyítás a XIX. század végi magyar büntetőeljárásban" címet kapta. Amikor a témát választottam felkeltette az érdeklődésem a XIX. századi szabályozás, így mélyebben beleástam magam a témába. Szakdolgozatomat egy bűnvádi per bemutatásával kezdtem, amely a XIX. században történt, ami nem más, mint a Tiszaeszlári per. Ezen per alapján boncolgattam a nyomozás és bizonyítás századbéli sajátosságait, hibáit és főbb jellemzőit a második fejezetben. A harmadik fejezetben a XIX. század büntetőeljárását mutattam be, részletesen kitérve a fejlődés és átalakulás folyamataira. Végül, a század végére kialakult új szabályozás dióhéjba foglalásával zártam a szakdolgozatom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződésen kívüli kárfelelősség alakulása a magyar magánjogbanPucsok, Attila Márk; Balogh, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarA polgári jog felelősségi rendszerei nemcsak napjainkban játszanak meghatározó szerepet, hanem már a római jogban is nagy figyelmet kaptak az egyes jogtudósok munkásságát figyelembe véve. Magyarországon Marton Géza nevéhez köthető az első olyan kézikönyvnek is tekinthető tankönyv megírása, amely átfogó képet ad a magyar jogterületen uralkodó felelősségi rendszerekről. Marton Géza ezzel a művével jelentős segítséget nyújtott a korabeli jogászoknak, de elmondható, hogy napjainkban is számos szakirodalmi műben hivatkoznak a munkásságára, így az általa kifejtett jogi fogalmak napjainkban is tovább élnek és jelentős iránymutatásul szolgálnak korunk jogászai számára. A témám kidolgozása során jómagam is jelentős mértékben kívánok támaszkodni Marton Géza: A polgári jogi felelősség című könyvére, amelyben kimerítően kifejtésre kerül a szerződésen kívüli károkozás jogelmélete, jogtörténeti háttere is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Aktuális kérdések a honosítás gyakorlatából(2013-04-06T09:04:03Z) Somogyi, Éva; Balogh, Judit; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat bemutatja az állampolgársági jogszabályok módosítását, kezdetektől a napjainkban hatályos állampolgársági törvényig. Betekintést ad az egyszerűsített honosítás jelenlegi gyakorlata során felvetődött kérdésekre. Külön megismerhetjük a csángókat, eredetüket és a honosításukkal kapcsolatos szabályokat rájuk nézve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alapjogvédelem letéteményese, a jogállami garanciák új nemzedéke: az ombudsman(2013-02-01T09:33:32Z) Papp, Zsuzsanna; Balogh, Judit; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarNagy reformokon ment keresztül az utóbbi időben a magyar alapjogvédelem, illetve annak legstabilabb bástyája, az ombudsman hivatala. Megszűnt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa funkció, helyette létrejött az alapvető jogok biztosa pozíciója. Dolgozatom során arra keresem a választ, hogy a szakombudsmani pozíciók megszűnésével érvényesülhetnek-e az egyes szakkérdések a kiemelt szakértői vizsgálat nélkül, illetve hogy az "egy a biztos" elve állandóvá válhat-e Magyarország alapjogvédelmi intézményrendszerében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Alaptörvény és a történeti alkotmány(2012-03-28T08:45:22Z) Szász, Viktória; Balogh, Judit; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban elsősorban azt vizsgálom, hogy a magyar múlt és jelen milyen módon fonódik össze a közjogi dokumentumokban. Az első fejezetben ismertetem a Szent Korona tanának lényegét, annak misztériumát, mellyel érzékelhető a „korai alkotmányozás”. Ennek jellege lényegesen eltér a modern demokratikus alkotmányozástól, de én megpróbáltam párhuzamot vonni köztük. A történetiség kérdése minden korban, minden alkotmányozáskor felmerült, ahogyan a Szent Korona eszméje is. Ez jelzi, hogy annak aktualitása és jellege máig megtárgyalatlan maradt. Az első köztársaság kikiáltásakor a királysággal azonosították, ma már a szélső jobb oldallal. Ezt a dolgozatot megpróbáltam úgy megírni, hogy világossá váljon, hogy ezt az eszmét egyik oldalra sem kell besorolnunk, hanem arra úgy kell tekintenünk, mint a történelem nagy vívmányára. Dolgozatom célja, hogy bárki, aki elolvassa, megértse a Szent Korona-tan lényegét, képet kapjon a történeti alkotmány és a magyar múlt szerepeltetéséről a történelmünk során kialakult kartális alkotmányainkban, és lássa hogy mindezek hogyan hatottak ki a már véglegesnek ítélt Alaptörvényünkre. Ez az írás csak egy iránymutatás ahhoz, hogy mindenki eldönthesse, hogy szerinte hogy kellett volna vagy esetleg hogyan kellene a jövőben szerepelnie a történeti alkotmánynak a közjogi dokumentumokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Alaptörvény mint magánéleti tanácsadó?(2012-09-28) Papp, Olga; Balogh, Judit; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Alkotmánybíráskodás Magyarországon az Alaptörvény előtt és után(2014-04-16T09:20:45Z) Málik, Berta; Balogh, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarTémám kiválasztásának háttere az a társadalmi aggály, hogy a kétharmados többséggel szét lehet feszíteni a hatalommegosztásra alapuló demokrácia kereteit. Vajon mennyire van veszélyben a demokratikus államberendezkedés? Az Alkotmánybíróság kellő teret és jogosultságot kap arra, hogy korlátok közé szorítsa az állami hatalomgyakorlást? A magyar alkotmánybíráskodást két síkon lehet értelmezni. Az első az elméleti oldal, amelynek alapja a jogforrási rendszer, az anyagi jog. A második a gyakorlati sík, ami az anyagi jogra alapozott eljárási, jogalkalmazási tevékenység, az alkotmánybíráskodás. Dolgozatomban e két nagy terület elemzésével kívánok választ adni a feltett kérdésekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai(2014-04-18T09:57:29Z) Lajter, Zoltán; Balogh, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarVizsgálódásaim az adott országok, térségek alkotmánybíráskodásának létrejöttére, és főként a szervezeti felépítésére terjednek ki. Érdekes dolog például, hogy Európa egyik részén egy kontinentális alkotmánybíráskodás alakult ki, míg másik részén egy decentralizált alkotmánybíróság bontakozott ki, de vannak olyan államok, ahol nincs alkotmánybíróság. A tartalomról annyit szeretnék elmondani, hogy a Bevezető után tárgyalnám az alkotmánybíráskodás kialakulását az ókori krétai „kozmosoktól” egészen Edward Coke híres felszólalásáig. Majd ebben a fejezetben külön beszélnék még az amerikai és az európai modell kialakulásáról és az adott modellt legjobban megtestesítő alkotmánybírói szervrekről is. Az amerikainál a Supreme Court-ről, az utóbbinál pedig az osztrák alkotmánybíróságról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Alkotmánybíróság öndefiníciója MagyarországonKonczné Bereczki, Adrienn; Balogh, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témájául az Alkotmánybíróság kialakulását választottam. Az Alkotmánybíróság kialakulása a rendszerváltás és az azt követő időben. Elemezve munkáját, hatékonyságát, függetlenségét, pártatlanságát, személyi és intézményi rendszerét, részben összevetve a rendszerváltást megelőzően működő Alkotmányjogi Tanáccsal. Az Alkotmánybíróság jelentős szerepet játszott a modern demokratikus Magyarország kialakulásában. A magyar történelemben nincs előzménye az önálló alkotmánybíráskodásnak, emiatt különösen érdekesnek találtam azt, hogy hogyan tudott megfelelni ezen teljesen új intézmény a történelem kihívásának. A dolgozatom második részében röviden áttekintem az eltérő országokban működő alkotmánybírósági modelleket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alkotmányozás Magyarországon a XX-XXI. században(2013-01-22T08:18:17Z) Kapalkó, Krisztina; Balogh, Judit; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz alkotmányozás igazán aktuális kérdés. Ezért is választottam dolgozatom témájául. Mi az alkotmány? Hogyan jön létre? Mi az alkotmányozás? Mely élethelyzetekben van szükség alkotmánymódosításra? Ki alkotmányozzon és mikor? Akkor kell-e vajon új alkotmányt csinálni, amikor megvan az ehhez szükséges erő, vagy inkább akkor, amikor napnál világosabb, hogy a jelenlegi alkotmányszöveg akadályozza a rendszer alkotmányos működését? Kérdések, melyekre a mindenkor hatályos alkotmányjog kizárólagos válaszadási igényt nyújt be, s amely kérdésekre a magyar alkotmányjogászok által adott válaszokat igyekszem sorra venni. Részletesen foglalkozom továbbá a hazai alkotmányozás történetével, történelmi körülményeivel, az egyes alkotmánymódosítások céljaival, az egyes célok meg-, illetve meg nem valósulásával. Végül napjaink alkotmányozási folyamatát és Magyarország Alaptörvényét vizsgálom. A dolgozat megírása során leginkább azokra a rendelkezésekre koncentráltam, amelyek az 1949. évi XX. törvényhez képest jelentős mértékben módosultak vagy abban még nem szerepeltek. A téma aktualitásának köszönhetően az azt feldolgozó szakirodalom is meglehetősen nagy mennyiségű, amely folyamatosan kiegészül az Alkotmánybíróság állásfoglalásaival is, ezért lehetetlen vállalkozás lenne mindegyiket ismertetni, de a kézirat lezárásáig (2013. január 9-ig) megpróbáltam az eddig megjelent tanulmánykötetek, cikkek, alkotmánybírósági határozatok leglényegesebb gondolatait összefoglalni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Államutódlás Nemzetközi Jogi Kérdései a Balkáni átalakulás példáján(2010-02-18T11:08:28Z) Várnai, Gergely Zoltán; Balogh, Judit; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA délszláv térség dezintegrálódási folyamata megítélésem szerint igazolta, hogy az államok szétválása és területi elszakadása esetén nem a nemzetközi jog szabályai döntik el, hogy a területi változások után fennmaradó állam(ok) folytatja-e a korábbi állam nemzetközi jogalanyiságát (azonos-e vele): e kérdésben a mindenkori külső hatalmi erőviszonyok döntenek. Az azonosságra való törekvés a fennmaradó államtól indulhat ki. Ennek tudomásul vétele az államok közössége (ENSz) többi tagjatól és harmadik államoktól függ. E térségben az államazonosság elfogadása nem bilaterális, hanem multilaterális kapcsolatokban manifesztálódott. A balti államok nemzetközi jogalanyisága sui generis probléma. Az 51 évvel ezelőtti létrejött államokkal való azonosságuk mai megítélése az évtizedek előtti események ártékeléséhez fűződik, ezért az államok közössége e kérdésben visszafogott magatartást tanúsított. A balkánon felmerült államutódlósi problémák megoldása számomra azt bizonyítja, hogy ennek egyes szabályai szokásjogi úton még a tisztázás stádiumában vannak. Az államutódlás nem hasonlatos a polgári jog törvényes öröklési rendjéhez, az utódállamra nem szállnak át minden esetben az elődállam nemzetközi szerződéseiből eredő jogok és kötelezettségek. A nemzetközi szervezeteket létrehozó szerződésekben való utódlás, az azokban való részvétel összefüggésben áll a kérdéses nemzetközi szervezetben való tagság elnyerésével. A jugoszláv államutódlási esetek messzemenően igazolták: az államutódlás folyamata önmagában érintetlenül hagyja a területi változások előtti határokat. A legvitatottabb kérdés számomra: érvényesült-e az a nemzetközi főszabály, amely az államok szétválása esetén a folyamatosság elvét kívánta a szerződések hatályára alkalmazni, vagy a balkáni régióban a tiszta lap elve került-e alkalmazásra? Megítélésem szerint a válasz, igen. Annak ellenére, hogy az előzőekből következően nincs szó a nemzetközi szerződések hatályával kapcsolatban a folyamatosság elvének automatikus érvényesüléséről, azt sem lehet állítani, hogy a balkáni utódállamok az utódlási esetekben fel akarták számolni a területükön korábban érvényesülő nemzetközi szerződéseket, azaz, jogi vacuumot akartak volna teremteni, hiszen a folyamatosság elvétől az érintett államok megegyezéssel eltérhettek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Angol - Magyar képesítő fordításBalogh, Judit; Kőmíves, Péter Miklós; DE--Gazdaságtudományi KarHarvard Business School - Why Every Company Needs a CSR Strategy and How to Build It? - angol nyelvű tanulmányának magyar nyelvű fordítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az angolszász igazságszolgáltatási rendszer sajátosságai(2014-04-10T08:15:26Z) Mercsné Baji, Edit; Balogh, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témájának azért választottam az angolszász igazságszolgáltatási rendszert, mert a kontinentálistól (így a magyar igazságszolgáltatási rendszertől is) eltérő, és mint ilyen, izgalmas, különös tekintettel itt az amerikai esküdtszéki bíráskodásra. Írásomban főként az amerikai alkotmányt, esküdtszéki bíráskodást veszem gorcső alá. Azonban lényeges megvizsgálni más országok igazságszolgáltatási rendszerének ezen vonatkozású részeit is, mint például a francia, valamint a hazai rendszert, mely tiszavirágéletű volt ugyan, de mindenképpen vizsgálandó terület. A különbségek kiemelése végett szükséges foglalkozni a két nagy jogrendszer típussal, a kontinentális és angolszász jogrendszerek leírásával. Az igazságszolgáltatás az a tevékenység, amelyen keresztül az állam a legnagyobb mértékben beavatkozik az emberek életébe, az itt hozott döntések alapjaiban változtathatják meg az érintettek életét. Ez igaz általában az igazságszolgáltatásra is, de különösen igaz a büntető igazságszolgáltatásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Annotációk(2013-03-29) Papp, Olga; Balogh, Judit; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az anyakönyvezés jogszabályi hátterének fejlődése napjainkigBuzder, Bernadett; Balogh, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat bemutatja az anyakönyvezés történeti fejlődését, előzményeit, mely hozzájárult az állami anyakönyvezés bevezetéséhez. Foglalkozik külön fejezetben az egyházi anyakönyvezés előzményével és magával a felekezeti anyakönyvezéssel. Kitér a jogszabályok tartalmára, arra, hogy az egyes korszakokban milyen szabályok alapján végezték az anyakönyvezést. Itt egy fejezeten belül külön alfejezetekben részletezi a korábbi jogszabályokban foglaltakat 4 főbb csoportosítás szerint, mely a szervezetrendszer, anyakönyvi nyilvántartás, eljárási rend és a szükséges módosítások. Foglalkozik a papír alapú anyakönyvezés szabályaival, hogyan kellett születést, házasságot és halálesetet anyakönyvezni. Továbbá egy külön fejezetben kitér a papír alapú anyakönyvezést felváltó elektronikus anyakönyvezés jelenleg is használt szabályozási körére. A dolgozat ezen része alfejezetekben első körben a már ismert csoportosításban bemutatja az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt, majd munkatapasztalati oldalról is bemutat egy-egy anyakönyvezést, hogyan kell ma egy születést, házasságot és halálesetet leanyakönyvezni, azok közt milyen lehetőségek vannak és kitér továbbá a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére is. Ezt a fejezetet egy kérdőíves felmérés is színesíti anyakönyvvezetők tapasztalatai alapján. A következtetésben egyes problémákról és joghézagokról lehet olvasni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1926. évi XXII. tc. megalkotásának, és nemzetgyűlési elfogadásának a története(2007-11-19T11:41:19Z) Varga, Zoltán István; Balogh, Judit; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat fő témája a felsőház kialakulásának a története. Áttekinti a Trianon utáni törvényhozó szervek működését, és történetét, kitérve a 20- as évek elején tartott választásokra is. A dolgozat elsősorban nem politika történetet dolgoz fel, hanem a törvényhozó hatalom működését, változását mutatja be a 20- as évek Magyarországán. Fogalakozik a kor közjogi vitáival, úgy mint például a szabad királyválasztó-legitimista, és az anyagi- alaki jogfolytonosság kérdésével. Röviden felvázolja az 1926. évi XXII. törvénycikk keletkezésének a történetét, majd elemzi a törvényjavaslat nemzetgyűlési vitáját. A dolgozat végül a törvény rendelkezéseit, úgymint a felsőház összetételét, működését, jogkörét ismerteti.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az agrárigazgatás jogi szabályozása a Horthy-korszakban és napjainkban-összehasonlító történeti elemzés(2009-03-10T08:26:15Z) Csepcsányi, Zsolt; Balogh, Judit; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz agrárigazgatás jogi szabályozását, ill. ennek fejlődését két történelmi korszakban próbálom feltérképezni. Ez a két történelmi korszak a Horthy-korszak (1920-1944) és napjaink, különösképpen az Uniós csatlakozás után.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államfői kinevezési jog alkotmányos szabályai a II. és III. köztársaságban(2009-03-06T10:02:29Z) Kecskeméti, Adrienn; Balogh, Judit; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a második és harmadik Magyar Köztársaság alkotmányaival kívánok fogalakozni, pontosabban, az alkotmányok alapján szeretném bemutatni a köztársasági elnök kinevezési jogkörét.