Szerző szerinti böngészés "Bene, Zsolt"
Megjelenítve 1 - 19 (Összesen 19)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A HE4 új gyulladásos biomarker szerepének és bronchoepitheliális expressziójának vizsgálata cisztás fibrózisbanBene, Zsolt; Nagy, Béla; Laki Kálmán Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina IntézetA cisztás fibrózisos (CF) tüdőbetegség követésére jelenleg elérhető klinikai paraméterek korlátozott képességűek. Előzetes irodalmi adatok arra utalnak, hogy a cisztás fibrózisos tüdő epitheliális sejtjeiben fokozott a human epididymis protein 4 (HE4) expressziója. Munkacsoportunk elsőként vizsgálta a HE4 vérkoncentrációjának szerepét a CF-es légúti betegség követésében. A HE4 diagnosztikai erejének vizsgálata céljából CF-es betegek szérum HE4 koncentrációit összevetettük nem CF-es tüdőbetegek és nem tüdőbeteg egyének kontroll mintáival. A CF-es betegek esetén a HE4 értékeket korreláltattuk a FEV1%-kal és CRP értékekkel. Továbbá vizsgáltuk, hogy hogyan változik a HE4 koncentráció ivacaftor kezelés hatására, G551D mutációt hordozó CF-es betegek plazmamintáiban. In vitro vizsgálataink során pedig azt vizsgáltuk, hogy a CFTR funkció közvetlenül képes-e befolyásolni a HE4 expressziót CF-es bronchoepitheliális (CFBE) sejtkulturákban. F508del-CFTR-t, illetve vad típusú CFTR-t (wt-CFTR) expresszáló CFBE 41o- sejtek felülúszójában megmértük a HE4 koncentrációt lumacaftor/ivacaftor vagy tezacaftor/ivacaftor kezelést követően. A sejtek HE4 expresszióját CFTR aktivátor Forskolin/IBMX, valamint a CFTR működését gátló CFTRinh172 adását követően is vizsgáltuk. Ezen molekuláknak a CFTR funkcióra gyakorolt hatását a kloridáram mérése révén patch clamp technikával ellenőriztük. A HE4 expresszió változása mellett az interleukin-6 (IL-6) szintet is követtük különböző időtartamig TNF-α-val stimulált CFBE 41o- sejtekben. Az NF-κB útvonal aktiválódásának igazolására a p65 alegység nukleáris transzlokációját vizsgáltuk immunfluoreszcens mikroszkóppal, illetve immunoassay módszerrel meghatároztuk az IL-6 koncentrációt a felülúszóban az NF-κB útvonalat gátló BAY 11-7082, valamint a CFTR modulátorok jelenlétében és hiányában. Vizsgálataink során a HE4 erős diagnosztikai képessége mutatkozott, főként a CF-es és a nem tüdőbeteg egészséges kontroll összehasonlításakor. A HE4 szérumkoncentrációja szoros összefüggést mutatott a CF-es tüdőbetegség súlyosságával. Az ivacaftor kezelés szignifikánsan csökkentette a plazma HE4 koncentrációt a CF-es betegekben, ráadásul a csökkenés mértéke korrelált a légzésfunkció javulásával. In vitro vizsgálataink során a CFTR modulátorok a F508del-CFTR CFBE 41o- sejtekben részlegesen helyreállították a kóros CFTR funkciót, és ez csökkent HE4 koncentrációhoz vezetett, ami megközelítette a wt-CFTR sejtek HE4 szintjét. A CFTR inhibitor emelkedett, míg a Forskolin/IBMX csökkent HE4 expressziót váltott ki a sejtkulturákban. Az NF-κB útvonal kiindulási és TNF-α-val stimulált aktivitás szintje sokkal nagyobb mértékű volt a F508del-CFTR CFBE 41o- sejtekben a wt-CFTR sejtekhez képest. A CFTR modulátorok jelenlétében az alacsonyabb p65 nukleáris pozitivitás és IL-6 szint az NF-κB útvonal aktiválódás jelentős csökkenését jelezte. Végül a TNF-α fokozta a HE4 expressziót emelkedett IL-6 szinttel együtt, és mindkét fehérje szintje mérséklődött az NF-κB útvonal inhibitor és a CFTR modulátorok kombinált adása által. Következésképpen a HE4 vérkoncentrációja a CF-es légúti gyulladás egyik specifikus markerének mondható, mely jól korrelál a CF-es tüdőbetegség súlyosságával, és alkalmas lehet CFTR modulátor kezelések monitorozására klinikai vizsgálatokban és a mindennapi betegellátás során is. In vitro vizsgálatink alapján a CFTR diszfunkció az NF-kB útvonalon keresztül vezet fokozott HE4 termelődéshez a CFBE sejtekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tüdőembólia diagnosztikájaCsala, Kitti; Vaskó, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szabó-Szűcs, Regina; Bene, Zsolt; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetA tüdőembólia diagnosztizálása mái napig kihívást jelent a klinikai gyakorlatban. Az alábbi áttekintésben röviden ismertetem a PE epidemiológiáját, etiológiáját, rizikófaktorait, klinikai jeleit és tünettanát, mely segítséget nyújthat a gyakorló orvosoknak az alapos anamnézis felvétel és fizikális vizsgálat során. Ismertetem PE gyanúja során használt klinikai valószínűséget megállapító leggyakrabban használt pontrendszerekre. (Wells- és genfi kritériumok). Részletezem az EKG-n megjelenő elváltozásokat, a laboratóriumi eltéréseket (D-dimer, szívizom biomarkerei, artériás vérgáz, véralvadási tesztek). Részletesen bemutatom az eddig már ismert, de már ritkábban használt és a jelenleg is rutinszerűen alkalmazott képalkotó vizsgálatokat (pulmonális angiográfia, MRA, mellkasröntgen, CTPA, V/Q szken, echokardiográfia, CUS) a PE-diagnosztizálásában. A munkám célja segíteni a klinikai gyakroló orvosoknak a tüdőembólia időbeni felismerését és kezelését, mely által megelőzhetőek az esetleges súlyos szövődmények.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Akut nehézlégzéssel járó kórképek sürgősségi ellátása gyermekkorban.Bidlek, Zsombor; Juhász, Éva; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bíró , Lajos; Bene, Zsolt; Általános Orvostudományi Kar::Sürgősségi Orvostani Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetHazai és nemzetközi szakirodalmi forrásokat feldolgozva mutatom be szakdolgozatomban a leggyakoribb gyermekkori akut nehézlégzéssel járó sürgősségi kórképeket, különös tekintettel a diagnosztikus és terápiás algoritmusokra. Téma relevanciáját adja, hogy gyermekkorban a keringésleállás leggyakoribb oka a légzési elégtelenség, ezért kiemelten fontos a korai felismerés és megfelelő ellátás. Ezen akut nehézlégzéssel járó kórképeket 2 nagy csoportra oszthatjuk. Alsó légúti obstrukcióval jár a bronchiolitis, obstruktív bronchitis, akut asthma exacerbatio, továbbá az esetek többségében az idegentest aspiráció is. Míg felső légúti obstrukció képében jelentkezik a laryngitis subglottica és ritkábban idegentest aspiráció. Közös sajátságuk, hogy súlyosbodás esetén oxigénterápia válik szükségessé, melynek legkorszerűbb non-invazív formája a HFOT kezelés. Végezetül egy a Debreceni Gyermekgyógyászati Klinikán ellátott kisded esetét prezentálom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Antibiotikum rezisztencia cisztás fibrózisbanDuró, Krisztián Döme; Bene, Zsolt; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Brugós, László; Papp, Ágnes; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetMivel a cisztás fibrózisos egyének életük első napjától fenn áll a betegség és ezáltal a súlyos légúti fertőzésekre való hajlam, így nagyon fontos, hogy a betegségre egy nagy szenzitivitású szűrőrendszer álljon rendelkezésre. A betegség diagnózisa utáni legfontosabb teendők, a szoros követéssel a légúti fertőzések és ezáltal az exacerbációk frekvenciájának a mérséklése, mivel az érintett egyének életkilátásait leginkább a tüdőt érintő szövődmények határozzák meg. Korai gyermekkorban elsőként jellemzően a S. aureus fertőz, majd a H. influenzae, később pedig a P. aeruginosa. A korábban felsorolt kórokozók közül a legtöbb problémát a P. aeruginosa okoz, ez a domináns kórokozó Cf-ben. A korai életkorban szerzett P. aeruginosa fertőzés rossz prognosztikai jel a CF-es populációban. Ezzel a kórokozóval történő krónikus fertőzés gyakran jár együtt hirtelen respiratórikus állapotromlással és hospitalizációval. Azért, hogy a sajnálatos következményeket megelőzzük, szükséges a kezdődő, újonnan kialakuló P. aeruginosa infekciókat agresszívan kezelni, hogy a kórokozót időben eradikálni tudjuk a légutakból és elkerüljük a krónikus mucoid formák elszaporodását. Légúti fertőzést okozhat még CF-es betegekben a Haemophilus influenzae nevű baktérium, amely a megfelelő per os bevitt antibiotikummal könnyen eradikálható a légutakból. A B. cepacia kórokozó egy magas fokú intrinsic rezisztenciával rendelkező, általában a környezetből akvirált kórokozó. A CF-es betegekre kifejezetten nagy veszélyt jelentenek a magas fokú rezisztencia miatt. Ezért is igényel magas szintű szakmai gyakorlatot ennek a a kórokozónak a terápiája. Az előbbieknél valamivel ritkábban okoz légúti fertőzést CF-ben a Stenotrophomonas maltophilia, de ha a gyermek produkálja az kórokozó által okozott pulmonális megbetegedés tüneteit, és az S. maltophilia az egyetlen izolált organizmus, megfontolandó a nagy dózisú intravénás antibiotikum (Sumetrolim) alkalmazása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az asthma bronchiale biológiai terápiájaSoós, Péter; Mikáczó, Angéla; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Brugós, László; Bene, Zsolt; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetDiplomamunkámban az asthma bronchiale kezelésében használt IgE-ellenes monoclonalis antitest, az omalizumab hatékonyságát vizsgáltam. Ez a biológiai terápiás készítmény jelenleg az allergiás asztmában használható azoknál a betegeknél, akik súlyos asztmában szenvednek , és nagy dózisú steroid adása esetén sem hozható kontrollált állapotba. A nemzetközi tudományos publikációkban egyértelműen arra az eredményre jutottak, hogy ilyen betegeknél az omalizumab jelentősen javít a kontrolláltsági állapotukon. Ezeket az adatokat összehasonlítottam a Debreceni Egyetem Tüdőklinikáján omalizumab kezelésben részesülő betegek adataival. Az eredmény itt is ugyanaz volt. A kezelés hatására az exacerbációk száma csökkent, a légzésfunkciós értékek javultak és a betegek életminőségét is pozitívan befolyásolta. A kezelés alatt mellékhatások nem jelentkeztekTétel Korlátozottan hozzáférhető Az asthma bronchiale korszerű terápiájaKatona, Marcell; Mikáczó, Angéla; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Vaskó, Attila; Bene, Zsolt; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetAz asthma bronchiale egy multifaktoriális eredetű, krónikus gyulladásos légúti megbetegedés, melynek fő tünetei a kilégzési nehezítettség, fulladás és a köhögés. Etiológiája mai napig nem tisztázott teljesen, de elmondhatjuk, hogy a folyamatos kutatásoknak hála egyre több és több tényezőt ismerünk meg, amik a betegség hátterében állnak és ezek utat nyitnak az újabb terápiás lehetőségeknek. A legtöbb enyhe, illetve közepesen súlyos asztmában szenvedő páciens esetében a kombinált ICS-LABA készítmények, illetve ezen terápia alternatív változatai szükség esetén kiegészítve egyéb szerekkel elegendőek a tünetek kontrollálásához, az életminőség javításához és az exacerbációs rizikó csökkentéséhez. A súlyos asztmában szenvedő betegek esetében viszont ezen terápiás irányzat nem mindig jár sikerrel, így az ő esetükben kifejezetten fontos az újabb terápiás opciók kifejlesztése, amihez elengedhetetlen a betegség patomechanizmusának minél részletesebb ismerete, ugyanis ezáltal lehetőségünk adódik specifikusabb, célzottabb terápiát beállítani a rezisztens asztmában szenvedő páciensek számára. Ezen terápiás opcióknak is megvannak a maga korlátai, hiszen gyakran nehezen elérhetőek és meglehetősen költségesek, így jelenleg ezen szerek jelenleg nem minden páciens számára elérhetőek. Éppen emiatt kiemelt szerep jut a megfelelő orvos-beteg kapcsolatra a kezelés során, ugyanis az inhalációs készítmények miatt gyakori a nem megfelelő gyógyszerhasználat és a rossz betegcompliance, ami jelentős teher az asztmás betegek menedzsmentjében. Megfelelő kontrollállással, illetve kellően gyakori revízióval azonban nagy mértékben javítható a betegek adherenciája, így a tünetek és a betegség progressziója még időben megállítható. Ebben új távlatot nyithat az okoseszközök fejlődése, ami a páciensek számára megkönnyítheti ezen eszközök megfelelő technikával és megfelelő időközönként való alkalmazását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Asthma kontroll, életminőség vizsgálata súlyos nem kontrollált allergiás asthmás betegek Xolair kezelése mellettKukuly, Miklós; Brugós, László; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bene, Zsolt; Sárközi, Anna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati KlinikaDiplomamunkámban 20 db súlyos nem kontrollált allergiás asthmás beteget vizsgáltunk a DEKK Tüdőgyógyászati Klinikán. Az augusztus és november között rendszeres Xolair kezelés alatt álló egyének állapotát mértük fel szubjektív és objektív paraméterek segítségével. A vizsgálat során a betegek minden megjelenésük alkalmával asztma kontroll tesztet töltöttek ki, majd egy vizuál analóg skálán 1-10 pontig értékelték állapotukat. A 3 hónapos időszak kezdetén és végén a betegek eosinophil számát is vizsgáltuk, az esetleges összefüggések megállapítására. Összegzésképpen elmondható, hogy az általunk vizsgált betegek csupán 60% -a kontrollált. Az asztma kontroll teszt és a vizuál analóg skála értékei korrelálnak. Az eosinophil szám nem hozható kapcsolatba a betegek kontrollszintjével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Asthma, eosinophil COPD, avagy overlap szindrómaHornok, Zsolt Ince; Mikáczó, Angéla; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Brugós, László; Bene, Zsolt; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetAz asthma bronchiale és a COPD a légutak leggyakoribb krónikus gyulladásos megbetegedései. Mindkét betegség heterogén és komplex folyamatok eredményeként alakul ki és több lehetséges fenotípust alakíthat ki. Már régóta ismert, hogy az asthmás betegek körében gyakori az eosinophilia, azonban az utóbbi években kiderült, hogy ez a COPD-s betegek jelentős részére is jellemző lehet. A COPD ezen formája az eosinophil COPD, ami egyes tulajdonságait tekintve jelentős hasonlóságot mutat az asthmával. Az ilyen, nehezen értelmezhető esetek leírására gyakran használták az asthma-COPD overlap szindróma kifejezést, ami a két betegség jellemzői közötti átfedésre utalt. Nem sikerült azonban egy pontos definíciót megalkotni, ami miatt ezt a kifejezést a szakmai társaságok már nem használják, helyette a személyre szabott orvoslás fontosságát hangsúlyozzák. Ennek egyik eszköze az olyan biomarkerek használata, mint az eosinophilia, ami ígéretes módszernek tűnik azon betegek kiválasztásához, akik számára hatásos lehet az eosinophil granulociták elleni célzott terápiás lehetőségek használata.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az asztma bronchiale újabb terápiás lehetőségeiKukuly, Krisztina; Mikáczó, Angéla; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Brugós, László; Bene, Zsolt; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetAz asthma bronchiale krónikus betegség, amely légúti gyulladással illetve következményes légúti obstrukcióval jár. A súlyos, nem kontrollált asthma különös figyelmet igényel, mivel a tünetek állandó fennállása súlyosan ronthatja a betegek életminőségét. Munkámban a súlyos nem kontrollált asthma legújabb terápiás lehetőségeit mutatom be, melyek között megtalálható az IgE ellenes monoklonális antitest (omalizumab) , az IL-5 ellenes monoklonális antitest (mepolizumab, reslizumab) és az IL-5 receptor ellenes monoklonális antitest (benralizumab). Valamint ezen kezelési lehetőségek hatásosságát hasonlítom össze. Kutatásunk egy retrospektív elemzés mely során 23 db súlyos nem kontrollált asthmában szenvedő pácienst vizsgáltunk, akiket a kezelésük alapján 3 csoportba soroltunk, Fasenra, Nucala illetve Xolair terápiában részesülők. A vizsgálat részét képezte az eosinophil sejtek számának és százalékos eloszlásának meghatározása, a forszírozott kilégzési másodperctérfogat mérése illetve Xolair terápiában részesülő betegeinknél a kiindulási IgE szint) meghatározása. Vizsgálatunk alatt a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinika adatait vetettük egybe 2021. 12.10 és 2022. 02.22 között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az asztmás és a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő gyermekek összehasonlító vizsgálataSzabó, Adrienn; Nagy, Beáta Erika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Oláh, Róza; Bene, Zsolt; Kenézy Kórház, Gyermekgyógyászati; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetBevezetés: Az asztma és a gyulladásos bélbetegségek (IBD- Crohn- betegség, colitis ulcerosa) olyan krónikus, pszichoszomatikus betegségek, amelyek folyamatos gondozást igényelnek. A gondozás során figyelembe kell vennünk a betegek szubjektív és objektív tüneteit, a betegség aktivitását (exacerbációk/relapszusok-remissziók váltakozását), a jelentkező szövődményeket, a terápia mellékhatásait, a betegek életminőségét és a társuló komorbiditások (pl.: obezitás, depresszió és egyéb pszichés zavarok stb.) jelenlétét. Cél: A kutatásom célja, hogy összehasonlítsam a krónikus asztmában (asthma bronchiale) és krónikus gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő gyermekeket mentális paraméterek alapján, illetve összevessem a kontroll csoport eredményeivel. Minta: 3 db vizsgálati mintacsoportot használatam (1. asztmás csoport, 2. IBD-s csoport, 3. kontroll csoport). Az első két csoport a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) Gyermekgyógyászati Intézet pulmonológiai és gasztroenterológiai szakrendelései által gondozott, 12-17 év közötti betegekből, míg a 3. csoport az Egri Dobó István Gimnázium 14-17 év közötti tanulóiból áll. Módszer: Az első két csoportban személyes felkereséssel, míg a harmadik csoportban a COVID19 járvány miatt online módon történt a mintafelvétel. Eszközök: A kutatáshoz pszichológiai önbecslő kérdőíveket (Gyermek depresszió kérdőív (CDI- Kovács, M. -1979), Megküzdés mód preferencia kérdőív (MMPK- Oláh A.-2005), Evési attitűdök tesztjének gyermek változata (ChEAT- Lavik és mtsi.-1991), Childern’s Figure Rating Scale (Collins-1991), Kidscreen-27 Quality of life kérdőív (The KIDSCREEN Group Europe-2004), valamint eMedSolution-ből származó klinikai adatokat (testsúly, testmagasság, BMI- body mass index, ACT- Asthma Control Test, PCDAI- pediatric Crohn disease activity index, PUCAI- Pediatric Ulcerative Colitis Activity Index) használtam. Eredmények: A jelenlegi mintában az asztmás és az IBD-s csoportnak nem volt magasabb hajlama a depresszióra, az evés- és testkép zavarra; a megküzdési stratégiáik megfelelőek és az életminőségük is kielégítő.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Diffúz parenchymás tüdőbetegségek gyermekkorbanNagy, Gergő; Bene, Zsolt; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Vaskó, Attila; Gáspár, Imre; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetA tüdő diffúz parenchymás betegségei (diffuse parenchymal lung disease, DPLD) egy igen széles spektrumba tartozó betegségcsoportot tartalmaz, melyek a gyermekkorban igen ritka kórképek, viszont magas mortalitással járnak. Változatos patofiziológiai, klinikai és radiológiai megjelenés jellemző rájuk, amelyek többnyire a gyermekkorra specifikusan jelentkeznek. Megjelenhetnek mint primer pulmonális eltérés, vagy részjelenségként is jelentkezhetnek egyéb szisztémás betegség pulmonális manifesztációjaként. Az időben felállított diagnózist, a hasonló tünetekkel járó kórképektől való differenciálást különböző diagnosztikai beavatkozásokkal érhetjük el. A betegségcsoport terápiás lehetőségei jelenleg korlátozottak. Terápia elmaradása esetén egyértelműen a pulmonális fibrózis irányába progrediálnak a kórképek. Végső terápiás lehetőség a tüdőtranszplantáció lehet.Tétel Szabadon hozzáférhető Enhanced Expression of Human Epididymis Protein 4 (HE4) Reflecting Pro-Inflammatory Status Is Regulated by CFTR in Cystic Fibrosis Bronchial Epithelial Cells(2021) Bene, Zsolt; Fejes, Zsolt; Szántó, Gábor Tibor; Fenyvesi, Ferenc; Váradi, Judit; Clarke, Luka A.; Panyi, György; Macek, Jr., Milan; Amaral, Margarida D.; Balogh, István; Nagy, Béla Jr.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekkori köhögés, pneumonia és abscessusSoós, Bálint; Papp, Ágnes; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bene, Zsolt; Vaskó, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati KlinikaGyermekkorban az orvoshoz fordulás oka, igen nagy gyakorisággal, légúti betegség, köhögés. Ennek hátterében, felső és alsó légúti infekció áll az esetek döntő többségében. Kisebb gyakorisággal idegentest, fejlődési rendellenesség, allergia, adenoid tonsillaprobléma, pszichogén tényezők valószínűsíthetők. Maga a köhögés szórványosan egészséges gyermekeknél is jelentkezhet. Az esetek többségében magától javul, de nem szabad elfelednünk, hogy súlyos kórképek is állhatnak a háttérben, ezért a megfelelő és részletes anamnézis, fizikális vizsgálat és a komplex követés minden egyes gyermek esetén elengedhetetlen fontosságú és kiemelt jelentőségű. Általánosságban elmondható, hogy a köhögés 3 hét utáni fennállása esetén, más lehetséges okokat is szükséges keresnünk, amik a köhögést okozhatják. Az esetek legnagyobb részében a köhögés hátterében főként felső légúti virális és bakteriális infekciók állnak, de természetesen a gyakorló orvoslásban más, nem fertőzés eredetű betegségekkel is gyakran találkozunk, amelyek felismerése és elkülönítése is fontos a választott terápia szempontjából, ezenfelül a szükségtelenül megkezdett terápia mellékhatásainak elkerülése végett. Továbbá, mindig tartsuk szem előtt, kisgyermekeknél, idegentest-aspiratio lehetőségét, főként, ha az anamnesztikus adatok és a fizikális vizsgálat erre utaló képet ad. A gyermekek játszás, nevetés közben, esetleg hirtelen síráskor a különféle szájukba helyezett tárgyat könnyedén aspirálhatják. Az idegentest légútba kerülése miatt jelentkező tünetek változatosak lehetnek. Nagyban befolyásolja a tárgy mérete, elakadásának pontja. Bevezető tünetként fuldokló köhögés figyelhető meg, de kialakulhat cyanosis és súlyos esetekben eszméletvesztéshez is vezethet. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az esetek egy részében krónikus köhögést is okozhat, ha a felismerés késik. Csecsemőknél a légutak veleszületett strukturális rendellenességeire (congenitalis gégeporc-hypoplasia, trachea- és bronchusstenozis) is gondolnunk kell. A köhögés hátterében állhat oesophagusatresia, tracheo-oesophagealis fistula is, amely sürgős műtéti megoldást igényel. Megemlítendő a főként serdülőkorban jelentkező pszichés eredetű köhögés, amelyre utalhat az organikus eltérések hiánya a teátrális, erőltetett köhögés, továbbá, hogy alvás közben szinte sohasem jelentkezik. Tüdőgyulladás gyermekeknél szintén nagy figyelmet érdemel. Lázzal, köhögéssel, tachypnoeval, elesettséggel, rossz közérzettel, esetleges mellkasi fájdalommal járó állapotokban kell gondolnunk rá. Gyakran találkozhatunk a kórképpel, főleg a téli, és kora tavaszi időszakokban. Időben nem történő diagnosztizálása során súlyos szövődmények kialakulását eredményezheti, abscessus-t vagy akár sepsis-t is okozhat. Szerencsére, a gondos anamnézis felvétel, az alapos fizikális vizsgálat, a képalkotó eljárások alkalmazása és az időben megkezdett megfelelő terápia, ezen komplikációk kialakulásának valószínűségét a minimálisra csökkentik. Kórokozók szempontjából fontos a megfelelő terápia megválasztása, amely a kórkép gyors javulását eredményezi, és a szövődmények előfordulását a minimálisra csökkenti. Szintén figyelmet érdemel, hogy a felnőtteknél megfigyelhető „klasszikus” tüdőgyulladás tünetei, mint a hidegrázás, láz, köhögés mellkasi fájdalom, főként a fiatal gyermekeknél ritka tünetnek számítanak. Tüdőtályog kialakulása gyermekeknél ritkaságnak számít. Leggyakrabban fertőzött anyag aspirációja során alakul ki. Pneumonia talaján, pulmonális abscessus kialakulása, a korai és megfelelő antibiotikum terápiának köszönhetően, minimálisra csökkent, azonban, ahogy azt az esetismertetés is igazolja, esetenként előfordulhat, emiatt szükségszerűen mindig gondolnunk kell rá. Szerencsére a részletes, és gondos fizikális vizsgálat, kiegészítve képalkotó eljárásokkal korán felderítheti meglétét, ennek következtében megelőzhetjük szövődményként való kialakulását.Tétel Szabadon hozzáférhető Human epididymis protein 4 (HE4) plasma concentration inversely correlates with the improvement of cystic fibrosis lung disease in p.Phe508del-CFTR homozygous cases treated with the CFTR modulator lumacaftor/ivacaftor combination(2023) Pócsi, Marianna; Fejes, Zsolt; Bene, Zsolt; Nagy, Attila Csaba; Balogh, István; Amaral, Margarida D.; Macek, Jr., Milan; Nagy, Béla Jr.Tétel Szabadon hozzáférhető Human epididymis protein 4 (HE4): a novel serum inflammatory biomarker in cystic fibrosis(2016) Nagy, Béla Jr.; Nagy, Béla; Fila, Libor; Clarke, Luka A.; Gönczy, Ferenc; Bede, Olga; Nagy, Dóra; Újhelyi, Rita; Szabó, Ágnes; Anghelyi, Andrea; Major, Miklós; Bene, Zsolt; Fejes, Zsolt; Antal-Szalmás, Péter; Bhattoa, Harjit Pal; Balla, György; Kappelmayer, János; Amaral, Margarida D.; Macek, Jr., Milan; Balogh, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető Impaired Immunosuppressive Effect of Bronchoalveolar Mesenchymal Stem Cells in Hypersensitivity Pneumonitis: preliminary findings(2018) Balogh, Enikő; Nagy, Béla Jr.; Gyetvai, Ágnes; Bene, Zsolt; Hendrik, Zoltán; Jeney, Viktória; Nagy, Péter; Papp, Ágnes; Balla, József; Balla, György; Kappelmayer, János; Nagy, BélaTétel Korlátozottan hozzáférhető Laboratory biomarkers for lung disease severity and progression in cystic fibrosis(2020) Bene, Zsolt; Fejes, Zsolt; Macek, Jr., Milan; Amaral, Margarida D.; Balogh, István; Nagy, Béla Jr.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mellkasi fájdalom ellátása a gyermeksürgősségi ellátásbanKalmár, Mercédesz; Juhász, Éva; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bene, Zsolt; Bíró, Lajos; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet: Sürgősségi Betegellátó OsztályDiplomamunkám keretein belül a mellkasi fájdalom gyermeksürgősségi ellátásával foglalkoztam. Az ABCD-protokoll lépésein keresztül bemutattam a sürgősségi ellátás során alkalmazandó fizikális vizsgálat főbb szempontjait, annak menetét. Az ezt követő fejezetrészben részletesen kifejtettem a leggyakoribb diagnosztikai vizsgálatok elveit, amelyek a differenciál diagnosztika során segítséget nyújtanak az egyes diagnózisok felállításában, kizárásában. A harmadik nagy fejezetként, a háttérben álló kórállapotok részletes ismertetése került kifejtésre az egyes szervrendszerek alapján csoportosítva. Ezután került sor a sürgősségi ellátás, fájdalomcsillapítás, sürgősségi állapotokban történő beavatkozások leírására a korábbi fejezetben is használt csoportosítás alapján. Végül, diplomamunkám során a 2016-ban a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinikájára, mellkasi fájdalom panasz miatt érkező betegek adatait vizsgáltam, összegeztem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető SARS-CoV2 tüdőgyulladás gyermekkorbanLaki, Mariann Anett; Bene, Zsolt; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Vaskó, Attila; Szikszay, Edit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet2019 decemberében megjelent SARS-CoV-2 vírus, és az általa okozott megbetegedés a COVID-19 és világjárványt okozott. A klinikai kép általánosságban kevésbé súlyos a gyermekek körében, mint a felnőttek esetében, azonban gyakori szövődményt jelent a tüdőgyulladás. A gyermekek egyedi immunológiai és élettani tulajdonságaik miatt fontos kiemelni a különbségeket a felnőttekkel szemben a betegség lefolyásában, hatásaiban és kezelési lehetőségekben. Diplomamunkám célja egy átfogóbb képet adni a víruspatogeneziséről, epidemiológiájáról és tünettanáról különös tekintettel a 18 év alatti gyermekpopulációra. Részletesen vizsgálom a tüdőgyulladás diagnosztikáját és terápiáját. Angolnyelvű források segítségével a COVID-19 által okozott tüdőgyulladást összehasonlítom egyéb virális pneumoniákkal. A Debreceni Egyetemi Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikáján kezelt két érdekes esetet mutatok be, amihez a szakirodalomban kerestem tudományos hátteret.