Szerző szerinti böngészés "Glant, Tibor"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 122)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető 1956 at Ten and Beethoven's Tenth: Edward Alexander and Hungary, 1965-66(2019) Glant, TiborTétel Szabadon hozzáférhető 1956 at Ten and Beethoven’s Tenth(2020-07-10) Glant, TiborThis article looks at Edward Alexander, an American diplomat who served in Hungary between 1965 and 1969, and his various writings. An Armenian-American man of letters, Alexander served in psychological warfare in World War II, then joined cold war radios and later the Foreign Service. Our focus is on the years 1965-67, when he served as Press and Cultural Affairs Officer at the Budapest Legation. Available sources include his official diplomatic reports, his rather large Hungarian state security file, a lifetime interview conducted under the aegis of the State Department in the late 1980s, a book on Armenian history, and a semi-autobiographical intelligence thriller he penned in 2000. These sources allow for a complex evaluation of his performance in Hungary and of his writing skills on account of his attempt to fictionalize his own exploits.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 9/11 and Its 10th Anniversary in the Hungarian Press(2013-01-16T13:05:07Z) Kiss, Gyöngyi; Glant, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarIn my thesis, I will examine the history of 9/11. First, the history of the events of that terrible day, from the first airplane crashing into the North Tower of the World Trade Center to the attack on the building of Pentagon. Secondly, the most important and well-known conspiracy theories created about the possible reasons for the attack. Last but not least, the reactions of the Hungarian press in connection with the 10th anniversary of 9/11.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 9/11 Conspiracy Theories(2013-02-18T08:10:28Z) Sáfrány, Beáta; Glant, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarIn this work I aim to present and refute the 9/11 conspiracy theories, as well as to explain why people find these theories seductive. With this paper, I attempt to warn Hungarians that blaming some conspiracy within the U.S. government “for the horrific attacks of September 11 mars the memories of all those lost on that day” (Dunbar and Reagan xiv) and the memories of all the Hungarian soldiers who gave their life to the American cause in Afghanistan and Iraq. It is not possible to tell anyone what they should believe, but I hope that with this work I can, at least, encourage people to look at both the conspiracy theories and the official story and decide for themselves whether or not 9/11 was an inside job. As for me, I do not believe that the U.S. government either made or let the attacks happen on purpose. I believe that these theories are false not only because I want to honor the memories of our compatriots, but also because real evidence suggests that on September 11, 2001 America was attacked by terrorists and not by Americans.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2001-es New York-i terrortámadás (A terrorizmus elleni háború titkosszolgálati és kríziskommunikációs vonatkozásai)Frunza-Kis, Gerda; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a terrorizmus definícióját és szubjektív természetét tárgyalja. 2001. szeptemberi terrortámadásokat tárgyalja.Tétel Szabadon hozzáférhető A rheumatoid arthritis genetikája és genomikája: I. patogenetikai vonatkozások(2013) Soós, Boglárka; Kurkó, Júlia Emese; Besenyei, Tímea; Szabó, Zoltán; Szántó, Sándor; Meskó, Bertalan; Póliska, Szilárd; Nagy, László; Laki, Judit; Glant, Tibor; Mikecz, Katalin; Szekanecz, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető Amerika, a csodák és csalódások földje(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2013) Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarTétel Szabadon hozzáférhető amerikai felsőoktatásról, magyar szemmel(2020-06-30) Glant, TiborUnited States has long been a stepchild of American and education studies alike. For half a century, between 1945/47 and 1989, anything positive about the US hovered in the gray zone between “banned” and “tolerated” in communist Hungary. Therefore, our image of American tertiary education relies too heavily on its media representations, which is a clearly distorted mirror. In this paper a short look at the current numbers is followed by a historical overview of the evolution of higher education since the colonial period, a cursory look at how Hungarians saw these developments until 1945, and a review of the current debates. It concludes with a personal take on both higher education and its role in the current presidential election campaign by the author.Tétel Korlátozottan hozzáférhető An Analysis of the Genres of Science-fiction Western and Space Western(2014-05-10T08:27:29Z) Kovács, Csaba; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarThe thesis discusses the Myth of the Final Frontier by analyzing the film genres of science-fiction western and space western. The investigation of said topics occurs through the analysis of three movies from completely different eras: Westworld from 1973, Wild Wild West from 1999, and Cowboys & Aliens from 2011.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Anti-Americanism in Hungary in the 21st Century(2013-01-18T12:27:02Z) Springer, Fruzsina; Glant, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarHostile sentiments towards Americans are coeval with the United States herself. In the 19th century an exceedingly positive image was substantiated by Sándor Farkas Bölöni – the description of the U.S. in his travelogue took root in the Hungarian mindset and still has its effects. However, the original picture is much faded: the events of the 20th century - the world wars, the decades of communist regime; and the 21st century corroded the glory of the U.S appreciably.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Art as Terapeutic Dissection of the Untold(2013-02-28T15:44:37Z) Trippó, Sándor; Glant, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarThis research paper of mine wishes to analyze and compare a Hungarian book and a German film that both explore an ever since rarely discussed, however, rather significant piece of the socialist past. Both investigate secret police activities, espionage and their present-day implications. A comparative study of Péter Esterházy's Revised Edition1 and Florian Henckel von Donnersmarck's Oscar-winning The Lives of the Others2 can have a bunch of interesting results. First, these works present the approach of two cultures. Second, film and literature are media with different properties, thus, such an analysis can also focus on how this feature impacts the way past is narrated. Third, the narrative situation and the structure of actions are dissimilar, which enables the observation of two possible strategies. Furthermore, both works require an active reader/ viewer presence: both provoke to taking sides, to pass a personal judgment and both seek a mediate confrontation with the same gruesome burden of the past.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az amerikai magyarság története(2001) Glant, TiborTétel Korlátozottan hozzáférhető Balancing the Notion of Freedom(2013-02-28T15:27:51Z) Kovács, Edina; Glant, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarIn this paper, I intend to reconsider Yankelovich’s idea about lurch-and-learn process in the case of black people and women, exploring their experience in the contemporary American society, and try to answer these questions. In doing so, I will offer a historical background of the development of American Individualism among African-Americans and women in the twentieth century and the recent decade with a framework of the barriers to changes in the society.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Barack Obama and Race in the United States of America During his Political CareerKovács, Kata; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarIn this thesis, the main focus is on race and racial questions, such as racial discrimination mainly during the years of the Obama-era, the changes, either positive or negative, regarding the attitude toward race, then how Barack Obama served as a beacon of hope in the lives of African-American people, how he tried to start lessening the disenfranchisement of Black citizens, and finally how after Obama’s presidency the new Trump administration tried to roll back Obama’s efforts.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Beneath the Trenchcoat - The Character of Raymond Chandler's Philip Marlowe(2013-05-08T13:57:03Z) Sárközi, Gergely; Glant, Tibor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA dolgozat középpontjában Raymond Chandler amerikai krimiíró Philip Marlowe nevű karaktere áll. Marlowe-n keresztül vizsgálom az amerikai „kemény” krimi klasszikus karaktere, a magánnyomozó jellemét és sajátosságait. A vizsgálat alapjául Chandler eredeti regényei és ezek egyes filmadaptációi szolgálnak. A felvázolt jellem kétosztatú: a fizikai, szexuális oldal mellé párba áll a szigorú erkölcsi szabályrendszer, mely gyakran felülbírálja az előbbit. Az elemzés alapjául szolgáló filmek egyike a mára hollywoodi klasszikusként emlegetett 1946-os A hosszú álom (The Big Sleep), mely az ún. film noir mérföldköve is, illetve Robert Altman 1973-as A hosszú búcsú (The Long Goodbye) című filmje. A filmek ebben a sorrendben megfeleltethetőek a már említett jellembeli kettősségnek: míg Humphrey Bogart 1946-os Marlowe-ja egy erőteljesen maszkulin ikonként jelenik meg előttünk egy már-már pozitív – ezáltal a regénytől eltérő – felhangú filmben, addig 1973-ban Elliot Gould alakításán érződik az amerikai átlagember a Vietnámi Háború nyomán érzett tehetetlensége, melyen a karakter a regényekből ismert moralitásával igyekszik felülemelkedni – sikertelenül. Altman a figura dekonstruálásával megalkotta a „végső” Marlowe-filmet, melynek segítségével jelen dolgozatban remekül vizsgálható a magánnyomozó erkölcsi/érzelmi oldala. Minthogy mindkét alkotás bizonyos pontokon eltér az alapjaikul szolgáló Chandler-regényektől, a dolgozat választ keres arra is, hogy a forgatókönyvírók mennyire követték a könyvek cselekményét, miért tértek el azoktól, ezek a változtatások milyen eredménnyel jártak, és a két film közül melyik áll közelebb az író által elképzelt magándetektív képéhez. A dolgozat első feléhez tartozik még a karakterrel kapcsolatos homoszexualitás kérdéskörének vizsgálata is. Egy határozott, férfias főhős esetében adja magát a gondolat, mely megkérdőjelezi a figura szexuális beállítottságát. Figyelembe véve Chandler első két regényének utalásait, az 1946-ban fénykorát élő hollywoodi cenzori szabályzatot (az ún. „Production Code”-ot), a Bogart-féle filmben a szabályozás ellenére elrejtett burkolt utalásokat, illetve a Marlowe homoszexualitása mellett hozott irodalomkritikai érveket, a dolgozat elemzi a kérdéskört és érvel a homoszociális környezet mellett, ám Marlowe tényleges homoszexualitása ellen is.Tétel Szabadon hozzáférhető Bob Dole, Jimmy Carter és a Szent Korona hazahozatala(1996) Glant, TiborTétel Korlátozottan hozzáférhető Can You Believe What You See? - Controversial Representation of Government Agencies in Martin Gero's BlindspotPatkovics, Anna; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarThis thesis explores the relationship between American politics and the media, the phenomenon of distrust in the government and how these phenomena are represented in television. In my thesis I argue that the government, more importantly government agencies are exposed to controversial representation and I underpin my notions with analyzing specific themes in Martin Gero's Blindspot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Changing attitude towards Hungarian immigrants in the United States at the end of the 19th centuryTóth, Attila; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat témája a 19 század fordulóján az Osztrák-Magyar Monarchiából Egyesült Államokba érkező migránsok megítélésének változása. Az újonnan érkező gazdasági bevándorlók szöges ellentétei a korábban Magyarországról érkező bevándorlóknak rombolva így a Kossuth Lajos által korábban felállított pozitív képet. A dolgozat elsősorban az amerikai közvélemény hozzáállásának változását vizsgálja az újonnan érkezők irányába és a későbbiekben az ebből adódó nehézségeket az amerikai Magyarság számára. A Magyar bevándorlás változását Kossuth Lajostól egészen az első világháborút követő időszakkal bezárólag.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Changing Perception of the American Foreign and Military PolicyPéntek, Zoltán; Glant, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarAz alábbi dolgozattal az amerikai kül- és honvédelmi politika változó felfogását mutatom be a Második Világháború és a 21. századi közel-keleti háborúk segítségével. A változó percepciót befolyásoló tényezők közül közül az alábbiakat vettem figyelembe: az amerikai elnökök retorikája és reakciói, a történelmi időszak, ellenfelek közötti különbségek, a támadások célpontjai, az emberi veszteségek, a figyelmen kívül hagyott előjelek, valamint a háborúk megítélése.Tétel Szabadon hozzáférhető Chasing a Mirage: Hungarian Revisionist Search for us Support to Dismantle the Trianon Peace Treaty, 1920–1938Mathey, Éva; Glant, Tibor; Irodalomtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Angol-Amerikai IntézetAz 1920. június 4-én aláírt trianoni béke alapján Magyarország területének 71%, lakosságának pedig csaknem 63% veszítette el. Mivel az új határokat nem az etnikai és nyelvi szempontok figyelembe vételével alakították ki, 3,3 millió magyar került az utódállamokhoz. A történelmi Magyarország feldarabolása tehát súlyos nemzeti tragédia volt. Társadalmi hovatartozásra, rangra, státuszra való tekintet nélkül a két világháború közötti magyar társadalom egyként áll ki Trianon ellen, és a béke revízióját nemcsak szükségesnek, hanem elengedhetetlennek tartotta, erős nemzetösszetartó erőt adva ezzel a Horthy-rendszernek. A trianoni béke rendelkezéseinek következtében, valamint Magyarország meglehetősen sebezhető háború utáni pozíciójának, és az ebből adódó politikai elszigetelődésének köszönhetően a magyar kormány nyíltan sokáig nem folytathatott revíziós politikát. Ebben a helyzetben szükségszerűen felértékelődött a propaganda szerepe. Mivel a hivatalos politikai diskurzusnak nem lehetett része, a revíziós propaganda új csatornákat talált, és fontos eszköze lett annak, hogy mind Magyarországon, mind külföldön a Trianon utáni határok megváltoztatását hirdesse. Ezeket kiegészítve, a két világháború közötti magyar történetírás is kivette részét a revízió előremozdításában, hiszen a történelmi narratíva fő vizsgálódási tárgya lett a világháború és a béke megalkotásának története, elemezve Magyarország háborús szerepét, a trianoni béke igazságtalanságait, okait és következményeit, következésképpen hangsúlyozva a béke revíziójának szükségességét. Számos korabeli a párizsi békéket kritikával illető külföldi véleményre (lásd John Maynard Keynes, Francesco Nitti és Lord Rothermere) alapozva a magyarok szilárdan hittek abban, hogy a történelmi Magyarország elcsatolt területeinek visszaszerzése a külföld segítségével lehetséges lesz. Ádám Magda, Bátonyi Gábor és Zeidler Miklós vonatkozó munkáiból kiderül, hogy a magyar revíziós politika és propaganda elsősorban az európai nagyhatalmak, így Franciaország és Nagy Britannia felé irányult, majd a harmincas évek második felétől pedig Olaszország és Németország felé. Ugyanakkor levéltári és másodlagos források tanúsága szerint a két világháború között, különösen az 1920-es évek során, számos történelmi, politikai és kulturális elemből összetevődő érvrendszer alapján a magyarok nagy reményeket fűztek az Egyesült Államok revízióban betöltött lehetséges szerepéhez is, és nagy elvárásokat dédelgettek Amerikával szemben. Úgy gondolták, hogy Amerika támogatni fogja a trianoni határok mielőbbi kiigazítását. Bár a magyar kormány hivatalosan nem kereste meg Amerikát a revízió kérdését illetően, számos példa mutatja, hogy ugyanakkor nem is ellenezte az Amerikát megszólító revíziós propagandát. Az Amerikával szemben támasztott magyar revíziós elvárások vizsgálata különösen izgalmas kérdés annak fényében, hogy az Egyesült Államok az első világháborút követően az európai ügyekkel kapcsolatban a politikai be nem avatkozás elvét és gyakorlatát követte, mi több az USA kivonult a párizsi békeműből, a békéket nem ratifikálta, és nem csatlakozott a Népszövetséghez sem. A fent vázolt elvi kereteken belül disszertációmban ezzel a fontos, és ez idáig nem kutatott témával foglalkozom. Dolgozatomban a trianoni béke revíziójára irányuló, Amerikát megszólító revíziós törekvéseket vizsgálom, és arra a kérésre keresem a választ, hogy volt-e alapja a magyarok revíziós elvárásainak. Érvelésem szerint, az Egyesült Államok kormányának soha nem állt szándékában felkarolni a magyar ügyet. Az Európával szemben izolacionista Amerika következetesen távol tartotta magát a magyar kérdéstől és a revíziós propagandától. A két világháború között a magyarok többnyire pozitív képet alkottak Amerikáról, továbbra is a szabadság földjeként, az igazságosság, a fair play hazájaként tekintettek a tengeren túli országra, azaz szemükben Amerika volt az arbiter mundi. Disszertációmban ezzel az Amerika-képpel foglalkozom, bemutatom annak sajátosságait és számos megnyilvánulását, valamint azt, hogy miként támasztotta alá a magyarok abbéli reményét, hogy az USA igazságot tesz majd, és segít a trianoni határok megváltoztatásában. Amerikának ezt a mítoszát számos egyéb fontos, ugyanakkor félrevezető ideológiai, történelmi és politikai feltevés erősítette. Ilyen volt például az a meggyőződés, hogy a háborút lezáró béke alapja Wilson elnök eredeti 14 pontja volt, vagy azok az elképzelések melyek szerint az USA soha nem kívánta a Monarchiát feldarabolni, továbbá hogy az amerikai Szenátus azért nem ratifikálta a párizsi békéket, mert azokat igazságtalannak tartotta, vagy hogy az 1921 augusztusában aláírt amerikai-magyar különbéke azért nem említette Trianont, mert Amerika nem ismerte el a trianoni béke rendelkezéseit. Horváth Jenő, a két világháború közötti magyar történetírás egyik kiemelkedő alakja, akit a korszak „hivatalos diplomáciatörténészeként” is említenek, nagymértékben hozzájárult ezeknek a tévhiteknek a kialakításához és megerősítéséhez. Dolgozatom ezt a kérdést is elemzi. Az Amerikával szembeni revíziós elvárások számos formában nyilvánultak meg. Mivel a hivatalos, kormányszintű revíziós politika lehetőségei igen korlátozottak voltak, a revízió ügyének képviselete félhivatalos csatornákon keresztül jutott érvényre: első vonalbeli, befolyásos, de kormányzati poziciót be nem töltő politikusok, pl. gróf Bethelen István, gróf, Teleki Pál és gróf Apponyi Albert, revíziós tevékenysége, vagy angol nyelvű magyar folyóiratok segítsége által. A félhivatalos revíziós propaganda különböző megnyilvánulásai mellett disszertációm szintén bemutatja az Amerika felé irányuló revíziós propaganda populáris formáit is, ezek között a magánlevelek útján, pamfletekben, röpiratokban, könyvekben megjelenő egyéni revíziós kezdeményezéseket, és a szervezett Trianon-ellenes kampányokat, például lord Rothermere amerikai akcióját, az 1928-as Kossuth-zarándoklatot, és az 1931-es Igazságot Magyarországnak elnevezésű óceánrepülést. Dolgozatomban választ keresek arra a kérdésre, hogy a revíziós elvárások vajon megalapozottak voltak-e, és volt-e egyáltalán esélye annak, hogy Amerika a magyar ügy mellé álljon. Ezért munkám fontos része a hivatalos amerikai kormányzat Magyarországgal kapcsolatos és a revízió kérdését illető álláspontjának a vizsgálata; ezen belül, esettanulmányként, William Edgar Borah szenátor a trianoni béke revíziójáról megfogalmazott nézeteinek elemzése. Elemzésem igazolta tézisemet, miszerint az Amerikával szembeni revíziós elvárások és remények ellenére az Egyesült Államok semmilyen módón nem kívánta támogatni a revízió ügyét. Az amerikai kormány elhatárolódott a magyar ügytől, és következetesen kitartott az európai, így magyar, ügyektől való politikai elszigetelődés elve mellett. The dismemberment of historic Hungary by the Treaty of Trianon after World War One was a national tragedy for Hungarians. Hungary lost a considerable size of her territory and population to the successor states. Therefore, it is not surprising that revisionism was considered not only inevitable, but also possible. Due to the relevant provisions of the Trianon Peace Treaty and at the same time explained by Hungary’s very vulnerable international position and her subsequent isolation after the war, for long years during the interwar period the Budapest government could not advocate revision openly and had to deal with the issue very cautiously. Consequently, revisionist propaganda assumed great importance. Since it could not be directly part of the official political discourse, propaganda found new channels, and came to be a central issue in the popular narrative. This explains why semi-official and popular revisionist propaganda became crucial means of promoting the rectification of Hungary’s post-Trianon frontiers, both in Hungary and abroad. Complementing the various manifestations of semi-official and popular revisionism, Hungarian history-writing between the wars also had its fair share, inasmuch as revisionism served as a major focus of inquiry in the historical narrative between the wars. At the same time, based on some powerful criticism of the peace treaties made in Paris, (e.g. John Maynard Keynes, Francesco Nitti, and Lord Rothermere), Hungarians during the interwar years held the firm belief that a return to the frontiers of historic Hungary was possible with the support of foreign powers. As recent Trianon literature (Magda Ádám, Gábor Bátonyi, Miklós Zeidler) also demonstrates, Hungarian revisionist policies and propaganda were primarily directed toward European powers such as France, Great Britain, and, from the second half of the 1930s, Italy and Germany. At the same time, the study of archival as well as secondary sources has revealed that Hungarians during the interwar period (especially the 1920s) had high expectations toward the United States of America as a potential supporter of the revision of the Treaty of Trianon. Although the Hungarian government did not approach the US with the question of revision officially, several examples demonstrate that Budapest did not discourage revisionist propaganda directed toward America either. Within this larger conceptual framework and context, the dissertation offers the analysis of revisionism and revisionist propaganda directed toward the United States between 1920 and 1938. I also seek an answer to the question whether such Hungarian expectations were more than wishful thinking. I argue that despite its popular Hungarian perception as arbiter mundi, the United States of America had no intention to meet Hungarian expectations relative to the revision of the Treaty of Trianon. Isolationist America consistently distanced herself from the question of Hungarian revisionism and revisionist propaganda aimed at the United States. The dissertation also deals with, and analyzes, significant yet misleading ideological, historical, and political tenets, such as, Wilson’s Fourteen Points of January 1918 as the basis for peace, the belief that the USA did not wish to dismember the Austro-Hungarian Monarchy, the refusal of the US Senate to ratify the Paris peace treaties, or the lack of mention of Trianon in the separate US-Hungarian peace treaty that provided the most important building blocks of the revisionist argument and expectations toward the United States. This analysis is based on an inquiry into official Hungarian history writing between the wars, in particular the efforts of Jenő Horváth, who helped create and reinforce such beliefs. Hungarian revisionist expectations toward the United States were manifested in various ways. Since the possibilities of official, governmental revisionism were rather limited, revisionism found new, semi-official channels. The dissertation presents some important mainstream, non-governmental, yet front-line contributions to revisionist propaganda directed toward the USA. Besides semi-official campaigns, the dissertation also examines examples of popular or individual revisionist initiatives directed toward the United States or key American decision-makers expressed in private letters, pamphlets, brochures, books and even systematic anti-Trianon propaganda campaigns, i.e. Lord Rothermere’s American activities, the Kossuth Pilgrimage to New York City in 1928 and the Justice for Hungary movement in 1931. The dissertation analyzes the official American position toward Hungary and the revision of the Treaty of Trianon to answer the question whether Hungarian expectations were well-grounded and if there was any chance that the American government would ever endorse the revision of the Treaty of Trianon. As part of this, the views of Senator William Edgar Borah of Idaho on the revision of the Treaty of Trianon offer a unique case study. The dissertation draws the general conclusion that, despite the popular beliefs according to which the USA would endorse the revision of the Treaty of Trianon, official America did not support Hungarian revisionism. The American government distanced itself from the Hungarian question and consistently adhered to the traditional policy of political isolation from the affairs of Europe, therefore, those of Hungary.