Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Kiss, Kitti"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A GSV Kereskedelmi Kft. működését befolyásoló tényezők a kontingenciaelmélet tükrében
    (2012-10-30T07:38:37Z) Kiss, Kitti; Kiss, Marietta; Kerepesiné Sándor, Henrietta; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar
    Dolgozatom első részében ismertetem azt a szervezetelméletet, amelynek összefüggésrendszerét felhasználva építettem fel a tartalmat, és segítségével vizsgáltam a GSV Kft. szervezeti felépítését. A második részben definiálom a szervezet és a szervezeti struktúra fogalmát, ami elengedhetetlen a további fejezetek teljes megértéséhez. A harmadik részben kifejtem azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a szervezetek működését; kitérek a környezet egyes elemeire, a vállalat alapvető adottságaira, a tevékenységi körére, a céljai megvalósítása érdekében kialakított és követett stratégiájára, a vállalaton belül jelenlevő és a külső környezet felé tanúsított magatartására, a teljesítményének komponenseire. A negyedik fejezet a strukturális jellemzőket mutatja be, azaz azt, hogy a befolyásoló tényezők hatására hogyan alakulhat a munkamegosztás, a hatáskörmegosztás, a koordináció és a konfiguráció, illetve hogyan történik ezek szabályozása. A dolgozat hátralevő részeiben egy építőipari vállalat, a GSV Kereskedelmi Kft., példáján keresztül ültetem a gyakorlatba ezeket az elméleti tudnivalókat.
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő, ép és fogyatékossággal élő gyermekek szabadidős tevékenységének összehasonlítása
    Kiss, Kitti; Balázs-Földi, Emese; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    A szakdolgozat vizsgálatának célja az volt, hogy megismerjük a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő, ép és fogyatékossággal élő gyermekek szabadidős tevékenységeit, majd az eredmények alapján összefüggéseket és különbségeket vizsgáljunk. A vizsgálat elkészítéséhez kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely során 27 kérdésre kellett választ adniuk a kutatás alanyainak. A kutatásban Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében található lakás, és gyermekotthonok lakói vettek részt. Akik körében azt vizsgáltuk, hogy mennyire befolyásolja az egyén, testi és mentális egészségügyi állapota, hogy milyen szabadidős tevékenységeken vesz részt. A dolgozat első felében lévő szakirodalmi áttekintésen belül, a gyermekvédelem kialakulása, a fogyatékossággal élő gyermekek helyzete, a gyermekvédelmi szakellátás, a szabadidős tevékenységek pozitív hatásai, illetve a szabadidő pedagógiai-gyógypedagógiai jelentősége kerül bemutatásra. A második részben a kérdőíves felmérés keretein belül,a demográfiai adatok mellett, a szakellátásban élő gyermekek szabadidős szokásai, a fogyatékossággal élő fiatalok szabadidős tevékenységei, a sport szerepe fejlődésükben, illetve a szakellátásban nevelkedő gyermekek baráti kapcsolatainak alakulása kerül elemzésre. A dolgozat hipotéziseit pedig a kutatási eredményekkel alátámasztva mutatjuk be.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A közigazgatás intézményrendszerének változása a Járások létrejöttével
    Kiss, Kitti; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Dolgozatom három fő részből áll. Az első fejezetben mutatom be a közigazgatás szerveit, szervezetrendszerét. Szűk és tág értelemben vett közigazgatás fogalmát, működésének területi dimenzióit. Fontos az intézmények fogalma, a központi és területi szintű államigazgatási szerveinek ismertetése. Végül összefoglalom, hogyan jutunk el a legkisebb szervezeti egységig, a járási hivatalokig, vagyis a közigazgatás ágait rendszerezem. A második fejezetben írok a járások kialakulásáról, egészen a járási szolgabíráktól kezdve. Majd a járásokat elhelyezem a polgári közigazgatásban, a Kiegyezés korától kezdődően azok 1980-as években történt megszűnéséig. 2012.-ig nem létezett járási rendszer Magyarországon. A kormány 2010-ben célul tűzte ki a közigazgatás reformját, az átlátható és hatékony államszervezet kialakítását, a „jó állam”megteremtését. 2013. január 1-jével a kormány felállítja a járási rendszert, kialakulnak a járási hivatalok. Kezdetben 175 járás jött létre Magyarországon. A korábban az önkormányzatok által ellátott államigazgatási ügyek egy részét a járási hivatalok vették át. Az önkormányzati és az államigazgatási feladatok szétváltak. A harmadik fejezetben térek rá dolgozatom egyik fő témájára, amely a járások működésével kapcsolatos. Vizsgálom a hatáskörébe utalt feladatokat, egészen az új intézmény kialakulásától kezdve napjainkig. Majd bemutatom a szervezeti felépítését is. Dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Kezdetben milyen feladatokat utalt a járási hivatalok hatáskörébe az állam, honnan és milyen feladatokat kapott, valamint vizsgálom az évek során kialakult fejlődési folyamatokat is a feladatkörök átcsoportosítása tekintetében.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A természetkímélő gyepgazdálkodás hatása a Niczky-rét madárvilágára
    Kiss, Kitti; Gyüre, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A gyepes- és mozaikos élőhelyek, melyeket hazánk földrajzi elhelyezkedése, éghajlata, természetes állatvilága és elődeink évezredes tevékenysége alakította ki és tartott fenn, napjainkban is kiemelkedő értékeket képviselnek. Így elengedhetetlen a gyepek komplex, állatokkal történő hasznosításának, a legeltetésnek és a kaszálásnak vizsgálata, hogy a gyakorlatban minél kedvezőbb eredményeket érhessünk el. E tevékenység során elengedhetetlen a „jut is, marad is” elv érvényesítése. A mezőgazdaság biodiverzitást növelő hatása arra vezethető vissza, hogy az antropogén agrárökoszisztémák új élőhelyeket és lehetőségeket nyitottak olyan fajok számára, amelyek az erdővel borított természeti tájakon nem találták volna meg létfeltételeiket. A természetvédelmi szervezetek már régen felismerték, hogy az állat- és növényvilág mellett egy-egy hagyományos gazdálkodási mód is megőrzésre érdemes érték, mely a legjobb eszköze az élővilág védelmének. Az élőlények egy jelentős része, mint például a madarak is nagy területeket járnak be életük során és nyilvánvalóan nem mindig védett területeken tartózkodnak, valamint a mezőgazdasági területek jelentős szerepet töltenek be táplálkozóhelyként. Dolgozatomban a gazdálkodás területre gyakorolt hatását szeretném bemutatni a következtetések levonásával az egyes fajok fényében, valamint hogyan befolyásolja a legeltetés illetve a kaszálás az itt élő fajok életkörülményeit és szaporodását.
  • DSpace software copyright © 2002-2025
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó