Szerző szerinti böngészés "Kiss, Tibor"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 100)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A földforgalmi törvény változásai és a jogbiztonság
    Katonáné Venguszt, Beatrix Margit; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozat a termőföldek forgalmáról szóló törvény változásain keresztül kívánja bemutatni, milyen sérülékeny a jogbiztonság. Felsorolja a módosító jogszabályokat. Csoportosítva értékeli az egyes tartalmi módosításokat. Megvizsgálja, miért érték a termőföld hazánkban, és ezen védendő érték forgalmára alkotott törvény elérte-e a jogalkotói célt, amelyet a preambulum megfogalmaz. Végül az összefoglalásban rámutat a jogállamiság és jogbiztonság összefüggéseinek keretein belül arra, hogy a földforgalmi törvény változásai miként sértették az állampolgárok jogállamisághoz való alkotmányos jogát, a jogbiztonság sérelmével.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A haszonbérleti jog gyakorlása a földforgalmi ügyekben
    Lang-Fuksa , Dorottya; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozat középpontjában a mező- és erdőgazdasági földek haszonbérleti jogának gyakorlata áll a magyar földforgalmi szabályozás tükrében. A szerző részletesen elemzi a Polgári Törvénykönyv és a Földforgalmi törvény vonatkozó rendelkezéseit, különös figyelmet fordítva az előhaszonbérleti jog intézményére, annak érvényesítésére és a hatósági jóváhagyás folyamatára. A dolgozat célja, hogy feltárja a jogintézmény jogi, gazdasági és társadalmi hatásait, valamint gyakorlati működését. A kutatás kitér a földhasználat és földtulajdon szétválasztásának következményeire, a földhasználati nyilvántartás szerepére, valamint a jogviták rendezésének lehetőségeire. A dolgozat értékeli a joggyakorlatot és előretekint a digitalizáció, a fenntarthatóság és a jogalkotási irányok jövőbeli hatásaira is. Megállapítható, hogy a haszonbérleti jog kulcsszerepet tölt be a földhasználat stabilitásának biztosításában, a vidéki térségek fejlődésében és az agrárgazdaság fenntarthatóságában.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A haszonbérleti jog gyakorlása földforgalmi ügyekben és a volt haszonbérlő fogalmának változása
    Schoblocherné Perényi , Zita; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Magyarországon a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek védelme kiemelt jelentőségű. Mivel a föld tulajdonjogának hasznosításának a szabályozása társadalmi és gazdasági szempontból is érzékeny kérdés, ezért a magánjogi szabályozást terjedelmes közjogi szabályozás is kiegészíti. A haszonbérleti szerződés megkötéséhez - a jogviszony tartós jellege, természete és gazdasági jelentősége miatt - a Ptk. kötelező írásbeli alakszerűséget ír elő, a teljesítésnek a Ptk. 6:94. §-ban szabályozott konvalidáló hatálya azonban e jogviszonyok esetében is érvényesül. A bérleti szerződéshez hasonlóan, a haszonbérbe adó nemcsak a tulajdonos lehet, hanem az is, aki egyébként a dologra vonatkozó jogviszonya alapján a hasznosítás jogával és a hasznosítás jogának az átengedésére irányuló jogosultsággal rendelkezik.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A helyben lakó fogalma a Földforgalmi törvény vonatkozásában
    Polyák, Dalma Ildikó; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozatomban a fogalom értelmezésén keresztül szerettem volna arra választ kapni, hogy miért okoz nehézséget jogalkotói szempontból, hogy a helyben lakó fogalma meghatározásra kerüljön. A gyakorlat és a jogszabály összevetésével vizsgálom a helyben lakó fogalmát és annak változását. A fogalom és kapcsolódó szabályok változása miatt indokolt volt, hogy az egyes bírósági eljárások alapjául szolgáló esetekben bírósági döntéshozatalra kerüljön sor. A dolgozatom bevezető részében feltett kérdésre, miszerint kialakítható-e egy egységes, minden élethelyzetre kivétel nélkül megfelelően alkalmazható jogi terminológia, álláspontom szerint a válasz az, hogy bármennyire is pontosan kerül meghatározásra a fogalom és az alkalmazhatóság feltétele, a gyakorlatban felmerülő esetek sokszínűsége miatt nem minden élethelyzetre ad megfelelő választ. Dolgozatom összegzése körében megállapítom, hogy a helyben lakó fogalmának a precedensképes határozatokkal történő, hivatalos fórumok általi értelmezése az arra történő megalapozott hivatkozás egységesítése érdekében szükséges volt, és erre jelenleg is szükség van.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A lakásbérleti szerződés a gyakorlatban
    Kárpáti, Gábor Zoltán; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozat röviden ismerteti a lakásbérlet szabályozásának történetét, majd a jogintézményre vonatkozó hatályos jogszabályokat. Foglalkozik a bérbeadók és a bérlők jogaival és kötelezettségeivel, valamint az ezekhez kapcsolódó bírói gyakorlatot is feldolgozza. Részletesen áttekinti a hatályos szabályozást és a gyakorlatot a szerződés megszűnését illetően, különös tekintettel a felmondásra és a lakás birtokának visszaszerzésére a lakásbérleti szerződés megszűnése esetére. Külön fejezetben tér ki a külföldi bérlők igényeire és a velük kötött szerződés sajátosságaira.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A mező - és erdőgazdasági földeket érintő tulajdonátruházó ügyletek sajátosságai
    Szücs , Viktória; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Szakdolgozatomat a mező-és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogának átruházása tárgyában írtam. A termőföld olyan értéket hordoz, melyet a legmagasabb szinten szükséges védeni. Ezért is deklarálja az Alaptörvény, hogy a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat kizárólag sarkalatos törvény határozhatja meg. A földterületek védelme kiemelten fontos feladata a társadalomnak, fenntartása közérdek, hiszen egy olyan jószágról van szó, amely nem helyettesíthető, és csak korlátozottan áll rendelkezésre. Éppen ezért a föld feletti tulajdonjog megszerzése, mindig a jogalkotó figyelmének középpontjában áll. Ez számos korlátozó, illetve tiltó rendelkezésben mutatkozik meg, melyek kógens jogszabályok formájában öltenek testet.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek osztatlan közös tulajdonának megszüntetésére irányuló jogi eszközök
    Egedi, Anita Krisztina; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A magyar birtokszerkezet specialitása az, hogy sok osztatlan közös tulajdonban lévő mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld van, ami megnehezíti ezek használatát. A dolgozat azzal foglalkozik, hogy hogyan alakulhatott ki ez a kárpótlás, az öröklési szabályok és a házassági vagyonjog révén. Továbbá vizsgálja a megszüntetésének eszközeit, melyek részben - az öröklési jogi szabályok Ptk.-n kívüli fejlesztésével - a jövőre nézve hatékonyak. Azonban a már fennálló viszonyok megszüntetésre tett próbálkozások nehézkesek. A 374/2014. (XII. 31.) számú Kormányrendelet által biztosított megoldás részben hozott csak eredményt. A későbbi szabályozás - a 2020. évi LXXI. törvény - is számos problémát vet fel, amit egy konkrét eset leírásával támaszok alá.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szomszédjogok, mint a tulajdonjog korlátai
    Szalay, Renátó; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Szakdolgozatomban a dologi jog egyik klasszikus intézményét, a jogi köznyelvben szomszédjogi generálklauzulaként vagy általános szomszédjogi szabályként ismert Ptk. 5:23. §-át teszem vizsgálódásom tárgyává. Szakdolgozatomban igyekszem átfogó képet adni a szomszédjogok jogintézményéről, melynek keretein belül bemutatom a hatályos hazai szabályozást és joggyakorlatot, különös hangsúlyt adva a szomszédjogi pereknek. Első körben a szomszédjog jogtörténeti előzményeit veszem górcső alá, mind nemzetközi, mind magyar vonatkozásban. Ezt követően kerül sor a jogösszehasonlító alapvetésekre, a német, valamint osztrák szomszédjogi szabályozás kapcsán. Ezután a szomszédjogi generálklauzula keretein belül bővebb kifejtést adok a szabályozási körön belül felmerülő szereplők és egyes tényállás elemek, valamint a szomszédjog dogmatikai alapjai tekintetében. Ezután - ahogy a szakdolgozat címe is mutatja - nagy hangsúlyt fektetek az általános szomszédjogi szabály, mint tulajdonkorlát elemzésére, ennek jelentőségéből ered, hogy a tulajdonjog egyfelől döntő hatással van a tulajdonjog tagozódására, másrészt mintaadó típusú, hiszen az alanyi jog magánjogi koncepciója a mindenkori tulajdoni viszonyok függvénye. A következő fejezet az egyes szomszédjogokról szól, külön választva a negatív és pozitív szomszédjogokat. Ezt követően szeparált fejezetben tárgyalom a jogkövetkezményi oldalt, így a birtokvédelmet, továbbá a kártérítést és a szükségtelen zavarást, mint személyiségi jogsértésre alapított igény bemutatását. Nagy hangsúlyt fektetve a szomszédjogot érintő pereknek, a következő nagy fejezetben tárgyalom többek között a birtokpert, az actio negatoria-t és a kártérítési pert. Szakdolgozatom célja többek között az ingatlan mindennapi használatából eredő helyzetekre nézve a jogi álláspontok bemutatása, illetve azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek áttekintése. Továbbá a jogterület összetettsége miatt törekszem a téma legtöbb kötődő kérdéskörére is kitérő, tehát minél átfogóbb bemutatására, mindezt több helyen a hatályos magyar jogszabályi előírások-, joggyakorlat és jogtudományi eredmények ismertetése mellett nemzetközi köntösben történő, tehát összehasonlító jellegű prezentálására. A tanulmány elkészítése során legjobb tudásom szerint igyekeztem minél több hiteles forrásból, minél szélesebb spektrumban bemutatni a szomszédjogi szabályokat, az egyik általam levont következtetés, hogy az évszázadok során a magyar szomszédjog csaknem kifogástalanul kiforrott lett, alkalmazkodik a bírói gyakorlat a modern világ gyors fejlődéséhez és változásaihoz, emiatt viszont nagyon összetett szegmensé is vált. Összefoglalva a szakdolgozatom elkészítése után az a vélemény fogalmazódott meg bennem a különböző bírósági precedensek megismerését követően, hogy a magyar bíróságok a maga komplexitásában kezeli a szomszédjogi panaszokat/eseteket. Hiszen a létrejött és a hosszú időn keresztül csiszolódott – a modern világra jól reagáló - mai szomszédjogi szabályok által rendelkezésre áll az eszközrendszer ezen célra, a szomszédjog és a birtokvédelem együttes alkalmazásával. Véleményem szerint az ingatlan tulajdonosoknak a Polgári Törvénykönyv széleskörű és korrekt eszköztárat biztosít annak érdekében, hogy szükség esetén fellépjenek szomszédjukkal szemben, annak szükségtelen zavarása miatt.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A társasháztulajdon közös tulajdoni elemei, közös tulajdoni kérdések a gyakorlatban
    Soós, Ilona Mária; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozat a társasházat veszi vizsgálat alá, különös tekintettel annak közös tulajdoni elemeire. Foglalkozik a társasház alapításával, az alapító okirattal, a társasház szervezetével, jogalanyiságával. A dolgozatban elhatárolásra kerül a társasházi közös és külön tulajdon, bemutatásra kerülnek a közös-és külön tulajdonnal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek, a tulajdonostársakat megillető törvényes elővásárlási jog, annak gyakorlása. A dolgozat bemutatja a közös tulajdonban álló teremgarázs beállóra irányadó specialitásokat.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A termőföld tulajdonszerzés korlátai, az adásvételi szerződés és a hatósági jóváhagyás
    Kozma, Tünde; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozat a Földforgalmi törvény megalkotása céljának, a földtulajdonszerzés alanyi és tárgyi korlátainak, az elővásárlási jog rendszerének, a szerzés adásvétel útján történő megszerzésének követelményeinek, valamint a hatósági jóváhagyás folyamatának bemutatására terjed ki. A Földforgalmi törvény számos új elemet vezetett be, amelyek a földforgalom korlátozása közvetlen eszközeit jelentik. A hatósági engedélyezési rendszer, amelynek lényege, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása nélkül a szerződés alapján nem lehet ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teljesíteni. A földforgalmi szabályozás másik új eleme a helyi földbizottság állásfoglalása, amelynek szerepe a föld tulajdonjoga megszerzésére irányuló adásvételi szerződések véleményezésében áll. A földforgalom korlátozása azonban nemcsak közjogi eszközökkel történik, hanem erőteljesen támaszkodik a magánjogi jogintézményekre is, mint az elővásárlási jog. Az elővásárlási jog rendszere lehetővé teszi, hogy a föld tulajdonjogát olyan személyi körök szerezzék meg, akiket az agrár- és földbirtokpolitika célkitűzései preferálnak. A földforgalmi szabályozás középpontjában a földműves áll, főszabályként az a belföldi vagy tagállami természetes személy szerezhet földtulajdont, aki élethivatásszerűen kötődik a mezőgazdasági tevékenységhez. A földforgalom korlátozás közvetett eszközei, az elővásárlási jog és a hatósági jóváhagyás elősegítik azt, hogy az a személyi kör szerezhessen napjainkban Magyarországon földtulajdont, amelyik rendelkezik megfelelő szakképzettséggel és képes a mezőgazdasági tevékenység végzésére és folytatására.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A termőföldek tulajdonjoga átruházásának szabályozása és gyakorlata
    Meszes-Bábszki, Fanni Patrícia; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Dolgozatom során igyekeztem bemutatni, hogy egy általános ingatlan-adásvételhez, ajándékozáshoz, cseréhez képest milyen speciális szabályozás vonatkozik a termőföldek tulajdonjogának átruházására.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Általánosított konvexitás és aszimmetrikus konvex burok
    (2013-11-17) Kiss, Tibor; Páles, Zsolt; Természettudományi és Technológiai Kar
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Änderungen und Fragmentierung des ungarischen Erbrechts
    (2022-08-26) Kiss, Tibor
    Das Erbrecht ist im ungarischen Grundgesetz verankert, und die detaillierten materiellen Vorschriften sind im Siebten Buch des ungarischen Bürgerlichen Gesetzbuchs festgelegt. In den letzten Jahren hat der Gesetzgeber neben dem Bürgerlichen Gesetzbuch auch in anderen Gesetzen materielle Vorschriften zur Erbfolge eingeführt. Gemäß dem Gesetz über die eingetragene Lebenspartnerschaften, gelten die für Ehegatten geltenden Vorschriften auch für eingetragene Lebenspartner. Dies bedeutet, dass der eingetragene Lebenspartner auch gesetzlicher Erbe ist. Die besonderen Regeln für den Eigentumserwerb an land- und forstwirtschaftlichen Grundstücken (Ackerboden) durch eine gewillkürte Erbfolge sind in dem Gesetz über den Landverkehr(Gesetz CXXII von 2013) festgelegt. Am 1. Januar 2023 wird ein neues Gesetz in Kraft treten (Gesetz CXLIII von 2021), das die erbrechtlichen Bestimmungen des Bürgerlichen Gesetzbuches im Falle der gemeinsamen Rechtsnachfolge von ungeteiltem Miteigentum an landwirtschaftlichen Grundstücken durch mehrere Erben ergänzen wird. Die Bestimmung eines staatlichen Organs, das den Staat in Erbrechtsverhältnissen vertritt, ist in einer gesonderten Ministerialverordnung vorgesehen. In dem vorliegenden Schreiben wird analysiert, wie all diese komplexen und verstreuten Vorschriften die Rechtsanwendung erschweren und die zügige Durchführung von Nachlassverfahren behindern. Das vorliegende Schreiben kritisiert die zersplitterte Regelung und schlägt vor, die Vorschriften der einzelnen Gesetze in das  Bürgerlichen Gesetzbuch zu integrieren, da dies zu einer effizienteren Rechtsanwendung beitragen könnte.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető