Szerző szerinti böngészés "Papp, Nikolett"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 33)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államfő jogállása a nemzetközi jogban(2014-03-20T13:14:11Z) Papp, Nikolett; Szemesi, Sándor; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az államfő jogállása a nemzetközi jogban- a Sólyom-ügy példáján keresztül(2014-03-20T13:10:14Z) Papp, Nikolett; Szemesi, Sándor; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az államfő jogállása a nemzetközi jogban- a Sólyom-ügy példáján keresztül(2014-01-17T15:32:29Z) Papp, Nikolett; Szemesi, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témájául az Európai Bíróság elé C-364/10. számmal került Magyarország kontra Szlovák Köztársaság ügy szolgál. Érdeklődésem először az ügy magyar érintettsége miatt merült föl, majd az eset elemzése kapcsán úgy találtam, hogy az ügy jelentős hatást gyakorol a nemzetközi jog és az uniós jog területeire. Önmagában ritka a tagállam kontra tagállam ügy az Európai Bíróság előtt, hiszen mindösszesen öt ilyen ügyben járt el a Bíróság. Másrészről a Sólyom-ügy több fontos kérdést is felvet: az uniós jog és a nemzetközi jog viszonyára vonatkozó elmélet és gyakorlat kérdésében, valamint az államfők jogállására, nemzetközi jogállására vonatkozóan. A dolgozatban foglalkozom az uniós polgárság intézményével és ahhoz kapcsolódóan a szabad mozgáshoz való joggal, a diplomáciai kapcsolatok jogával, valamint vizsgálom a különböző fórumok előtti igényérvényesítés lehetőségét a konkrét ügyben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államfő jogállása a nemzetközi jogban- a Sólyom-ügy példáján keresztül(2013-03-02T13:23:57Z) Papp, Nikolett; Szemesi, Sándor; Állam- és Jogtudományi KarTétel Csak a leíró adatok érhetők el államfők nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonásának mai keretei(2016-12-31) Papp, NikolettRecent years the legal position of Heads of State and other very senior State representatives has received considerable attention from national and international courts, writers and practitioners. It is often said that the establishment of the ad hoc tribunals and the International Criminal Court, reflects a growing belief that the heads of State should be held accountable for serious violations of international humanitarian and human rights law. It has been argued that international law is now the stage where immunity should no longer apply in relation to serious international crimes. By contrast, others have emphasized the political and practical difficulties inherent in allowing national courts to serve as a tool for the transnational enforcement of penalties or damages for crimes committed abroad by the leaders and officials of foreign States. The resulting controversy has led the International Law Commission to include the topic ‘Immunity of State officials from Foreign Criminal Jurisdictions’ in its work programme. In my study I present the development of status of the Heads of State in international law, especially the criminal liability in the XX-XXI. Centuries. In this study I exhibit the development of the legal status of the heads of State and the actual questions in international law related to the criminal liability of heads of State and other senior State officials.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államfők nemzetközi jogállása, különös tekintettel a büntetőjogi immunitásukra(2014-03-20T13:11:14Z) Papp, Nikolett; Szemesi, Sándor; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az államfőket megillető kiváltságok és mentességek(2014-03-20T13:09:41Z) Papp, Nikolett; Szemesi, Sándor; Állam- és Jogtudományi KarTétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Büntetőjogi jogesetmegoldó verseny(2013-03-02T13:22:42Z) Papp, Nikolett; Szemesi, Sándor; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Burgonya gyomirtásban használt posztemergens készítmények vizsgálataPapp, Nikolett; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban a burgonya gyomszabályozásával foglalkozom, mivel a gyomok megjelenésével és kártételével minden évben számolni kell. A kísérlet során burgonya gyomosodási viszonyait vizsgáltam, valamint azt, hogy hogyan alakul a gyomflóra herbicides védekezéssel, illetve anélkül. A kísérlet során azokon a parcellákon, amelyen herbicides kezelés történt jelentős mértékben csökkent a gyomnövények jelenléte a kontroll parcellákhoz hasonlítva, amelyeken a tenyészidőszak alatt folyamatosan nőtt a gyomok összborítottsága. A második gyomfelvételezés idején a kontroll parcellákban a gyomok általi borítottság meghaladta a 90 %-ot. Összegzésképpen elmondható, hogy a posztemergens gyomirtás nem minden esetben elegendő a vegetációs peridus végig fennmaradó gyommentes, vagy ahhoz közeli állapot biztosítására. Szükségszerű lehet a preemergens gyomirtással való kombinálás a megfelelő gyommentesség eléréséhez, valamint fenntartásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető DE-ÁJK Agrárjogi Jogesetmegoldó Verseny(2013) Papp, Nikolett; Szemesi, Sándor; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Debrecen turisztikai jellemzőinek vizsgálata(2013-05-09T11:29:10Z) Papp, Nikolett; Takács-Miklósi, Márta; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomat Debrecen város turisztikai jellemzőiről írtam, melyben kifejtettem a turizmus szó jelentését, a fajtáit, a rendszerét és környezetét. Bemutatom a turizmus szintjeit, nemzetközi, országos, régiós és megyei szinten. A végén pedig egy kérdőívvel zárom le a dolgozatomat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A helyi önkormányzatok szervei, különösen tekintettel a képviselő- testületre(2010-11-29) Papp, Nikolett; Dr. Árva, Zsuzsanna; Állam- és Jogtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Immunitás a nemzetközi jogbanKörpöly, Ildikó; Papp, Nikolett; DE--Állam- és Jogtudományi KarDiplomamunkám első szegmensében az állam nemzetközi jogi megítéléséről találhatók információk, aholis kifejtem az állam nemzetközi jogi fogalmát, az állam jogalanyiságát és a joghatóság tárgykörét taglalom, valamint írok az állami immunitásról. Itt térek rá a nemzetközi jog és az Európai Unió kapcsolódási pontjaira. Próbálom bemutatni a jogi szabályozás vonatkozó elemeit. Ebben a fejezetben fejtem ki a menekültkérdéssel összefüggésben a szuverenitáshoz, immunitáshoz kapcsolódó jogszabályi hivatkozásokat.A következő bekezdést a szuverenitásnak szentelem. Itt az állam nemzetközi jogi státuszát és a szuverenitás fogalmát, értelmezését fejtem ki. Majd rátérek az immunitás kérdéskörére és megpróbálom vázolni az immunitás abszolút és relatív vagy funkcionális voltát. Dolgozatom második passzusa már az államfőről, mint különleges jogállású közméltóságról szól. Bemutatom a köztársasági elnök különleges és nemzetközi jogállását, majd írok a közjogi és büntetőjogi felelősségéről. Szervesen ide kapcsolódó témaként említem a diplomáciai jogot, melyben az államfőre vonatkozó mentességekre és kiváltságokra kiterjedő elvek kapnak helyet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kiváltságok és mentességek a diplomáciai és konzuli jogbanBagi, Zsolt; Papp, Nikolett; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témájául a diplomáciai és konzuli jogban szereplő kiváltságok és mentességek témakörét választottam. A dolgozatom témaválasztásakor olyan témát szerettem volna választani, ami a tanulmányaim során is érdekelt, és amivel kapcsolatban szívesen kutatok és keresem a szakirodalmakat és forrásokat. Hosszas gondolkozás után végül a fent említett témára esett a választásom. Elsődleges célom az, hogy bemutassam, hogy milyen mentességek és kiváltságok szerepelnek a diplomácia és konzuli jogban, valamint hogy milyen hasonlóságokat és különbségeket lehet tenni jogi és gyakorlati szempontból.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A konzuli kapcsolatok joga a nemzetközi jogban különös tekintettel a kiváltságokra és mentességekreDezső, Botond; Papp, Nikolett; DE--Állam- és Jogtudományi KarAhogyan a címből is látni lehet a dolgozat a konzuli joggal foglalkozik, ezen belül is egy kisebb rész a kiváltságokkal és mentességekkel. Ezt a témát próbáltam röviden és érthetően bemutatni, taglalva a konzuli jog jellemzőit, szabályozását és sajátosságait. A konzuli és diplomáciai jog szoros összefüggésben állnak egymással, de meg kell határoznunk a kettő között lévő különbségeket is. Mérlegelnem kellett, hogy a konzuli vagy a diplomáciai jogról írjam a dolgozatot, aztán a választás a konzuli jogra eset.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Koszovó helye és szerepe a nemzetközi jogbanLengyel, Ádám; Papp, Nikolett; Szemesi, Sándor; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témája Koszovó szerepe a nemzetközi jogban, melyet a szerb és albán etnikum közötti történelmi viszály ismertetésével kívánok kezdeni. Ezután kitérek részletesen arra a jogi folyamatra, amely ahhoz vezetett, hogy Koszovó először, mint „nemzetközi igazgatás alatt álló tartomány”, később pedig mint független ország legyen a nemzetközi közösség tagja. Végezetül napjaink Koszovóval kapcsolatos aktualitásait és a koszovói szerb kisebbség helyzetét vizsgálom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyar ügyek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a hátrányos megkülönböztetés tilalma vonatkozásábanKarányi, Edina; Papp, Nikolett; DE--Állam- és Jogtudományi KarA hátrányos megkülönböztetés ismertetése az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogán keresztül. A dolgozat foglalkozik a diszkrimináció fogalmi elemeivel, a történeti előzményekkel, a magyar helyzettel, és azokkal a magyar ügyekkel melyek esetében a Bíróság kimondta a 14. cikk sérelmét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Megéri-e tudatosan vásárolni?(2013-11-06T09:18:43Z) Papp, Nikolett; Tóth, Eszter; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi KarA FINE – az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetségének 1999. áprilisi közgyűlésén hivatalosan is meghatározott fair trade fogalom ismertetésével kezdeném a mozgalom bemutatását: „ A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, ami a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani, elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal” (Szittner [2005] 4. o.). A méltányos kereskedelem fő célja a kapitalizmus igazságtalanságaival, a fejlett világ protekcionizmusával, valamint a globalizáció olyan negatív hatásaival szemben felvenni a harcot, amelyek gazdaságilag a szegényebb, kevésbé nyitottabb országokat hátrányosan sújtják. Egy olyan fogalomról beszélhetünk, ami fénykorát leginkább a hetvenes években élte, hisz ekkor figyelt fel rá először a politika és kezdte el támogatni. A hetvenes éveket követően népszerűségéből veszített, mert egyre inkább a szabadkereskedelem elveit kezdték el hirdetni, a fair trade ezzel szemben viszont kereskedelmi kedvezményeket és segítséget hirdet. Tehát végső sorban egy alternatív kereskedelmi modellről beszélhetünk, aminek hívei nem adják fel a harcot a politikai és gazdasági vezetőkkel szemben, sőt erőfeszítéseik úgy látszik, hogy nem voltak hiábavalók, mert egyre nagyobb ismeretségnek, népszerűségnek, és támogatottságnak örvend a mozgalom (Glied [2012]). [...] „Célunk, hogy a méltányos kereskedelem feltételeit hirdetve összekapcsoljuk a hátrányos helyzetben élő termelőket fogyasztóikkal, ösztönözzük arra őket, hogy küzdjenek a szegénység ellen, erősítsék meg világpiaci pozíciójukat és vegyék saját kezükbe életüket!” - hangzik a szervezet hivatalos weboldalán is megtalálható küldetése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemzetközi és uniós jog hatása a büntetés-végrehajtásraVámos, Krisztina; Papp, Nikolett; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban a büntetés-végrehajtásra vonatkozó nemzetközi és európai uniós szabályozásokat mutatom be. Elsőként az Európai Unió létrejöttével, intézményi felépítésével, az uniós jog elsőbbségének elvével és jogforrási hierarchiájával foglalkozom, majd a büntetés-végrehajtási jog kialakulásáról, a jogrendszerben való elhelyezkedéséről, céljáról és az elítéltek jogi helyzetéről írok. Az első két fejezetet összekapcsolva, a nemzetközi és az Európa-jog szabályozásait veszem számba a büntetés-végrehajtási szervezet kialakítására és kontrolljára vonatkozó elvárások, valamint a fogvatartottak jogi helyzetére vonatkozó követelmények szabályozásában. A negyedik fejezetben a határon átnyúló igazságügyi együttműködés fontosabb uniós jogforrásairól, szerveiről és hálózatairól írok. Említést teszek az elképzelt Európai Ügyészségről is, melynek felállítása a mai napig is csak javaslat. A magyarországi börtönnépesség alakulására és a túlzsúfoltság problémájára világítok rá, amikor a magyar börtönrendszer működését mutatom be a nemzetközi és Európa-jog tükrében. Ezt követően a büntetés-végrehajtás jogállami biztosítékrendszerén keresztül ismertetem az ügyészi, ombudsmani tevékenységet, majd külső kontrollként a Magyar Helsinki Bizottság és a CPT munkáját. Végül a CPT Magyarországon tett jelentésén keresztül mutatom be a börtönlátogatásoknál tapasztalt problémákat és a megoldásokra tett ajánlásokat. Dolgozatom záró fejezetében kitekintést teszek a fogvatartottak helyzetét és bánásmódjukat érintő nemzetközi egyezményekről, valamint a büntető igazságszolgáltatás területén elfogadott uniós egyezményekről.