Szerző szerinti böngészés "Posta, Anna"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 24)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az 1565-ös kolozsvári Bonfini-kiadvány latin nyelvű kísérő versciklusa
    (2014-01-10) Posta, Anna; Imre, Mihály; Bölcsészettudományi Kar
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az 1565-ös kolozsvári Bonfini-kiadvány latin nyelvű kísérő versciklusa
    (2013-04-03) Posta, Anna; Imre, Mihály; Bölcsészettudományi Kar
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Akhilleusz jellemének változása Homérosz Iliász című eposzában
    Li, Ziyue; Posta, Anna; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Jelen dolgozatban Homérosz Iliász című eposzával, azon belül pedig Akhilleusz jellemének változásával foglalkozok. Homérosz Iliászának szereplői közül számomra Akhilleusz a leginkább lenyűgöző.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Antik és bibliai parafrázisok Erdős Virág Eurüdiké című novelláskötetében
    Vasas, Anett Judit; Posta, Anna; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban Erdős Virág 2007-es, Eurüdiké című novelláskötetét elemzem, bővebben ismertetve az antik és bibliai parafrázisok szerepét a könyvben. Elsődlegesen azt a novellát és verset értelmezem, amelyben az antikvitásból ismert Orpheus és Eurydice története elevenedik fel, majd ezek után áttérek a kötetben megjelenő bibliai parafrázisok sokaságára. Erdős kötete ezeken kívül több olyan novellát is tartalmaz, amelyekben egyáltalán nem jelenik meg utalás a már ismert történetekre, ugyanakkor ezeket a "kimaradt" novellákat is legalább egy aspektusból össze lehet kapcsolni. A kötet többek között olyan mai társadalmi problémákkal is foglalkozik, mint a túlfogyasztás vagy a társas kapcsolatok nehézségei a jelenkorban, de erőteljesen reflektál a női alakok folyamatos objektivizálására és dehumanizációjára is. A dolgozat fejezetei során ezekre a szempontokra hívom fel a figyelmet, a célom pedig, hogy bemutassam az Eurüdiké című kötetben rejlő interpretációs lehetőségek komplexitását, amelyek az antik és bibliai hagyományok, kultúrális referenciák szintetizálásából és újraértelmezéséből adódik.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az asszonyi szerelem változatai Ovidius Heroides című művében
    Liu, Shimeng; Posta, Anna; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Jelen szakdolgozatban Ovidius Epistulae Heroidum (Hősnők levelei) című verses levélgyűjteményével foglalkozok. Ebben a műben a görög és római mitológia szerelmes hősnői írnak levélverset kedvesükhöz, akik valamilyen módon rosszul bántak velük, elhanyagolták vagy elhagyták őket. Ovidius kiválóan ismeri a nők gondolatait és lelki világát, színes vonásokkal ábrázolja az eltérő személyiségű karaktereket, így adva eleven képet az asszonyi szerelem sokféleségéről. Ovidius episztoláin keresztül tehát a görög-római mitológia elnyomott, elhagyott, lázadó, ugyanakkor szerelemben égő nőalakjainak lelki világába kapunk alapos betekintést.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ovidiusi örökség továbbélése egy 19. századi magyar nyelvű életrajzgyűjteményben
    Vida, Dominika Zita; Posta, Anna; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom témája Perecsényi Nagy László Heroineis, az az a’ nevezetes fejér népnek szép… élet-tárjok című kétkötetes életrajzgyűjteménye, amely az aranykori költő, Publius Ovidius Naso Heroides (Hősnők levelei) című episztolagyűjteményének a 19. századi magyar nyelvű imitációja. Ezen kevésbé ismert magyar szerző alkotásának a hazai szakirodalomban ezidáig nem született feldolgozása, így alapvető célkitűzésem ennek a hiányosságnak a pótlása, valamint Perecsényi Nagy László motivációjának a felkutatása volt. A szerző a magyar irodalom kevésbé ismert alakjai közé tartozik, így elsősorban életének legfontosabb mozzanatait kívántam ismertetni. Az elméleti nyitófejezetben azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy mit nevezünk imitációnak, valamint hogy hogyan alakult ki a gyakorlata, és az évek során milyen változásokon ment keresztül. A kategorizáló fejezetben Perecsényi Nagy László leírása alapján a Heroineis… összes nőalakjának életútját kifejtettem, végül pedig a szerző forráshasználatát vizsgáltam, illetve összehasonlítottam a művet az ihletet adó Hősnők leveleivel.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Debreceni Református Kollégium 17. századi professzorainak neolatin halotti költeményei
    (2019-06-21) Posta, Anna
    A korabeli alkalmi költemények (például az üdvözlő versek, esküvői és halotti költemények) kiváló betekintést engednek Debrecen 17. századi protestáns szellemi műveltségébe és a korabeli értelmiség közötti kapcsolatokba: A 17. század utolsó évtizedeiben különösen utóbb említettek váltak népszerűvé Debrecenben, hiszen hét halotti költemény-gyűjtemény is megjelent 1679–1700 között 1. Sympathia Memoriae (1679, Köleséri Mihály halála alkalmából), 2. Lamentum Metricum (1681, Mártonfalvi Tóth György halálakor), 3. Parentatio lugubris (1681, Nógrádi Mátyás elhunyta okán), 4. Brabaeum vitae (1683, Köleséri Sámuel temetésére), 5. Hedera Poëtica (1686, Felvinczi Sándor elhunyta után), 6. Epicedium perennitati (Szenczi A. Pál halála alkalmából), 7. Honor Posthumus (1700, Szilágyi Tönkő Márton elhunyta alkalmából). Tanulmányunk két kiválasztott kötet (Parentatio lugubris, Honor Posthumus) vázlatos áttekintésével és a kollégiumi professzorok halotti költeményeinek részletes filológiai elemzésével igyekszik képet adni a 17. századi Debrecen értelmiségének nyelvi műveltségéről, költői teljesítményeiről és kapcsolatrendszeréről.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Debreceni Református Kollégium 17. századi professzorainak neolatin üdvözlőkölteményei
    (2020-01-14) Posta, Anna
    The neolatin greeting poems of the 17th century professors of the Calvinist College of Debrecen. Contemporary occasional poems provide an excellent insight into the literacy of the early modern protestant intellectuals in Debrecen and the relationship between members: for example greetings, wedding greetings and mortal poems. In the 17th century prints connected to certain members of the intellectuals of Debrecen appeared with a nice number in Hungary and abroad, which were also welcomed by the professors of the Calvinist College in Debrecen. Collegial teachers volumes published in Hungary mostly by Hungarian, while polemical treatises printed abroad by Latin greetings accompanied. In my study I undertake to provide insight into the literacy and relationship system of the professors in Debrecen in the 17th century with detailed philological analysis of some neolatin greetings.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    „Hová e gondolatvezér mulatni vissza-visszatér”
    (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2025-01-21) Balog, Edit Otilia; Balogh , Gergő; Bényei , Péter; Béres, Norbert; Berta , Erzsébet; Bódi , Katalin; Bodrogi, Ferenc Máté; Debreczeni, Attila; Devescovi , Balázs; Egyed, Emese; Eisemann, György; Fazakas, Gergely Tamás; Fórizs , Gergely; Gyapay, László; Imre, László; Kálai, Sándor; Kovács, Szilvia; Kucserka, Zsófia; Lakner, Lajos; Nagy, Imre; Orbán, László; Owaimer, Oliver; Porkoláb, Tibor; Posta, Anna; Radnai, Dániel Szabolcs; Ruttkay, Veronika; Szajbély, Mihály; Szilágyi, Márton; Szirák, Péter; Takács, Miklós; Takáts , József; Török, Lajos; Új, Imre Attila; S. Varga, Pál; Velkey, Ferenc; Bényei, Péter; Béres, Norbert; Gönczy, Monika; Fazakas , Gergely Tamás; Száraz, Orsolya; S. Varga, Pál; Bényei , Péter; Béres, Norbert; Gönczy, Monika
    A kötet tanulmányaival tudóstársak, kollégák, tanítványok köszöntik a negyven évnyi tudományos, oktatói pályát, s hosszas intézményvezetői, akadémiai munkát maga mögött tudó, idén 70. életévét betöltő S. Varga Pált, akit méltán nevezhetünk a kortárs 19. századi magyar irodalomtörténet-írás széleskörű megbecsülést kivívó, nagyhatású alakjának. Ez az állítás nem pusztán udvarias formula: imponáló mélységű és kiterjedésű irodalomtörténészi munkássága átöleli az egész hosszú 19. századot, hiszen Verseghytől és Kölcseytől Vörösmartyn, Arany Jánoson és Madáchon át Kemény Zsigmondig, Mikszáthig és Gárdonyiig szinte minden jelentős (vagy kevésbé jelentős) korabeli szerzőről írt, sok más mellett máig meghatározó történeti konstrukcióját alkotva meg a 19. századi magyar líra alakulásának, vagy a nemzeti irodalom fogalmi rendszereinek, s egyik úttörője volt a hazai emlékezethely-kutatásnak is. Irodalomtudományos gondolkodásának egyedítő vonása a széles körű filozófiai, antropológiai, hermeneutikai tájékozódás: az irodalmi művek, folyamatok elemzése mindig tágabb művészetfilozófiai, társadalom- és kultúraelméleti kérdésfeltevések integrálása jegyében történik meg munkáiban, szorosan összekapcsolódva az irodalom ismeretelméleti státusának, létmegértő potenciáljának feszegetésével. A köszöntőkötet a Loci Memoriae Hungaricae című kiadványsorozatunkban jelenik meg – természetesen nem szándékunk emlékezethellyé avatni kedves kollégánkat, de intézetünk Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoportjának egyik alapítójaként olyan sokat tett a magyar emlékezethely-kutatásokért, a 19. századi irodalom emlékezeti munkájának feltárásáért, s ezen korpusz emlékezetének életben tartásáért, hogy köszöntése méltán kap helyet ebben a sorozatban. Természetesen a kötet tanulmányai is igyekeznek megfelelni S. Varga Pál kutatói/szakmai irányultságának és nívójának: a harminchárom írás Szőnyi Benjámintól Bródy Sándorig a 18–19. századi magyar irodalom számos jelentős művével, jelenségével, műfajtörténeti folyamatával, valamint emlékezethelyével vet számot. Két tanulmány S. Varga Pál irodalomtörténetírói munkásságát elemzi behatóan, a kötetet bevezető interjú pedig közeli betekintést nyújt az ünnepelt élet- és pályaalakulásába, gondolkodói habitusába.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Műfaji és retorikai-poétikai sajátosságok Gönci Aszalós Mihály neolatin versgyűjteményében
    Szendrei, Boglárka; Posta, Anna; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban Gönci Aszalós Mihály Calathus strenarum hortensium, symbolicarum, et poeticarum… című, 1618-ban megjelent neolatin versgyűjteményét elemzem műfaji, illetve retorikai-poétikai szempontból. A dolgozat első felében arra keresem a választ, hogy a paratextusok a kiadvány mely sajátosságait emelik ki, mit árulnak el annak műfajáról, és hogy a kísérőszövegek által bemutatott jellemzők milyen további műfajokkal, szövegalkotási technikákkal függhetnek össze. A dolgozat második felében a retorikai-poétikai sajátosságokra fókuszálva elemzem Gönci Aszalós Mihály költeményeit, amihez a következő szempontokat veszem figyelembe: a versek felépítését, a beszédhelyzetet, a retorikai eszközöket, valamint a szövegalkotói technikák, a növényszimbolika és a szinkretizmus működését. A Calathus strenarum… a műfajok, műfaji hatások szempontjából összetettnek tekinthető. Gönci Aszalós költeményei strenák, azaz újévi versek, emellett magukon viselik az erkölcsbotanika és az embléma egyes műfaji jegyeit, illetve formai sokszínűségükből fakadóan egyfajta verstani példatárrá állnak össze. A költemények jól meghatározható szerkezeti, illetve gondolati egységekből épülnek fel, amelyek közül némelyik szorosabban összefügg a kötetben érvényesülő műfaji hatásokkal, sajátosságokkal. A retorikai eszközök használata különösen a növényszimbolikával kapcsolatos részek esetében hangsúlyos. A növény és a címzett közötti kapcsolat alapját általában valamilyen közös vonás jelenti, vagy a választást az indokolja, hogy a növény jótékony, vagy egyenesen üdvözítő hatással bír. Gönci Aszalós költeményeiben szinkretizmus érvényesül, többségük antik és keresztény elemeket egyaránt tartalmaz, azonban míg a kötet első felében az antik elemek túlsúlyáról beszélhetünk, a lelkészekhez szóló szövegekben a keresztény elemek dominálnak.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Németalföld emlékei Magyarországon – Magyar–holland kapcsolatok
    (Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2017-12) Pósán, László; Bárány, Attila; Fehér, Krisztina; Bujtás, László Zsigmond; Csorba, Dávid; Oláh, Róbert; Réthelyi, Orsolya; Bozzay, Réka; Pusztai, Gábor; Brittig, Vera; Takács, Miklós; Bárány, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Pusztai, Gábor; Takács, Miklós; Fazakas, Gergely Tamás; Száraz, Orsolya; Takács, Miklós; S. Varga, Pál; Bárány, Attila; Fazakas, Gergely Tamás; Györkös, Attila; Tóth, Zsuzsanna; Gesztelyi, Hermina; Posta, Anna; Papp, Sára Írisz
  • Bélyegkép
    TételEmbargó alatt
    Neolatin bibliai költészet a 16-17. századi Magyarországon
    (Debreceni Egyetemi Kiadó : Debrecen University Press, 2022) Posta, Anna; Bényei , Péter; Bódi, Katalin; Fazakas, Gergely Tamás; Szirák, Péter; Lázár, István Dávid
    A kora újkorban Magyarországon is divatossá vált a neolatin költészet Európa-szerte népszerű irányzata, a sacra poesis. A szent költészet képviselői a Szentírásból kiválasztott szöveghelyeknek vagy éppen egy egész bibliai könyvnek a verses átiratát készítették el. Ezek a bibliai témájú átköltések formailag a klasszikus poétikai-retorikai szabályok mentén szerveződtek: klasszikus időmértékes verselésben íródtak, retorikai-stilisztikai eszközökben, alakzatokban és szóképekben bővelkednek, szókincsük és intertextuális utalásaik szinkretikus látásmódot tükröznek, például Isten több versben is az Olümposzt irányító Zeuszként tűnik fel, a bibliai Évából pedig görög nimfa lesz. A költeményeknek ez a kettős meghatározottsága nem a véletlen műve volt, tudatos alkotói szándék alakította ki ezeket a jellegzetességeket. A bibliai költők műveiket mindenekelőtt iskolai használatra szánták. A parafrázisok tökéletesen illeszkedtek a reformáció humanizmusának kulturális modelljébe: a versszövegeken az ifjúság egyszerre tudta tanulmányozni a bibliai tanokat és a klasszikus beszédművészeti tudományokat, a retorikát, a grammatikát, a dialektikát és a poétikát. A bibliai költészet elméleti hátterét az az elgondolás adta, miszerint az antikvitásban gyökerező széptudományok, kiváltképpen a retorika beható ismerete megkönnyítheti az Ige, az isteni kinyilatkoztatás befogadását és értelmezését. A korszak retorikai irodalmát alapjaiban átszőtte a gondolat, hogy az isteni szó megértéséhez az emberi szó minél teljesebb megismerése viheti közelebb a hívőket. Jelen kötetben néhány reprezentatív példán keresztül adunk betekintést a kora újkori hazai neolatin költészetnek ebbe a kevéssé ismert, ám annál relevánsabb irányzatába.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Neolatin bibliai költészet a 16–17. századi Magyarországon
    (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022) Posta, Anna
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Publius Vergilius Maro eclogáinak tanítása és azok kapcsolódása Radnóti Miklós életművéhez
    (2014-01-07T13:31:11Z) Posta, Anna; Soltész, Tünde; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar
    Tanári szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a latin nyelvet mint a tantárgyi integráció megvalósítására tág teret adó tudományterületet, ezzel pedig egyszersmind ennek a többi nyelvvel szemben sokszor háttérbe szorított klasszikus nyelvnek a hasznosságát, értékességét szeretném bizonyítani. Témaválasztásom részletes indoklása után igyekszem egy átfogó képet adni a tantárgyi integráció történetéről kialakulásától kezdve napjainkig, majd a latin nyelvből teljesített összefüggő tanítási gyakorlatom menetébe kaphat egy kis betekintést az olvasó. Végül a latin nyelvből készített zárótanítási óratervem elemzése következik, amely után részletesen is kitérek arra, hogy a tantárgyak közötti integráció az általam tartott órán miképpen valósult meg és hogy milyen pozitív hozadékai vannak az ilyen jellegű integrált óratervezésnek a teljes tanóra menetére, eredményességére nézve.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A reformáció emlékezete
    (Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2018) P. Vásárhelyi, Judit; Imre, Mihály; Bitskey, István; Csorba, Dávid; Csepregi, Zoltán; Verók, Attila; Ősz, Sándor Előd; Papp, Ingrid; Petneházi, Gábor; Magyar, Balázs Dávid; Tóth, Zsombor; Kovács, Sándor; Fazakas, Gergely Tamás; Heltai, János; Guitman, Barnabás; Tóth, Gergely István; H. Hubert, Gabriella; Nagy, Levente; Lázár, István Dávid; Knapp, Éva; Ajkay, Alinka; Hargittay, Emil; Báthory, Orsolya; Oláh, Róbert; Balázs, József; Száraz, Orsolya; Fazakas, Gergely Tamás; Imre, Mihály; Fazakas, Gergely Tamás; Száraz, Orsolya; Takács, Miklós; S. Varga, Pál; Bajáki, Rita; Balázs, Mihály; Bartók, István; Csepregi, Zoltán; Fekete, Csaba; Papp, Sára Írisz; Posta, Anna; Szamkó, Eszter
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Sacra poesis
    (2019) Posta, Anna; Imre, Mihály; Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
    Sacra poesis A késő humanista (1514–1619) neolatin bibliai költészet hazai és nemzetközi kontextusban Absztrakt Jelen értekezésben a 16–17. századi magyarországi latin nyelvű bibliai költészet vizsgálatát tűztem ki célul. Az első fejezetben (I.) Tolnai Balog János eddig nem elemzett dicsőítő költeményének részletes feldolgozásával igyekeztem árnyalni, helyenként bővíteni a hazai nobilitas litterariáról és a humanista körökről már meglévő ismereteinket. Az elméleti rész (II.) első két alfejezete a humanitas és a docta pietas műveltségi eszmék, ugyanakkor az alkalmi és a bibliai költészet közötti átfedések bemutatását célozta meg. Továbbá ebben a fejezetben történt meg a sacra poesis műfajcsoport definiálása és az elméleti koncepció megfogalmazása is. A dolgozat primér szövegeinek paratextusaiból merített idézetek a szent költészet ókeresztény korban gyökerező hármas feladatkörét (az iskola, az egyház és a lélek szolgálata) szemléltették. A sacra poesis funkciói közül egyértelműen kiemelkedik a Szentírás-magyarázat, amely a reformáció humanizmusának retorikafelfogásával (a retorika vallási interpretáló-funkciójával) korrelál. Az elemző fejezetekben (III-VI.) szereplő magyarországi szövegekről, a szent költészet gyakorlati példáiról összefoglaló jelleggel a következő megállapítások fogalmazhatók meg. A sacra poesis magyarországi szerzőinek témaválasztását nagyban befolyásolta az aktuális történelmi helyzet, a haza romlása, az egyház balsorsa. A hazai bibliai parafrázisok és vallásos költemények többsége aktualizál, a bibliai könyvek, szövegek témái (pl. panaszzsoltárok, Bölcsesség könyve, Énekek éneke, Máté és János evangéliumának locusai) aktuális értelmet és funkciót (pl. a töröktől sanyargatott magyarság panasza, vezeklése, könyörgése, a hit és a vallás megerősítése, védelme, remény- és vigasznyújtás a nehéz időkben) kapnak. A sacra poesis azon munkáiban, amelyekben a didaktikus célzat dominál (az aktualizálással szemben vagy az aktualizálás helyett), előtérbe kerül a külcsín: a klasszikus megformáltság, a formai-műfaji sokszínűség, a szókincs antikizálása, esetenként a szöveg intertextusokkal való díszítése (pl. Bocatius zsoltárátköltései, Sirák fia könyve, a Meditationes Piae című kötet, Mokoschinus Ószövetség-parafrázisa). A kapcsolódó németországi párhuzamokhoz viszonyítva azonban még a legösszetettebben megalkotott hazai alkotások is csupán ígéretes szárnypróbálgatásoknak tekinthetők (pl. Mokoschinus-Frischlin, Piltz-Fabricius). A sacra poesis Németországban (Wittenberg) kinyomtatott magyarországi munkái rendelkeznek a legtöbb paratextussal, amely kísérőszövegek erőteljesen reflektálnak az alkotói módszertanra és a szent költészet elméleti alapvetéseire, a szerzői intenciókra, mi több, sokszor értelmezik is azokat (pl. Sirák fia könyve, Mokoschinus Ószövetség-parafrázisa). A Magyarországon nyomtatott hazai munkák esetében ez szinte teljesen hiányzik, a kis számú paratextusok a hagyományos dicsérő-magasztaló funkciót látják el a kontextualizálás helyett (pl. Énekek éneke). A sacra poesis hazai alkotásainak majd mindegyike számos még kiaknázatlan kutatási lehetőséget rejt magában. A szövegeket óriási jelentésgazdagság jellemzi, különösen igaz ez például a Meditationes Piae-kötet metrikai rendszerére, Mokoschinus közel hatszáz oldalas átköltésének fennmaradó könyveire, továbbá a függelékben közölt Laskai-parafrázis különlegesen összetett megalkotottságára is.