Szerző szerinti böngészés "Pusztai, Gabriella"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 148)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A családi életre nevelés realitásai: Családi miliőtípusok az iskolai szakemberek perspektívájából(2023) Pusztai, Gabriella; Pallay, Katalin; Csók, CintiaTétel Szabadon hozzáférhető A doktori képzés nemzetközi és hazai átalakulása(2022) Pusztai, Gabriella; Fináncz, Judit; Tóth, Dorina AnnaTétel Szabadon hozzáférhető A felekezeti felsőoktatás intézményi kultúrája hallgatói perspektívábólDemeter-Karászi, Zsuzsanna; Pusztai, Gabriella; Karászi, Zsuzsanna; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi IntézetA nemzetközi kutatások felvetik, hogy a vallási kötődésű felsőoktatásnak a 21. században sokkal karakteresebb sajátosságai lehetnek, mint korábban. Ennek oka, hogy a felsőoktatás a nemzetközi rangsorfetisizmus hatására kialakuló monkey policy-nak köszönhetően uniformizálódott, ez pedig az erősen pluralizálódott társadalmi környezetben nem elégíti ki a hallgatói igényeket. Mindennek következtében a hallgatókért folyó verseny során megnövekedhet a különbség az állami és a privát, így a vallási kötődésű szektorok között is, és hangsúlyosabbá válhat az intézményi identitás és kultúra, hogy ezzel az intézmények speciális hallgatói csoportok elvárásainak feleljenek meg. Kérdés, hogy valóban érzékelhető sajátos intézményi kultúra, s hogy a globalizált, plurális, posztkeresztény korszakban mennyire és milyen csoportok lesznek vonzó alternatívái az állami felsőoktatási intézményeknek. Disszertációnkban az intézményi kultúra kutatások eredményeit továbbgondolva az intézményi kultúra hallgatói dimenzióit vizsgáljuk. Kutatási kérdéseinket, majd pedig az ezek alapján felállított hipotéziseinket is ezen dimenziók köré építettük. A hallgatói szinten érzékelt intézményi kultúra első dimenziójának tartjuk a rekrutációt, mivel az intézményi kultúra fontos megnyilvánulása, hogy kifelé, a potenciális hallgatók felé milyen üzenetet közvetít magáról az intézmény, s a hallgatók milyen csoportjai milyen előfeltevéssel jelentkeznek éppen a kiszemelt intézménybe, vagyis az anticipált intézményi kultúra alapján milyen önszelekciót hajtanak végre. Ez alapján azt feltételeztük, hogy a kedvezőtlenebb családi háttérrel rendelkező, vallásos és otthon is vallásos nevelésben részesített hallgatók választják többségében a felekezeti szektor intézményeit. A hallgatók által érzékelhető intézményi kultúra második dimenziója a tanulási jellemzőkből tevődik össze, mert ez tükrözi azt, hogy az intézményi célokat hogyan értelmezi a hallgató. A hallgatói eredményességi mintázatok, a tanulmányi többletmunka és a tanulmányi előrehaladás specifikumai tartoznak ide. Feltételezéseink szerint a tanulás és az eredményesség másféle mintázatai következhetnek az eltérő intézményi küldetésből. A hallgatói perspektívából érzékelhető intézményi kultúra harmadik dimenziójának tartjuk az intézményen belüli kapcsolati integráció, a bizalom és az elégedettség mintázatait, ugyanis a közösségi élet és a közösségi tapasztalatok az integráció melegágyaként szolgálnak. Feltételezésünk szerint a hallgatók intézményi integrációhoz szükséges erőforrások különböző formáihoz jutnak hozzá a különböző szektorok intézményeiben, mert a hallgatók intézményen belüli kapcsolathálózati erőforrásai eltérőek lehetnek. Összességében tehát fő kutatási kérdésünk arra irányult, hogy az általunk vizsgált térség hallgatóinak intézményválasztásában, eredményességértelmezésében és teljesítményében, valamint felsőoktatási tanulmányi és társas integrációjában tükröződik-e a felekezeti és nem felekezeti felsőoktatási intézmények eltérő intézményi kultúrája. Kutatási kérdéseink megválaszolása és hipotéziseink vizsgálata érdekében kvantitatív kutatást végeztünk Magyarország és Románia egy-egy határmenti régiójában található felekezeti és nem felekezeti felsőoktatási intézményeinek hallgatói körében. A Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ CHERD-H által készített, Lemorzsolódás 2019, kérdőívére és annak adatbázisára, PERSIST 2019, támaszkodva alkottuk meg saját adatbázisunkat, a SRAPHE 2019 (Students in Religious Affiliated and Public Higher Education) adatbázist, melynek elemszáma 922. Adatbázisunk kialakításakor leválogattuk a PERSIST 2019 adatbázis felekezeti felsőoktatási intézményeihez tartozó adatokat, majd kiegészítettük azon felekezeti intézményekével, melyek a vizsgált régióban találhatók, ám nem szerepeltek a PERSIST 2019 adatbázisban, végül kiegészítettük a nem felekezeti intézmények hallgatóival, akik kontrollcsoportot képezték. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a felekezeti felsőoktatási intézmények sajátos funkciója és intézményi kultúrája rajzolódott ki kutatásunk során. Az anticipált intézményi kultúra alapján a felekezeti felsőoktatási intézményekhez egy vidékiesebb, tradicionálisabb családstruktúrával jellemezhető miliőből érkező vallásos világnézetű hallgatók találják magukat illeszkedőnek. Az eredményességértelmezés és a teljesítmény dimenziók esetén az mondható el, hogy több mutató igazolta a felekezeti szektor pozitív hatását, ám ezen eredményt számos háttérváltozó tart befolyása alatt. A hallgatók intézményi integrációhoz szükséges erősforrások különböző formáihoz jutnak hozzá a különböző szektorok intézményei, a felekezeti intézmények támogató légköre elégedettséget, magasabb bizalmi szintet eredményez, a sikeres beágyazódás pedig a lemorzsolódást gátló tényezőként nevezhető meg. Eredményeink elméleti és gyakorlati hasznosíthatóságát abban látjuk, hogy általuk felhívjuk a felekezeti szektor döntéshozóinak figyelmét arra, hogy kiaknázva a sajátos arculatban rejlő lehetőségeket, kiemelten felvállalva formális és informális küldetésükben az egyházias jellemvonásokat, a szűkülő hallgatói piac érdekeltjeit bevonzva egy olyan intézményi kultúra alakítható ki, mely megállja a helyét a 21. század felsőoktatási versenyszférájában.Tétel Szabadon hozzáférhető A felsőoktatási hallgatók civil aktivitása és a lemorzsolódási esélyük összefüggései(2018) Fényes, Hajnalka; Markos, Valéria; Pusztai, GabriellaTétel Szabadon hozzáférhető A felsőoktatási társas integráció és a hallgatói egészségmagatartás kapcsolata(2018) Kovács, Karolina Eszter; Pusztai, Gabriella; Kovács, Klára; Nagy, Beáta ErikaTétel Szabadon hozzáférhető A hallgatói munkavállalás sajátosságai és egyetemi pályafutásra gyakorolt hatása a Debreceni EgyetemenKocsis, Zsófia; Pusztai, Gabriella; Humán Tudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi IntézetAz oktatáskutatás nemzetközi szakirodalma évtizedek óta foglalkozik a tanulmányok mellett végzett fizetett munka kérdéskörével, azonban a hallgatói munkavállalás tanulmányi eredményességre gyakorolt hatásával kapcsolatban ambivalens kutatási eredmények születtek. Értekezésünk ehhez a vitához kíván hozzájárulni azzal, hogy a legnagyobb hallgatólétszámú, hazai vidéki egyetem hallgatóinak körében átfogóan vizsgáljuk a hallgatók munkavállalási jellemzőit és az egyetemi pályafutásra gyakorolt hatását. Kutatási kérdéseink között szerepel, hogy milyen változások következtek be az utóbbi években, s a változások milyen összefüggésben vannak a hallgatók társadalmi, gazdasági és intézményi hátterével. Továbbá arra keressük a választ, hogyan befolyásolja a munkavégzés a tanulmányi pályafutást. Feltételezzük, hogy jelentős változás figyelhető meg a munkavállalás tekintetében, s megjelenik egy új munkavállalói csoport a kényszerből, jövedelemszerzés miatt dolgozó és a karrierépítő hallgatók mellett. Kutatásunkban komplex módon vizsgáljuk a hallgatói munkavállalást. Értekezésünk célcsoportját a Debreceni Egyetem nappali tagozatos hallgatói alkotják. A kutatásunk első szakaszában az északkeleti régió hallgatóit két évtizede rendszeresen vizsgáló Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ 2012-2019 között felvett adatbázisainak másodelemzését végeztük el. A másodelemzéshez a HERD 2012, az IESA 2015 és a PERSIST 2019 adatbázisokat használtuk fel, amelyek adatait leszűkítettük a Debreceni Egyetem hallgatóira, s a következő elemszámokkal dolgoztunk: 1111, 1063 és 803 fő. A második szakaszban, a primer kutatás mintájának elemszámát a 2019. márciusi hallgatói statisztikáinak magyar tannyelvű, nappali tagozatos hallgatókra vonatkozó adatai alapján határoztuk meg. Továbbá a PERSIST 2019 adatbázisára építve a dolgozó hallgatók képzésterületi megoszlása alapján kvótás mintavételt alkalmaztunk. A primer kutatásunkban kimondottan dolgozó hallgatókat kérdeztünk meg, a minta végső elemszáma 538 fő. A másodelemzés eredményei alátámasztják, hogy a hallgatói munkavállalást növekvő tendencia jellemzi, amíg a 2012-es adatfelvétel során a hallgatók harmadát, addig a 2019-es mintában a hallgatók több mint felét érintette a rendszeres munkavégzés. A munkavégzést befolyásoló tényezők vizsgálata során a regressziós eredményeink kimutatták a mesterképzésben való részvétel befolyásoló hatását. Két mintában a szülők iskolai végzettségének és a család szubjektív anyagi helyzetének a hatása jelent meg. A tanulmányi pályafutás vizsgálatakor megállapítottuk, hogy a munkavállalásnak csak egy mintában volt kimutatható hatása, azonban a tanulmányokhoz kapcsolódó munkavégzés pozitív hatása is tetten érthető. A 2019-es mintában sem a munkavállalás, de még a tanulmányokhoz illeszkedő munkavégzés sem mutatott szignifikáns hatást az eredményességre. A befolyásoló tényezők közül a fontos szerepe van az oktatói támogatásnak. A primer kutatásban is vizsgáltuk, hogy a munkavállalás milyen hatást gyakorol a komplex eredményességi mutatóra. Adataink tovább erősítették a másodelemzés eredményeit, miszerint a tanulmányokhoz kapcsolódó munkavégzés mellett az oktatókkal folytatott kapcsolattartásnak van a legfőbb magyarázó ereje. A primer kutatásunk legfontosabb eredménye a munkavállalási jellemzők alapján kialakított rászoruló-keresetorientált, ambiciózus és utilitárius szabadidő-orientált hallgatói klaszterek. A hallgatói klaszterek karakteresen különböznek szinte minden vizsgált társadalmi háttérmutató, valamint számos tanulmányi jellemző mentén. Kutatásunk igazolta a korábbi ifjúságkutatások azon eredményeit, amelyek a posztmodern értékeket preferáló fiatalok munkaerőpiaci megjelenését jelezték. A kutatás adatai megerősítik, hogy a szerényebb háttérrel rendelkező jövedelemszerző, értelmezésünkben rászoruló-keresetorientált hallgatók, valamint az ambiciózus, tehát karrierépítő, gyakorlatszerző és referenciagyűjtő dolgozó hallgatók mellett megjelenik a posztmodern értékrendet, a posztmodern hallgatói munkafelfogást képviselő utilitárius szabadidő-orientált hallgatók csoportja, akiknek a munka a szabadidő „hasznos” eltöltésének módja. Eredményeink jó alapot biztosíthatnak a további kutatási irányok kijelölésére. Alkalmasak lehetnek a lokális, intézményi döntéshozás támogatására, s a fejlesztési folyamatokhoz is hasznosítható eredményeket foglalnak magukba.Tétel Szabadon hozzáférhető A perzisztenciaérték empirikus vizsgálata a hallgatói professzionalizáció kezdetén egészségügyi tanulmányokat folytató hallgatók körében(2019) Dinyáné Szabó, Mariann; Pusztai, GabriellaTétel Szabadon hozzáférhető A PISA és a fenntartói sokszínűség(2015) Pusztai, Gabriella; Bacskai, KatinkaTétel Szabadon hozzáférhető A rendszerváltás évtizedében katonai nevelésben szerzett kompetenciák konvertálhatóságának dinamikája a szakmai életutak tükrébenMadarász, Tibor; Pusztai, Gabriella; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi IntézetA kutatás célja a katonai oktatás-nevelés hosszútávú hatásainak, különösképpen a képzés során szerzett kompetenciák konvertálhatóságának vizsgálatához való hozzájárulás. Nemzetközi és hazai viszonylatban is ritkaság a katonai középiskolákban végzett tanulók longitudinális vizsgálata, noha ezt a katonai iskolákkal foglalkozó kutatók kifejezetten fontosnak tartják (Moon et al., 2010; Bertram et al., 2018). Az értekezésünkben arra vállalkoztunk, hogy kvalitatív adatgyűjtési és adatelemzési eljárás során az interjúalanyok elbeszélései alapján feltárjuk a korábbi kutatások és más, a szakirodalomban megfogalmazódott általános tendenciák hátterében húzódó, ugyanakkor jelen célcsoport esetében eddig még nem vizsgált jelenséget, a katonai nevelés hozzáadott értékét. Hazánkban a hadsereg az államszervezet meghatározó része volt, tagjai pedig hagyományosan a társadalom jelentős szegmensét képezték. Az 1989-90-es rendszerváltást megelőzően a katonaság két fontos egysége a reguláris – sorozott – és az oktatási rendszer különböző szintjein képzett, hivatásos állományból tevődött össze. Az oktatási rendszer segítségével pallérozódott fiatalok a középiskolai képzés során (vagy anélkül), majd pedig a katonatiszti főiskolák valamelyikén juthattak hozzá a katonai hivatáshoz szükséges kompetenciákhoz. A képzések a katonaság égisze alatt valósultak meg, ami garanciát biztosított a végzősök elhelyezkedésére nézve is. A biztosnak hitt pálya azonban a demokratikus fordulatot követően számos bizonytalanságot hordozó területté vált. A haderő fokozatos csökkentésével a szocialista néphadsereg által kiképzett katonatiszti állomány egy részének szakmai karrierje veszélybe került. Vajon milyen lehetőségei adódtak az érintett katonatiszteknek a pályán maradásra? Ha el kellett hagyniuk a hivatásukat, akkor milyen utak nyíltak előttük a szakmai boldoguláshoz? Vajon a katonai képzés során szerzett kompetenciák, a tudás konvertálhatóságának a képessége mennyiben határozta meg az egyéni életutakat? A katonai pályát választó fiatalok többsége már az általános iskolás éveiben is vonzódik ehhez a hivatáshoz (Kanyóné, 2002). Egy másik részük azonban csak jóval később, a középiskola vége felé közeledve kezd el érdeklődni iránta (Papuláné, 2013). A korai azonosulás és mintakövetés hátterében gyakran családi vagy más közeli rokon által hordozott minta, gyermekkori könyv- vagy filmélmények állhatnak. Ilyen esetekben a fiatal általában vonzalmat érez bizonyos külső identitásjegyekhez (egyenruha, fegyverek) is (Kanyóné, 2002; Varga 2011; 2012). A rendszerváltást megelőzően azonban a pálya választásakor különösen hangsúlyos objektív tényező volt a pálya szociális hozadéka, hiszen segítségével a katonai pálya társadalmi mobilitási tényezőként funkcionált (Martinkó, 1996; Kozma, 1999). A rendszerváltást követően a hadsereg fokozatosan indult el a haderőátalakítás útján, amely jelenséget a vizsgált korszakban leginkább a hadsereg létszámának drasztikus csökkentése jellemzett. Kvalitatív kutatásunk módszertani alapját életútinterjúk nyújtották. A mélyinterjú típusú megkérdezés interjúalanyainak felkutatásához hólabda módszer segítségével fogtunk hozzá, melynek eredményeként szám szerint tíz hasonló katonatiszti életútra bukkantunk. A több órás interjúkból aztán többszáz oldalnyi nyers szöveganyag formálódott, amelynek problémaorientált leszűkítése, elrendezése majd analizálása valósult meg. Interjúalanyaink életútjának elemzése során hasonlóságok és eltérések egyaránt kimutathatók. Egyik legfontosabb közös pontnak azt találtuk, hogy a katonai nevelés, illetve a katonai szolgálat során megszerzett kompetenciákat az interjúalanyok a katonaságon kívül is tudták hasznosítani, ezért a karriertörésük több esetben egy új szakmai út kezdetét is jelentette. A pályafutások eltéréseit klaszterek kialakításával tettük szemléletessé. A kutatás eredményei segítségével megbizonyosodhattunk arról, hogy a vizsgált interjúalanyok életében meghatározó jelentőségű volt a katonai pálya választása, valamint maga a katonai hivatás gyakorlása is. A szakmai karrierek nagyobb hányadában okozott törést a rendszerváltás, ugyanakkor a kihívásokra adott válaszok szempontjából minden vizsgált interjúalany esetében meghatározó jelentősége volt a további tanulmányok folytatásának is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülő-iskola kapcsolata a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei református általános iskolák pedagógiai dokumentumai alapjánBiró, Petra; Pusztai, Gabriella; Markos, Valéria; DE--Bölcsészettudományi KarEgy jól működő általános iskola alapja a megfelelően működő pedagógus-szülő kapcsolat. Az iskolai életbe a szülői bevonódást elsősorban a pedagógus tudja a legjobban megerősíteni, elmélyíteni. Dolgozatunk alapját Joyce Epstein szülői bevonódás modellje jelenti, melyben a 6 együttműködési formát elemezzük, kiegészítve ezzel a saját szempontunkat, a pedagógus és iskolavezetés feladatát. A kutatás célja a pedagógiai dokumentumok tartalomelemzése és összehasonlítása a roma/cigány tanulókkal nagyobb arányban foglalkozó iskolák és a más települési környezetben működő iskolák között. Arra a kérdésre kerestük a választ, miben különböznek a nagyobb létszámú romával rendelkező iskolák a szülői kapcsolattartás terén. A dolgozat elméleti része az olvasott szakirodalmak kidolgozására irányult, kitérve az iskola-szülő kapcsolatra, a pedagógus személyiségére és az interkulturális pedagógiára, azon belül a roma családok jellemzőire. Kutatásunk során dokumentum elemzést végeztünk. A kiválasztott iskolákat, melyek pedagógiai programjait vizsgáltuk, szakértői mintavétellel választottuk ki. Fontosnak tartottuk, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye református általános iskolái közül végezzük a vizsgálatot. Kódoláskor az Epstein fogalmi keretnek megfelelően, a szövegben azonosított releváns közléseket adatokká alakítottuk, a kiválasztott szövegrészeket kategóriákba soroltuk. Ezekre a kategóriákra épültek fel a hipotézisek is. Eredményeink azt mutatták, hogy az általunk vizsgált hat református egyházi általános iskolák szülői bevonódás hátterében a társadalmi összetétel és a keresztyén értékek megőrzése és ápolása meghatározó.Tétel Szabadon hozzáférhető A tanulás sikerességének vizsgálata egészségügyi tanulmányokat folytató elsőéves hallgatók körében(2020) Dinyáné Szabó, Mariann; Pusztai, Gabriella; Szemerszki, MariannaTétel Szabadon hozzáférhető A társadalmi státus transzmissziója és a felsőoktatási lemorzsolódás(2019) Pusztai, Gabriella; Fónai, Mihály; Bocsi, VeronikaTétel Szabadon hozzáférhető A társadalmi tőke hatása a felekezeti gimnazisták továbbtanulási terveire(2002) Pusztai, Gabriella; Verdes, EmeseTétel Szabadon hozzáférhető Administrative data analysis of student attrition in hungarian medical training(2022) Pusztai, Gabriella; Demeter-Karászi, Zsuzsanna; Alter, Emese; Marincsák, Rita; Dabney-Fekete, Ilona DóraTétel Szabadon hozzáférhető Az alapfokú művészeti iskola egy esélynövelő iskolatípus(Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2019) Szűcs, Timea; DE--Zeneművészeti Kar; Pusztai, GabriellaTétel Korlátozottan hozzáférhető Állami és egyházi kollégisták szektorközi összehasonlítása fókuszcsoportos interjúk alapjánTóth, Adrienn; Pusztai, Gabriella; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja az állami és az egyházi fenntartású kollégiumok diákjainak szektorközi összehasonlítása fókuszcsoportos interjúk alapján. A két vizsgált debreceni kollégium közül az állami szektort a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium, az egyházi szektort a Debreceni Református Kollégium középiskolás tanulói képviselték. A kutatás kitér a két szektor esetén az iskola- és kollégiumválasztás szempontjainak, körülményeinek, a kollégiumok felszereltségének, szabályrendszerének, különféle programjainak, nevelőtanárainak, illetve a vallásosság összehasonlítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állami és egyházi kollégisták szektorközi összehasonlítása fókuszcsoportos interjúk alapjánTóth, Adrienn; Pusztai, Gabriella; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja az állami és az egyházi fenntartású kollégiumok diákjainak szektorközi összehasonlítása fókuszcsoportos interjúk alapján. A két vizsgált debreceni kollégium közül az állami szektort a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium, az egyházi szektort a Debreceni Református Kollégium középiskolásai képviselték. A kutatás kitér a két szektor esetén az iskola- és kollégiumválasztás szempontjainak, körülményeinek, a kollégiumok felszereltségének, szabályrendszerének, különféle programjainak, nevelőtanárainak, illetve a vallásosság összehasonlítására.Tétel Szabadon hozzáférhető Ambivalence of Professional Socialization in Social and Educational Professions(2020) Pusztai, Gabriella; Csók, CintiaTétel Szabadon hozzáférhető An underground church-run school during the communist rule in Hungary (1948-1990) = Una escuela clandestina de la Iglesia durante el gobierno comunista en Hungría (1948-1990)(2016) Pusztai, Gabriella; Inántsy-Pap, ÁgnesTétel Szabadon hozzáférhető Analysis of Religious Socialization Based on Interviews Conducted with Young Adults(2019) Pusztai, Gabriella; Demeter-Karászi, Zsuzsanna