Szerző szerinti böngészés "Such, Nikoletta"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 25)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az antibiotikumok és maradványanyagaik hatásaSuch, Nikoletta; PhD hallgatóTétel Korlátozottan hozzáférhető Az antibiotikumok és maradványanyagaik hatása és akkumulálódása kertészeti növényekbenSuch, Nikoletta; PhD hallgatóAz antibiotikumokat rendszerint a 20. század egyik legnagyobb jelentőségű felfedezésének tekintik. Valóban azok, de az igazi csoda mégis az antibiotikum-rezisztencia kialakulása, amelynek komoly problémájához, azok túlzott használata vezetett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Broilact vakbél-izolátum hatása broilercsirkék vakbél-bakterióta összetételére a fejlődésük korai szakaszábanFarkas, Valéria; Such, Nikoletta; Molnár, Andor; Pál, László; Menyhárt, László; Csitári, Gábor; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA szerzők napos korban adagolt Broilact (BL) kizárólag hasznos baktérium törzseket tartalmazó vakbélizolátum hatását vizsgálták a brojlercsirkék vakbél-bakterióta összetételére. A kísérlet során csoportonként (kontroll és BL-al kezelt) 6-6 csirke vakbél béltartalom mintája került összegyűjtésre, a kísérlet 7. és 14. napján egyaránt. A bél-mikrobióta és a BL készítmény (n=3) baktérium összetételének meghatározása 16S rRNS gén V3-V4 régiójának szekvencia analízisével történt, Illumina Miseq platform segítségével. A naposkori BL kiegészítés szignifikánsan csökkentette a Lactobacillusok (P<0,044) gyakoriságát a vakbél béltatalomban. A mintavételi időpontok tekintetében a Clostridium-ok (P<0,007) és Enterococcus-ok (P<0,002) gyakorisága szignifikánsan emelkedett az életnapok előrehaladtával. A BL kiegészítés alkalmazása mellett hasonló vakbél bakterióta összetételt tapasztaltunk mint a kontroll csoportban; eredményeink alapján igazolodott, hogy a termék valóban olyan baktérium törzseket tartalmaz, melyek megtalálhatóak a baromfi bélrendszerében is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A broiler csirke és a pecsenyekacsa ileális aminosav-emésztőképességének összehasonlításaDublecz, Fanni; Bustyaházai, László; Pócza, Szabolcs; Takaró, Viktória; Husvéth, Ferenc; Pál, László; Márton, Alíz; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA jelenlegi takarmányozási gyakorlatban általában a tyúk fajjal meghatározott aminosav emészthetőségi értékeket használják a kacsatápok összeállítása során. A fajok közötti emésztés-élettani különbségeket vizsgáló legújabb kutatások azonban nem támasztják alá azt, hogy a broiler csirkére vonatkozó adatok megfelelő pontosságúak lennének a kacsatápok összeállítása során. Ezért kísérletünk célja a broiler csirke és pecsenyekacsa látszólagos ileális aminosav emésztőképességének összehasonlítása volt. A 10-10 db broiler csirkét és pecsenyekacsát 28-35 napos kor közötti időszakban egyedi ketrecekben helyeztük el. Az állatok kukorica, búza és extrahált szójadara alapú kísérleti tápokat fogyasztottak, mely fedezte mindkét faj szükségleti értékeit. A tápokhoz 0,5%-ban TiO2 jelzőanyagot keverünk, az állatokat ad libitum takarmányoztuk. A 35. életnapon elvégeztük az ileális mintavételezést. Az aminosavak-emészthetősége az indikátor-módszer segítségével, a táp és a béltartalom TiO2-tartalma alapján került kiszámításra. A csirke esetében,- egy kivétellel, mindegyik aminosav esetén szignifikánsan magasabb emészthetőséget tapasztaltunk, mint a kacsánál. Az értékek csirkénél 81,1- 96,1%, a kacsánál 63,4-88,1 % között alakultak. Az esszenciális aminosavakat emészthetőségük szerint csökkenő sorrendbe rendezve, az első 4 aminosav sorrendje hasonlóan alakult a fajok között. A fajok eltérő aminosav-emésztési hatékonysága miatt lényeges lenne, hogy a kacsatápok receptúrázása során, a kacsa fajra vonatkozó értékeket használjuk, a broiler csirkére meghatározott emészthetőségi értékek helyett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A broilercsirke és a pecsenyekacsa ileálisaminosav-emésztőképességének összehasonlításaDublecz, Fanni; Bustyaházai, László; Pócza, Szabolcs; Takaró, Viktória; Husvéth, Ferenc; Pál, László; Márton, Aliz; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona; Dublecz, Károly; PhD hallgatóTétel Korlátozottan hozzáférhető Búzakorpa etetésének hatása a broiler csirke ürülékének ammónia kibocsájtásáraSuch, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Rawash, Mohamed Ali; Mezőlaki, Ákos; Csitári, Gábor; Wágner, László; Péterné Farkas, Eszter; Molnár, Andor; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóAz ammónia illékony vegyület, amely szennyezi a légkört és a környezetet. Termelődése az aerob és anaerob baktériumok tevékenységéből származik. A mezőgazdaság, pontosabban az állattartás és a terménytrágyázás az antropogén ammónia-kibocsátás legnagyobb elősegítői. Számos kutatás bizonyítja, hogy takarmányozással befolyásolni tudjuk az állati ürülék N- tartalmát és a felszabaduló ammónia mennyiségét. A korpa kiegészítés gazdaságos rostkiegészítés a takarmányozásban. A szervezet számára emészthetetlen összetevőit a bélflóra hasznosítja, xilán oligoszacharid tartalma révén prebiotikus hatással rendelkezik. Bélflórát stimuláló tulajdonságai miatt baromfinál kis mennyisében alkalmazható a bélegészség megőrzése érdekében. A mikroflórára gyakorolt hatása azonban befolyásolhatja a felszabaduló gázok mennyiségét is. Kísérletünk során megvizsgáltuk, hogy a korpa kiegészítés hogyan befolyásolja a baromfi ürülékből felszabaduló ammónia mennyiségét, a különböző N formák arányát, pH értékét, valamint az ürülék bakteriumflórájának ureáz enzim aktivitását. Eredményeink szerint a korpa kiegészítés szignifikánsan megnövelte a felszabaduló ammónia mennyiségét és tendenciálisan növelte a baktériumflóra ureázaktivitását, valamint csökkentette az ammónium nitrogén arányát. A kezelés hatására a húgysav-N, az össz-N valamint a pH azonban nem változott. Eredményeink alapján további kutatások szükségesek, hogy ez a hasznos takarmánykomponens a környezetterhelés növelése nélkül alkalmazható legyen a bélflóra homeosztázisának és a bélegészség fenntartásának érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Comparing the ileal amino acid digestibility of barley, winter oats and spring oats and the effect of using beta glucanase with broiler chickensRawash, Mohamed Ali; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Pál, László; Wágner, László; Mezőlaki, Ákos; Poór, Judit; Márton, Alíz; Molnár, Andor; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA digestibility trial was carried out to compare the amino acid (AA) digestibilities of oats and barley. One barley, one winter oat and two spring oat varieties were incorporated into a corn, soybean and maize starch containing basal diet at 20 and 4096 on the expense of starch, and the ileal digestibility of AAs of the diets and cereals determined. The effect of exogenous beta glucanase enzyme on the AA digestibility of experimental diets was also investigated at 409 inclusion rates. To was used as a marker. The comparison of the AA digestibility of the experimental diets showed that the cereal and enzyme effects were amino acid dependent. Neither factor caused significant differences in the digestibility of MIT and HIS. Only the enzyme resulted improvement in the absorption of THR and ILE. while only cereal effect was found in the case of VAL, PHE and LYS. Both factors modified the digestibility of CYS. LEU, ARG and TYR. The interaction between the two factors was not significant in any case. The digestibilities of ILE, LEU. MET of oats were close to the table values (NRC, 1994: EVONIK, 2010), however the measured digestibility of ARG. HIS, LYS and PHE were 6 to 13% lower. In the case of barley, the measured digestibility coefficients of HIS, ILE, LYS, THR and CYs were lower than the table values in most cases.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Composition of intestinal bacterial community in ducks through high-throughput amplicon sequencing of 16S rRNA geneFarkas, Valéria; Molnár, Andor; Menyhárt, László; Such, Nikoletta; Rawash, Mohamed Ali; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóLittle research has been conducted on the gut microbiome of the duck, although global duck meat production is steadily rising. The aim of the present study was to compare the composition of caecal microbiota of Cherry Valley ducks with the results of previous research. In total, 120 one-day-old ducks were purchased from a commercial hatchery and randomly assorted into 12 pens which had wheat straw litter as bedding material. On day 42, caecal chymus samples were collected from 12 pens including 2 ducks per pen. Samples in each pen were pooled after DNA extraction and analyzed by 16S rRNA gene targeted Illumina MiSeq sequencing. Bacteroidetes (59.36%), Firmicutes (30.70%), Proteobacteria (5.45%) were the dominant phyla in the caecum. At the genus level, Bacteroides, Prevotella, Megamonas, Barnesiella, Helicobacter were most abundant (31.35%, 17.20%, 6.78%, 3.79% and 2.49% respectively)Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének hatása pecsenyekacsák termelési tulajdonságairaDublecz, Fanni; Pál, László; Molnár, Andor; Márton, Alíz; Wágner, László; Hegyi, Orsolya; Husvéth, Ferenc; Bustyaházai, László; Takaró, Viktória; Nagy, Jennifer; Szűcs, Krisztina; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóJelen kísérlet célja csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének vizsgálata volt pecsenyekacsák teljesítménymutatóira és testösszetételére. A 150 db napos Cherry Valley SM3 Heavy pecsenyekacsa gácsér hízlalása során három takarmányozási kezelést, kezelésenként 5 ismétlés került beállításra. Egy kísérleti egységet fülkénként 10-10 db kacsa jelentett. Az I. kezelésben (kontroll) a tápok nyersfehérje-tartalma a tenyésztő cég által ajánlott takarmányozási technológia szerint került beállításra. A II. és a III. kezelés a kontrollhoz képest 1,0, illetve 2,5%-al kevesebb nyersfehérjét tartalmazott. Az indító l-es (0-7. nap), indító Il-es (8-14. nap) és a nevelő fázisban (15-42. nap) etetett tápok csupán a nyersfehérje-tartalomban különböztek, azok metabolizálható energia és ileálisan emészthető esszenciális aminosav szintjei azonosak voltak. A takarmányozási fázisok végén meg történt a kacsák élősúlyának és fülkénkénti takarmányfelvételének mérése, majd a mért adatokból az állatok súlygyarapodásának és takarmányértékesítésének számítása. A 42. napon, kezelésenként 12 kacsa levágását követően testösszetétel vizsgálatokra került sor. A tápok fehérjetartalmának csökkentése nem befolyásolta szignifikáns mértékben a teljesítmény-mutatókat. A testösszetételi paraméterek közül is csupán a vágási kihozatal és a grillfertig súly esetében adódott szignifikáns különbség, mely mutatók a II. kezelés esetében szignifikánsan kisebbek voltak. A kontroll kezeléshez viszonyítva a 1,0 és a 2,5%-al kisebb nyersfehérje-tartalmú tápok etetése kacsánként 55, illetve 61 Ft-al kisebb takarmányköltséget jelentett. A kísérlet eredményei alapján a pecsenyekacsa tápok nyersfehérje-tartalmát akár 2,5%-al is lehet csökkenteni kristályos aminosav-kiegészítők használatával.Tétel Szabadon hozzáférhető effect of diet composition, a probiotic and a symbiotic treatment on the ileal microbiota composition of one-week-old broiler chickens(2021-06-01) Such, Nikoletta; Farkas, Valéria; Molnár, Andor; Csitári, Gábor; Pál, László; Rawash, Mohamad Ali; Husvéth , Ferenc; Dublecz, KárolyA healthy microbiota present in the small intestine contributes significantly to small intestinal function, including digestion, nutrient absorption and health. The current study investigated the effects of a prebiotic, a probiotic and a symbiotic supplementation on ileal microbiota composition of broilers at 7 days of age. In a total of 574 male Ross 308 day-old chickens were divided into four groups using six replicate pens and 24 chickens per pen. A maise-soybean based control diet (C), a control diet supplemented with probiotics (Broilact; Br), a control diet supplemented with symbiotic (inulin, yeast, Bacillus subtilis; Sy) and a wheat based diet supplemented with wheat bran (W) were formulated. On day 7 of life, two chickens per pen were slaughtered and ileal chymus samples were collected. For microbiota analysis 16S rRNA (V3-V4 region) gene targeted Illumina MiSeq sequencing was used. Feeding all diets supplemented increased the diversity to varying degrees compared to the control (C) diet (p=0.006). As a conclusion, all supplementation substantially influenced ileal microbiota of broiler chickens at an early age. All these results could offer some information for the future study on the relationship between early intestinal microbiota and the compounds of the feed.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Effect of different protein sources int he diet of lactating buffaloesRawash, Mohamed Ali; Rizk, Roquia; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Dublecz, Károly; Husvéth, Ferenc; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóEffect of different protein sources with the same proportion of crud protein (CP) in the TMR diets were investigated on lactating buffalo's performance; nutrients digestibility, milk yield, milk urea nitrogen and economic parameters of production. In the study lactating multiparous Egyptian buffalos were used from 56 to 196 days postpartum. Four isontrogenous diets were applied differing in the main protein sources as follows: ration one R1 (control) containing soybean meal R2: soybean meal (SBM) 50% + cotton seed meal (CSM) 50%, R3: soybean meal 50% + sunflower meal 50%, R4: soybean meal 50 %+ sunflower meal (SFM) 25% + cotton seed meal 25%. Results showed that dry matter and organic matter digestibility was significantly higher in the buffalos fed the R1, compared to R3 diet. No significant differences were found in crude protein digestibility among experimental diets. Daily milk and fat corrected milk yield production of buffalos fed R2 diet were significantly higher compared to the other diets. Milk urea nitrogen concentrations in the milk was found significantly lower in R4 compared with R1 group, which later recorded the highest value (13.0%) among the treatments. It could be concluded that feeding different protein sources may have different effects on milk production, milk composition including urea N and economic parameters of lactating buffalos.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Effect of multiphase feeding on the production traits and nitrogen flow parameters of growing pigsKoltay, Ilona Anna; Benedek, Zsuzsanna; Hegedűsné Baranyai, Nóra; Farkas, Levente; László, Ivett; Török, Nándor; Such, Nikoletta; Wágner, László; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóThe efficiency of protein nutrition is crucial for the production of animal products in many ways. Protein-rich feeds are the most expensive components of the diets that are not available in sufficient quantities in the countries of the European Union. Because only 70-80% of the protein content of feed is absorbed from the digestive tract and the utilization of the absorbed fraction is even less than the digestibility, a significant proportion of the feed protein consumed by farm animals is excreted via urine and faeces. Due to this, animal production is estimated to account for 80-90% of ammonia emissions in the European Union. The aim of this study was to investigate the effects of multiphase feeding on the production parameters and N excretion of pigs. Based on our results, the application of multi-phase feeding, without deterioration of production parameters, has a positive effect on the N-retention of pigs and thus reduces the rate of N-excretion and ammonia emission. Although the use of multi-phase feeding can generate additional transportation costs, due to the reduction in feed costs, it can even improve the profitability of production.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hazai sertéstenyésztés az ammónia emisszió tükrében -Koltay, Ilona; Benedek, Zsuzsanna; Hegedűsné Baranyai, Nóra; Wágner, László; Such, Nikoletta; Dublecz, Károly; PhD hallgatóBecslések szerint az Európai Unióban az ammónia (és nitrogén) emisszió 80- 90%-áért az állattenyésztés a felelős. Az állatfajonként kibocsátott ammónia mennyisége eltérő az adott gazdasági állatfaj populációméretétől és korcsoport megoszlásától függően az egyes országokban, de elmondható, hogy az elsődleges ammónia kibocsájtók a szarvasmarha, a sertés és a baromfi ágazatok. Kutatásunk a magyarországi sertéságazat nitrogén és ammónia emissziójának pontos meghatározásához igyekezett megbízható adatokat szolgáltatni a sertésállomány korcsoportonként, tartási és takarmányozási fázisonként való felmérésével, valamint a trágyakezelés –tárolás és –kijuttatás módozatainak feltérképezésével. Reprezentatív mintavétellel a teljes magyarországi sertésállomány 10 %-áról nyertünk adatokat az ammónia emisszió bázisévére, 2005-re, míg 19,2%-áról 2015-re vonatkozóan. A kapott adatokból végzett takarmányozási gyakorlatra vonatkozó vizsgálataink eredményeként, pontosabb képet kaptunk a sertéstakarmányozás jelenlegi hazai színvonaláról és az ammónia emissziót befolyásoló legfontosabb paraméterekrőlTétel Korlátozottan hozzáférhető Az intenzív sertéstartás környezeti hatásaiKoltay, Ilona Anna; Benedek, Zsuzsanna; Husvéth, Ferenc; Farkas, Eszter; Such, Nikoletta; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA mezőgazdasági termelők, a globális környezeti problémák és az ennek következtében egyre szigorodó jogi szabályozások miatt, állandó nyomás alatt állnak, hogy minimalizálják gazdálkodásuk környezetre gyakorolt hatását. Az egyes állattartási módszerek különféle módon és mélységben hatnak a környezetre. Az állattartás legfőbb környezeti vonatkozásai főként az állat anyagcseréjéhez kapcsolódnak, melynek során az állat az elfogyasztott takarmányt hasznosítva a felesleget üríti, s ennek következményeként a növénytermesztés számára tápanyagokban gazdag trágya keletkezik. Bár a legtöbb környezetvédelmi aggály, ami az állattartással kapcsolatos, az elmúlt két évtizedben a vízminőségre összpontosult, napjainkban a levegő minőségének kérdése is egyre nagyobb figyelmet kap. Az itt közölt tanulmány a levegőbe, a talajba és a vizekbe történő lehetséges károsanyag kibocsátásokat veszi sorra, részletesebben kitérve a sertéstartásból származó ammónia-emisszióra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mezőgazdasági területek antibiotikum szennyezésének kockázata a szerves trágyán keresztül, hatásaik a növényekre, kiváltási lehetőségeik az állattenyésztésbenSuch, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Nagy, Jennifer; Szűcs, Krisztina; Molnár, Andor; Pál, László; Wágner, László; Husvéth, Ferenc; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóAz antibiotikumokat felfedezésük óta nagy mennyiségben használták a mezőgazdasági termelés állattenyésztési ágazatában nem csupán betegségek kezelésére, hanem megelőzésképpen és hozamfokozóként is. A túlzott felhasználás vezetett az antibiotikum rezisztens bakteriális törzsek számának emelkedéséhez. Ennek a veszélyét ma már komoly problémának tekintik világszerte. Az Európai Unióban az antibiotikumok hozamfokozóként való használatát 2003-ban tiltották be, azonban a szakhatóságok által vezetett statisztika szerint tagállamok felhasználása között jelentős különbségek vannak. Mivel az állatok emésztőcsövéből az antibiotikumok abszorpciója nem teljes, valamint felszívódásuk után az állat szervezetében folyó anyagcsere folyamatokban nem mindig bomlanak le teljes egészében, így az állattenyésztés során felhasznált szerek nagy aránya jut a szerves trágyán keresztül a mezőgazdasági területekre, ahol a talajból a növények felveszik, és szöveteikbe akkumulálják őket. Míg arra nincs bizonyíték, hogy milyen hatással vannak a növényekben felhalmozódott hatóanyagok az emberi szervezetre, a növények fejlődésére bizonyítottan hatással vannak. A zöldségnövények jelenthetik a nyersen való fogyasztás következtében a legnagyobb kockázatot a gyógyszerhatóanyagok felhalmozódása és a rezisztens baktériumok humán expozíciója esetében. Ennek a tanulmánynak a célja az antibiotikumok és maradékanyagaik mezőgazdasági területekre jutásának bemutatása, hatásának felmérése a növényekre, a globális jogi szabályozás áttekintése, valamint az antibiotikum használat jótékony hatásainak kiváltását célzó új alternatív készítmények feltérképezése az állati termelésben. A témával foglalkozó kutatások eredményei rámutatnak, hogy továbbra is foglalkozni kell a gyógyszerfelhasználás csökkentésének kérdésével. Fontos a jogi szabályozás naprakészen tartása, a legújabb kutatási eredmények figyelembe vételével, hiszen nagy a potenciális lehetőség a gyógyszerkészítmények felhasználásának javítására. Kulcsfontosságú lépés lehet az állattartó gazdaságok megfelelő tájékoztatása a túlzott felhasználás árnyoldalairól, valamint az alternatív készítmények fejlesztése, tesztelése és használatuk népszerűsítése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Probiotikumos kiegészítő hatása a takarmány táplálóanyagainak látszólagos emészthetőségére lovakkal végzett kísérletbenSuch, Nikoletta; Koltay, Ilona; Ujj, Zsófia; Bányai, Adél; Bartos, Ádám; BSc, MSc hallgató; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóMunkánkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy egy probiotikus készítmény milyen mértékben befolyásolja az etetett takarmány egyes táplálóanyagainak látszólagos emészthetőségét, valamint hatással van-e a vastagbél pH-jára és mikroflórájára lovak esetében. A kísérletet 4 kifejlett, átlagos testtömegű lóval végeztük. A kezelés megkezdése előtt valamennyi lóval fűszénát (1000g/ 100 kg élőtömeg (ÉT)), valamint (80 g/ 100 kg élőtömeg (ÉT)) nedvesített roppantott zabot etettünk naponta kétszer. Az első bélsár mintákat a vizsgálatok megkezdése után 7 nappal vettük. A mintavételt követően a lovak takarmányát, 40 ml probiotikus készítménnyel egészítettük ki, melyet két részre osztva, a zabhoz keverve etettünk hét napon át. Ezt követően, valamint a probiotikum etetésének befejezése után 7 nappal a bélsár mintavételt megismételtük. Meghatároztuk a takarmány és bélsár minták szárazanyag, nyersfehérje, nyersrost és savban nem oldódó hamu (AIA) tartalmát. Utóbbi az emésztési együtthatók meghatározásakor indikátorként szolgált. Valamennyi mintavételi időpontban megvizsgáltuk a friss bélsár pH-ját, valamint a tejsav termelő baktériumok számát is. Egy héttel a probiotikum etetésének befejezését követően a szárazanyag emészthetősége11%-kal, a nyersfehérjéé 12%-kal, a nyersrosté 18%-kal szignifikánsan (p<0,05) megnőtt a kísérlet kezdetén mért értékekhez képest. A pH értékét a probiotikus készítmény nem befolyásolta jelentősen. A tejsavbaktériumok száma közvetlenül a kezelés után nem változott jelentősen, egy héttel később azonban közel ötszörösére nőtt. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a probiotikum kiegészítő eredményesen használható lovak takarmányában az egyes táplálóanyagok emészthetőségének javítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A takarmány komponensek változtatása és az alom kezelésének hatása a vizelet ammónia kibocsájtására lovakkal végzett kísérletbenRestás, Zsuzsa; Such, Nikoletta; Bartos, Ádám; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóKutatásunk elsődleges célja annak vizsgálata volt, hogy a takarmány komponensek változtatása, valamint az alom kezelése milyen hatással van a vizelet ammónia kibocsájtására. A kísérletet négy felnőtt ló bevonásával végeztük. Az állatok elhelyezése szalmával almolt egyedi bokszokban történt. Az alap takarmány zab és széna volt. A kísérlet három fő részre tagolódott. Az első részben az almot két napon át probiotikumos alomkezelővel kezeltük. A kísérlet második részében a lovak abrak takarmányát probiotikummal egészítettük ki 8 napon át, majd ismét két napos alomkezelés következett. Ezt követően az állatok két héten át ismét az alaptakarmányt fogyasztották. Munkánk harmadik részében a zabot magas biológiai értékű fehérjét tartalmazó tápra cseréltük, melyet az állatok 12 napig fogyasztottak, majd megismételtük az alomkezelést. A mintavétel a vizelettel szennyezett szalmából, az alom több pontjából, valamennyi kísérleti periódus végén az alom kezelése előtt és után történt. A kísérlet végén meghatároztuk a minták szárazanyag-tartalmát és ammónia kibocsájtását. Eredményeink alapján mind a takarmány probiotikumos kiegészítése, mind padig a magas biológiai értékű fehérje etetése csökkentette az ammónia kibocsájtást, az alomkezelő esetén viszont egyedül a takarmány probiotikummal történő kiegészítésekor tapasztaltuk az ammónia kibocsájtás csökkenését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The effect and accumulation of antibiotics and their residues in horticultural plants: a reviewSuch, Nikoletta; PhD hallgatóAntibiotics have been used in the agriculture in large quantities since they were discovered. In animal husbandry these compounds are used not only to do treatments for sick animals but for prevention of diseases and also for growth promotion. The extreme use of these antibiotics led to increasing numbers of antibiotic resistant bacteria. Today it is a danger that might be considered very seriously worldwide. In the European Union, the application of antibiotics as growth promoters is permitted since 2006. However, it is also known, from statistical data, that there are big differences in antibiotics use among the EU countries. The antibiotics that are applied in animal husbandry go to the arable fields through the manure application. From the soils crops and agricultural plants might take them and absorb, accumulate into their own tissues. There are only few studies demonstrating the harmful effects of antibiotics in humans or animals, however, several experiments were conducted to prove the deleterious effects of antibiotics in plants. The aim of this study was to explore the effect of antibiotics and their residues in horticultural plants. The consumption of the raw or processed vegetables with the accumulated antibiotics and their metabolites may result high risk on human health. The results of studies in this subject showed that the use of antibiotics must be continuously controlled in both human and animal applications. There is a necessity to inform of farmers (whom are producing and using manure on their fields) about the dangers and risks of over exposed antibiotics in the soil-plant-animal human food chain.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The effect of diet composition, a probiotic and a symbiotic treatment on the ileal microbiota composition of one-week-old broiler chickensSuch, Nikoletta; Farkas, Valéria; Molnár, Andor; Csitári, Gábor; Pál, László; Rawash, Mohamed Ali; Koltay, Ilona Anna; Husvéth, Ferenc; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA healthy microbiota present in the small intestine contributes significantly to small intestinal function, including digestion, nutrient absorption and health. The current study investigated the effects of a prebiotic, a probiotic and a symbiotic supplementation on ileal microbiota composition of broilers at 7 days of age. In a total of 574 male Ross 308 day-old chickens were divided into four groups using six replicate pens and 24 chickens per pen. A maize-soybean based control diet (C), a control diet supplemented with probiotics (Broilact; Br), a control diet supplemented with symbiotic (inulin, yeast, Bacillus subtilis; Sy) and a wheat based diet supplemented with wheat bran (W) were formulated. On day 7 of life, two chickens per pen were slaughtered and ileal chymus samples were collected. For microbiota analysis 16S rRNA (V3–V4 region) gene targeted Illumina MiSeq sequencing was used. Feeding all diets supplemented increased the diversity to varying degrees compared to the control (C) diet (p=0.006). As a conclusion, all supplementation substantially influenced ileal microbiota of broiler chickens at an early age. All these results could offer some information for the future study on the relationship between early intestinal microbiota and the compounds of the feed.