Szerző szerinti böngészés "Szendrey, Orsolya"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 25)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kognitív torzítások hatásának vizsgálata a döntéshozatal eredményeire egy vállalat példáján keresztül
    Nyircsák, Anna; Szendrey, Orsolya; Buglyó-Nyakas, Erzsébet; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A viselkedési közgazdaságtan a fogyasztói döntések és a döntéshozatali folyamatok vizsgálatának fontos területévé vált az utóbbi időben, rávilágít arra, hogy az emberek döntéseit kognitív torzítások befolyásolják. Jelen szakdolgozat célja annak feltárása, hogy a kognitív torzítások hogyan hatnak az operatív és a stratégiai beszerzők döntéshozatali folyamataira. A kutatást egy vállalat beszerzési osztályán végeztem, kérdőíves felméréssel és fókuszcsoportos interjúk segítségével mértem fel, hogy a vizsgált torzítások milyen mértékben jelennek meg a gyakorlatban. A szakirodalmi áttekintésben bemutatom az ellátási lánc és a beszerzés alapvető folyamatait, a direkt és az indirekt beszerzés sajátosságait, valamint a viselkedési közgazdaságtan és a döntéshozatali torzítások kialakulását és jelentőségét. A kutatás eredményei alapján sikeresen alátámasztottam hipotéziseimet, miszerint a torzítások valóban jelen vannak a beszerzői döntéshozatalban. Az eredmények rávilágítanak a viselkedési közgazdaságtan és a beszerzési folyamatok közötti kapcsolódásra, elősegítve, hogy a beszerzők felismerjék és mérsékeljék a döntéshozatal során felmerülő torzításokat.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra
    Balogh, Bálint; Szendrey, Orsolya; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A mesterséges intelligencia (MI) és az automatizálási technológiák, nyelvi modellek elmúlt években való exponenciális fejlődése jelentős változásokat okozhat a munkaerőpiacon, mind pozitív, mind negatív irányban. Ez a fejlődés lehetővé teszi, hogy számos új alkalmazási területen megjelenjen, a személyre szabott vásárlói élményektől kezdve az ipari gyártásig. Amíg az MI növelheti a munkavállalók produktivitását, addig helyettesítheti a mások által végzett munkaköröket, és valószínűleg minden foglalkozást legalább bizonyos mértékben át fog alakítani. Az MI integrálása javítja a produktivitást és az innovációt, ami hosszú távon gazdasági növekedést eredményezhet, viszont rövid távon kihívásokkal és költségekkel jár (mint például a munkavállalók átképzése), amelyeknek minimalizálása kritikus a vállalatok számára. Erre tekintettel a dolgozatom eredményei alapján ajánlásokat tettem a munkaerőpiaci szereplők számára. Jelen dolgozat célja, hogy az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatásait részletesen áttárgyalja, különösen figyelembe véve az MI alapú automatizációs folyamatokat, és azok szocioökonómiai következményeit, beleértve a különböző iparágak munkahelyi struktúráit, kultúráit és munkaerő- igényeit. A cél elérése érdekében a kutatásom szekunder és primer adatok gyűjtésével és elemzésével történt, amely során részletes interjúkat is készítettem számos iparági szakértővel és magas pozíciókban lévő munkavállalókkal. A dolgozat segíthet a munkaerőpiac minden résztvevőjének jobban megérteni a mesterséges intelligencia definícióját, formáit és jelenlegi, illetve potenciális felhasználási eseteit, emellett segíthet a vállalatoknak és az álláskeresőknek abban, hogy milyen módokon képesek használni a technológiát a versenytársaikkal szembeni előnyszerzés érdekében.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Analysis of Corporate Sustainability Strategies
    Mammadov, Javidan; Szendrey, Orsolya; Harazin, Piroska; DE--Gazdaságtudományi Kar
    The aim of the investigation was to analyze corporate sustainability strategies and define the interactions between environmental issues, business obligations, and strategic imperatives. During the investigation, environmental challenges as a result of industrial companies and their complex networks along with their negative impacts on the environment were analyzed. The specific problems were identified and underlined to examine their impacts and propose solutions. As a result of the investigation, the roles and responsibilities of companies were defined. Overall, two case studies were analyzed: Pollution in Hungary to define pollution as a result of industrial production and a company that is doing amazing work to maintain corporate sustainability.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az elmúlt három olimpia gazdasági hatásai
    Molnár, Gergő László; Szendrey, Orsolya; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A kutatásom során megállapítható, hogy az olimpia költségei nagyon eltérőek lehetnek és nagyon sok mindentől függnek. Látható, hogy a riói olimpia 15 milliárd dollárba került, amit a brazil gazdaság nem bírt el, míg a párizsi olimpia nem haladta meg a 4,5 milliárd eurót. Ez függ a város kiépítésétől, a természeti körülményektől, a környezet tudatosságtól és a meglévő helyszínektől, valamint minden rendező városnak vannak egyéni szempontjai. Maradandó élményt és hatást gyakorol az olimpia pozitív vagy negatív irányba mindenképp. Pozitív hatás, mint a párizsi olimpia, hogy már meglévő stadionokba vagy meglévő híres létesítményekbe rendezi meg az eseményt és környezet tudatos módon építi fel az új létesítményeket. Negatív hatás, mint a riói olimpia, akik által először rendeztek olimpiát Dél-Amerikában, de az utóhatásai miatt senki nem arról beszél, hogy ez mekkora szó volt Dél-Amerikának és Brazíliának, hanem inkább arról beszélnek, hogy amit felépítettek létesítményeket mára szinte semmi nem maradt meg, mert a helyi nép „kirabolta” vagy épp lebontották és a törmelékek ott maradtak, mert nem maradt rá pénz, hogy elszállíttassák onnan. A véleményem az, hogy az olimpia mára már elengedhetetlen a világunkban, mert ez egy olyan kincs, amivel jobb világot lehet teremteni. Értékeket biztosít a társadalomnak, népszerűsíti az adott sportágakat, amelyek szerepelnek az olimpiákon, ezzel a fiatal gyerekeket ösztönzi a sportolásra vagy a mozgásra. Példaképeket állít elénk melyet motiválhatja a fiatalokat. Az sajnos kimutatott tény, hogy egy olimpia gazdaságilag nem lehet mindig, vagyis inkább nem lehet jövedelmező egy adott országnak és városnak, viszont fejlődést azért hoz a városnak, valamint az eszmei értékét is növeli.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ESG kihívásai és lehetőségei a szépségiparban
    Jákób, Ramóna; Szendrey, Orsolya; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás egyre nagyobb jelentőséggel bír a szépségiparban, ahol az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok meghatározó szerepet töltenek be. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassa, hogyan alkalmazzák a vezető szépségipari vállalatok az ESG elveket, milyen kihívásokkal néznek szembe, és milyen lehetőségeket rejtenek ezek a törekvések. Kutatásom során tíz nemzetközi márka fenntarthatósági jelentéseit elemeztem saját ESG JTI index alapján. Az elemzés feltárta, hogy bár a cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, társadalmi szerepvállalásra és az etikus vállalatirányításra, még mindig jelentős eltérések mutatkoznak a gyakorlatban. A fenntartható csomagolás, a fogyasztók környezeti tudatosságának növelése és az állatkísérlet-mentesség terén pozitív példák figyelhetők meg. Ugyanakkor a greenwashing jelensége és a transzparencia hiányosságai továbbra is kihívást jelentenek. Dolgozatom célja, hogy rávilágítson a szépségipar ESG-törekvéseinek fontosságára és ösztönözze a további fejlődést ezen a területen.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az információs aszimmetria szerepe konfliktusok játékelméleti vizsgálatánál – az orosz-ukrán konfliktus példáján keresztül
    Kiss, Annamária Réka; Szendrey, Orsolya; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A szakdolgozat célja az információs aszimmetria szerepének bemutatása nemzetközi konfliktusok játékelméleti elemzésén keresztül, különös tekintettel az orosz–ukrán háborúra. A kutatás középpontjában annak vizsgálata áll, hogy a szereplők közötti információs különbségek miként befolyásolják a stratégiai döntéshozatalt és a konfliktus alakulását. A dolgozat a játékelmélet szekvenciális modelljeit alkalmazza annak érdekében, hogy feltárja az érintett államok – elsősorban Oroszország, valamint a nyugati hatalmak – viselkedését és ösztönzőrendszerét. Az elemzés rávilágít arra, hogy a hiányos információ és az abból fakadó bizonytalanság hozzájárulhat a konfliktus eszkalációjához, valamint a kompromisszumos megoldások elmaradásához. A dolgozat következtetései rávilágítanak a kommunikáció és az információk ismeretének jelentőségére, továbbá elméleti keretet nyújtanak a jövőbeli geopolitikai konfliktusok mélyebb megértéséhez.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Értelem vagy érzelem - Racionalitás a házasságkötésben
    Richter, Mónika; Karcagi-Kováts, Andrea; Szendrey, Orsolya; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Mi motiválja az embereket házasságkötésre? Hogyan változtatja meg a hozzáállásunkat az a családpolitika? Az értelem és az érzelem párosa vajon kiegészítik egymást vagy ellentmondásokba kergetnek minket döntési helyzeteinkben? Megvásárolható-e a házasság? Kutatásomban ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ: az emberek házassághoz és állami támogatásokhoz való hozzáállását, valamint az ezekhez kapcsolható pénzügyi és közgazdaságtani tudatosságát helyeztem a középpontba. A szakirodalmi ismertetést a legalapvetőbb közgazdaságtani fogalmak definiálásával kezdtem, majd a viselkedési közgazdaságtan házassági modelljeit mutattam be. Részletesen ismertettem a hazai családtámogatási eszközöket és a házasodási trendeket is. Dolgozatom célja, hogy a számadatok bemutatása mellett az emberek véleményét, döntési módszereit és viselkedésük okainak egy részét is megismerjem. Ennek feltérképezésére egy kérdőíves felmérés bizonyult megfelelő módszernek, amelyben 209 értékelhető válasz született. Kutatásom első szakaszában azzal foglalkoztam, mi ösztönzi az embereket egy párkapcsolat házassággá való átalakítására, valamint megfigyeltem, pontosan mit jelent számukra a házasság. Felrajzoltam a házasság alternatív költsége által meghatározott Maslow-féle szükséglet-piramist, amely ezáltal két szakaszra bomlott: olyan tényezőkre, amelyekről az emberek lemondanának a házasságukért cserébe, és olyanokra, amelyekről semmiképp sem. A következő megfigyelési szempont a házasok pénzügyi tudatosságára épült. Megfigyeltem, hogy a kérdőívet kitöltő házasok egyértelműen tudatosabb döntéseket hoznak az egyedülállóknál, legyen szó valamely támogatás felvételéről vagy valamiről való lemondásról. A kutatásban a közös bankszámlahasználat, pénzügyi tervezés és spórolás döntéshozatalra kifejtett hatását is elemeztem. Megvizsgáltam a kérdőív kitöltőinek hozzáállását az állami családi támogatásokhoz. A vélemények megoszlottak ezekkel kapcsolatban, mégis hasonlóképpen vélekedtek a felvétel szükségességéről. A támogatásokat néhány kritikus szempontnak is alávetettem: valóban több gyereket vállalnak-e miattuk a házaspárok, tényleg a célcsoportnak segítenek-e? Szerethetünk-e tehát racionálisan? Egyértelműen nem. Döntéseink során törekedhetünk a racionalitásra, átgondolhatjuk az alternatívákat, de nem választhatjuk mindig az optimálist, ha az érzelmeink mást indokolnak.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    ESG az autóiparban - a legnagyobb gyártók összehasonlító elemzése
    Kolozsi, Kíra; Szendrey, Orsolya; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Szakdolgozatom témájaként 10 multinacionális autóipari vállalatnak a fenntarthatósági jelentéseit vizsgáltam. A kutatásomban 2023-as gazdasági év fenntarthatósági-, és ESG-jelentéseit összehasonlítottam össze, melyet az ESG tényezők szempontjaiból elemeztem. Az ESG három fő pillérből áll: környezeti, társadalmi és vállalatirányítási pillér. A fenntarthatóság és az ESG nagy népszerűségnek örvend napjainkban, ezért is választottam ennek a témának a kutatását az autóipari vállalatok szektorában, hiszen termékeik a mindennapjaink szereplői. Elemzésem során a célom az volt, hogy bemutassam, hogy a gyártók jelentéseiben hogyan jelennek meg a leggyakoribb ESG tényezők, illetve egy általam létrehozott indexben milyen eredményt értek el.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Fiatalok megélhetési kérdései Magyarországon: Tények, kihívások és lehetőségek
    Maklári, Bálint; Szendrey, Orsolya; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Fiatal felnőttként tudom, hogy nagyon sok kihívással kell szembenéznie a korosztályunknak, a 18 és 30 év közötti fiataloknak. Ilyen kihívás az egzisztencia-kialakítás nehézsége, illetve a megfelelő életszínvonal elérése. A megfelelő életszínvonal kialakítása nemcsak az adott egyéntől függ, hanem számos külső tényező is befolyásolja. A mai lakáspiaci helyzetet tekintve az egyre csak emelkedő lakásárak, az utóbbi időszakban az újra emelkedő munkanélküliségi ráta vagy az erőteljesen megjelenő inflációs nyomás nem könnyíti meg a pályakezdő fiatalok helyzetét, hiszen ezen tényezők erősen befolyásolják egy pályakezdő fiatal jövőképét. Kutatásom célja, hogy a fiatalokat közvetlenül érintő gazdasági helyzetet online kérdőívvel, statisztikai módszerekkel felmérjem, a kapott eredményeket pedig hitelesen, ábrákkal szemléltetve bemutassam. Nagy hangsúlyt fektetek az otthonról kapott támogatások részletezésére, hiszen ezen támogatások nagy segítséget jelenthetnek a 18-30 évesek számára az anyagi biztonság megalapozásában. A kutatásomban kitérek az állami támogatásokra is, amelyek igen nagy lehetőségként jelennek meg a pályakezdők életében, ezzel együtt hamarabb elérve a fiatal felnőttek által elvárt megfelelő életszínvonalat.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    FORDULATOT HOZ-E AZ ESG? ÖNKÉNTES ESG FELKÉSZÜLÉS A KKV SZEKTORBAN – A KÖZVETETT HATÁSOK MÉRÉSÉNEK KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI
    (2025) Szendrey, Orsolya; Karcagi-Kováts, Andrea; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozatban áttekintettük az ESG keretrendszer előzményeit és fejlődésének mérföldköveit. Részletesen ismertettük a szabályozói környezet elemeit és az ESG jelentéstételt támogató szabványokat és keretrendszereket, kitérve a kritikus pontokra. Szakirodalomra alapozva bemutattuk a nemzetközi és hazai ESG jelentéstételi trendeket, kiemelve a magyar kis –és középvállalkozásokat érintő legjelentősebb kihívásokat. Ezt követően rávilágítottunk arra, hogy a környezeti kockázatok azonosítására és mérésére jelenleg széleskörben alkalmazott módszerek csak a közvetlen hatásokat veszik figyelembe, holott az értékláncok közbülső szereplői is jelentős kockázatokat hordozhatnak. Ennek tükrében áttekintettük az input-ouput modellek módszertanát, mely segítségül szolgálhat a közvetett hatások iparági szintű azonosításában. Ennek során bemutattuk az input-output modellek előnyeit és hátrányait egyaránt. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a kis- és középvállalkozások ESG-tudatossága további fejlesztést igényel és számukra elengedhetetlen, hogy egy olyan támogató eszközt kapjanak, melynek segítségével költség- és időhatékonyan készülhetnek fel az ESG keretrendszer bevezetésére. Ezt a folyamatot segíti az ESG-PSAM modell alkalmazása. A modell támogatást nyújthat a partnerek értékelésében és kiválasztásában, így a vállalati belső jelentéstételi folyamatok megalapozásában. Mivel az önértékelés elvégzésének időigénye alacsony, így a vállalat számára, amennyiben minden évben elvégzi ezt, képet ad a partnerhálózatának fejlődési irányáról és a lehetséges beavatkozások szükségességéről. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az ESG keretrendszert körülvevő szabályozási elvárások általában véve azt tűzik ki célul, hogy a piaci szereplők működését és jelentéstételi folyamatait átláthatóvá és összehasonlíthatóvá tegyék. Ez azt is jelenti, hogy az érintetteknek mérhető módon, a szabályozó által elvárt struktúrában kell tudni számot adni az ESG teljesítményükről. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a jelenlegi szabályozó környezet alkalmas-e arra, hogy az annak való megfeleléssel tényleges környezeti, társadalmi és irányítási célokat érjünk el. A válasz vélhetően az, hogy nem biztos. Ebbe az irányba mutatnak azok a nemzetközi színtéren most is zajló párbeszédek, melyek a jogszabályok felülvizsgálatát sürgetik, azaz nem egy dedikált jogszabály felülvizsgálatáról, hanem az egész keretrendszer reformjáról van szó. A vállalatokat képviselő szervezetek és a nagy tanácsadó cégek is azt az álláspontot képviselik, hogy a vállalatokra rótt ESG jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket csökkenteni és racionalizálni kell. A dolgozat eredményei is ebbe az irányba mutatnak és ami a jelentéstételek racionalizálását illeti, azt mondhatjuk, hogy amíg a közzétételi elvárásokra a vállalatok adminisztratív teherként tekintenek és a jelentéseket „csak” elkészítik, de tényleges lépéseket nem, vagy csak alig-alig tesznek, addig nem várhatunk mást, mint az ESG-washing megszületését. Meglátásunk szerint szemléletváltás nélkül nem lesz ESG-fordulat. In this paper, we have reviewed the history and milestones in developing the ESG framework. The elements of the regulatory environment and the standards and frameworks that support ESG reporting have been described in detail, highlighting the critical issues. Based on the literature, we presented international and domestic ESG reporting trends, highlighting the most significant challenges for Hungarian SMEs. We then highlighted the fact that currently widely used methods to identify and measure environmental risks only consider direct impacts, while intermediate actors in value chains may also carry significant risks. In this light, we reviewed the methodology of input-output models that can help to identify indirect impacts at the industry level. In doing so, we have presented both the advantages and disadvantages of input-output models. The results highlight that the ESG awareness of SMEs needs further development and that it is essential to provide them with a tool to prepare for the implementation of the ESG framework in a cost and time-efficient way. The use of the ESG-PSAM model can support this process. The model can help in the assessment and selection of partners, thus laying the foundations for internal reporting processes within the company. As the time required to carry out the self-assessment is low, it will give the company if carried out every year, a picture of the direction of its partner network and the need for possible interventions. In summary, the regulatory expectations surrounding the ESG framework generally aim to make the operations and reporting processes of market participants transparent and comparable. This also implies that stakeholders should be able to report on their ESG performance measurably and the structure expected by the regulator. It is legitimate to ask whether the current regulatory environment is fit for purpose in terms of achieving real environmental, social, and governance objectives through compliance. The answer is probably not certain. This is the direction in which the current international dialogues calling for a review of the legislation, i.e. not a review of a specific piece of legislation but a reform of the whole framework, are pointing. Organizations representing companies and major consultancies are also taking the view that ESG reporting and reporting obligations imposed on companies should be reduced and streamlined. The results of this paper point in this direction and, as far as the rationalization of reporting is concerned, as long as companies see disclosure requirements as an administrative burden and only prepare reports but take little or no real action, we can expect nothing less than the birth of ESG-washing. In our view, there will be no ESG turnaround without a change of mindset.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Halállományok védelmében tett nemzetközi egyezmények játékelméleti vizsgálata
    (2020-04-14) Szendrey, Orsolya; Karcagi-Kováts, Andrea
    Nowadays, the application of game theoretic approaches is becoming more and more popular in different types of resource management problems. Overfishing is a growing problem worldwide and well known from literature. Unfortunately the tragedy of commons could be observed in several empirical studies in the case of international fisheries. In our paper, we focus on the examination of international agreements related the fisheries’ management (with special focus on the issues of overfishing) using game theoretic approaches. We review the history of fisheries’ agreements and the main game theoretic results, well known from literature. We highlight the main types of games applied in the previous research studies and summarize the main results related to the outcome and the stability of the game. To this topic better understood, certain empirical examples are introduced as well.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Klímatárgyalások vizsgálata játékelméleti módszerekkel
    Szendrey, Orsolya; Karcagi-Kováts, Andrea; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozatban a klímatárgyalások és a gazdasági döntéshozók stratégiai viselkedésének vizsgálatára a Neumann János nevéhez köthető játékelmélet eszköztárát használjuk. A játékelmélet matematikai modellek rendszere, amelyet a klímatárgyalások vonatkozásában többszereplős konfliktushelyzetek leírására és elemzésére használunk. A dolgozatban a nem kooperatív játékelméletből széles körben ismert kétszemélyes normál alakban adott játékokból indulunk ki, melyek segítségével a klímatárgyalások során felmerülő döntési helyzeteket elemezzük. A normál alakban adott játékosztály bemutatást követően a Kyoto-i klímatárgyalás fordulóinak alakulását Forgó et. al. (2005) cikke alapján, extenzív alakban adott játékok segítségével mutatjuk be és ismertetjük a szerzők legfontosabb eredményeit.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Magyar befektetési tőkealapkezelők 2023-ban nyújtott ESG közzétételi teljesítményének összehasonlító vizsgálata
    Dobránszky, Hanna Réka; Szendrey, Orsolya; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozatom keretében végzett kutatásom célja az volt, hogy átfogó képet nyújtsak a magyar piacon jelentős szerepet betöltő befektetési alapkezelő pénzügyi csoportok ESG jelentéstételi gyakorlatáról. Egy objektív értékelési rendszer, az ESG Közzétételi Minősítő Index segítségével térképeztem fel a tartalmi teljesség és transzparencia szintjeit a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási dimenziók mentén. Az általam alkalmazott módszertan harminc kérdésből álló kérdéssorra épült, amely a jelentésekben szereplő információk meglétét és részletességét vizsgálta. A vizsgálat alapján a vállalatok teljes ESG közzétételi teljesítményét százalékos formában kifejező mutató került kiszámításra, amely lehetővé tette az egyes szervezetek közötti összehasonlítást. A kutatásom fókuszában nyolc, a magyar piacon jelentős szerepet betöltő befektetési alapkezelő pénzügyi csoport ESG jelentéseinek elemzése áll. A kutatásom választ kíván adni arra, hogy mennyire teljeskörűek és összehasonlíthatóak a hazai piacon aktív szereplők ESG jelentései, hol találhatók tartalmi hiányosságok és mely területeken szükséges további előrelépés annak érdekében, hogy a fenntarthatóság ne csupán vállalati kommunikációs elem, hanem valódi, integrált működési elv legyen. A vizsgálat különösen aktuális az európai és hazai szabályozási környezet tükrében, a kihívásokra történő megfelelő felkészüléshez elengedhetetlen az aktuális állapot feltérképezése, amelyhez e dolgozat is hozzá kíván járulni.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    More likes, more trouble; the panic-inducing and disruptive role of social media in bank runs
    Aranyos, Bence; Szendrey, Orsolya; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Bank runs represent one of the most destabilizing events that can occur in a financial system. They are a phenomenon that happens when a large number of depositors concomitantly withdraw their funds. There are numerous things that can trigger a bank run, but in general, depositors withdraw because they fear that their bank will become insolvent. When a bank run occurs, the panic can spread to other institutions as well, causing a bank run contagion. Since banks are deeply embedded in the economy, a bank-run contagion can cause a widespread economic crisis. Throughout the thesis, numerous well-known game theory models will be analyzed. The relevance of the topic is underlined by the failure of Silicon Valley Bank in 2023, which was the second-biggest bank run in the history of the United States. I conducted a comprehensive analysis of the underlying factors that caused the unprecedented speed and size of the failure. The contagion effects after the fall of SVB are analyzed in the U.S. banking system and on a global scale as well. The thesis highlights the importance of social media as a new layer of risk for banks. Social media revolutionized communication among depositors, which can substantially increase the likelihood of bank runs. Therefore, it is essential for regulators to assess the risks technological improvements hold. I also examine how social networks can affect depositors through a game theory model by Kiss et al. (2014). In my primary research, I extended this model and conducted a laboratory experiment with external information stimuli in the form of social media posts to determine whether social media can affect the likelihood of bank runs. The social media posts had different characteristics, and they were trying to simulate the most common types of posts depositors can see during financial crises. In my thesis, I assessed how the credibility of the posts and the number of views, likes, and comments can influence the depositors’ behavior. After analyzing the data, I concluded that the posts, which were written in a formal tone by experts, significantly increased the likelihood of bank runs. The goal of the thesis is to raise awareness of social media’s disruptive role in the context of bank runs. The thesis examines the advantages and disadvantages of a number of strategies that can prevent bank runs, such as deposit insurance, suspension of convertibility, education, and regulation.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető