Szerző szerinti böngészés "Zsanda, Emília"
Megjelenítve 1 - 13 (Összesen 13)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Divatdiéták megítélése dietetikus szemmelNémeth, Anna; Zsanda, Emília; Debreceni Egyetem: Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Szalayné Kónya, ZsuzsaDiplomamunkámban különböző divatdiétákat vizsgálok és hasonlítok össze a hazai és a nemzetközi táplálkozási ajánlásokkal. A diéták előnyeit és hátrányait vizsgálom, hogy milyen szempontok szerint felelnek meg vagy éppen térnek el a hivatalos ajánlásoktól, napi mintaétrendekkel szemléltetve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fenilketonúria népegészségügyi jelentősége dietetikus szemmelZsanda, Emília; Kiss, Erika; DE--Népegészségügyi Kar; Szőllősi, Gergő József; Szebenszki, Erzsébet; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarDolgozatomban a fenilketonúria szakirodalmát dolgoztam fel.Diplomamunkám célja, hogy felhívjam a figyelmet a leggyakoribb veleszületett anyagcserebetegségre, a fenilketonúriára. Emellett a dietetikus szerepére a betegek kezelésében, gondozásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Folyadékfogyasztási szokások vizsgálata felnőttek körébenMolnár, Petra; Zsanda, Emília; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarVíz nélkül az élet elképzelhetetlen. Sejtjeink nagy részét víz képezi, számos élettani folyamatban fontos szerepe van. Az elégtelen folyadékfogyasztás következménye a dehidráció, ami egészségügyi kockázatokkal jár. Munkám célja volt, hogy összevessem a felnőtt lakosság folyadékbevitelét a hazai ajánlással, valamint képet kapjak folyadékfogyasztási szokásaikról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Folyadékfogyasztási szokások vizsgálata különböző korcsoportokbanZoványi, Ágnes; Zsanda, Emília; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Szalayné Kónya, Zsuzsa; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA diplomamunkám során különböző korcsoportok folyadékfogyasztási szokásait és vásárlási magatartását elemeztem kérdőív segítségével. Célom volt felmérni, hogy a hazai lakosság milyen tudásszinttel rendelkezik a szervezet folyadékigényéről és mennyire marad el a folyadékfogyasztás a hazai és nemzetközi ajánlásokhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gluténérzékenységben szenvedők életminőségében bekövetkezett változások vizsgálataMirkó, Petra; Zsanda, Emília; Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Serföző, Mária; Debreceni Egyetem Klinika Központ Dietetikai SzolgálatA glutén, mint fehérje és a gluténérzékenység étrendi jellemzése. A gluténérzékenyek életminőségi változását felmérő kérdőív, mely kitér az életminőségben és az étkezési szokásokban bekövetkezett változásokra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gluténmentes étrendet követők diétázási szokásainak vizsgálata Békés megyébenVincze, Orsolya; Zsanda, Emília; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Pataki, Jenifer; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA gluténérzékenység genetikai provokációra hajlamos autoimmun enteropathia, mely boholyatrófiával és a kripták hiperpláziájával járhat. Az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, mind az előfordulása, mind a diagnosztizálása. Dolgozatomban a cöliákiás betegek vásárlási, ételkészítési szokásait és életminőségi változásait vizsgáltam. A felmerülő nehézségekre javaslatokkal és megoldási lehetőségekkel igyekeztem szolgálni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hobbi- és versenysportolók táplálkozási szokásainak vizsgálataSoltész, Liliána; Zsanda, Emília; DE--Népegészségügyi KarA sportolók táplálkozásának az alapja az egészséges táplálkozás, melynek minden esetben az egyén fizikai aktivitásához, tápláltsági és egészségi állapotához kell alkalmazkodnia. Az alapvető tápanyagok képessé teszik a szervezet hatékony működését. A sportolók számára szükséges tápanyagok bevihetők élelmiszerekkel, azonban az étrend-kiegészítők alkalmazása szükségessé válhat, mivel a sportolás következtében nőhet az egyes vitaminok és ásványi anyagok iránti szükséglet. Vizsgálatom célja volt, hogy a hobbi- és versenysportolók táplálkozási szokásait megismerjem. A kapott eredményeket összehasonlítsam a szakirodalmakban található ajánlásokkal és más kutatások eredményeivel.Tétel Szabadon hozzáférhető Investigation of the relationship between the changes in consumption of macronutrients and raw materials with economic growth among the Visegrad countries between 1993 and 2018(2025) Bíró, Klára; Bányai, Gábor; Dombrádi, Viktor; Szőllősi, Gergő József; Zsanda, Emília; Boruzs, KláraTétel Korlátozottan hozzáférhető A klinikai táplálásterápia szerepe a daganatos betegségek és a gyulladásos bélbetegségek kezelésébenGyurkó, Zsuzsanna; Zsanda, Emília; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarDiplomamunkámban a táplálásterápia jelentőségét szeretném bemutatni a daganatos betegségek és a gyulladásos bélbetegségek kezelése során. Mindkét betegség azon aspektusaira szeretném felhívni a figyelmet, melyek kezelése nem orvosi kompetencia, megelőzésükben vagy kezelésükben fontos szerepe van a dietetikusnak és táplálási teamnek. Munkám során szakirodalmi áttekintést végeztem. Felkutattam a daganatos betegségek és gyulladásos bélbetegségek kezeléséről szóló hazai és nemzetközi irányelveket, illetve ezen belül a táplálásterápiára vonatkozó ajánlásokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Táplálékallergiások és gluténérzékenyek diétázási szokásainak vizsgálataFarkas, Petra; Zsanda, Emília; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarA táplálékallergia és a gluténérzékenység manapság világszerte problémát jelent. A diplomamunkám célkítűzése volt, hogy felmérjem az érintett emberek diétázási szokásait. Szerettem volna megtudni, hogy nagyobb nehézséget okoz-e az emberek életében három allergén anyagot elhagyni, mint ha csak egyet vagy kettőt kell mellőzni. Olyan recepteket fejlesztettem, amelyek tejfehérje-, tojás-, és gluténmentesek, könnyebben beszerezhető alapanyagokból állnak, egyszerűen és gyorsan elkészíthetőek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Táplálkozási szokások vizsgálata magyar és német fiatalok körébenSinkó, Eszter; Zsanda, Emília; DE--Népegészségügyi KarTáplálkozási szokásainknak rendkívül nagy hatása van egészségünkre nézve. A halálozások több, mint 90%-ért a nem fertőző betegségek felelősek, melyek előfordulása az egészséges életmóddal csökkenthető lenne. Ilyen kórképek például az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések és a 2-es típusú Diabetes Mellitus. Diplomamunkám célja a magyarországi és a németországi táplálkozási ajánlások bemutatása, és a két ország huszonéveseinek táplálkozási szokásainak felmérése, illetve az ajánlásokkal való összehasonlítása. A két ország táplálkozási szokásait egy-egy általam készített kérdőív segítségével mértem fel online formában az adott ország anyanyelvén. A kérdőív célcsoportjai a huszonévesek voltak. A kérdőívem első szakasza főként demográfiai adatokra irányuló kérdéseket tartalmazott, míg a második szakaszban főként a táplálkozási szokások felmérését célzó kérdések voltak. A kapott adatokat khi-négyzet próba segítségével hasonlítottam össze. A táplálkozási szokásokból a zöldségfogyasztást, a gyümölcsfogyasztást, a tej és tejtermékek fogyasztását, a gabonatermékek fogyasztását, a hús fogyasztást és a folyadékfogyasztást vizsgáltam. A magyar nyelvű kérdőívre 184 darab válasz, a német nyelvű kérdőívre 64 darab válasz érkezett. Szignifikáns különbséget tapasztaltam a két csoport között a zöldségfogyasztást, a gabonatermékek fogyasztását, illetve a folyadékfogyasztást illetően. A zöldségfogyasztásra vonatkozóan a magyar kitöltők 15%-a, a német kitöltők 34%-a felelt meg az adott ország ajánlásnak. A gabonatermékek fogyasztását illetően a magyar válaszadók 9%-a, a német válaszadók 30%-a felelt meg az ajánlásoknak. A folyadékfogyasztásra vonatkozóan a magyar kitöltők 86%-a, a német kitöltők 95%-a felelt meg az ajánlásoknak. A kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy egyik ország válaszadói sem feleltek meg teljes mértékben a táplálkozási ajánlásoknak. Ezért célszerű lenne az ajánlások népszerűsítése, ismertetése az országok lakosságának részére.Tétel Szabadon hozzáférhető Utánpótláskorú kézilabdázók és labdarúgók teljesítményének vizsgálata intenzív mikromozgások szempontjából = Comparative analysis of intense multidirectional movements in youth handball and soccer players(2021) Kovács, Miklós; Pocsai, Balázs; Zsanda, Emília; Pöszmet, Tibor; Balogh, László; Pucsok, József MártonTétel Korlátozottan hozzáférhető Versenysportolók sportágspecifikus táplálkozásaPazonyi, Boglárka; Zsanda, Emília; DE--Népegészségügyi KarA megfelelő táplálkozás a versenysportban kulcsfontosságú. A megfelelően összeállított étrend nagymértékben befolyásolhatja az edzés, a verseny hatásfokát, eredményét, és regenerációját egyaránt. Az egyik legfontosabb eszköz egy versenysportoló életében a táplálkozás, amely az eltérő testösszetétel kialakításához, és testtömegük szabályozásához elengedhetetlen. Szakirodalmi áttekintésemben célom volt három különböző versenysportoló makro-és mikrotápanyag szükségleteinek vizsgálata, majd összehasonlítása egymással. Dolgozatom alapját a kerékpár, a kajak-kenu, valamint a dobóatléták versenyzői alkotják. Több könyvet, folyóiratot, szakcikket, és online irodalmat vizsgáltam meg, melyek között magyar, és külföldi szakirodalom is szerepelt egyaránt, olyan kulcsszavak segítségével, mint a „sporttáplálkozás”, „makro-mikrotápanyagok szükséglete”, „folyadékszükséglet”, „élsport”, „állóképességi”, „erő-állóképességi”, és „erősportolók”. Szakirodalmi áttekintésemből kiderült, hogy a versenysportolók táplálkozása eltér a szabadidő-sportoló, illetve az inaktív ember táplálkozásától. Ez főleg az edzés gyakoriságával, és intenzitásával magyarázható. A versenysportolók, ezáltal magasabb energia, szénhidrát, fehérje, zsír, vitamin, és ásványi anyag szükséglettel rendelkeznek. Eredményeimből továbbá az is kiderült, hogy a sportolók táplálkozása sportágspecifkus. A versenysportolók a hosszas, megterhelő testedzés következtében magasabb szénhidrátszükséglettel rendelkeznek. Ez igaz főleg a kerékpár sportágat képviselők számára. A kajak-kenuversenyzőknek szintén nagyon fontos a komplex szénhidrátok magas bevitele, azonban számukra a nagy erőkifejtés miatt fontos a megfelelő izomzat kialakítása, és fenntartása egyaránt. Ehhez pedig magasabb fehérjebevitel szükséges. A harmadik választott sportágam a dobóatléták étrendjének vizsgálatára esett, melyből kiderült, hogy a robosztus testalkathoz magasabb fehérjebevitel párosul a többi sportághoz képest. A zsírok tekintetében a hazai és a nemzetközi ajánlások szerint a versenyzők tápanyagigényük 25-30%-át ne haladják meg a zsírok fogyasztása. A versenyzők vitamin, ásványi anyag, és folyadékszükséglete is jóval magasabb. Dolgozatomban egyértelműen látható, hogy a versenysportolók étrendjét számos belső-és külső tényezők befolyásolják, és ahhoz, hogy a lehető legjobb teljesítmény érjék el az edzések, valamint a versenyek során, szakemberek segítsége szükséges.