Földtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Természettudományi Kar
Földtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Kozma Gábor)
Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács
D58
Doktori programok:
- Tájvédelem és éghajlat
(programvezető: Dr. Kerényi Attila) - A lito- és hidroszféra természetes és antropogén folyamatai
(programvezető Dr. Lóki József) - Társadalomföldrajz – területfejlesztés
(programvezető: Dr. Kozma Gábor)
Böngészés
Földtudományok Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 134)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bűnözés térbeli aspektusainak szociálgeográfiai vizsgálata Hajdú-Bihar megyében(2008-11-03T08:00:51Z) Tóth, Antal; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar -- Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékMagyarországon a rendszerváltás óta végbement gyökeres társadalmi-gazdasági változások, a bűnözés növekedése, struktúrájának átalakulása, a lakosság biztonságérzetének nagyfokú meggyengülése különösen indokolttá, aktuálissá teszik a kriminalitás szociálgeográfiai kutatását. A negatív jelenségek is térségspecifikusak, így a bűnözés terén is kimutathatók jelentős területi különbségek. Ezeket a területi differenciákat, a bűnözésnek, mint társadalmi tömegjelenségnek a tér- és időbeli aspektusait vizsgálja a kriminálgeográfia. Kutatásaim során az egyik kedvezőtlen értékekkel jellemezhető terület, Hajdú-Bihar megye kriminálgeográfiai helyzetét vizsgáltam az 1990-2003 közötti időszakra vonatkozóan. A szakirodalom kritikai szemléletű tanulmányozása után kísérletet tettem a hazai földrajztudományban még kevésbé ismert kriminálgeográfia fogalmának tisztázására, definiálására. Részletesen feltártam tudománytörténeti állomásait, s felhívtam a figyelmet a legmodernebb irányzatokra, adaptálásuk szükségességére. Ismereteim szerint hazánkban elsőként vizsgáltam meg ilyen sokoldalúan, összehasonlító jelleggel, a kriminalitás több szegmensére és több rendészeti szervre kiterjedően egy megye kriminálgeográfiai jellemzőit. Szintén nóvumként értékelhető Hajdúböszörmény településrészenkénti közbiztonsági helyzete és a lakosság szubjektív biztonsága közötti összefüggések analízise, melynek során - a hivatalos statisztikai adatok feldolgozása mellett - új kutatási módszerként földrajzi hely szerinti rétegzésű lakossági kérdőívezést is végeztem. A Hajdú-Bihar megyével, illetve Hajdúböszörménnyel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények, s az ezeken alapuló ajánlások, javaslatok hozzájárulhatnak az eredményesebb rendészeti tevékenység folytatásához, stratégiai tervek készítéséhez, de bizonyos szinten az operatív munkához is a területspecifikus bűnmegelőzés és bűnüldözés területén. In Hungary the fundamental social-economic changes occurred since the regime change like the increasing of delinquency, changing of its structure, decreasing sense of security of the population justify and make actual the social geographical research of criminality. Negative phenomena are also space specific thus significant spatial differences are found in delinquency as well. Criminal geography studies these spatial differences and the spatial and time aspects of delinquency as a social mass phenomenon. In the course of my research the study of the criminal geographical conditions of Hajdú-Bihar county, one of the areas that is characterised by adverse values was carried out between 1990 and 2003. Following the critical study of the professional literature I made an attempt to clear and define the term of criminal geography less known in the domestic science of geography. Its science historical benchmarks are discussed in detail and its most modern directions and the necessity of their adaptation is also noted. According to my knowledge this is the first study to investigate the criminal geographical characteristics of the county in such diverse views and in comparative style with relation to several segments of criminality and covering several provost organisations. Another novum is the analysis of the relationship between the public safety conditions by town districts in Hajdúböszörmény and the subjective sense of security of the inhabitants. In the course of this - besides analysing the official statistic data - a questionnaire survey was carried out as a new research method among the inhabitants according to their spatial layering. The concrete research results related to Hajdú-Bihar county and Hajdúböszörmény and the recommendations based on these may contribute to the continuation of a more successful provost activity, preparation of strategic plans and in some respect to the operative work as well in the fields of space specific crime prevention and investigation.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szélenergia hasznosítás klimatológiai vonatkozásai(2008-11-03T08:37:43Z) Bíróné Kircsi, Andrea; Tar, Károly; Kircsi, Andrea; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar -- Földudományi Intézet Meteorológiai TanszékAz értekezés célja az, hogy bemutassa a klimatológia azon területét, amely a légmozgások tulajdonságait vizsgálja kifejezetten a szél energetikai hasznosítása szempontjából. A kutatás során arra törekedtünk, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló szélenergia-potenciál jellegzetességeit az északi negyed gömb más térségeinek szélviszonyaival összehasonlítva mutassuk be annak érdekében, hogy segítsük a hazai szélenergia hasznosítás fejlődését. A vizsgálataink a következő főbb területekre irányulnak: A XXI. század első évtizedére Európában, és általában a világon rendkívül gyorsan és ígéretesen fejlődő terület a megújuló energiaforrások, ezen belül a szélenergia hasznosítása. Bemutatjuk, hogy hol tart ma a fejlődés és milyen tervek készülnek a jövőre vonatkozóan. Rögzítjük a szél hasznosításának elméleti alapjait: a szél keletkezésének feltételeit, az áramlási mező karakterisztikáit, a befolyásoló tényezőket, a szél energiájának leírásának módozatait, a hasznosíthatóság törvényszerűségeit. Röviden bemutatjuk milyen kutatási eredmények ismertek a szélklimatológia terén a Földön, az EU-ban, különös tekintettel hazánkra. Nagy területi felbontással, 50 éves időtávra vonatkoztatva vizsgáljuk a légmozgás tulajdonságainak alakulását az északi negyedgömbön az NCEP / NCAR reanalízis modell 1956-2005 közötti homogén napi, havi és éves adatsorai alapján. Magyarországi SODAR mérések adatait felhasználva arra a kérdésre kerestük választ, hogy hogyan változnak a magassággal a szél tulajdonságai, milyen tényezők befolyásolják a szélprofilok irányfüggését az adott megfigyelőhelyeken, illetve hogyan változik a szélsebesség napi menete különböző magasságban összefüggésben a magyar villamosenergia-rendszer átlagos terhelésével. The aim of the dissertation is to present the field of climatology that studies the characteristics of air movements with special regard to the energetic utilization of wind. In the course of the research it was important to show the wind energy potential characteristics present in Hungary in comparison to the wind conditions of other areas of the northern quarter sphere in order to help the development of domestic wind energy development. Our research covers the following major fields: By the first decade of the 21st century renewable energy resources became an extremely rapidly developing field involving wind energy utilization in Europe and in the World in general. The present state of the development and the plans for the future are presented. The theoretical principles of wind utilization are laid: the conditions of wind formation, characteristics of the flow field, the influencing factors, methods of describing the energy of wind, utilization laws. The known research results regarding wind climatology in the World and the EU with special regard to Hungary are presented briefly. The pattern of the characteristics of wind flow is studied with high spatial resolution for 50 years of time period in the northern quarter sphere based on the homogeneous diurnal, monthly and annual datasets of the NCEP / NCAR re-analysis between 1956 and 2005. Using Hungarian SODAR measurements answer was looked for the questions of how wind conditions change with altitude, what factors influence the direction dependence of the wind profiles at the given observation localities and how the wind velocity varies daily in different altitudes in relation to the average load of the Hungarian electric energy system.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Megújulás vagy csendes vegetálás? Az észak-alföldi kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón(2008-11-04T11:46:08Z) Molnár, Ernő; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar -- Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékA disszertáció feltárja egy országos összehasonlításban szinte egységesen kedvezőtlen helyzetű településkör gazdaságának erős belső polarizáltságát, rámutat az ipar kisvárosok gazdasági differenciálódásában játszott jelentékeny szerepére egy olyan régióban, amely köztudottan nem fő területe a rendszerváltás utáni időszak fővárosi agglomeráción kívül tapasztalható ipari alapú modernizációjának. A kisvárosok iparának területi megoszlása hátterében kimutatásra kerül a rendszerváltás előtti időszak örökségének ma is jelentős, bár fokozatosan halványuló szerepe. A potenciálmodell segítségével ugyan nem nyer egyértelmű bizonyítást az agglomerálódás ágazat területi elhelyezkedésére gyakorolt hatása, a módszert új összefüggésben használja a dolgozat, hasonló ágazati vizsgálatokban történő alkalmazása kevésbé leszűkített területi-települési keretek között még perspektivikusabbnak ígérkezik. A disszertáció jelentős – részben már ismert – összefüggéseket tár fel a kisvárosi feldolgozóipari vállalkozások ágazati, nagyságrendi és tulajdoni jellemzői, valamint területi kapcsolatai között. Továbbá új következtetéseket fogalmaz meg a településméret, illetve a kitüntetett településektől mért távolság kisvárosi ipar kapcsolatainak területiségét differenciáló szerepéről. A disszertáció témaválasztása révén is hangsúlyozni kívánja a különböző területi-települési szempontok érvényesítésének fontosságát a regionális tervezésben. E megközelítés jegyében helyzetfeltárása az Észak-alföldi régió kisvárosainak gazdaságfejlesztéséhez biztosít háttérismereteket. The dissertation reveals the strong inner polarisation of the economy of a group of settlements which are in an almost uniformly disadvantageous position on the national level. It points out the significant role of industry in the economic differentialisation of the small towns in a region which is acknowledgedly not the key area of the industry-based post-transition modernisation experienced outside the agglomeration area of Budapest. The still important but gradually fading role of the heritage of the pre-transition period played in the background of the spatial distribution of the small town industry is demonstrated. Although, the influence of the sectoral agglomeration on the spatial distribution is not unanimously supported by the potential model but the dissertation uses the method in a new context and its application for similar sectoral analyses within a less restricted spatial-settlement framework augurs even more vistas. The dissertation reveals important – partly already known – connections between the sectoral, magnitudinal and ownership characteristics and regional connections of the small town processing industry enterprises. Besides, it formulates new implications on the differentiating role of the size of the settlement and the distance from the distinguished settlements in relation to the spatial aspects of the relationship systems of the small town industry. The dissertation intends to emphasise the importance of the reinforcement of the different regional and local aspects in regional planning even by the choice of the topic. In terms of this approach, its situation analysis provides background information for the economic development of the small towns in the Northern Great Plain Region.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Morfometriai és litológiai tényezők kapcsolatának kvantitatív vizsgálata a Bükkben és északi előterén(2008-11-04T13:59:19Z) Demeter, Gábor; Lóki, József; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar -- Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tsz.A disszertációban a geomorfológiában ritkábban alkalmazott statisztikus felszínelemzés használhatóságát vizsgáltuk Bükk északi előterén kőzetmorfológiai szemléletű megközelítést alkalmazva. A célok a következőképpen foglalhatók össze: – a felszínelemzés érzékeny és kevésbé érzékeny paramétereinek tekinthető morfológiai és litológiai változók kiválasztása; – a felszínelemzés érzékeny paramétereinek tekinthető statisztikai paraméterek vizsgálata; – a kiválasztott paraméterek közötti kapcsolatok erősségének vizsgálata (átszámíthatóság), az ok-okozati viszonyok feltárása és az egyes tényezők szerepe a kapcsolatok alakulásában, az összefüggések minőségi és mennyiségi jellemzőinek meghatározása, a független és az interdependens változók azonosítása, a változók számának redukálhatósága, a litológiai és morfológiai tényezők egymással helyettesíthetősége (faktor-, klaszter, regresszió-analízis, korrelációs vizsgálatok); – a regionális léptékű adatok lokális érvényességének vizsgálata, a vizsgálati eredmények kiterjeszthetősége (faktor-, klaszter, regresszió-analízis, korrelációs vizsgálatok); – a statisztikus felszínelemzés optimális körülményeinek meghatározása (adatmennyiség, adathalmaz szűrése) és a különböző léptékű adatok megbízhatóságának vizsgálata (felbontás, általánosíthatóság); – a nem geomorfológiai célból született, műszaki tudományokban használt mérőszámok (pl. a kőzetkeménység minősítése) és kísérleti eszközök geomorfológiai célú hasznosítása (és fordítva), ezáltal a geomorfológiai térképezés eszköztárának fejlesztése, az erózióérzékeny területek kijelölése, a geomorfológiai térképezést segítendő; – új módszertani eljárások kidolgozása, ill. a korábbi módszerek használhatóságának, relevanciájának vizsgálata az új eredmények tükrében; – a különböző elven alapuló denudációs előrejelzések összehasonlítása és relevanciája a mintaterületen; – az időtényező szerepe a paraméterek közötti kapcsolat módosulásában; – térinformatikai módszerek érzékenysége, a hagyományos és térinformatikai módszerek eredményének különbségei, nem morfometriai célból született szoftverek alkalmazhatósága a geomorfológia területén. A digitális topográfiai adatbázis alapját az 1:50 000 léptékű térképek 10 m-es digitalizált szintvonalai jelentették. 25x25 m/pixel léptékű digitális terepmodell (DTM) készült el a mintaterületre. A pixelek száma 2.373.000 volt. Az előállított raszter alapú adatbázisban rekordként minden egyes pixelhez tartozott egy kőzetfizikai jellemző (a kőzettípus, illetve az ezt reprezentáló litológiai tényező: a nyomószilárdság, koptatottság, vízfelvevő-képesség, fagyállékonyság értéke számmal kifejezve), egy magasság, illetve lejtőmeredekség-érték %-ban kifejezve, ill. az erózióbázistól való távolság m-ben kifejezve, a lefolyási értékszám, a kitettség és a costpush értéke. The quantification of petrophysical features instead of descriptive characterisation and furthermore, the identification of relationships between geomorphic and geological factors has always been of key importance not only in engineering, but in geomorphology as well. This work aims to investigate the relationship between geomorphic and geological endowments based on a large scale database using geoinformatics with the aid of statistical methods such as correlation, regression analysis and cluster analysis, and to quantify the rock resistance to denudation by combining and comparing traditional experiments, and investigations applied mainly in civil engineering (UCS, attrition resistance, frost resistance). Qualifying rocks based on their resistivity to denudation can be a useful method applied in geomorphological mapping. Thus the first part of this work is to promote the adaptation of methods used in engineering in geomorphology. The reliability of these methods in measuring rock strength (resistance) was also investigated. The second part of the dissertation deals with structural morphology from the aspect of methodology. The aims of this work were the following: - to investigate which statistical parameters can be regarded as sensitive indicators for statistical surface analyses; - to investigate which lithological parameters can be regarded as sensitive indicators for statistical surface analyses; - to learn whether there is deterministic relationship between the examined morphological and the lithological factors and to describe the manner of the relationship; to prove the independency or interdependency of certain morphometric and lithologic parameters, to decrease the number of parameters involved in general investigations, to examine the possibilities of substituting petrophysical data with morphometric data - to determine the optimum circumstances (e.g. grouping of data, resolution) of the statistical surface analyses; - to offer possibilities for the use of results in engineering studies especially in architecture; - to implement methods and parameters (measuring rock strength) of engineering for geomorphic applications, to improve the methodology of geomorphic mapping by adapting methods and parameters used in engineering; - to develop new methods of evaluation; - to compare the relevance of results at regional and local scale; - to compare the relevance of different denudation equations; - the delimitation of areas sensible to denudation in order to improve the methods of geomorphic mapping; - to evaluate the sensibility of geoinformatics, to test the the difference of manual/traditional and modern methods and the applicability of softwares in geomorphology developed for different purposes The chosen geomorphic parameters were slope steepness (%), height above base level (m), distance from base level (m), costpush, exposition, runoff, while the geological parameters were UCS (unconfined compressive strength, modified by the abundance of planes of weakness, i.e. faults) attrition resistivity (%), freezing resistance (%) and porosity (%). The latter 4 parameters represent the resistance to denudation (erosion) of the different rock types. The database was based on map with a scale of 1:50000 and contour lines of 10 m digitized in Geomedia Professional 5.0. The vector-type data were transformed into raster-type using IDRISI 32 resulting a quite fine 25x25 m/pixel resolution and a dataset consisting of more than 2 million pixels (cases).Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar villamosenergia-ipar posztszocialista átalakulása(2008-11-05T10:34:06Z) Kajati, György; Ekéné Zamárdi, Ilona; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar -- Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékAz 1980-90-es évek fordulóján a kelet- és közép-európai országokban - köztük Magyarországon is - gyökeres politikai, társadalmi és gazdasági változás ment végbe. A változások a villamosenergia-ipart is igen jelentős mértékben érintették. Hazánk energiahordozókban szegény ország, ezért az energetika szektorának fejlesztése mindig komoly megpróbáltatások elé állítja az ország politikai és szakmai vezetőit. A globalizációs hatások megerősödtek, a helyi gazdaságok versenyhelyzetbe kerültek, s az Európai Unió által támasztott követelmények is nagy kihívást jelentettek. Az iparág szerkezete átalakult, s ezzel együtt markáns területi átrendeződések is megfigyelhetők. A szakmai érvek és a politikai döntések sok esetben nem egyeznek, amelyek napjaink energetikai problémáját még inkább elmélyítik. Nehéz helyzetben vannak a döntéshozók, hogy összeegyeztessék az ellátásbiztonság, a versenyképesség, a környezetvédelem és a szociális felelősség elvének együttes megvalósítását. A lakosság, a civil szféra és a gazdasági élet szereplői körében is kitűntetett figyelmet kap az energiaipar, óriási visszhangja van a privatizációnak, a liberalizációnak, az erőmű-létesítéseknek, az áramáremeléseknek és az esetenként előforduló üzemzavaroknak is. At the turn of the 1980s and 1990s, revolutionary political, social and economical transitions took place in the Eastern and Central European countries including Hungary These changes also had a significant impact on the electricity industry. Hungary is a country short of energy sources, therefore the development of the energy sector is considered to be a serious challenge to the nation’s political and policy leaders. The effects of globalisation increased, local economies became competitive and the demands of the European Union meant a great challenge. The structure of the industry has undergone transition and, along with this, a remarkable regional resturcturing can also be observed. As seen from the citation above, professionals’ arguments and political decisions often do not correspond, further deepening today’s energy problems. Decision-makers are in a difficult situation when trying to perform a joint implementation of the principles of supply security, competitiveness, environmental protection and social responsibility. Special attention is paid to the energy industry by the population, the civil sphere and the players of the economy; privatisation, liberalisation, the establishment of power-plants, the increase of the price of electricity and even occasional breakdowns attract great attention.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az információs társadalom térszerkezet alakító hatásai(2008-12-11T10:19:47Z) Szépvölgyi, Ákos; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A technológia fejlődése és a gazdasági szerkezet módosulása időről-időre megváltoztatja a gazdaság és a társadalom sajátosságait, és a korábbitól eltérő gazdasági és társadalmi feltételrendszereket eredményez. A világgazdaság jelenleg is egy ilyen átalakulási periódusban, az információs társadalom (ITÁ) formálódásának fázisában van. Jelenlegi ismereteink szerint az információs társadalom formálódása hatással van a térszerkezetre is. Az információ és tudás különböző formáinak területi különbségei egyre nagyobbak, a különbségek kialakulásának okai egyre összetettebbek lesznek (Meusburger 1998, idézi Berényi 2003, 101-102). Alakulásukat egyrészt befolyásolja, hogy az új technológiák, szervezeti formák, foglalkozások új területi egyenlőtlenségeket eredményeznek. Ennek elsődleges oka, hogy a tudás térbeli terjedésének akciócentruma soha nem a periféria, és a fejlődést meghatározó társadalmi és kulturális tényezők a térben egyenlőtlenül oszlanak el. Bár az információtovábbítás ideje lerövidült, a fogadó képzettsége, kreativitása, valamint a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzete továbbra is meghatározó és helyhez kötött, azaz területileg differenciált. Eszerint a távolsági akadályok enyhülése nem jelenti a tér szerepének csökkenését, sőt minél kisebbek a térbeli akadályok, annál fontosabbak az egyes helyek egyéb adottságai, tehát a komparatív előnyök, az alkalmazkodás tényezői újraértékelődnek (Rechnitzer 2003, Jackobs 1996). Ma még kérdéses, hogy az információs társadalom milyen mértékben válik térstruktúra módosító tényezővé (Erdősi 1990, 1991, Rechnitzer 1993, 2000, Nagy 2002, Teller 2000). A szakirodalom szerint általánosan elfogadott azonban, hogy Magyarországon a folyamat a területi hierarchia minden szintjét érinti. Egyértelmű haszonélvezők a nagyvárosok, illetve a nagyvárosi térségek, valamint azok a középvárosok, amelyek jelentős felsőoktatási háttérrel, diverzifikált iparszerkezettel és fejlett szolgáltatásokkal rendelkeznek (Gillespie-Robins 1989, Nagy 2002). Ezzel szemben elfogadjuk azt, hogy egyértelmű hátránnyal indulnak a térszerkezet periférikus helyzetű elemei.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Néhány talajtulajdonság tájvédelmi szempontú értékelése(2009-01-06T14:35:02Z) Szabó, Szilárd; Kerényi, Attila; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem--Tájvédelmi és Környezetföldrajzi TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A megyehatár hatása a városok vonzáskörzetére Hajdú-Bihar megye példáján(2009-01-16T10:07:38Z) Bujdosó, Zoltán; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A Hortobágy negyedidőszak végi felszínfejlődésének főbb természeti és antropogén vonásai(2009-01-16T11:44:26Z) Tóth, Csaba Albert; Szabó, József; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A Tardonai-dombság miocén medencefejlődése az üledékes szekvenciák fácies- és rétegtani adatainak tükrében(2009-01-26T07:34:22Z) Püspöki, Zoltán; Kozák, Miklós; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem TTK Ásvány- és Földtani TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A Hajdú-Bihar megyei diplomások munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata - A Debreceni Egyetem hatása a humánerőforrásokra(2009-01-26T07:45:30Z) Teperics, Károly; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyeten Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Szabadon hozzáférhető Geomorfológiai vizsgálatok az Upponyi-szigethegységben és előterein, különös tekintettel a földtani adottságok szerepére(2009-01-26T07:54:23Z) Szalai, Katalin; Szabó, József; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem--Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tsz.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tájváltozások értékelése hortobágyi mintaterületen a talajok és a vegetáció egyes jellemzői alapján(2009-01-26T09:30:17Z) Novák, Tibor József; Kerényi, Attila; Földtudományok doktori iskolaTétel Szabadon hozzáférhető Euroregionális fejlődés az EU csatlakozás küszöbén különös tekintettel Magyarország eurorégióira(2009-01-26T09:37:54Z) Czimre, Klára; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A Tokaji-hegységi Hercegkúti-patak forrásainak hidrológiai és természetvédelmi szempontú vizsgálata és értékelése(2009-01-26T09:41:48Z) Havassy, András; Gyarmati, Pál ny.; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi- gazdasági helyzete(2009-01-26T10:00:16Z) Molnár, Melinda; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE----Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Szabadon hozzáférhető Tájökológiai vizsgálatok a Tállyai-félmedencében különös tekintettel a szőlő termőhelyi adottságainak értékelésére(2009-01-26T10:04:49Z) Nyizsalovszki, Rita; Pinczés, Zoltán; Földtudományok doktori iskolaTétel Szabadon hozzáférhető Atomspektroszkópiai eljárások bevezetése a hazai geokémiai kutatásokba(2009-01-26T10:10:41Z) Bartha, András; Szöőr, Gyula tszv.; Földtudományok doktori iskolaTétel Szabadon hozzáférhető Az Észak-alföldi régió intézményesülése, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok megye szerepére(2009-01-26T10:30:17Z) Patkós, Csaba; Ekéné, Zamárdi Ilona; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető A klimatikus változások hatásai egy középkorú bükkös vízháztartására(2009-01-26T10:36:36Z) Vig, Péter; Tar, Károly; Földtudományok doktori iskola