Földtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Természettudományi Kar
Földtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Kozma Gábor)
Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács
D58
Doktori programok:
- Tájvédelem és éghajlat
(programvezető: Dr. Kerényi Attila) - A lito- és hidroszféra természetes és antropogén folyamatai
(programvezető Dr. Lóki József) - Társadalomföldrajz – területfejlesztés
(programvezető: Dr. Kozma Gábor)
Böngészés
Földtudományok Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 140)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi- gazdasági helyzete(2001) Molnár, Melinda; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE----Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető A klimatikus változások hatásai egy középkorú bükkös vízháztartására(2002) Vig, Péter; Tar, Károly; Földtudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Climatic Versus Human Modification of the Late Quaternary Vegetation in Eastern Hungary(2002) Magyari, Enikő; Szöőr, Gyula; Sümegi, Pál; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék; SZE Földtani és Őslénytani TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A Hajdú-Bihar megyei diplomások munkaerőpiaci helyzetének vizsgálata - A Debreceni Egyetem hatása a humánerőforrásokra(2002) Teperics, Károly; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyeten Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető Regionalizáció és regionalizmus két átalakuló posztszocialista ország, Magyarország és az egykori NDK példáján(2003) Kovács, Tibor; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--Az 1990-es rendszerváltás után hazánkban (illetve a volt szovjet blokk országaiban) gyökeres politikai, gazdasági, társadalmi és térbeli változások zajlottak le. Ezek a változások, valamint az őket kísérő események a földrajztudomány előtt is új utakat, szerteágazóbb kutatási lehetőségeket nyitottak meg: tématerületem szempontjából feltétlen pozitívumként említendő, hogy az addigi centralizált társadalom- és gazdaságirányítás helyébe egy demokratikus és piacgazdasági modell lépett, ami végre visszahelyezte a társadalmat, a gazdaságot és a politikát a konkrét földrajzi térbe. Az átalakulás sok olyan, korábban alig ismert – vagy ismeretlen, esetleg el nem ismert – problémát és jelenséget idézett elő, amelyek szoros kapcsolatban állnak az időközben jelentősen felértékelődött területiséggel, ezzel is új, addig nem kutatott, érdekes és izgalmas területeket nyitva meg a tudomány előtt. A földrajztudomány homlokterébe kerülve a területiség újra elfoglalta megérdemelt helyét a tudományban, újjáéledt a regionalizáció és regionalizmus kutatásának lehetősége, illetve szükségessége. A rendszerváltás előtti évtizedek a szocialista országokban a területiséget legalábbis másodlagos kérdésként kezelték: a fejlesztési elképzelések elsősorban az ágazatokra, gazdasági szektorokra koncentrálódtak, míg a területiség – kevés kivételtől eltekintve – a háttérbe szorult. A rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági változások azonban új kutatási irányzatok megjelenését is lehetővé tették: hazánk és az egykori szocialista országok jelentős tudományos központjaiban, szellemi műhelyeiben is megindult a területi folyamatok jellegzetességeinek feltárása és elemzése. Értekezésem célja szintén ennek a viszonylag új regionalista kutatási irányzatnak az elemzése két, hasonló történelmi múlttal, ugyanakkor markáns különbségekkel is jellemezhető posztszocialista ország (hazánk és az egykori Német Demokratikus Köztársaság) és egy-egy – az Európai Unió terminológiája szerint NUTS II-szintű – régiójának (Észak-Alföld és Szász-Anhalt tartomány Magdeburgi Kormányzati Körzete [Regierungsbezirk Magdeburg])összehasonlító földrajzi vizsgálata kapcsán.Tétel Szabadon hozzáférhető Euroregionális fejlődés az EU csatlakozás küszöbén különös tekintettel Magyarország eurorégióira(2003) Czimre, Klára; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A Tardonai-dombság miocén medencefejlődése az üledékes szekvenciák fácies- és rétegtani adatainak tükrében(2003) Püspöki, Zoltán; Kozák, Miklós; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem TTK Ásvány- és Földtani TanszékTétel Szabadon hozzáférhető Atomspektroszkópiai eljárások bevezetése a hazai geokémiai kutatásokba(2003) Bartha, András; Szöőr, Gyula tszv.; Földtudományok doktori iskolaTétel Szabadon hozzáférhető A települési hulladékgazdálkodás sajátosságai és környezeti problémái Hajdú-Bihar megyében(2003) Fazekas, István; Pinczés, Zoltán; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem--Tájvédelmi és Környezetföldrajzi TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer agrogeológiai és környezetföldtani vizsgálata a Bugaci-mintaterületen(2003) Kerék, Barbara; Szöőr, Gyula; Földtudományok doktori iskolaA kutatás célja: 1. A mintaterület talaj-alapkőzet-talajvíz rendszerének, illetve a rendszer egyes elemeinek, azok összefüggéseinek és a bennük lejátszódó folyamatoknak a megismerése és jellemzése. 2. A talajvíz mélységének és összetételének megállapítása, lehetőség szerint a változások nyomon követése. 3. A lassan és gyorsan oldódó karbonátok mennyiségi és minőségi vizsgálata üledéktípusonként és a mélység függvényében, összefüggések keresése a rendszer más elemeivel (talajvíz). 4. Az agyagossági fok és a homok/ agyag arány használhatóságának vizsgálata az áteresztõképesség jellemzésére, esetleg a szivárgási tényező (k tényező) kiváltására. 5. Az ökogeológia általános feladatainak megfogalmazása és speciális alkalmazásának bemutatása a mintaterületen. 6. Agrogeológiai és környezetföldtani térképek szerkesztése és segítségükkel a terület hasznosíthatóságának és érzékenységének értékelése. és érzékenységének értékeléseTétel Szabadon hozzáférhető Tájökológiai vizsgálatok a Tállyai-félmedencében különös tekintettel a szőlő termőhelyi adottságainak értékelésére(2003) Nyizsalovszki, Rita; Pinczés, Zoltán; Földtudományok doktori iskolaTétel Szabadon hozzáférhető A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer agrogeológiai és környezetföldtani vizsgálata a bugaci-mintaterületen(2003) Kerék, Barbara; Szöőr, Gyula tszv.; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani TanszékTétel Szabadon hozzáférhető Az Észak-alföldi régió intézményesülése, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok megye szerepére(2004) Patkós, Csaba; Ekéné, Zamárdi Ilona; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető Geomorfológiai vizsgálatok az Upponyi-szigethegységben és előterein, különös tekintettel a földtani adottságok szerepére(2004) Szalai, Katalin; Szabó, József; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--Komplex geomorfológiai kutatásunk célja kettős. Egyrészt igyekszünk leírni a mai felszíni formakincset és meghatározni kialakulásának módját, ill. körülményeit. Másrészt megpróbáljuk felkutatni, és pontosan, szakszerűen ismertetni a védelemre érdemes és bemutatásra alkalmas földtani-felszínalaktani objektumokat, folyamatokat. A dolgozat vezérfonalát jelenti, hogy minden vizsgálatot kőzettani, szerkezeti alapegységeken végeztünk. Kivételt képez ez alól a rendűség értékelése, ami vízgyűjtőnkénti vizsgálatot tett szükségessé. Próbáltuk a felszíni formák tekintetében is elkülöníteni a különböző kőzetekből felépülő, ill. eltérő szerkezeti adottságú területegységeket. Ezt, ahol lehetett számokkal is alátámasztottuk. A dolgozat egyes fejezeteiben az alábbi vizsgálatokat részletezem. Először bemutatom a terület földtani, szerkezeti felépítését, amelyhez nagy segítséget nyújtott, hogy részt vehettem a Magyar Állami Földtani Intézet és a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének közös munkájában a Tardonai-dombság 1:25.000-es méretarányú, reambuláló földtani térképezésében. Jelen dolgozatban csak röviden ismertetem a földtani viszonyokat, utalva néhány saját felvételezésű szelvényre, mintavételre. Ezután a terület geomorfológiai viszonyainak tárgyalása következik számos terepi bejárás és térképi felvételezés alapján. Igyekszem feltárni az Upponyi-szigethegység és előtereinek pleisztocén-holocén térszíntagolódását, valamint a völgyhálózat kialakulását befolyásoló litológiai-tektonikai tényezőket. Megvizsgáltuk a völgyfejlődés kapcsolatát mind a szerkezeti adottságokkal, mind pedig a kőzetminőséggel. Ezen kívül meghatároztuk a völgyfejlődés néhány további alapvonását, vagyis elemeztük a völgykeresztszelvények szimmetriaviszonyait, az aszimmetriák okait, ill. a rendűségeket. A lejtők meredeksége, valamint égtáj szerinti kitettsége sokat elárul a terület földtani adottságairól. Elkészítettük a lejtőkategória és a lejtő-expozíciós térképeket. A jelenlegi geomorfológiai viszonyok leírásához megszerkesztettük a geomorfológiai, valamint a relatív relief térképeket, majd elemeztük és értelmeztük őket. Ezeket a vizsgálatokat is kőzettani-szerkezeti alapon végeztük. Azt is fontosnak tartottam, hogy képet kapjunk a jelenlegi területhasználati módokról, ezeknek az idő- és térbeli változásáról, valamint a völgyfejlődéssel való kapcsolatukról. Megvizsgáltuk hogyan alkalmazkodik a területhasználat a földtani-felszínalaktani adottságokhoz. Ehhez elkészítettük az Upponyi-szigethegység és környezetének részletes területhasználati térképét, kiértékeltük a két vízgyűjtőről fellelhető régebbi térképeket, valamint levéltári adatokat gyűjtöttünk. Végül, de nem utolsó sorban foglalkozom a természet- és tájvédelmi kérdésekkel, a geológiai-geomorfológiai értékek védelmével és bemutathatóságával. Ehhez tettünk néhány javaslatot tanösvények, tanbányák létesítésére, amelyek közül egyet részletesen ki is dolgoztam.Tétel Szabadon hozzáférhető A megyehatár hatása a városok vonzáskörzetére Hajdú-Bihar megye példáján(2004) Bujdosó, Zoltán; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető A kistérségek innováviós képességének különbségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében(2004) Filepné Nagy, Éva; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskolaA dolgozat célja: a megfelelő, helyes terápia kialakításának segítése valósághű diagnózissal.. Olyan anyag összeállítása, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét és valamennyi (2004. január 1. óta érvényes) kistérségét az innovációs képességet befolyásoló és azt valamilyen formában tükröző szempontok alapján bemutatja, fő paramétereiket azonos gondolatmenet mentén egymás mellé teszi. Cél, hogy az itt megfogalmazottak segítsék a mindennapos területfejlesztési munkát kistérségi, megyei, régiós, s akár országos szinten is a egyfelől súlyosabb problémák rávilágításával, másfelől a kistérségi és megyei szinten meglévő fejlesztési potenciál bemutatásával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar-szlovák határ menti kapcsolatok esélyei(2004) Mezei, István; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A Kárpát-medencében évszázadok óta együtt élő népek közül egyelőre a magyar és a szlovák nemzet került abba a helyzetbe, hogy 2004-ben egyszerre lettek tagjai egy olyan közösségnek, amely a világ egyik legerősebb politikai-gazdasági-társadalmi centruma. Mintegy folytathatnák több évtizedes megszakítottság után eredeti, ezer éves történelmüket, illetve mostantól kezdve – elismerve 1918 óta létező állami különállásukat – egyenrangú partnerekként együttműködve munkálkodhatnának jobb, szabadabb, megértőbb társadalmak, nemzetek, országok megvalósításán. A dolgozat a csatlakozás utáni történelmi „pillanatról” készít gyorsfényképet, hogy megörökítse a jelent. Végül is egy nagy történelmi kérdés merül föl valamennyi csatlakozó ország, köztük a dolgozat tulajdonképpeni tárgyát képező Szlovákia előtt is: vajon állandósulnak-e a nyugati országokhoz mérten közismerten meglévő és egymás közötti kapcsolataikban is kimutatható különbségeik, aszimmetriáik, vagy az együttműködés során fokozatosan hasonulni fognak egymáshoz, szimmetrikus struktúrák jönnek létre, rájuk épülő, fokozatosan kifejlődő azonos/hasonló beltartalommal? Azaz sikeres lesz-e a fölzárkózás, a mintakövetés és megszűnik-e a sok évszázados fejlettségbeli különbség, egyenlőtlenség a nyugat-európai és a kelet-közép-európai országok között? Az általános, minden csatlakozó országot érintő kérdés mellett létezik egy közvetlenül minket, a szomszédos két országot érintő kérdés is. Vajon milyen erős marad a határok elválasztó szerepe? Vajon csak a határok léte miatt van elszigetelődés a két ország között? A politikai és a gazdasági keretek hasonlóvá válásával, a határok felszámolódásával újból feléled a korábbi gazdasági, kulturális vérkeringés a két ország között? Szabadon fognak alakulni, azaz emberi-lakossági igények szerint fognak alakulni a gazdasági-társadalmi együttműködés lehetséges kereteiként működő régiók? A mindennapi emberi kapcsolatok tényleg „határtalanná” válnak?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Néhány talajtulajdonság tájvédelmi szempontú értékelése(2004) Szabó, Szilárd; Kerényi, Attila; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem--Tájvédelmi és Környezetföldrajzi TanszékTétel Szabadon hozzáférhető A Hortobágy negyedidőszak végi felszínfejlődésének főbb természeti és antropogén vonásai(2004) Tóth, Csaba Albert; Szabó, József; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető Bioeróziós és patológiás elváltozások az egerien Mollusca faunáján(2004) Dávid, Árpád; Szöőr, Gyula; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A doktori értekezésben vizsgálom, bemutatom öt egri és Eger környéki, valamint egy dunántúli egri korú feltárásból gyűjtött puhatestű ősmaradványok mészvázain előforduló bioeróziós nyomokat, patológiás elváltozásokra utaló jellegzetességeket, és a Teredo nembe tartozó fúrókagylók által létrehozott nyomfosszíliákat. Ennek keretén belül leírom az egyes életnyomokat, patológiás elváltozásokat, azok gyakoriságát, elterjedését, az egyes mészvázakon való elhelyezkedését. Összehasonlítom a hat lelőhely életnyomait és patológiás jelenségeit. Bemutatom azokat a szilárd vázzal nem rendelkező élőlényeket, melyeknek tevékenysége nyomán az életnyomok keletkeztek. Végül paleoökológiai és ősföldrajzi következtetéseket teszek.