Földtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Természettudományi Kar
Földtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Kozma Gábor)
Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács
D58
Doktori programok:
- Tájvédelem és éghajlat
(programvezető: Dr. Kerényi Attila) - A lito- és hidroszféra természetes és antropogén folyamatai
(programvezető Dr. Lóki József) - Társadalomföldrajz – területfejlesztés
(programvezető: Dr. Kozma Gábor)
Böngészés
Földtudományok Doktori Iskola Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 146)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A bulgáriai Lom-süllyedékék és a marokkói Tadla-medence felszín alatti vizeinek izotóphidrológiai vizsgálata, paleoklimatológiai értelmezése(2022) Túri, Marianna; Palcsu, László; Rózsa, Péter; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Ásvány- és Földtani TanszékKutatásom során felszín alatti vizek paleoklimatológiai vizsgálatával foglalkoztam: víztartózkodási időt meghatározó módszerekkel és a vízben oldott nemesgáz-koncentrációk hőmérsékletfüggésén alapuló módszerével két mintaterületen rekonstruáltam a múltbéli hőmérsékleti körülményeket. Célom a bulgáriai Lom-süllyedék és a marokkói Tadla-medence felszín alatti vizeinek nemesgázok és környezeti izotópok (3H, 14C, 13C, 18O, 2H) vizsgálata alapján a víztartók izotóphidrológiai jellemzése és paleohőmérsékleti rekonstrukciója volt. Értekezésemben a felszín alatti víz tartózkodási idejének koreloszlását vizsgáltam trícium, radiokarbon és terrigén eredetű hélium-4 segítségével, valamint a beszivárgás körülményeit, főként a beszivárgás idején uralkodó átlaghőmérsékletet tanulmányoztam nemesgáz-hőmérsékletek alapján. Megvizsgáltam a felállított késő pleisztocén-holocén hőmérsékleti viszonyok mennyire illeszkednek kontinentális szinten az eddigi tanulmányok téziseihez Európában és Afrikában, illetve stabilizotóp-vizsgálatok segítségével egészítettem ki az eddigi nemesgáz-hőmérsékletekkel felállított késő pleisztocén-holocén környezeti rekonstrukciót.Tétel Szabadon hozzáférhető A HAJDÚ-BIHAR VÁRMEGYEI LAKÓÉPÜLETÁLLOMÁNY FŰTÉSI SZÉNDIOXID KIBOCSÁTÁSÁNAK ELEMZÉSE ÉS AZ ALACSONY HŐMÉRSÉKLETŰ FELÜLETFŰTÉSEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK EGYES KÉRDÉSEI(2025) Bodó, Béla; Kalmár, Ferenc; Bodó, Béla; Földtudományok doktori iskola; Műszaki Kar::Épületgépészeti és Létesítménymérnöki TanszékA kutatásom elsőrendű célja az volt, hogy felmérjem a Hajdú-Bihar vármegyei családi házak, az 1950 után épült téglafalazattal rendelkező társasházak, illetve panelépületek hőfelhasználását és az ebből származó széndioxid kibocsátást. Célom volt továbbá, hogy jó példák elemzése alapján javaslatokat tegyek ezen épületek fűtését illetően a teljes vagy részleges dekarbonizációra, valamint a megvizsgáljam a jelenleg széles körben alkalmazott alacsony hőmérsékletű felületfűtések hatékonyságát. Első lépésben áttekintettem a kutatási céljaimmal kapcsolatos eddigi szakirodalmat, az európai illetve a hazai lakóépület állományt a hőtechnikai jellemzőkre fókuszálva. Az elérhető KSH adatok alapján felmértem a Hajdú-Bihar vármegyei lakóépület állományt és meghatároztam az általam vizsgált épülettípusok számát és főbb energetikai jellemzőit. Áttekintettem és rendszereztem a lakóépületekre vonatkozó előírásokat, szabványokat és rendeleteket és arra a következtetésre jutottam, hogy 2006 előtt az épületek határolószerkezeteinek hőtechnikai minőségét nem kizárólag az éppen aktuális hőtechnikai előírás, vagy szabvány határozta meg, hanem jelentős mértékben szerepet játszottak a rendelkezésre álló építőanyagok fizikai jellemzői is. Nem volt elsőrendű cél az előírások és szabványok javaslatainak betartása, hanem az éppen elérhető építőanyagok és a rendelkezésre álló építési technológia lehetőségei szerint épültek az épületek. A meghatározott lakóépület típusok esetében elemeztem a fűtési energiaigényt figyelembe véve a 2002, 2012 és 2022 években érvényben lévő a határolószerkezetekre vonatkozó követelményeket, illetve javaslatokat. - Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában elérhető napi átlaghőmérsékleteket elemeztem 1930-2020 időintervallumban, melyet három 30 éves időszakra bontottam. Szeptember 1 és Április 30 közötti időszakot vizsgálva felrajzoltam a minimum hőmérséklet görbéket és megállapítottam, hogy a minimum értékek esetében a legkisebb hőmérséklet is nagyobb, mint a jelenleg érvényben lévő 15 C méretezési hőmérséklet. Azonban a 15 C méretezési értékhez viszonyítva a különbségek a három 30 éves időszakra vonatkozóan növekednek. - Páros t-próba szignifikancia vizsgálatot végeztem és megállapítottam, hogy p=0,05 szignifikancia szint mellett Debrecenben az 1931-1960 időszakhoz viszonyítva a minimumhőmérsékletek 1961-1990 időszakban szignifikánsan nagyobbak, továbbá az 1961-1990 időszakhoz viszonyítva az 1991-2020 időszakban a minimumhőmérsékletek szintén szignifikánsan nagyobbak. - Az 1991-2020 időszakban Debrecenben mért napi átlaghőmérsékletek alapján kidolgoztam és elkészítettem a hőfokgyakorisági görbét. Az elmúlt közel másfél évtizedben számos épület energetikai felmérését és elemzését végeztem el. Rendelkezésemre állt 1200 épületenergetikai elemzés, melynek adatait feldolgoztam és Debrecenben 236 családi ház, 115 panellakás és 118 téglafalazatú társasházi lakás, továbbá Hajdú-Bihar vármegyében (kivéve Debrecent) 372 családi ház energetikai adatai álltak rendelkezésemre. Az energetikai számítások a WinWatt 32 7.63 szoftverrel készültek, ami integrálja a 2023-ban visszavont 7/2006 épületenergetikai rendelet számítási módszerét. Az épületenergetikai számítási módszer 2023. novemberben változott, de a kutatási munkám során a 2023. júliusig elvégzett energetikai számításokat vettem figyelembe. Mindez a számítások pontosságát és az eredményeket érdemben nem befolyásolja. Az energetikai számítás adatait statisztikai feldolgozását ORIGIN LAB 9.55 szoftver segítségével végeztem el. 2010-2019 között és 2020-2023 között épült csoport. A debreceni családi házak elemzése során az alábbi következtetésekre jutottam: - Az új épületek fajlagos hőveszteségtényezője, valamint a fajlagos fűtési energiaigény az elmúlt 90 év során 15,2%-ra, illetve 18,5%-ra csökkent. - A vizsgált épületek többségét legalább egyszer már felújították hőtechnikai szempontból, mivel a hőszükséglet az elméleti értéknél 27,6-41,4%-al alacsonyabb. - Az épületeket jellemző A/V tényező folyamatosan csökkent az évtizedek során. Ennek több oka is lehet. Lehetséges, hogy az építészek a tervezés során figyelmet fordítanak arra, hogy az alacsonyabb A/V tényezővel rendelkező épületek kisebb energiaigénnyel rendelkeznek. Másik legehetséges ok, az egyre nagyobb igények miatt egyre nagyobb alapterületű, többszintes épületek épülnek, melyek alacsonyabb A/V aránnyal rendelkeznek. - Debrecenben a családi házak nettó fűtött alapterülete p=0,05 szignifikancia szint mellett szignifikánsan növekedett az évtizedek során, míg a fajlagos fűtési energiaigény p=0,05 mellett szignifikánsan csökkent. - A felhasználói szokások jelentősen befolyásolják az épületek hőfelhasználásából származó energiaigényt. A vizsgált épületek esetében a belső léghőmérséklet 20 C helyett 26 C-ra történő beállítása 26%-al növelte a széndioxid kibocsátást. Ugyanakkor a használati melegvíz előállításra fordított kevesebb hőfelhasználás miatt a valós széndioxid kibocsátás az elméleti értéknél 38,2%-al kisebb. - Családi házaknál a hőszivattyúk és a napelemes rendszerek együttes alkalmazása a hőfelhasználás vonatkozásában optimális esetben éves mérlegben (szaldós elszámolást feltételezve) nulla széndioxid kibocsátást eredményezhet. - A javasolt dekarbonizációs csomagok alkalmazásával Debrecenben az éves széndioxid kibocsátás 289746 tonna/a értékkel csökkenthető (ez 73%-os csökkenést elent). A debreceni társasházi lakások, illetve a Hajdú-Bihar vármegyei (Debrecent nem ideszámítva) családi házakat is elemeztem és így a csoportok között vizsgálhattam az eltéréseket. Felmerült a kérdés, hogy vannak-e, és ha vannak milyen mértékűek az eltérések a nagyvárosi (Debrecen) és vidéki épületek jellemzői között? Az alábbi következtetéseket vontam le: - Hajdú-Bihar vármegyében úgy a nagyvárosi, mint a vidéki környezetben a családi házak A/V tényezője csökken az évtizedek során, viszont Debrecenben a csökkenés nagyobb mértékű. A nettó fűtött alapterület úgy Debrecenben, mint a vidéki településeken növekszik, azonban a növekedés jelentősebb a nagyvárosban. Páros tpróba alkalmazásával bizonyítottam, hogy p=0,05 szinten a debreceni és a vidéki családi házak közötti különbség szignifikáns, úgy az A/V, mint a fűtött alapterület vonatkozásában. - Hajdú-Bihar vármegyében a vidéki családi házak esetében az 1959 előtt, illetve a 2020 után épült épületek fajlagos hőveszteségtényezői közötti arány 6,7 Debrecenben, és 5,4 vidéki épületekben. Ugyenez az arány a nettó fajlagos fűtési hőigény esetében 5,4 a debreceni családi házak esetében és 4,5 a vidéki családi házak esetében. A trend tehát hasonló a két csoportban, azonban ezek a paraméterek szignifikánsan nagyobbak a vidéki családi házak esetében. - Hajdú-Bihar vármegyében a fajlagos széndioxid kibocsátások aránya 5.3 Debrecenben és 3.5 vidéki családi házak esetében. Páros t-próba alkalmazásával bizonyítottam, hogy p=0,05 szinten a debreceni és a vidéki családi házak közötti különbség nem szignifikáns a fajlagos széndioxid kibocsátás vonatkozásában. Megállapítottam, hogy a debreceni családi házak hőtechnikai és energetikai paraméterei jobbak, azonban a fajlagos széndioxid kibocsátás esetében a különbség nem szignifikáns. Ez annak tudható be, hogy 2000-ig vidéken inkább a tűzifa és a biomassza az elterjedt energiahordozó, nagyvárosban azonban a földgáz. Az új építésű épületekben úgy a vidéki, mint a nagyvárosi épületekben egyre nagyobb a hőszivattyúk aránya. - Debrecenben a téglafalazattal rendelkező többlakásos családi házak esetében a vizsgált időintervallumban a fajlagos hőveszteségtényező csökkenése 3,5-szörös, a nettó fűtési hőigény csökkenése 3,7-szeres a fajlagos széndioxid kibocsátás csökkenése pedig 2,8- szoros. Összehasonlításban a debreceni családi házak jellemzőivel, megállapítottam, hogy a p=0,05 szinten a különbségek csak a fajlagos hőveszteségtényező esetében szignifikánsak. A vidéki családi házakkal történt összehasonlításban, p=0,05 szinten a fajlagos hőveszteségtényezők és a fajlagos nettó fűtési energiaigények közötti eltérések is szignifikánsak. - Az építés időpontjában (1970-1989) Hajdú-Bihar vármegyében a panelépületek a legjobb hőtechnikai és épületenergetikai jellemzőkkel rendelkeztek. Ezek az épületek túlnyomó részben távfűtési rendszerre kapcsolódnak. A távfűtési rendszerek azonban nagy mennyiségű segédenergiát igényelnek, illetve jelentős hőveszteséggel endelkeznek. Ez miatt összességében az energiahatékonyság és a széndioxid kibocsátás vonatkozásában is a panelépületek jelenleg az utolsó helyen állnak a vizsgált épülettípusok között. - Úgy a vidéki, mint a nagyvárosi családi házak esetében, hőszivattyús hőtermelés és megfelelően méretezett energiatárolós napelemes rendszer alkalmazásával (tehát a napjainkban ismert és elérhető technológiák alkalmazásával) elérhető a nulla széndioxid kibocsátás és akár a pozitív éves energiamérleg is. Ez megvalósítható a téglafalazattal rendelkező többlakásos társasházak esetében is, azonban a panelépületeknél úgy az energiamérlegnek, mint a fajlagos széndioxid kibocsátásnak is van egy alsó határa, melynél a jelenleg ismert technológiák mellett ezek a paraméterek nem csökkenthetők tovább. Napjainkban, úgy az új építésű, mint felújított épületek esetében is széles körben alkalmazzák az alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtési megoldásokat. Ezek a szakirodalom szerint számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos radiátoros fűtésekkel szemben, így jobb hőérzetet biztosítanak alacsonyabb energiafelhasználás mellett. A szerkezetbe épített fűtőrétegek elemzésére alkalmas meglévő számítási modellt laboratóriumi mérésekkel és szakfolyóiratokban publikált mérési eredmények alapján validáltam. Ennek felhasználásával arra következtetésre jutottam, hogy a határolószerkezetbe épített alacsony hőmérsékletű fűtési módok esetében a teljes energiafelhasználás meghaladja a hagyományos radiátoros fűtési mód energiaigényét. Felmerült a kérdés, hogy mennyiben befolyásolja a teljes fűtési energiaigényt a helyiség mérete, az üvegezési arány, a tervezési léghőmérséklet valamint a határolószerkezetek hőtechnikai minősége, ha azonos operatív hőmérsékletet biztosítunk a fűtött térben? A kutatások elvégzése után az alábbi következtetésekre jutottam: Az alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések esetében az operatív hőmérséklet magasabb, mint a radiátoros fűtések esetében. A két operatív hőmérséklet közötti különbség azonban nem állandó a fűtési idény során, mivel a magasabb külső hőmérsékletek mellett a radiátoros fűtés esetében növekszik, az alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések esetében pedig csökken az operatív hőmérséklet. Ahhoz, hogy azonos operatív hőmérsékletek alakuljanak ki a kétféle fűtési mód esetében, a radiátoros fűtés esetében növelni kell a léghőmérsékletet. A léghőmérséklet növelését a fűtőtest felületi hőmérsékletének növelésével érjük el. A léghőmérséklet növelésével azonban a helyiség szerkezeteinek belső felületi hőmérsékletei is növekednek. Ennek megfelelően az operatív hőmérséklet növelését a levegő és a közepes sugárzási hőmérsékletek együttes és egymástól függő növelésével érjük el. A radiátoros fűtés esetében tehát az operatív hőmérsékletek növelését csak többletenergia bevitellel érhetjük el. A többletenergia függ a helyiség-geometriától, a határolószerkezetek hőtechnikai minőségétől, az üvegezési aránytól és a belső léghőmérséklet tervezési értékétől is. A többletenergia bevitel átlagos értéke 3,07% (SD=1,03) a vizsgált 432 esetben. - Az alacsony hőmérsékletű fűtés esetében a helyiségbe leadott hőmennyiség jelentősen kisebb, mint a radiátoros fűtés esetében. Ugyanakkor az épületszerkezetbe beépített fűtőrétegek nem csak a fűtött helyiség irányába, hanem a szomszédos tér felé (ami lehet belső vagy külső, fűtött vagy fűtetetlen) is adnak le hőt. Amennyiben a leadott hő egy része a külső térbe irányul, a rendszer hőveszteségeként kezelhetjük. A vizsgált 432 különböző esetben a kombinált padló-mennyezetfűtési mód összes hővesztesége a rendszer teljes hőigényének 40,71%-a (SD=5,3). - Azonos operatív hőmérséklet mellett, ha összehasonlítjuk a teljes fűtési hőigényt radiátoros és a kombinált padló-mennyezetfűtést feltételezve a 432 különböző esetben, akkor megállapíthatjuk, hogy az alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtésnek nagyobb a teljes hőigénye, mint a radiátoros fűtésnek. A kombinált padló-mennyezet fűtési mód esetében a teljes hőigény átlagosan 4,71%-al (SD=1,25) haladja meg a radiátoros fűtési mód teljes hőigényét. - A határolószerkezetbe beépített fűtőrétegek esetében, a fűtési szezon hossza azonos, mint a radiátoros fűtési módban, azonban miután elindul néhány napig elegendő a léghőmérséklettel azonos felületi hőmérsékletet biztosítani a fűtött térben, mivel a helyiség hőveszteségei csökkenek (hőgát), de a hőnyereségei nem változnak. Ennek megfelelően a hőnyereségek néhány nappal tovább képesek fedezni a helyiség hőveszteségeit. A vizsgált 432 különböző esetben azoknak a napoknak a száma, melyek során a beépített fűtőréteg gyakorlatilag hőgátként (thermal barrier) működött 8 és 56 között változott. A hosszabb hőgát üzemmód a nagyobb méretű helyiségekben alakult ki, melyek jobb hőtechnikai minőségű határolószerkezetekkel rendelkeztek.Tétel Szabadon hozzáférhető A közúti áruszállításhoz kötődő szabályszegések területi aspektusai az észak-alföldi régióban(2024) Harman, Enikő Krisztina; Radics, Zsolt; Földtudományok doktori iskola; Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékAz értekezés a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kormányhivatalainak Közlekedési Hatóságai (továbbiakban Megyei Közlekedési Hatóság) által az illetékességi területen végzett közúti és telephelyi ellenőrzéseket, illetve ezek során megállapított szabályszegések miatt kiszabott közigazgatási bírságok területi sajátosságait helyezi fókuszába. A kutatás két célcsoportra terjed ki: a külföldi hatósági jelzéssel közlekedő járművek üzembentartói és külföldi lakóhellyel rendelkező gépjárművezetői (továbbiakban külföldi honosságúak), valamint magyar hatósági jelzéssel közlekedő járművek üzembentartói és magyarországi lakóhellyel rendelkező gépjárművezetői, akik díj ellenében végzett árutovábbítást (fuvarozást) és/vagy sajátszámlás közúti áruszállítást, mint tevékenységet végeznek. A dolgozat szerkezete három fő részre tagolódik: az első rész a módszerek és az elméleti keret ismertetése, ezt követi a Megyei Közlekedési Hatóságok ellenőrzéseinek és azok eredményeinek vizsgálata, az utolsó részben pedig a kutatás eredményeinek bemutatására kerül sor. A tanulmányban négy kérdés az ellenőrzéseket befolyásoló adottságokra és hatásokra (határmenti fekvés, úthálózat, COVID-19 járvány, ellenőrzési stratégia) irányulnak, ezekből három külső, egy pedig belső tényező. Két kérdés pedig az ellenőrzés közigazgatási folyamatának logikáját követve először a főbb ellenőrzési pontokra fókuszál, végül pedig a honosságra és a szabályszegéstípusokra. A kutatás során bebizonyosodott, hogy az Észak-Alföldi régióban a megyék földrajzi fekvései tükröződtek a Megyei Közlekedési Hatóságok külföldi honosságúakra vonatkozó ellenőrzések számaiban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hajdú-Bihar megyétől elkülönülő jellegzetességeket mutat, mind az ellenőrzöttek honosságbeli összetételében és a közigazgatási bírságok számában és diverzifikációjában. A határmenti fekvésből is adódóan Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a külföldi honosságok ellenőrzési számai a COVID-19 pandémia első évében nagy csökkenést mutattak. A két megye közötti visszaesés mértékét legfőbbképpen az ellenőrzési stratégiák határozták meg. Az ellenőrzések és a meghiányolások száma nem volt arányos a megyéken belüli közúthálózat hosszával és a főbb ellenőrzési pontok többsége az ipari területek közelében vannak. A feltárt, az áruszállítók és fuvarozók által elkövetett, közigazgatási bírsággal szankcionált szabályszegéstípusok elemzése rámutatott arra, hogy korreláció van a szabályszegéstípusok és a honossági klaszterek, valamint a klasztereken belüli honosságok között. Nem kizárólagosan csak az áruszállítók és fuvarozók, valamint az ellenőrzés közigazgatási folyamatában résztvevők számára tartalmaz információkat a disszertáció, hanem a gyakorlatorientált megközelítése miatt számos hasznosíthatósági eleme van a döntéshozók, jogalkotók és a közlekedéstervezők részére is. A tanulmány eredményei összekapcsolhatók a prediktív analitikával is, ezáltal növelve a bűnözésföldrajzi alkalmazhatóságát. A kutatás eredményeinek köszönhetően megállapítható, hogy a közlekedésföldrajz vizsgálati területe is tágabb értelmezést nyert.Tétel Szabadon hozzáférhető A LEADER HELYI AKCIÓCSOPORTOK MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA NÉHÁNY KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁG PÉLDÁJÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FORRÁSELOSZTÁS KÉRDÉSKÖRÉRE(2025) Veselicz, Adél; Pénzes , János; Patkós, Csaba; Veselicz, Adél; Földtudományok doktori iskola; Természettudományi és Technológiai KarKutatásom során a 2007-2013 közötti tervezési időszakban működő cseh, szlovák és magyar LEADER helyi akciócsoportok forráselosztási egyenlőtlenségét vizsgáltam, továbbá a 2014-2020 közötti ciklus LEADER helyi akciócsoportjainak a kormányzási szintjét és az intézményesülését vettem szemügyre. Az akciócsoportok települései között a forráselosztási egyenlőtlenségeket a Hoover-index, a Gini-index és a logaritmikus súlyozott relatív szórás segítségével számítottam ki, ezt követően az objektív következtetések levonására statisztikai hipotézisvizsgálatot használtam. A forráselosztási egyenlőtlenségeket az akciócsoportok társadalomföldrajzi jellemzőivel vetettem össze, annak érdekében, hogy az egyenlőtlenségek mögött húzódó strukturális tényezőket feltárjam. A kormányzási szintek megállapítására és az intézményesülés vizsgálatára online kérdőíves vizsgálatot folytattam. In my research, I examined the resource allocation inequalities among LEADER local action groups operating in the Czech Republic, Slovakia, and Hungary during the 2007–2013 programming period. Additionally, I analyzed the governance levels and institutionalization of LEADER local action groups in the 2014–2020 cycle. I calculated resource allocation inequalities among the municipalities of the local action groups using the Hoover index, the Gini index, and the logarithmic weighted coefficient of variation. Subsequently, I applied statistical hypothesis testing to draw objective conclusions. I compared the resource allocation inequalities with objective socio-geographical characteristics to uncover the structural factors underlying these inequalities. To determine the governance levels and examine institutionalization, I conducted an online survey.Tétel Szabadon hozzáférhető A népességeloszlás és a közösségi közlekedés kapcsolata - különös tekintettel Debrecen belső szuburbanizációjára 1980-2020 között(2023) Hegedűs, László Dávid; Pénzes, János; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai KarA munkám során a célom az volt, hogy választ találjak Debrecen népességének térszerkezeti változásának irányára és dinamikájára, valamint összevessem ennek a folyamatnak a kapcsolatát a helyi közösségi közlekedési hálózat fejlődésével. A kutatás fókuszában Debrecen központi belterületén kívül eső, de a közigazgatási területen belüli városrészek szerepeltek, mely mintaterületen az ún. belső szuburbanizáció jeleit kerestem. Megállapítottam, hogy a folyamat eltérően jelentkezik a város különböző részein, átformálva az adott városrészek arculatát és népességi szerkezetét egyaránt. Ezzel szemben a közösségi közlekedés - legfőképp infrastruktúrális okokból - ezt a térszerkezeti változást csak részben tudta lekövetni a vizsgált időszak tekintetében. A népességi változáshoz objektumállomány vizsgálata, valamint grid adatbázis állt rendelkezésemre, míg a közösségi közlekedést a hivatalos menetrendi és hálózati adatok alapján vizsgáltam meg. During my work, my goal was to find an answer to the direction and dynamics of the change in the spatial structure of Debrecen's population, as well as to compare the relationship of this process with the development of the local public transport network. The focus of the research was on neighborhoods outside the central inner area of Debrecen, but within the administrative area, in which sample area the so-called I was looking for signs of inner suburbanization. I found that the process manifests itself differently in different parts of the city, reshaping both the image and the population structure of the given parts of the city. On the other hand, public transport - mainly for infrastructural reasons - could only partially follow this change in spatial structure in the period examined. For the population change, I had access to the object stock analysis and the grid database, while public transport was examined based on the official timetable and network data.Tétel Szabadon hozzáférhető Advancements in Individual Treetop, Tree, and Crown Base Height Location Using Laser Scanning Data of Various Resolutions(2025) Diószegi, Gergő; Szabó, Szilárd; Gergő; Földtudományok doktori iskola; Természettudományi és Technológiai KarEz a disszertáció három szoros összefüggésben lévő témakört ölel fel, amelyek célja új erdészeti eszközök kifejlesztése. Ezek a különböző légi és földi lézer-szkennelt adatok feldolgozását, illetve elemzését segítik. Az első téma egy új egyedfacsúcs detektáló (angolul Individual Treetop Detection) módszert mutat be, amely alacsony pontsűrűségű LiDAR adatokból származó raszter-alapú Canopy Height Modellt használ. Az algoritmus magja a Growing Tree Region koncepció, és célja a fakorona csúcsának pontos lokalizálása különböző erdőtípusokban. A módszer különböző szerkezetű és sűrűségű erdőkben volt tesztelve (a német Hardtwald és Bretten, valamint a debreceni Nagyerdő erdeiben). Az algoritmus hatékonyságát a legelterjedtebb raszter-alapú egyedfacsúcs technikával, a lokálos maxima (angolul Local Maxima) keresővel kombinált variálható ablak szürő (angolul Variable Window Filtering) módszerrel hasonlítottam össze és számos különböző kiértékelési metrikát alkalmaztam (matching rate, extraction rate, commission rate, omission rate, mean absolute error). Az egyedfacsúcs detektáló módszer egy R csomagban, a TREETOPS-ban lett megvalósítva. A második téma egy a fa ágtiszta törzsmagasság (angolul Crown Base Height) lokalizálására szolgáló módszert kínál, amely nagy pontsűrűségű lézer-szkennelt-pontfelhő adatokat dolgoz be. Az előzőleg az egyedfacsúcs-detektáló által szegmentált egyedfa-pontfelhők képezik az beviteli alapot az ágtiszta törzsmagasság-lokalizáló eszközhöz. Ezt szintén egy R csomagban, treecbh néven valósítottam meg. Ez az eszköz automatikusan végzi el a fatörzs és a hozzá tartozó alsó ágak detektálását, amelyhez a treeiso nevű hierarchikus-grafikus egyedfa-szegmentáló eszközt használja. A treecbh a lézer fapontfelhők automatikus feldolgozását teszi lehetővé, és a TREETOPS-hoz hasonlóan Hardtwald, Bretten és Nagyerdő erdeiben voltak tesztelve. A fa ágtiszta törzsmagasság meghatározásának pontossága erdőleltározási adatokkal való összehasonlítással is alátámasztásra került. A törzsmagasság-lokalizátor három beállítási lehetőségét: az egyedfa szegmentálás nélkülit, az alapértelmezettet és az interaktív-vizuálisat teszteltem és kiértékeltem. Ezen kívül, egy pontsűrűség érzékenységi vizsgálat keretén belül a treecbh-ba való beviteli fapontfelhő optimális pontsűrűségét is meghatároztam. A harmadik téma a diszkrét Morse elmélet alkalmazására épül és jelenleg fejlesztés alatt áll. Ez egy új módszert kínál egyedfa elkülönítésére nagy sűrűségű földi lézer-szkennelt adatok alapján. Ennek a módszernek az első lépése az egyedfatörzs lokalizálása és elkülönítése. Ehhez a Wytham Woods erdejében (Oxfordshire, Egyesült Királyság) gyűjtött földi lézer-szkennelt adatokat használtam, és az egyedfatörzs felismerésére egy új algoritmust fejlesztettem ki. Ez disszertáció új, hatékony eszközöket és módszereket mutat be a lézer-alapú erdészeti adatfeldolgozás területén, különös tekintettel a raszter-alapú egyedfatörzs pontos lokalizálására, a fa ágtiszta törzsmagasság meghatározására, valamint az egyedfatörzs lokalizálására és elkülönítésére. Az alkalmazott algoritmusok és eszközök nemcsak a kutatás, hanem az erdőgazdálkodás, erdőleltározás és az erdészeti megfigyelés területén is jelentős előrelépést jelenthetnek, különösen a különböző pontsűrűségű légi és földi lézer-szkennelt adatok kombinált vagy egyedi hatékony feldolgozásában.Tétel Szabadon hozzáférhető Advancing Lithological, Hydrothermal Alteration, and Artisanal Mining Mapping Using Multi-Sensor Remote Sensing and Machine Learning in the Red Sea Hills, Northeast Sudan(November, 24, 2025) Ali, Abdelmajeed Adam Elrasheed; Szabó, Szilárd; Ali, Abdelmajeed Adam Elrasheed; Földtudományok doktori iskola; Természettudományi és Technológiai Kar; Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet; Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékThis dissertation investigated the integration of multi-sensor remote sensing and machine learning (ML) techniques for lithological mapping, hydrothermal alteration detection, and artisanal and small-scale mining (ASM) monitoring in the Red Sea Hills (RSH) region of northeast Sudan. This study was motivated by the need to develop efficient, low-cost, and replicable geospatial approaches for geological and environmental assessments in remote, data-scarce, and geologically complex terrains. The Red Sea Hills, part of the Arabian–Nubian Shield (ANS), host diverse lithological assemblages, significant mineralization zones, and rapidly expanding ASM activities, yet remain underexplored using advanced earth observation methods. This dissertation thus aimed to enhance understanding of the region’s geological evolution and anthropogenic impacts through the application of machine learning algorithms to multi-sensor optical and hyperspectral datasets. The literature review highlighted the evolution of remote sensing techniques for lithological and mineral exploration, emphasizing the role of multispectral and hyperspectral data in discriminating lithological units, detecting alteration zones, and monitoring ASM dynamics in the study area. Previous studies on the ANS and RSH primarily focused on regional tectonics and conventional geological mapping using medium-resolution satellite data. However, the application of high-resolution sensors and advanced ML algorithms for integrated lithological and ASM mapping remains limited. This review synthesizes findings from prior work on supervised and ensemble classifiers, particularly Random Forest (RF), Support Vector Machine (SVM), and Multivariate Adaptive Regression Splines (MARS), and discusses challenges related to spectral similarity, limited reference data, and validation accuracy. Emerging methods, such as pseudo-labelling (PL) and data augmentation have been identified as promising strategies for addressing data scarcity. The review also contextualizes ASM within the broader socioeconomic and environmental landscape, emphasizing its dual role as both an economic lifeline and a source of significant ecological degradation and geological disturbance. This study utilized an array of remote sensing datasets including Landsat-8, Landsat-9, Sentinel-2, PlanetScope, PRISMA, and EnMAP imagery, complemented by field observations, petrographic analysis, and existing geological maps. The study area encompassed representative sites within the RSHs, characterized by diverse lithological units, including ophiolites, metavolcanics, granitoids, marble, altered rocks, superficial deposits, and active ASM operations. Pre-processing involved radiometric and atmospheric correction, followed by image enhancement techniques such as false colour composites (FCC), Band Ratios (BR), and Principal Component Analysis (PCA) to optimize spectral separability. Supervised machine learning classifiers (RF, SVM, Naïve Bayes, and MARS) were applied to generate lithological and ASM maps, with model optimization achieved through hyperparameter tuning, oversampling, and cross-validation. Pseudo-labelling was employed to augment training data by incorporating high-probability samples, and a region-growing segmentation algorithm was developed to further enhance training datasets. Accuracy assessment was conducted using both point-based and area-based approaches, computing metrics such as overall accuracy (OA), user’ and producer’ accuracy, F1-score, and Kappa coefficient (Foody, 2002). This study also introduced a spatially explicit evaluation framework to assess the extent and spatial consistency of ASM expansion. The integration of multispectral (Landsat-8/9, and Sentinel-2) and hyperspectral (PRISMA) datasets demonstrated that both RF and SVM classifiers are highly effective in lithological discrimination, achieving OAs between 0.90 and 0.96. Sentinel-2 outperformed Landsat data in term of spectral separability, particularly in distinguishing metavolcanic, marble, and altered rock units. PRISMA hyperspectral imagery produced the most accurate classification (OA = 0.96; κ = 0.95) when combined with RF, followed by Naïve Bayes (OA = 0.92; κ = 0.90). The results are consistent with field observations and petrographic analyses. Misclassifications primarily occurred between granitoids, altered rocks, and superficial deposits owing to their mineralogical similarity and weathering-induced spectral overlap. The study confirmed that ensemble algorithms, such as RF, provide stable and robust outputs, even with heterogeneous training data. The detection of hydrothermal alteration zones using PRISMA data successfully identified gossan occurrences associated with volcanogenic massive sulphide (VMS) mineralization. Spectral analysis and image processing revealed diagnostic signatures of Fe- and OH-bearing minerals, including hematite, goethite, kaolinite, and sericite, which were validated by field and petrographic evidence. Alteration assemblages, such as ferrugination, silicification, sericitization, chloritization, and carbonatization, were spatially correlated with structural lineaments and ASM sites, demonstrating that artisanal mining often exposes and exploits hydrothermally altered rocks. These findings highlight the potential of hyperspectral remote sensing for mapping mineralization indicators and guiding exploration in arid environments in the future. PlanetScope, Sentinel-2, and Landsat datasets revealed substantial temporal expansion of ASM activities between 2003 and 2024. Binary and multiclass RF classifications consistently indicated that the ASM areas increased by 150–300% across the monitored sites. For example, at Site 3, PlanetScope data showed ASM growth from 50 ha in 2016 to 125 ha in 2024, while Sentinel-2 data recorded an increase from 46.4 ha in 2017 to 85.2 ha in 2024. Change detection analysis confirmed that the expansion primarily occurred over the meta-andesite and, to a lesser extent, the meta-basalt units. These lithologies, rich in iron and magnesium, are closely associated with gold mineralization, which explains the miners’ spatial targeting patterns. The findings also demonstrated that ASM expansion led to significant geomorphological and environmental impacts, including drainage alteration, surface degradation, and destruction of structural features such as faults and orebody continuity. Experiments on pseudo-labelling demonstrated that this technique can improve model stability and reliability when ground-truth data are limited. However, improvements in accuracy were not consistent across classifiers or lithologies. The RF model benefited moderately from PL, whereas MARS displayed over-optimistic probability outputs that did not correspond to the true accuracy levels. The region-growing segmentation method, developed to augment the training data, improved the classification accuracy for ASM mapping, particularly when small but representative additional samples were used. These results highlight the importance of expert-guided validation and adaptive data augmentation in geological remote sensing. This dissertation contributes to the fields of remote sensing and geological mapping in several ways. -Methodological Advancement: It integrates multi-sensor optical and hyperspectral data with machine learning and data augmentation to overcome challenges of limited reference data in arid, inaccessible regions. -Novel Application: This study represents one of the first comprehensive applications of PRISMA hyperspectral and Planet data for ASM and lithological mapping in the RSH. -Spatial Insight: It provides the first detailed spatiotemporal assessment of ASM expansion in northeast Sudan, linking mining activity to specific lithological and alteration zones. -Validation Framework: It combined point- and area-based accuracy assessment approach was introduced, improving the spatial interpretation of the classification performance. -Geological Understanding: It enhances the understanding of the relationship between hydrothermal alteration, ASM activity, and geology within the RSHs, supporting more sustainable mineral exploration and land-use planning. The findings confirm that the integration of multi-sensor remote sensing and machine learning offers a powerful and cost-effective framework for lithological mapping and ASM monitoring in complex and data-scarce environments. Hyperspectral data, particularly PRISMA data, provide superior performance in detecting subtle mineralogical variations, whereas ensemble learning algorithms such as RF offer robust and interpretable results. The study also underscores the potential of adaptive data augmentation (pseudo-labelling and region-growing) to improve classification accuracy under reference data limitations. Future research should expand the application of advanced hyperspectral missions (e.g., EnMAP and CHIME) for mineral exploration and investigate the use of deep learning architectures (CNNs, transformers) to improve spatial feature extraction. The integratation of InSAR and LiDAR data can further enhance the detection of geomorphological and structural deformations associated with mining. Finally, the regional-scale implementation of the developed methodology could support the sustainable management of ASM activities and guide mineral resource policy in Sudan and other parts of the Arabian–Nubian Shield.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alacsony energiafelhasználású épületek lehetőségei Magyarországon(2014) Talamon, Attila; Csoknyai, Tamas; Talamon, Attila; Földtudományok doktori iskolaKutatásaim célja az alacsony, közel nulla energiafelhasználású épületek lehetőségeinek többszempontú vizsgálata volt. Ezt a többváltozós szempontrendszert három fő alcsoport szerint elemeztem, Magyarországra specifikálva. I. Magyarország éghajlatának épületenergetikai értékelése II. Épületszektor által predesztinált épületenergetikai opciók vizsgálata, épülettipológia kidolgozása és alkalmazása III. Megújuló energiaforrások épületenergetikai felhasználásának lehetőségei Disszertációmban tudományos épületenergetikai kérdéseket, problémaköröket definiáltam. A tudományos kérdések megvizsgálásához metodológiát dolgoztam ki, melynek alkalmazásával a kérdések megválaszolásra kerültek. A kifejlesztett többszempontú épületenergetikai módszerek naprakész adatbázisok alapján készültek. Az eredmények elméleti és gyakorlati hasznosíthatóságát esettanulmányokon keresztül bizonyítottam. The aim of my research was to analyze the opportunities of nearly zero energy building using multi-faceted energetic approaches. These multi-criteria system of aspects can be divided into three main research areas, specified to Hungary: I. Evaluation of the Hungarian climate and its energetic potential II. Energetic research of the Hungarian building sector’s scenarios and potentials using newly-developed building typology III. Potential assessment of the renewable energy sources in the building sector. In the chapters of my dissertation I have defined scientific problems and research areas in the field of energy efficiency. For the analysis of these areas I have developed scecific methodologies. These multi-criteria system of aspects, methods are based on up-to-date databases. I have proved the theoretical and practical energetic usability of the results developing specific case studies.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alacsony exergiaigényű fűtési-szellőzési rendszerek hőérzeti vizsgálata változó üzemállapotok során(2013) Kalmár, Tünde Klára; Zöld, András; Okos, Tünde Klára; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Műszaki Kar -- Épületgépészeti és Létesítménymérnöki TanszékAz EPBD eredeti és módosított változata egyaránt tartalmazza, hogy az energiatakarékosság nem mehet az épületben tartózkodók komfortérzetének rovására, nem járhat egészségügyi kockázattal. Kutatásom arra irányul, hogy a hőérzet kérdéseit a jövőben várható feltételek figyelembevételével vizsgáljam. Ez a jövő – amint az 2010-ben kiderült – nem is olyan távoli, hiszen az EPBD 2018 évi határidőre várja el a tagállamoktól, hogy a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti szabályozásokat életbe léptessék és két lépcsőben (2019-től az állami, 2021-től valamennyi újonnan létesített épület feleljen meg a nemzeti szabályozásban foglalt követelményeknek. Bár a kutatómunka kezdetén mindez nem volt előre látható, a tendencia akkor sem volt kérdéses, hiszen a nemzeti szabályozások szigorodtak és a „passzívházak” divatja is folyamatosan terjedt és terjed, a kérdés csak a szigorítások üteme volt. Az EPBD szerinti közel nulla energiaigényű épületek két ütemben történő bevezetése is sugallja, hogy a vizsgálatokat többféle épületrendeltetésre célszerű elvégezni. Mint a két ütem egy-egy jellemző épületfajtáját az iroda és a lakó épületekben jellemző hőérzeti problémák vizsgálatát tűztük ki célul. A közel nulla energiaigény alapfeltétele nyilvánvalóan „az épület magas energetikai teljesítménye”, ami a hazai szaknyelvre lefordítva elsősorban kitűnő hőszigetelést, emellett légtömör épülethéjat, jó nyári árnyékolást jelent. Ez nyilvánvalóan mérsékelt, alacsony fűtési energiaigényekhez vezet és amennyiben a jó nyári hővédelem (a jó hőszigetelés miatti) túlmelegedés kockázatát mérsékli, akkor a hűtési energiaigény is alacsony lesz. Az energiatakarékosságot illetően vizsgálataimat a mennyiségi kérdésen túl a minőségi szempontokra is kiterjesztettem. Az energetikában a minőséget is jellemző fogalom: az exergia a felhasznált energiahordozók mechanikai munka potenciáljának függvénye, utóbbi okán pedig a megújuló forrásokból nyerhető alacsony potenciálú energiahordozók alkalmazásának szempontjából bír jelentőséggel. A jó hőszigetelésű és légtömör épületköpeny több olyan problémát vet fel, amelyek a jelenlegi épületállományra nem jellemzőek. Ezek közül a következők vizsgálatára tértem ki: - Az alacsony fűtőteljesítmény igény azzal jár, hogy átlagos téli állapotok mellett a helyiségbe belépő egy vagy két személy metabolikus hőleadása, egy elektromos fogyasztó teljesítménye a fűtőteljesítménnyel összemérhető és kellő szabályozás hiányában túlfűtésre vezet. Lakóépületek esetében a folyamatos, a rendszeresen periodikus és a véletlenszerű lakáshasználat egyaránt lehetséges. Irodaépületek esetében a napi és heti rendszeres használati periodicitást a funkció természetes velejárójának tekinthetjük. - A használaton kívüli időszakokban nyilván felesleges a helyiségeket a hőérzeti szempontból előírt belső hőmérsékleten tartani. Tervezett, szabályos periodicitású használat esetén meghatározható, mikorra kell ezt az állapotot elérni – nem közömbös azonban, hogy ez mennyi energia és exergia felhasználással jár. Kérdés, hogy a felfűtési szakasz belenyúlhat-e a helyiség használatának időszakába, ha igen, ennek milyen hőérzeti és energetikai következményei vannak. - Az előzőek, valamint a fűtőteljesítmény igénnyel összemérhető belső hőterhelések folyamatosan változó üzemállapotokat jelentenek, amelyek mind hőérzeti, mind energetikai szempontból csakis jól szabályozott rugalmas fűtési rendszerekkel tarthatók kordában. A rugalmasságot illetően kétségtelenül a légfűtések a legelőnyösebbek Ha a ventilátorok energiaigényét mérsékelni akarjuk, kis térfogatáramot alkalmazunk (esetleg csak a friss levegőét) – ez azonban magas befúvási hőmérsékletet (és a léghevítőnél még egy hőmérsékletlépcsőt) jelent. A befúvási hőmérséklet csökkentésének ára a nagyobb térfogatáram – azé viszont a ventilátorok magasabb energiafogyasztása. Mindkét opció exergia tekintetében előnytelen, ezért (a légfűtéseket mellőzve) a különböző, nagyobb időállandójú, de exergia szempontjából előnyösebb konvektív és sugárzó fűtési rendszerek tranziens üzemállapota mellett kialakuló hőérzeti kérdéseket vizsgálom. - Lakóépületek esetében a légtömör épülethéj felveti a kielégítő szellőztetés kérdését – ezzel összefüggésben vizsgálataimat arra korlátoztam, hogy van-e és ha igen, milyen hatása a fűtési rendszernek a természetes szellőztetésre a korszerűnek és energiatakarékosnak mondott résszellőzők (tricky ventilátor) alkalmazása mellett. - Irodaépületek esetében ma már természetesnek tekintendő a légtechnikai rendszerek alkalmazása, vizsgálataim tehát a fűtési és a helyiségen belüli légvezetési rendszer együttes hatására is kiterjednek. - Az épületek jó hőszigetelése fokozza a nyári túlmelegedés kockázatát. Már jelenlegi épületeink esetében is súlyos gond a nyári hőérzet vagy a gépi hűtés igénye: utóbbi akár energia, akár exergia szempontjából nézve szignifikáns többletigénnyel jár. Ennek értelmében a nyári feltételekre vonatkozó kutatásom a gépi hűtés mellőzését lehetővé tevő szellőzési rendszerekre irányul. Mindezen kérdések megválaszolását tűztem ki célul kutatási munkám során, melyet 2007-ben kezdtem el. A hazai és a nemzetközi szakirodalom feldolgozása után 2007-2011 között számos mérést végeztem összesen mintegy 100 alany bevonásával. Különböző üzemi viszonyok mellett vizsgáltam a szubjektív hőérzet alakulását, illetve összevetettem a mérési eredményeket a hő- és áramlástan, valamint a komfortelmélet alapösszefüggéseinek felhasználásával kapott eredményekkel. Az alanyok életkora 22-28 között szórt és arra törekedtem, hogy egyenlő számban vegyenek részt az egyes kísérletekben nők és férfiak. Az alanyok kiválasztásánál figyelembe vettem azokat a szempontokat melyek Wyon-Bánhidi rögzít „A minta nagyságának kérdése a belső környezeti hatásokkal foglalkozó kutatásokban” c. cikkben. Méréseimet a Debreceni Egyetem Épületfizikai Laboratóriumában végeztem és TESTO műszereket alkalmaztam, melyeket a cég kalibrált. The original version of EPBD and modified version either contain the statement the energy saving cannot be done in a way which can lead to improper thermal comfort conditions, the refurbishment cannot lead to risk of occupants health. My research is done taking into account the future thermal and energy conditions in buildings. This future is not so far, taking into account the enouncements of EPBD from 2010. The European Union expects from member states to introduce new national regulations in two steps related to zero energy buildings (2019 for state property building, 2021 for residential buildings). Although when the research work starts this was not predictable but the tendency was clear, the national regulations getting stricter and more and more passive houses are built. So, the question was only the scheduling of tightening. The introduction in two steps of new requirements given by EPBD suggests to made comfort related research for buildings with different functions. Consequently I have made comfort related research for both residential buildings and office buildings. The precondition of a nearly zero energy building, the high energy performance” can be translated as high performance insulation materials, airtight envelope and appropriate shadowing. These boundary conditions will lead to low energy need for heating and cooling if the protection against heat gains during summer period is assured. Related to analysis of energy savings, I extended my research besides quantitative questions also with qualitative questions. The quality of energy, called exergy, is given by its capacity to do mechanical work. Related analysis of building performance exergy is a proper factor taking into account that renewable energy sources can be efficiently used in low energy buildings. The very well insulated airtight building envelope raises several problems which are not characteristic for current building stock. The low heat demand of a building, which is comparable with the heat released by one or two persons or an electric device, can lead to indoor temperature variations if the heating system output is not properly controlled. In case of residential buildings the continuous, the intermittent and random utilization of rooms are equally possible. In case of office buildings the intermittent operation is a consequence of building function. During the periods of time, when there are no occupants in the rooms, the indoor temperature is not kept at its set point value. If the utilization of a room has a defined schedule the heating up can be easily programmed, but it is not indifferent the energy consumption during this process. The length of utilization time is an important question, it must be analysed from thermal comfort and energy point of view if the heating up period can have a part which can be considered as utilization time. I analysed the following: - The variable internal and external gains can lead to variable indoor temperatures, which can be kept in acceptable intervals only in case of flexible, well controlled heating systems. As the flexibility, obviously the air heating systems are the most advantageous. In this case if the air flow is reduced to fresh air only, the energy consumption of fans will be low, but the temperature of introduced air must be high. If the temperature of the introduced air is reduced, then the airflow will be higher, consequently the energy consumption of fans will increase. From exergy point of view both options are disadvantageous, so I have analysed from exergy and thermal comfort point of view the intermittent operation of heating systems with low operation temperatures and higher thermal inertia. - In case of residential buildings the airtight envelope raises the question of indoor air quality and mould. In this case I have analysed the interrelation between heating system type and natural ventilation, in case of air inlet and evacuation elements placed in the windows frame. - Related to office buildings, where usually ventilation systems are installed I have analysed the energy consumption and obtained thermal comfort assuming simultaneous operation of heating and ventilation systems. - The highly efficient insulation of buildings envelope raises the risk of overheating during summer period. The summer thermal comfort is a problem even in case of existing buildings and the need of air conditioning systems can lead to important energy and exergy consumption. My research related to summer thermal comfort was done analysing the possibilities to assure proper thermal comfort only with ventilation systems (without cooling equipments). During my research started in 2007 I tried to find answers to question raised. After the analysis of national and international references in this field between 2007 and 2011 I performed a series of measurements. I used the boxplot diagrams to represent the measured data in case of high number of subjects involved. The age of involved subjects was between 22 and 28 years and I tried to involve in equal number women and man in each measurement. The selection process of subjects was done taking into account the prescriptions fixed by Wyon and Bánhidi in paper entitled: “The question of sample size in the comfort research”. The measurements had been done in the Building Physics Laboratory of University of Debrecen.Tétel Szabadon hozzáférhető Analysis of Land Change Tendencies based on Remotely Sensed Data(2020) Varga, Orsolya Gyöngyi; Szabó, Szilárd; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékKutatásomban a tájváltozás modellezésére használt, széles körben alkalmazott CA-Markov modellt vizsgáltam. Vizsgálatom során különböző mintaterületeken nagyszámú modellt futtattam, majd a modellek teljesítményét és a tájban zajló változásokat különböző mérőszámok segítségével mértem. Az eredmények alapján átfogó következtetéseket vontam le a modell teljesítmény és a tájban zajló változások, valamint az alkalmazott kategóriabeosztások hatásainak vonatkozásában.Tétel Szabadon hozzáférhető Antropogén hatások talajtani következményeinek vizsgálata Debrecenben(2021) Sándor, Gábor; Szabó, György; Földtudományok doktori iskolaDoktori értekezésünkben Debrecen példáján vizsgáltuk az antropogén hatásra bekövetkezett talajtani változásokat. A kutatás főbb céljai közé tartozik, hogy meghatározza a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait, a potenciálisan toxikus elemek feldúsulás mértékét, valamint célja a statisztikai elemzések segítségével a területi különbségek lehatárolása, illetve a szelvények besorolása a WRB (2014) rendszerbe. A talajmintákat belvárosi, szuburbán és kontrol területeken feltárt talajszelvényekből és furatokból gyűjtöttük be.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Artérfejlődési vizsgálatok felső-tiszai mintaterületken(2014) Vass, Róbert; Szabó, József; Lóki, József; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --A dolgozatban a Felső-Tisza szabályozásokat követően elkülönült mentett ártéri, nyílt ártéri és hullámtéri területein végzett felszínfejlődési és akkumulációs vizsgálatokat mutatom be a Beregi-sík és a Bodrogzug példáján keresztül. A folyamatokat hosszú- és rövid távú időtartamuk alapján ismertetem és bemutattam azok mennyiségi és minőségi (szemcseösszetétel)különbségeit, valamint összehasonlítottam a két terület akkumulációs viszonyait. The goal of this dissertation is to show the scientific results of my landscape-evolutional and sedimentological investigations through the examples of Bereg-plain and Bodrogzug study areas. In the dissertation I present the short-term and long-term processes and show their quantitative and qualitative (granulometric) differences, and a comparison of the two study area’s accumulational features.Tétel Szabadon hozzáférhető Ártéri formakincs LiDAR alapú elemzése(2022) Csatáriné Szabó, Zsuzsanna; Szabó, Szilárd; Szabó, Zsuzsanna; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Természetföldrajz és Geoinformatikai TanszékA doktori kutatásomban célul tűztem ki, hogy az ártér formakincsét, hidromorfológiai sajátságait új megközelítésből, lézer alapú távérzékelés segítségével vizsgáljam és térképezzem fel. Vizsgálataimat egy Tisza menti ártéren végeztem. A LiDAR alapú adatállomány (pontfelhő és DTM) segítségével először is vizuális interpretációval feltérképeztem az ártérre jellemző formaelemeket. Majd vizsgáltam a felszín- és vízborítási sajátságokat más távérzékelt adatokat is bevonva a vizsgálatba. Ezt követően eltérő zajszűrő, talajpontosztályozó, illetve interpolációs eljárásokat és eltérő felbontást használva kerestem az ártér felszínét legpontosabban visszatükröző DTM-et. Az ártéri formák azonosítására automatikus képosztályozást is végeztem. Végül vizsgáltam a sarlólapos és övzátony formaelemek nehézfém akkumulációs mintázatát.Tétel Szabadon hozzáférhető Assessment of Economic Vulnerability in Tourism Areas: A Comparative Case Study of Erhai Lake Area (China) and Balaton Lake Area (Hungary)(2023-08-21) Li, Tianyi; Bujdosó, Zoltán; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai KarThis study addresses the contrasting issues of vulnerability and sustainable development within tourism economies. Recognizing that heightened vulnerability can lead to tourism crises and disrupt sustainability, I delve into the vulnerabilities in the sensitive tourism sector, considering both internal instabilities and external disruptions. My examination is based on two lake regions, Erhai Lake in China and Lake Balaton in Hungary, and I adopt various analytical methods, including set pair analysis, entropy method, and comparative case study. The dissertation begins by discussing the background, significance, and existing research on vulnerability. This lays the groundwork for an assessment of the balance of industrial structure in both regions, thereby providing an objective view of the tourism landscape. The study then explores the driving factors of vulnerability within the internal tourism economy system and the external regional composite system. Through the lenses of sensitivity and resilience, an evaluation index for tourism economy vulnerability is established. Drawing on this evaluative index, the dissertation studies Erhai Lake and Lake Balaton, using a decade's worth of data to assess their tourism economy vulnerabilities. This process allows for an examination of the temporal and spatial variations in these vulnerabilities and the identification of the key hurdles in reducing them. The study concludes by suggesting sustainable development strategies for each region based on the principles of sustainable tourism. The strategies include acknowledging and addressing vulnerability issues, improving the tourism industry system, responsibly developing tourism resources, and ameliorating the tourism development environment. The research finds that Erhai Lake region's fast-paced growth calls for economic diversification and enhancement of export capabilities. On the contrary, Lake Balaton region should focus on further industrial diversification and the stabilization of its economic and consumption growth. Both regions can benefit from sharing experiences and strategies. In essence, sustainable development in these regions hinges on striking a balance between resources, population, environment, and cultural preservation, which will bolster their resilience and ensure equitable sharing of growth benefits.Tétel Szabadon hozzáférhető Atomspektroszkópiai eljárások bevezetése a hazai geokémiai kutatásokba(2003) Bartha, András; Szöőr, Gyula tszv.; Földtudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az állami infrastrutúra - beruházások háttere és hatásai egy mintaterületen - Dunújvárosban és környékén(2008) Huszti, Zsolt; Kozma, Gábor; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A dolgozat célja több szemszögből bemutatni, megvizsgálni egy olyan több szempontból speciális térséget, melyet jelentős állami vagy részben állami infrastruktúra beruházások és azok hatásai alakítanak. A részletes kutatási célok szerteágazóak ugyan, de mégis egy tőről fakadnak, melyek a társadalom földrajzi - területfejlesztési célú komplex vizsgálatot tűzik maguk elé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ÉK-i bükk előtér neogén intermedier képződményeinek petrológiai és vulkanológiai vizsgálata(2007) Csámer, Árpád; Kozák, Miklós; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A plutonista és neptunista iskolák hosszú ideig lezáratlan szakmai vitája óta eltelt több mint két évszázad alatt a magmás kőzettannal és vulkanológiával kapcsolatos tudásunk rendkívüli mértékben gyarapodott. Az egyre kifinomultabb műszeres vizsgálati módszerek alkalmazása, a recens folyamatok tudományos igényű megfigyelése, a laboratóriumi kísérletek eredményeinek felhasználása lehetővé tették a vulkáni kőzetek leírásán túl az azokat létrehozó vulkáni működés sajátos folyamatainak egyre mélyebb szintű ismeretét is. Általánosan elfogadott tény, hogy korszerű vulkanológia nem képzelhető el más tudományterületek (pl. geokémia, szedimentológia, szerkezeti földtan stb.) ismeretanyagának adaptálása nélkül, ami szükségessé teszi ezek eredményeinek nyomonkövetését, esetenként pedig vizsgálati módszereik vulkanológiai célú alkalmazását. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a vulkáni képződényeket, valamint az azokat létrehozó folyamatokat ősföldrajzi környezetbe ágyazva szemléljük, kiterjesztve ezáltal vizsgálatainkat a különböző vulkáni- és vulkanoszediment fáciestársulások térbeli és genetikai összefüggéseire is. A fenti gondolatmenet szellemében készült disszertációban is e komplex értelmezés- és személetmódot igyekeztünk alkalmazni egy a hazai viszonylatban kevésbé kutatott ÉK-magyarországi terület, az ÉK-i Bükk-előtér vagy más néven Tardonaidombság példáján. A még hallgatóként elkezdett földtani térképező munka alapozta meg a kezdetben csak kisebb területi egységekre, később a Tardonai-dombság egészére kiterjesztett vulkanológiai vizsgálatainkat.Tétel Szabadon hozzáférhető Az épített örökség védelmének földrajzi és műemlékvédelmi vonatkozásai Békés vármegyei esettanulmányok alapján(2025) Szolga, Krisztián; Rózsa, Péter; Szolga, Krisztián; Földtudományok doktori iskola; Természettudományi és Technológiai KarA történelmi múlttal rendelkező kastélyok fontos kulturális és turisztikai erőforrások, amelyek megfelelő hasznosítása hozzájárulhat egy régió gazdasági fejlődéséhez. Békés Vármegye kastélyai esetében az épületek földrajzi elhelyezkedése, állapota és kulturális jelentősége szoros összefüggést mutathat a gazdasági potenciállal (Aubert, A., & Miszler, M. 2004). Az értekezés célja, hogy feltárjam ezeket az összefüggéseket, és olyan stratégiát dolgozzak ki, amely elősegítheti a kastélyok fenntartható hasznosítását (Kiss, R. 2016). A kérdéskör vizsgálatához számos tényezőt kellett figyelembe vennem, ilyen a kutatásommal érintett kastélyok és a kapcsolódó épületeik műszaki állapota (Básthy, Á. 2014; Déry, A. 2000), a kastélykörnyezet és parkok állapota (Nagy, L. 2019), a kapcsolódó infrastruktúra állapota és elérhetősége Lipták, K., Péter, Z. Sz. 2017). Békés Vármegye geotermikus energia potenciálja kiemelkedően magas országos viszonylatban (Bányai, L. 2011; Fancsik, T., & Mádl-Szőnyi, J. 2014), ezért kutatást végeztem a műemléképületeknél is felhasználható megújuló energiaforrások vonatkozásában. A kastélyok felújítása kapcsán modern technológiák alkalmazásának lehetőségei és előnyei is szemléltetem. Fontosnak tartottam megvizsgálni a már felújított kastélyoknál alkalmazott jó technikákat és gyakorlatot, amelyek segíthetnek a többi épület megújításában is. Romániában felújított magyar történelmi kastélyokon végzett műemlékvédelmi gyakorlatot (Ionescu, D. 2012; Popescu, R. 2018), hasonlítottam össze a vármegyében történt műemléki rekonstrukciók tapasztalataival. Az Schengeni övezethez történt romániai csatlakozás új lehetőségeket nyitott meg a dél-békési régióban, ennek hatásait is vizsgáltam a kastélyhasznosítás szempontjaiból és javaslatokat fogalmaztam meg az értekezésben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az információs társadalom térszerkezet alakító hatásai(2007) Szépvölgyi, Ákos; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A technológia fejlődése és a gazdasági szerkezet módosulása időről-időre megváltoztatja a gazdaság és a társadalom sajátosságait, és a korábbitól eltérő gazdasági és társadalmi feltételrendszereket eredményez. A világgazdaság jelenleg is egy ilyen átalakulási periódusban, az információs társadalom (ITÁ) formálódásának fázisában van. Jelenlegi ismereteink szerint az információs társadalom formálódása hatással van a térszerkezetre is. Az információ és tudás különböző formáinak területi különbségei egyre nagyobbak, a különbségek kialakulásának okai egyre összetettebbek lesznek (Meusburger 1998, idézi Berényi 2003, 101-102). Alakulásukat egyrészt befolyásolja, hogy az új technológiák, szervezeti formák, foglalkozások új területi egyenlőtlenségeket eredményeznek. Ennek elsődleges oka, hogy a tudás térbeli terjedésének akciócentruma soha nem a periféria, és a fejlődést meghatározó társadalmi és kulturális tényezők a térben egyenlőtlenül oszlanak el. Bár az információtovábbítás ideje lerövidült, a fogadó képzettsége, kreativitása, valamint a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzete továbbra is meghatározó és helyhez kötött, azaz területileg differenciált. Eszerint a távolsági akadályok enyhülése nem jelenti a tér szerepének csökkenését, sőt minél kisebbek a térbeli akadályok, annál fontosabbak az egyes helyek egyéb adottságai, tehát a komparatív előnyök, az alkalmazkodás tényezői újraértékelődnek (Rechnitzer 2003, Jackobs 1996). Ma még kérdéses, hogy az információs társadalom milyen mértékben válik térstruktúra módosító tényezővé (Erdősi 1990, 1991, Rechnitzer 1993, 2000, Nagy 2002, Teller 2000). A szakirodalom szerint általánosan elfogadott azonban, hogy Magyarországon a folyamat a területi hierarchia minden szintjét érinti. Egyértelmű haszonélvezők a nagyvárosok, illetve a nagyvárosi térségek, valamint azok a középvárosok, amelyek jelentős felsőoktatási háttérrel, diverzifikált iparszerkezettel és fejlett szolgáltatásokkal rendelkeznek (Gillespie-Robins 1989, Nagy 2002). Ezzel szemben elfogadjuk azt, hogy egyértelmű hátránnyal indulnak a térszerkezet periférikus helyzetű elemei.Tétel Szabadon hozzáférhető A barna- és zöldmezős fejlesztések az Észak-magyarországi régióban a 2000-es évek elejétől kezdve, különös tekintettel az Európai Uniós támogatásokra(2019) Marincsák, Marianna; Kozma, Gábor; Marincsák, Marianna; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékNapjainkban mind a településföldrajzi mind pedig a településfejlesztési vizsgálatok körében kiemelt figyelmet kapnak a barna- és zöldmezős területek, amelynek hátterében az áll, hogy a gazdasági élet és a településen belüli viszonyok javítása keretében kiemelkedő szerepet szánnak ezeknek a városrészeknek. A fentiek szellemében disszertációmban a barna- és zöldmezős fejlesztések legfontosabb sajátosságait/jellegzetességeit vizsgáltam az Észak-magyarországi régióban az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően. A régió a volt szocialista országok egyik jellegzetes régi ipari és barnamezős területe. Ebből kifolyólag rendelkezik olyan tipikus jegyekkel, mint az egykori egyoldalú elsősorban nehézipar dominanciájú gazdasági szerkezet, a meglehetősen magas munkanélküliség, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők viszonylag magas aránya, az elvándorlás, a szennyezett környezet, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A helyzet javítása érdekében a régióra és három megyéjére számos fejlesztési terv készült el már a rendszerváltást megelőző évektől kezdődően, de igazán nagy áttörést egyik sem hozott. A probléma súlyosságát jelzi, hogy a felhagyott ipari területekkel kapcsolatos nehézségek a nyugati országok térségeit is sújtották, és vannak olyanok, amelyeket a mai napig is kísértenek. Ebből kifolyólag az Európai Unió regionális politikájában az ilyen jellegű területek támogatása is már régebb óta szerepel. Magyarország Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozásának köszönhetően hazánk is részesülhetett ezekből a támogatásokból, ugyanakkor kevés tanulmány foglalkozik az eltelt közel tíz év gazdasági beruházásainak az Észak-magyarországi régióra gyakorolt hatásaival. Értekezésemben alapvetően a 2004 és 2013 közötti időszakkal foglalkoztam, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy ez a kilenc év, elsősorban az Európai Uniótól érkező támogatások szempontjából már lezárt periódusnak tekinthető, így az adatokra támaszkodva már jól megalapozott állításokat fogalmazhatok meg.