Humán Tudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Bölcsészettudományi Kar
Humán Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Pusztai Gabriella)
Bölcsészettudományi doktori tanács
D48
tudományágak:
- filozófiai tudományok
- neveléstudományok
- pszichológiai tudományok
- szociológiai tudományok
Doktori programok:
- Filozófia
(programvezető: Dr. Angyalosi Gergely) - Neveléstudomány
(programvezető: Dr. Pusztai Gabriella) - Pszichológia
(programvezető: Molnárné Prof. Dr. Kovács Judit) - Szociológia és társadalompolitika
(programvezető: Dr. Kovách Imre)
Böngészés
Humán Tudományok Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 303)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Serdülő korú cigány tanulók énkép- és modellkövetési sajátosságai(2002) Bodnárné Kiss, Katalin; Forray R., Katalin; Kiss, Katalin; Humán tudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Humán Tudományok Doktori IskolaDolgozatomban a cigánytanulók identitás alakulásának kora serdülőkori szakaszát, annak sajátosságait kívánom bemutatni egy az 1998/99-es tanévben végzett kérdőíves vizsgálat eredményei alapján. Vizsgálatom a 7-8. osztályos cigány tanulók énkép- és modellkövetési sajátosságainak feltárására irányult. A vizsgálatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 hetedikes és négy nyolcadikos osztályában végeztem. A mintaválasztás alapvető szempontját képezte, hogy a vizsgált tanulóknál a cigány identitás vállalt identitás legyen. Az énkép sajátosságait egy 30 tulajdonságból álló tulajdonságlistával (lsd. A tulajdonságlista összeállítását Kósáné Ormai Vera: A személyiség megismerése (OKI, 1988.) c. könyvében ajánlottak szerint végeztem. Mellékletek Kérdőív/3) egy önjellemzési feladattal (Kérdőív/1) és egy az önértékeléshez kapcsolódó attitűdskálával (Kérdőív/3) tártam fel.). A tulajdonságlistát az önbesorolás alapján kirajzolódó valós és vágyott én feltárására, az önjellemzést az énkép explicit jellemzőinek vizsgálatára készíttettem. Explicit olyan értelemben, hogy az abban leírt kategóriákkal az egyén azonosságot vállal, identitásának kifejezésére használja azokat. A valós és vágyott én feltárásához kiszámítottam az egy tanulóra jutó átlag tulajdonságok számát, valamint egy tulajdonságra eső választások sűrűségét. Az önjellemzéshez kapcsolódó feladatnál a tartalomelemzés segítségével rendeztem kategóriákba az énkép jellemzőit. Az önértékelés sajátosságainak meghatározásához az attitűdskála eredményeit egyszerű súlyozott középérték számításával kíséreltem meg. Az énkép idődimenziójára a közvetlen és távlati célok vizsgálata, valamint a tanulók szülőkhöz mért helyzetének megítéléséből következtettem. (Kérdőív /1., 2., 3. kérdés) Az énkép fejlődését befolyásoló társas tényezők érvényesülését az osztályok mikroszociológiai elemzésén keresztül kívánom bemutatni. Az elemzéshez Mérei Ferenc és munkatársai által standardizált szociometriai mutatókat alkalmaztam (Mérei, 1972. 1998.). Az elemzést kiterjesztettem az osztályközösségek szerkezeti sajátosságaira, a csoportlégkör jellemzésére, valamint a csoport differenciálódására és hierarchizálódására. A differenciálódást és hierarchizálódást a társas jelentőség és a szerepszerű tagolódás mentén követtem nyomon, megnézve a differenciálódás és a tanulmányi teljesítmény közötti összefüggést. Az összefüggésre a tagolódási sor és a tanulmányi rangsor összehasonlításából következtettem. A társas elutasítottság motívumait a „Szerinted mi lehet az oka, ha egy tanulót a társai nem szeretnek” (Kérdőív/1., 6. kérdés) kérdésre adott válaszok alapján határoztam meg, a válaszokat kategóriákba sorolva. A társas elutasítottság motívumaira a „Szerinted mi lehet az oka, ha egy tanulót a társai nem szeretnek” kérdésre adott válaszok alapján következtettem. A modellkövetés (mintakövetés) sajátosságaihoz elemeztem a cigány tanulók és a társas szereppel rendelkező társaik kapcsolatát, valamint a szülői minta követésére mutatott hajlandóságukat és jövőképük mintázottságát. Végül a vizsgálatot kiterjesztettem az osztályfőnökökre is, olyan célból, hogy képet kapjak a szülő-gyermek kapcsolatról és a szülők gyermekükkel kapcsolatos elvárásairól. A szülő-gyermek kapcsolatot és a szülők részéről megfogalmazott normákat identitást befolyásoló tényezőnek tekintve. Az adatok értelmezéséhez a leíró elemzés és a tartalom elemzés módszerét használtam, ahol lehetőség nyílt rá, az SPSS adatelemző programmal kiegészítve. A vizsgálat összesen 117 tanulóra, 49 cigány és 68 nem cigány tanulóra terjedt ki. A minta nagyságát a mintaválasztás szempontjaiból adódó korlátokon kívül az is befolyásolta, hogy mind a mikroszociológiai elemzésnél, mind a nyílt kérdések feldolgozásánál nem statisztikai érvényességű összefüggések megállapítására törekedtem, hanem magyarázó okfejtésre, elfogadva azt, hogy a magyarázatok érvényessége korlátozott. A minta nagyságából adódóan általános következtetésekre nem vállalkozom, de néhány következtetést mégis szükséges megfogalmaznom. Teszem ezt olyan célból is, hogy a pedagógusképzésben tudatosabbak legyünk. Legfontosabbnak ítélem, hogy a cigány tanulók oktatásában az eredményes tanulást segítő, erősítő stratégiákat vezessünk be. Az eddig alkalmazott felzárkóztató jellegű foglalkozások sem a tanulásuk eredményességét, sem a beilleszkedésüket nem segítették elő. Indokoltnak tűnik a teljesítménymotiváció erősítésére és a jelenleginél szélesebb értékelésre is alkalmas projektek bevezetése. A különbözőségek elfogadására mind a cigány, mind a nem cigány tanulóknál – alkalmakat kell teremtenünk, azt sugallva, hogy a különbségek egyéni, egyedi jellemzők. Szükséges ez azért is, mert a kulturális, csoportra jellemző különbségek túlhangsúlyozása etnocentrikus oktatáspolitikához, az pedig szegregált oktatási gyakorlathoz vezet. A társadalom integrációs hajlamának erősítését szolgálva elengedhetetlen a cigány szülők és az iskola kapcsolatának az erősítése és szélesítése. A projekt szemlélet többek között ezt a célt is szolgálja. A kapcsolatok kiszélesítése lehetőséget teremt a cigányság problémáinak integráltabb kezelésére, egymás jobb megismerésére. This essay is intended to introduce the development and characteristics of identity in Gypsy pupils in early adolescence. The essay is based on the findings of a survey conducted in Szabolcs-Szatmár-Bereg County in the school-year 1998/99 among Grade 7 and 8 students. When selecting the pupils to be examined, the most important aspect was that they accept their identity. The categorization by the schools and the proportion of Gypsy students within the classes were also taken into consideration. The characteristics of the self-image were explored by means of a list consisting of 30 personal qualities, a self-characterization, and an attitude scale related to the self-characterization. The manifestation of social factors affecting the development of self-image was assessed through the micro-sociological analysis of the classes. The characteristics of model imitation were examined through the analysis of the relation between Gypsy pupils and those having social roles, of the pupils' willingness to imitate their parents, and of their future prospects. The data were processed by using the methods of descriptive and content analyses, which, where it was possible, were added to by the SPSS data analysing programme. On the basis of the findings of the survey, both teacher training and the pedagogical programmes facilitating Gypsy students' academic performance can be made more efficient. It is advisable to add this aspect to the current curriculum of teacher training, and to introduce projects that facilitate the reinforcement of motivation for performance and the extension of the evaluation system. Through ensuring high quality education, the pupils' adaptation to their environment will become more successful.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pedagógusszemélyiség összetevői. Pedagógusjelöltek nevelési attitűdjeinek, elképzelt szakmai énképének és a nevelői modellek hatásának vizsgálata(2002) Oroszné, Perger Mónika; Bugán, Antal; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető A féltékenység megtapasztalása és a féltékenységgel való megküzdés három életterületen: párkapcsolatban, családban és munkahelyen(2002) Hunyady, Orsolya; Bugán, Antal; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Pedagógiai modernizációs kísérlet a két világháború között(2003) Kézi, Erzsébet; Brezsnyánszky, László; Humán tudományok doktori iskolaSzándékunk nem iskolatörténet írása volt csupán. Egy olyan példaadó válságkezelő folyamatot szerettünk volna bemutatni, amely segítségével sikerült a sárospataki iskola hanyatlását megállítani. A válságkezelő folyamatban azonban széles politikai és társadalmi összefogásra volt szükség. A folyamat irányítója a református egyház volt nemzetközi jelentőségével és tapasztalataival. A sikeres végkifejlethez elengedhetetlen volt Klebelsberg Kunó koncepciózus miniszteri tevékenysége. Kedvezett a sikeres válságkezelésnek a nemzetközi helyzet is. Magyarország ugyanis a trianoni békeszerződés határozatainak megfelelően nem fegyverkezhetett, így lehetőség kínálkozott az oktatásra fordított költségvetési kiadások növelésére. Mivel az 1918-ban függetlenné vált országnak szüksége volt egy magyar diplomáciai kar létrehozására, elengedhetetlen volt olyan szakemberek képzése, akik jól beszélik az idegen nyelveket. Ebbe az áramlatba illeszkedhetett a sárospataki iskola átalakítása is. Ugyanakkor mind nemzetközi, mind nemzeti keretekben zajlott a nyelvoktatás átalakítása is. A klasszikus nyelvek oktatásának jelentősége egyre csökkent, az élő idegen nyelvek oktatásának köre a gazdasági és politikai kapcsolatok miatt egyre bővült. Így teljesen logikus lépés volt egy válságkezelés esetén Sárospatakon az idegen nyelvek oktatásának kiterjesztése, még a teológusképzés mellett is. Mivel a pataki iskola és a református egyház kiszorult a jogászképzésből, bekapcsolódhatott a jövendő diplomaták képzésébe. Ez a pataki iskolának és az egyháznak még az 1945-től bekövetkező kedvezőtlen változások mellett is jelentős befolyást biztosított. Az angol nyelv oktatásának pataki bevezetését két érvvel is indokolhatjuk. Érveink egymással szoros összefüggésben állnak. Az iskolát a trianoni határok beiskolázási körzetének nagy részétől fosztották meg. A tanári karban is több érintett áttelepült (optált) tanár volt (dr. Mátyás Ernő, dr. Batta István, dr. Orbán István). A két világháború között az angolok ismerték fel leghamarabb a trianoni békeszerződés igazságtalan voltát. Angliában tevékenykedtek olyan politikai csoportok, amelyek hajlandónak mutatkoztak a magyar revíziós igények támogatására. Az angol nyelv és kultúra ápolása elősegítette a két ország politikai közeledési folyamatát. A református egyház ugyanakkor több évszázados angol kapcsolatokkal rendelkezett, amit a Bethlen kormány fel akart használni a függetlenné vált ország külpolitikai törekvéseinek realizálására. Így a kormány és a református egyház között a kölcsönös érdekeket szem előtt tartó szoros érdekszövetség alakulhatott ki. A 20. század elején végbement változások alapvetően új társadalmi környezetet hoztak létre az oktatás számára. Napirendre került a klasszikus nyelvek oktatásának visszaszorítása, és az élő nyelvek oktatásának egyre nagyobb kiterjesztése. Az oktatáspolitikai döntéseket a napi politikai események és a gazdasági élet igényei közvetlenül befolyásolták. Magyarországon az állam korlátozó tevékenysége ellenére nem beszélhetünk a felekezeti oktatással szembeni ellenséges magatartásról. A református egyháznak a két világháború között meg kell küzdenie a felekezetek között az oktatásügy terén kialakult helyzetének megőrzéséért. Az iskolák fenntartásában fontos stratégiai eszközt láttak. Azt állíthatjuk, hogy a református egyház a jövendő értelmiség képzésében megőrizte helyzetét, a lakosságban betöltött arányánál nagyobb arányban tartott fenn olyan jó színvonalú középfokú intézményeket, amelyek nem csupán a református értelmiség, hanem más felekezetek számára is biztosították az értelmiségi utánpótlást. Kifejtettük fő témánk, a sárospataki gimnáziumi képzés modernizálásának 19. és 20. századi előzményeit. A régió, Sárospatak városa és a Kollégium fejlődése kölcsönhatásban állt egymással, ugyanakkor a Kollégium sorsára hatással voltak a református egyház döntései is. Sárospatak városának fejlődése már a 19. Század második felében messze elmaradt Miskolc fejlődésétől. Akadályozta a Kollégium fejlődését az a tény, hogy a református egyház a debreceni teológiai akadémia fejlesztését fontosabbnak tartotta, mint a sárospataki akadémia fejlődését. Az egyház álláspontja azzal magyarázható, hogy Debrecenben maga a város is többet áldozhatott az új egyetem létrehozására, így itt lehetősége volt a teológiai akadémiának arra, hogy beépüljön az egyetemi képzésbe. Patakon erre nem kínálkozott megfelelő keret. Sárospatak tehát mind Debrecennel, mind pedig Miskolccal szemben csatát vesztett a 20. század elején. A város és a Kollégium problémáját még növelte az a tény, hogy a trianoni békeszerződés következtében periferikus helyzetbe került. Mivel a Kollégium a két világháború között mind gazdasági, mind szakmai téren az állam korlátozó tevékenysége mellett jelentős önállósággal rendelkezett, és határozottan tudta képviselni a református egyházi érdekeket, így példája a helyi érdekek érvényre juttatásának folyamatában ma is jelentős hatást válthat ki. A Kollégiumon belül a modernizációs lépések következtében lassú arányeltolódás indult meg. A gimnázium tanári kara mind számban, mind pedig minőségben emelkedést mutat. Az angoltanárok számának növekedése felkészíti az iskolát új feladatainak megoldására. A változások hatása az 1940-es évekre teljesedik ki. Jelentős átalakuláson ment keresztül az iskolai rekrutáció. Az intézmény kilépett regionális helyzetéből és országos beiskolázási körzetű iskolává vált. 1939-re a gimnázium felső tagozatos tanulóinak 80%- a tanulta az angol nyelvet, amely összetétel jelentősen befolyásolta a tanulói populáció szociális és felekezeti összetételét. Az angol nyelv tanulása új nyelvoktatási módszer meghonosítását tette szükségessé. Élénk kulturális kapcsolat bontakozott ki a magyarországi angol külképviselet és a sárospataki iskola között. A kulturális kapcsolatok bővítésének az volt a célja, hogy Magyarország megszerezze Anglia támogatását a trianoni határok megváltoztatásáért folytatott küzdelemhez. A második világháború után meginduló antidemokratikus fejlődés felszámolta Sárospatakon az egyházi iskolát és az angol nyelv oktatását, de a két világháború közötti modernizációs folyamat következményei Sárospatakon ma is tetten érhetők. The aim of my thesis work is to describe the changes in the field of education in the Calvinist College in Sárospatak between the Two World Wars. The changes in the social status of the country after Trianon resulted in the independence of Hungary. The Hungarian Diplomatic Faculty was established. The political and economic changes at the beginning of 20th century formed new social background for education. Teaching classic languages seemed to become less important and a greater emphasis was placed on teaching modern languages. Decisions in education were influenced by politics and economic demands day by day. The state tried to set limits to education, still there were no signs against denominational education. The Reformed Church had to sustain its influence on education gained between the two world wars. Supporting schools by the Church was part of its strategy. The Reformed Church was able to sustain its important role in the education of the future generations. Its secondary institutions with a good level of education could guarantee the replacement of the intellectuals. The essay attempts to show the preliminaries of education for its modernization in the 19th and 20th centuries. The region, the town itself and the College were developing in interaction, however, the decisions of the Reformed Church also had an impact on the College. The development of Sárospatak in the second half of 19th century was far behind that of Miskolc. The Reformed Church supported the Debrecen Theological Academy in a far greater degree than the Academy in Sárospatak. The viewpoint of the Church can be agreed with as the town of Debrecen was able to offer more financial means in order to establish a new university, and thus the Theological Academy became part of the university. In Sárospatak there were no means to do it, and as a consequence of this it became less important than Debrecen or Miskolc at the beginning of the 20th century. What is even more painful is that after Trianon the town became peripheral. To overcome the difficulties and problems due to the political and economic changes the Board of the Sárospatak Calvinist College contacted the most important politicians, among others Governor Miklós Horthy. The traces found in the archives are referred to in my essay. There was a debate in the staff of the College about the crisis and the possible solution of it. There were two parties, one of them supported teaching classical languages and theological education, the other wanted changes and modernization in education. Kuno Klebelsberg was appointed to work out the educational concept of compensation of the College for losing its Law Faculty. As he was aware of the fact that the Reformed Church had traditionally good contacts with Great Britain, and it was the country that could support Hungary in its efforts for revision, Klebelsberg suggested establishing an English boarding school in Sárospatak in 1928. The Calvinist College had significant independence between the two world wars both in economic and educational fields, and it could also support the goals of the Refomed Church. There was a certain shift in the structure of the College due to the attempts for modernization. The number of staff increased and better qualified teachers began working in Sárospatak. The effects of the changes accumulated in the 1940s. The registration of pupils underwent some changes. Formerly it was only regional, but from 1939 it became nationwide. 80 % of the students in the upper classes was learning the English language and this fact also had an influence on the social and sectarian composition of the studenst. Learning English brought about changes in the methodology of teaching as well. There was a vivid and fruitful cultural contact between the British Embassy and the College of Sárospatak. (There were theatrical performances in English in Sárospatak and study tours of teachers and students in England and in the US.) The extension of cultural relations was aiming at gaining the support of Great Britain to change the Trianon borders. The antidemoctratic development after World War II. put an end to teaching English, the church school was nationalized, but the effects of the attempt to modernize education in Sárospatak can still be traced.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csoportdinamikai folyamatok különböző kultúrákban(2003) Váry, Annamária; Kovács, Zoltán; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Serdülő korú cigány tanulók énkép- és modellkövetési sajátosságai(2003) Bodnárné, Kiss Katalin; Forray, R. Katalin; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető A természettudományos problémamegoldás és befolyásoló tényezőinek összefüggései a középiskolában(2003) Revákné, Markóczi Ibolya; Balogh, László; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető A kihallgatások tranzakciós elemzése(2003) Csernyikné, Póth Ágnes; Czigler, István; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető A tanárképzés megítélése hallgatók és végzettek körében(2003) Kocsis, Mihály; Balogh, László; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Szöveg és vágy. Pszichoanalízis/irodalom/dekonstrukció(2003) Kalmár, György; Angyalosi, Gergely; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Elektrofiziológiai és pszichológiai kísérletek a monoaminerg rendszerek moduláló hatásának kimutatására(2003) Magos, Tibor; Czigler, István; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Kópia és képmás. Az immoralista aposztázia problémája a modernitásban(2003) Pólik, József; Hévizi, Ottó; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető A nyilvánosság fogalma Hannah Arendt politikai gondolkodásában(2003) Pató, Attila Béla; Biróné, Kaszás Éva; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető A serdülőkori önértékelés jellemzői és meghatározó tényezői középiskolásokkal végzett kérdőíves vizsgálatok alapján(2003) Szabó, Laura; Kovács, Zoltán; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető A kisebbségi magyar tanügy története Kárpátalján (1920-1989)(2004) Gabóda, Béla; Orosz, Gábor; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészséges életvezetés képességét kialakító tananyag kidolgozása, kipróbálása és hatásvizsgálata 6-14 éves populáció körében(2004) Felvinczi, Katalin; Balogh, László; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Néhány kérdés a történelem végéről és az egyetemes történelemről: Francis Fukuyama történetfilozófiájának tanulságai(2004) Trembeczki, István; Bujalos, István; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Óvodás korú gyerekek társas kapcsolatainak vizsgálata. Kötődés, társas helyzet, kapcsolat tudatosság(2004) Kondé, Zoltánné Inántsy-Pap Judit; Bugán, Antal; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Tanulási hatékonyság fejlesztése a felsőoktatásban csoportos tanácsadás módszerével(2004) Dávid, Mária; Balogh, László; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető A kábítószer-fogyasztás lehetséges háttér tényezőinek feltárása a Magyar Honvédség sorállományában(2004) Szilágyi, Zsuzsanna; Bugán, Antal; Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskola