Nyelvtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tóth Valéria)
Bölcsészettudományi doktori tanács
D49
Doktori programok:
- Általános és alkalmazott nyelvészet
(programvezető: Dr. Kertész András) - Magyar és finnugor nyelvészet
(programvezető: Dr. Hoffmann István)
Böngészés
Nyelvtudományok Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 108)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető The interrelatedness of membership categorization and topical organization in talk. The instrumental role of categorization.(2008-03-27T08:12:50Z) Máté, Nóra; Gácsi-Iványi, Zsuzsanna; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetAz értekezés a kategorizálást mint a tematikai szervezés létrehozásának egy specifikus eszközét vizsgálja a konverzáció-elemzés módszerével. Az értekezés adatbázisa a PARADYS kutatási projekt keretén belül jött létre és a beszélgetésben résztvevők által létrehozott ön- és társképek, valamint a tematikai szervezés empirikus bizonyítékaként szolgál. Az adatbázis beszélt nyelvi hanganyagot tartalmaz – három interjú és egy informális vitaest – a Magyarországon végzett növényi biotechnológiai kísérletek kontextusában. A korpusz kb. 230 perces hanganyag minidisc-eken, CD-re másolva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Livius 5. és 6. könyvének Camillus ábrázolása. Értékek, történelem, politika.(2008-04-02T09:05:53Z) Takács, Levente; Havas, László; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Klasszika-filológiai TanszékA dolgozat M. Furius Camillus alakjának bemutatását vizsgálja Livius 5. és 6. könyvében. A liviusi beszámoló a legkorábbi összefüggő, teljes terjedelmében fennmaradt narratíva a római hagyományban Veii elfoglalójaként, Róma megmentőjeként és második megalapítójaként számon tartott Camillusról. A római történetírás szándékainak megfelelően Livius is mindig a múlt tükrét tartotta kortársai elé. Ebből a megfontolásból sarjadt ki a Camillusra, s talán általában Liviusra vonatkozó kutatások legtöbb vizsgálata: Augustus személyének, hatalmának, politikájának keresése az ab urbe conditaban vagy szűkebben Camillus ábrázolásában (pl. Syme, Petersen, Burck). Az érkezés a fentebb említett árnyaltabb, olykor kifejezetten negatív kép keletkezési körülményeihez egy új adalékot szolgáltat: Caesar hatását. A dolgozat ezeket az összefüggéseket vizsgálva próbálja feltárni a liviusi Camillus-kép genezisének néhány aspektusát. The paper examines the presentation of M. Furius Camillus in Livy’s book 5 and 6. Camillus is regarded in Roman tradition as the conqueror of Veii, saviour and second founder of Rome.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Semantic Approach to Mood Choice in Complement Clauses with Special Reference to Hungarian(2008-04-02T11:03:39Z) Tóth, Enikő; Pelyvás, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Általános és Alkalmazott Nyelvészeti TanszékA disszertáció célja az alárendelt mellékmondatbeli módválasztás és módvariáció vizsgálata, elsősorban a magyar nyelvre való tekintettel, amellett érvelve, hogy e jelenség feltárásához elengedhetetlen bizonyos szemantikai tényezők figyelembe vétele. A magyar alárendelt mellékmondatbeli módválasztás vizsgálata a következő megszorítás mellett történik: az elemzés a kijelentő és a nemkijelentő módok(azaz a feltételes, a felszólító, és a kötőmód) szembenállására terjed ki, az utóbbi kategória elemei között nem tesz különbséget. The dissertation investigates various approaches to mood distribution and mood variation with special reference to Hungarian data. The primary aim is to show that semantic factors play a crucial role in mood choice in Hungarian complement clauses. The analysis focuses on the indicative/non-indicative opposition, where the latter category includes the subjunctive, the imperative and the conditional. It is left for future research to provide a detailed analysis of the individual moods.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apuleius Christianus?(2008-04-02T11:53:22Z) Kiss, Sebestyén; Havas, László; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Klasszika-filológiai TanszékA dolgozat két, egymással összekapcsolódó kérdést vizsgál. Egyfelől adalékokat kíván nyújtani ahhoz a köztes helyzethez, amelyet az apológia a pogányság és a kereszténység között foglal el, másrészt pedig arra a kérdésre keres választ, hogy kimutathatók-e érintkezések az Adversus nationes és a második szofisztika eddig ismert egyetlen és következetes latin nyelvű képviselője, Apuleius művei között. The paper studied two question related to each other. On one hand it would like to provide contributions to the intermediate situation, into which apology is placed between paganism and Christianity; on the other hand it finds an answer if there can be proved the connection between the Adversus nationes and the works of Apuleius, known so far as the only and consistent representative of Latin language of the second sophistic.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The Effects of Form- and Meaning-Focused Hypertextual Input. Modification on L2 Vocabulary Acquisition and Retention(2008-04-14T07:08:18Z) Sankó, Gyula; Hollósy, Béla; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti TanszékAz értekezés vizsgálatának tárgya: a számítógépes hipertext alkalmazások hogyan befolyásolják az idegennyelvi szóelsajátítás eredményességét. A dolgozatnak két fő célja van: 1. annak az igazolása, hogy a vizuálisan kiemelt számítógépes hipertext magyarázó jegyzetek („hipertext annotációk” vagy „hipertext glosszák”) felhasználásával interakciósan módosított input mind rövidebb, mind hosszabb távon jobb eredményeket produkál a középfokú szintű, az angolt idegen nyelvként tanulók szóelsajátításában, mint a hagyományos, kétnyelvű szószedettel kiegészített nyomtatott szöveg alkalmazása. Ezen belül a munka azt is vizsgálja, hogy a forma- vagy a jelentésközpontú hipertext annotációk használata biztosít-e eredményesebb szóelsajátítást rövidebb és hosszabb távon. Ez utóbbi kérdés különösen érdekesnek ígérkezik a középhaladó szintű nyelvtanulók vizsgálatánál, figyelembe véve, hogy a korábbi lexikai memóriával foglalkozó kutatások eredményei szerint (cf. Singleton, 1999) az idegennyelv tanulás kezdeti szakaszaiban a tanulók a mentális lexikonnak főként a formai jegyeire és az anyanyelvükre támaszkodnak, míg a haladóbb szakaszban inkább a megtanulandó szó szemantikai tulajdonságaira koncentrálnak. Tekintve, hogy a fent említett kutatások nem definiálják pontosan a „haladóbb” fogalmát, kérdés, hogy az átlagosan 5 éve intézményesen angolul tanulók melyik csoportba tartoznak. 2. Az értekezés másik fő célja annak az eldöntése, hogy a fent említett középhaladó tanulók esetében vajon a szándékos szótanulás, vagy egy másik tevékenység (pld. szövegértés) melléktermékeként keletkező ún. esetleges vagy járulékos szótanulás-e az eredményesebb rövidebb és hosszabb távon. Ehhez a kérdéshez kapcsolódó részprobléma annak a megvizsgálása, hogyan módosítja a forma- illetve a jelentésközpontú hipertext glosszák alkalmazása a szándékos és a járulékos szóelsajátítás potenciális hatását. This study represents an effort to investigate the efficacy of interactionally modified input made salient through hypertext glosses on second language vocabulary acquisition. An experiment involving Hungarian intermediate level students of English was conducted with the aim of comparing the effect of form- and meaning-focused glosses embedded in a hypertext computer program and traditional paper-and-pen bilingual word lists on L2 vocabulary acquisition and retention under both incidental and intentional learning conditions. Examining the participants’ attitudes to and their perceptions of the application of such hypertext glosses to vocabulary learning, together with scrutinizing learners’ actual cognitive behaviour were also among the purposes of the current research. The results showed that subjects learning vocabulary intentionally significantly outperformed those acquiring the same target words incidentally. Participants using cognitive scaffolding through hypertextually-enhanced salient input outperformed students using the traditional word list with no-enhancement. However, statistically significant differences in favour of the form-focused and meaning-focused input enhancement were spotted only on the immediate post-tests in the intentional learning condition. Results of the questionnaire indicated that the majority of participants assumed a positive attitude towards the application of hypertext glosses, and perceived them as effective for vocabulary learning. Concerning the importance of the various gloss types there was a contradiction between the answers to the questionnaire and the results gained threough the use of the tracking device, which suggests that students may speak and act differently. The frequency of gloss look-ups and the test results achieved showed no significant correlation in the study.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Историческое изменение синтаксического статуса причастных оборотов в древнерусском языке(2008-04-25T09:36:14Z) Györfi, Beáta; Agyagási, Klára; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Orosz Nyelvészeti TanszékA disszertáció a 14. századi óorosz igenevek szintaktikai funkcionális változásának feltárását tűzte ki célul. A 14. századi nyelvben terjedt el az igenevek határozói funkcióban történő használata, valamint ebben a korban még használatos volt a dativus absolutus szerkezet. A fenti szerkezeteket két modern nyelvelmélet, a minimalizmus, valamint a Role and Reference Grammar segítségével vizsgálom. The dissertation aims at exploring the reason for the change in the syntactic status of the 14th century Old Russian system of participles. Special attention is paid to the rise of participles in adverbial function and to dative absolute constructions. The examination of Old Russian participle constructions is carried out applying modern syntactic methods - minimalism and RRG.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Realisierung der valenzbestimmten Korrelate des Deutschen(2008-06-09T12:36:10Z) Boszák, Gizella; Gácsi-Iványi, Zsuzsanna; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetA Realisierung der valenzbestimmten Korrelate des Deutschen (A német nyelv valenciafüggő utalószavainak előfordulása) c. értekezés témája azon utalószavak előfordulásának és használatának tárgyalása, amelyek a német összetett mondat szintjén főmondatbeli pozíciójuknál fogva bizonyos szintaktikai funkciót betöltő alárendelt tagmondatokra utalnak. The subject of the thesis Realisierung der valenzbestimmten Korrelate des Deutschen (Realization of Valency-Driven Correlates in German) is the occurrence and usage of those cross-references which at the level of a German compound sentence, by virtue of their main clause position, refer to subordinate clauses with certain syntactic function.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nyelvi képek osztályozása és elméleti megközelítése a XVI. századi francia ramista retorikákban(2008-07-01T06:08:45Z) Szabó, Etelka; Kiss, Sándor; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Francia TanszékAz értekezés tárgya a nyelvi képek taxonómiája és elméleti megközelítése a XVI. századi franciaországi nyelvész, Pierre de la Ramée-nek és munkatársainak: Omer Talonnak és Antoine Fouquelinnek francia és latin nyelven megjelent retorikai-poétikai munkáiban. Bár Ramée retorikai munkásságát leginkább a retorika tárgyának és részeinek átértelmezése miatt tanulmányozták, nem hagyható figyelmen kívül sajátos alakzat- és trópuselmélete, amely egyfajta szintézise a két legnagyobb retorikai tekintély, Cicero és Quintilianus munkásságának. Mivel a Ramée-féle retorika a két legszélesebb körben olvasott római retorikus elméletein nyugszik, és kiegészül a kortársak, elsősorban az elsődleges forrásnak tekinthető melanchthoni retorika eredményeivel, a retorikatörténet egyik fontos állomásának számít, amely a szintézisalkotás mellett ugyanakkor egyéni vonásokat is mutat. The present PhD-dissertation proposes to analyse in detail the theories and possible taxonomies of tropes elaborated by a 16th century French linguist, Pierre de la Ramée, and his colleagues, Omer Talon and Antoine Fouquelin. Understanding tropes and non-tropes as results of mental processes is confronting long-debated questions in linguistic studies: how to distinguish tropes from non-tropes; how to explain and interpret tropes; and how to classify them. In the 16th century Ramist approach to rhetoric, reconsidering and rethinking ancient interpretations is central in finding answers to these questions. Contemporary researches (Ong 1958, Knox 1989, Goyet 1990, Magnien 1994) have appreciated Ramée’s linguistic works for their original approach to their object and the specific fields of rhetoric studied in them. However, the specific conceptions of tropes and figures in these works equally deserve attention. Ramist rhetoric, a remarkable synthesis of Cicero’s De oratore and Quintilian’s Institutio Oratoria, involves Melanchthon’s observations as well, and thus figures as a synthesis of ancient and contemporary works of European rhetoric. Nevertheless, Ramist rhetoric does not fail to produce its own particular results either.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy példázat kompozíciójának változásai a régi magyar bibliafordításokban(2008-07-01T06:20:15Z) Demján, Adalbert; A. Molnár, Ferenc; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvészeti TanszékA Bibliának magyar nyelven a középkortól kezdve napjainkig számos fordítása született. Ennek következtében a nyelvtudomány s főként a történeti nyelvészet mindig nagy érdeklődéssel fordult a bibliafordítások felé, hiszen mind szinkrón, mind diakrón szempontból kiváló forrásanyagul szolgálhatnak a kutatáshoz. Dolgozatomban az Újszövetség egyik legismertebb parabolájának, A tékozló fiú példázatának régi magyar fordításait vettem górcső alá, s ezek nyelvi anyagán végeztem vizsgálódásokat. A konkrét szövegek a következő munkákból származnak: a Müncheni Kódex (M.) és az Érsekújvári Kódex (É), a Jordánszky-kódex (J.); Pesti Gábor (P.), Sylvester János (S.) és Félegyházi Tamás (F.) Új Testamentumai; Heltai Gáspár (H.), Károlyi Gáspár (Kr.), Káldi György (Kd.) és Komáromi Csipkés György (Cs.) szentírásfordításai; Torkos András (T.) lutheránus fordítása, valamint Medgyesi Pál (Md.) töredékszövege. A nyelvi folyamatokat, melyek a vizsgált korszak szövegeiben megmutatkoztak, tágabb időintervallumban kívántam megfigyelni és bemutatni, ezért részlegesen későbbi magyar szövegekre is kitekintettem. A nyelvi mozgások mai végpontjának érzékeltetésére a legújabb katolikus és protestáns fordításokat vontam be a kutatásba. Az átmeneti időszakba pedig a Vizsolyi Biblia és a Káldi-féle szöveg revíziói és javított kiadásai révén nyertem bepillantást. Az értekezés fő célja az volt, hogy a példázat kiválasztott magyar fordításainak keretei között a nyelvben és a nyelvhasználatban zajló változási, állandósulási folyamatokat a szövegek részletes elemzése útján feltárja, s e folyamatokra lehetőség szerint magyarázatot adjon. A kitűzött cél elérése érdekében több feladat elvégzését tartottam szükségesnek: a) a fordításoknak az eredeti – görög és latin – szöveggel illetve egymással való alapos összevetését; b) a vizsgálatba bevont szövegek által reprezentált nyelvállapot feltárását; c) a nyelv különböző szintjein megmutatkozó, főként a párhuzamosan létező variánsok által jelzett, változási lehetőségek regisztrálását, és ezek esetleges realizálódásának kimutatását, sorsuk nyomon követését; d) a mozgások és változások kauzális, teleologikus, illetve külső és belső okainak keresését. Az elemző rész előtt közzétettem a példázat teljes szövegét a legújabb katolikus fordításból, ezután versekre bontott formában közöltem a parabola textusát az összes vizsgált forrásnyelvi munkából és magyar fordításból. The Bible has been translated into Hungarian several times since the Middle Ages. That is the reason why philology and especially the historical linguistics have always focussed attention on these translations of the Bible. They can be excellent source documents considering both the synchronic and diachronic aspects. In my work I thoroughly examined the translations of one of the best known parables of the New Testament, ‘The Prodigal Son’, the linguistic phenomena of these materials were analysed. Here is the list of the source documents: the ‘Müncheni Kódex’ (M.), the ‘Jordánszky-kódex’ (J.), the New Testaments of Pesti Gábor (P.), Sylvester János (S.) and Félegyházi Tamás (F.), the Bible translations of Heltai Gáspár (H.), Károlyi Gáspár (Kr.), Káldi György (Kd.) and Komáromi Csipkés György (Cs.), the Lutheran translation of Torkos András (T.) and fragments of the text of Medgyesi Pál (Md.). I intended to show the linguistic processes found in the texts of the examined era in a wider time interval and partially I studied some Hungarian texts from later times. To demonstrate the end point of linguistic changes I involved the newest Catholic and Protestant translations in my research. From the period of transition I studied the Vizsoly Bible and the revision and revised publications of the Káldi text. The main aim of the dissertation is to reveal the changing and consolidating processes in the language usage according to the chosen Hungarian translations of the parable with the help of a detailed analysis of the texts to explain these processes as far as possible. To achieve this aim I considered to carry out several necessary tasks: a) profound comparing the translations with the original Greek and Latin ones and with each other; b) to reveal the state of the language of the texts included in the study; c) to register the changing possibilities on different levels of the language shown by the parallel existing variants to demonstrate their contingent realization in order to trace them; d) to seek for the reasons of causal and teleological as regards external and internal movements and changes.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Motívumok és témák a császárkori görög erotikus és mimétikus fiktív levélgyűjteményekben(2008-07-01T06:48:16Z) Burai, Erzsébet; Tegyey, Imre; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Klasszika-filológia TanszékDolgozatomban a fiktív levelek egy szűkebb csoportját vizsgáltam. Ezeket a leveleket J. SYKUTRIS (Epistolographie, in: RE Suppl. 5, 1931, 185-220) a mimétikus és erotikus levelek közé sorolja. Bár több szerző nevéhez kötődik ilyen gyűjtemény, összesen öt alkotó gyűjteménye maradt ránk: Klaudios Ailianosé, Alkiphróné, Philostratosé, Aristainetosé és Theophylaktos Simokat(t)ésé. A vizsgálatba azért vontam be mind az öt fennmaradt gyűjteményt, mert bár az egyes szerzők gyűjteményeiről már születtek tanulmányok vagy akár monográfiák is, azonban ezek között az alkotások között annyira szoros kapcsolat van, hogy érdemesnek tartottam e gyűjtemények összehasonlító vizsgálatát, és a közös, ill. az eltérő vonásokat is keresni. E módszer választásának helyességében az is megerősített, hogy NÉMETH A. (Császárkori fiktív levelek, Kísérlet az uralkodók és filozófus-gyógyítók fiktív leveleinek újszerű vizsgálatára, Budapest, 2005, ELTE) vizsgálata is új eredményeket hozott. A szakdolgozat szerzője azokat a leveleket vizsgálta együtt, amelyeket ismeretlen szerzők írtak híres, történeti személynek tekintett személyek bőrébe bújva (a legtöbb esetben szintén a császárkor első századaiban). In my thesis I have examined a restricted group of fictitious letters. These letters are included in the group of mimetic and erotic letters by J. SYKUTRIS (Epistolographie, in: RE Suppl. 5, 1931, 185-220). Though such collections can be ascribed to the names of several authors, collections of five authors in all have come down to us (Aelian´s Rustic Letters, Alciphron, Philostratus, Aristainetos, Theophylaktus). The reason for my including all the five surviving collections in the investigation is that, although papers or even monographs have already been published on the collections of individual authors, the relationship between these writings is so close that I found it convenient to perform a comparative analysis of these collections, trying to find both the common and the divergent features. In choosing this method I have found confirmation in the fact that the investigation of NÉMETH A. (Császárkori fiktív levelek, Kísérlet az uralkodók és filozófus-gyógyítók fiktív leveleinek újszerű vizsgálatára, Budapest, 2005, ELTE) has yielded new results. The author of the thesis examined a set of letters written by unknown authors disguised as famous historical personages (in most cases also in the first centuries of the imperial age).Tétel Szabadon hozzáférhető Abtönungspartikeln in Wörterbüchern . Präsentiert anhand der Lemmazeichen aber, ja und schon.(2009-01-08T09:38:43Z) Kristóf, Edit; Molnár, Anna; Nyelvtudományok doktori iskola; DE----Germanisztikai--IntézetA német árnyaló partikulák kutatása csak a hetvenes évek elején, a nyelvészetben bekövetkezett kommunikatív-pragmatikai fordulattal kezdődött. A hetvenes évek elejéig, a nyelvtudomány akkori állása szerint az árnyaló partikulákat a nyelvi rendszer fölösleges elemeinek tekintették, mivel nem rendelkeznek saját jelentéssel. A jelenleg használatos grammatikákban és a partikula szakirodalomban három tulajdonság alapján háromféle megközelítésben határozzák meg az árnyaló partikulák fogalmát. Az egyik állásfoglalás szerint az árnyaló partikulák legfőbb tulajdonsága, hogy nem lehetnek hangsúlyosak, a másik nézet szerint minden árnyaló partikula közös szintaktikai vonása, hogy nem állhatnak a ragozott igealak előtt a mondat legelején, a harmadik nézet szerint pedig a mondatokban kifejtett árnyaló funkció a legfontosabb közös tulajdonságuk. Az a tulajdonság, hogy az árnyaló partikulák nem lehetnek hangsúlyosak, a hangsúlyosan is előforduló árnyaló partikulák miatt nem tekinthető a legfőbb tulajdonságnak, az árnyaló funkció a partikulák túlságosan is heterogén összetételű alosztályát jelentené, így szintaktikai tulajdonságuk lehet legfőbb szófaji ismérvük. A szintaktikai tulajdonságukat alapul véve és eltekintve minden más kommunikatív-pragmatikai funkciótól és szemantikai tulajdonságtól, értelmezésemben azon nyelvi elemeket tekintem árnyaló partikuláknak, amelyek morfológiailag ragozhatatlanok, a német mondat középmezőjében helyezkednek el, nem adnak önállóan választ eldöntendő és kiegészítendő kérdésekre, előfordulásuk mondatfajtákhoz kötött, lehetnek hangsúlyosak és hangsúlytalanok is, más szófajokban homonimáik vannak, valamint egymással kombinálhatóak. A következő nyelvi jelek rendelkeznek e tulajdonságokkal: aber, auch, bloß, denn, doch, eben, einfach, etwa, erst, halt, ja, mal, nur, ruhig, schon, vielleicht és wohl. Noha ezeket a nyelvi jeleket az elmúlt közel harminc évben számos szempontból vizsgálták, a szakirodalomban még ma is általánosan elterjedt az a nézet, amely szerint az árnyaló partikuláknak csak bizonyos kommunikatív-pragmatikai funkcióik vannak, amelyek segítségével a beszélő az adott megnyilatkozáshoz fűződő szubjektív hozzáállását, érzelmi attitűdjeit fejezi ki. Miután szófajilag definiáltuk az árnyaló partikulákat, és meghatároztuk kommunikatív funkciójukat, felvetődik a kérdés, hogy van-e olyan saját jelentésük, mint a többi szófajnak? Az árnyaló partikulák jelentését a szakirodalomban a két jelentéselmélet, a jelentésmaximalizmus és a jelentésminimalizmus segítségével modellezték. A jelentésmaximalizmus szerint az árnyaló partikuláknak nincsen lexikális jelentése, az adott megnyilatkozásban fejtenek ki bizonyos kommunikatív-pragmatikai funkciókat, amelyeket véleményem szerint a jelentésmaximalizmus terminológiájában hibásan jelentésnek neveznek és értelmeznek. Ezzel szemben a jelentésminimalizmus Bierwisch kétszintű szemantikáját alapul véve feltételezi, hogy a lexikális jelentés a jelentésábrázolás alulspecifikált alapszintjén jelenik meg, és a teljesebb jelentést tartalmazó második szinten a pragmatikai szabályok hatására különböző jelentéselemekkel gazdagodva eredményezi az adott kontextusbeli jelentést. Ezek fényében dolgozatomban a következő kérdésekre kerestem a választ: (a) Rendelkeznek-e az árnyaló partikulák önálló, kontextustól független lexikális jelentéssel, és ha igen, akkor ezzel összefüggésben, (b) hogyan lehet ezt az önálló lexikális jelentést egy német-magyar nagyszótár szócikkeiben ábrázolni? Research interest in inflection particles (below IPs) began at the beginning of the 1970s, with the communicative-pragmatic shift in linguistics. Although IPs had been the subject of intensive study in the 1930s, and have been described from many aspects, the subject literature is, even today, largely unanimously of the point-of-view that IPs only serve certain communicative-pragmatic functions and as symbols for the position of the speaker on a given subject. For this reason, my dissertation focused on two main goals: (a) providing an answer to the question of whether IPs should only be categorized as having a contextual or even a denotative meaning, and, if the question may be answered affirmatively, it follows that (b) one should search for whether an answer to this question, as to the meaning of the question from a lexicographic aspect, can be found in a German-Hungarian expanded dictionary. The legitimation for my choosing this line of inquiry and focusing on the lexicographic aspects of the subject of my research may be found foremostly in the fact that the basic principle used by dictionaries make only a rough delineation between linguistic symbols as autosemantic and synsemantic, and that dictionaries are traditionally focused on autosemantic nouns. Therefore, it has become imperative to apply semantic and lexicographic theories in relation to each other, i.e. to focus practical lexicographic activity on the semantic distinctiveness of IPs. This of course denotes the description of a type of reference called “dictionary references for IPs”, for which this reference type has up until now not existed, and must therefore be created. My analyses were made focusing solely on the use of the lemma sybols aber, ja and schon, and those dictionaries which could be evaluated and critically researched on the basis of their representation of IPs in German and Hungarian. These were: “DUDEN-Deutsches Universalwörterbuch“ (1983), “Deutsches Wörterbuch“ published by Wahrig (1988), the “Handwörterbuch der deutschen Gegenwartsprache“ (1984), “Langenscheidts Großwörterbuch Deutsch als Fremdsprache“ (1998), “Deutsch-Ungarisches Wörterbuch“ published by Halász (1986), “Deutsch-Ungarisches Großwörterbuch by Halász, Földes and Uzonyi (1998) and “Deutsch-Ungarisches Handwörterbuch“ by Hessky (2000). Both the monolingual and bilingual dictionaries were investigated according to the same aspects: important for my investigations of them were their treatment of how IP words were classified by type, how specific demonstrative IPs were noted, how their importance was described, the treatment of their relevant homonyms, and as to the structural construction, as well as their parallel characteristics. Consequences of the investigation of the treatment of the three selected lemma symbols may be formulated thus: ● The classification of any word in a dictionary must be made more precisely. ● Descriptions of the meaning of a word should not include any reference to the emotional attitudes of the speaker. They must rather either contain the ‘minimal meaning’ of the IPs or the ‘broader meaning’ of the IPs and their homonyms. ● The individual IPs which occur in a citation, and also their homonymic forms, must be presented and explained in complete exemplary sentences. ● The conditions as to how IPS should be intoned must be concretely indicated. The focus of the dissertation, to obtain a meaning-minimalistic, lexicographic presentation of German IPs in a German-Hungarian dictionary, presented using the lemma symbols aber, ja and schon, could only be partially realized: the examples remain in a state of transition between maximal and minimal descriptions of meaning, as the structure of their classification is, due to the manner they are distributed in a type of sentence has remained maximal, although the lexicographic presentation has become minimal, so that the too generally specified initial meaning may be either listed as to its minimal or overlapping meaning. Whichever meaning is given to a specific lemma symbol in a citation always depends on its gradated functional type and on its homonyms, and one must expect difficulties which refer strictly to the individual function types or to the gradated types which occur in the language.Tétel Szabadon hozzáférhető Keresztnevek jelentésváltozása(2009-01-08T10:02:42Z) Takács, Judit; Hoffmann, István; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Magyar Nyelvtudományi TanszékDisszertációm elé hármas feladatot tűztem. Célom egyrészt a köznevesülés, azaz a tulajdonnév jelentésváltozásáról írottak szempontjából áttekinteni a tulajdonnév jelentéséről szóló szakirodalmat. Ehhez kapcsolódik második feladatom: olyan lehetséges modellt találni a tulajdonnevek köznevesülésének leírására, mely elfogadható minden nyelvre és minden tulajdonnévtípusra is; kísérletet teszek arra, hogy kiemeljem azokat a tényezőket, melyek hozzájárulnak az ilyen típusú jelentésváltozás kialakulásához, és a változás általános vonásainak feltárására is törekszem. Végül adott keresztnévanyagon, 28 magyar férfi- és női néven mutatom be ennek a változásnak a jellegzetességeit. Az értelmezés alapjául a csaknem 400 köznevesülő keresztnév közszói származékainak szócikkes bemutatása szolgál, amelyből az itt elemzésre kerülő névanyagot úgy választottam ki, hogy a jellegzetes arányokat és tendenciákat szemléltetni tud¬jam velük.My dissertation aims at a threefold task. My objctive is to survey the literature on the meaning of proper names from the point of view of appellativisation, that is semantic change of proper names. My second task is closely linked to this: to find a possible model for the appellativisation of proper names which is acceptable for all languages and all types of prper names; I attempt at stressing those factors which contribute to the formation of such semantic change and at exploring the general characteristics of such a change. Finally I show the characteristics of this change on a selected material of given names, that is, 28 Hungarian male and female names. My final objective should have been to process all the appellative derivations of collected appellativised given names in a dictionary but it was not possible for me (although the material was ready) since presenting the appellative derivations of the approx. 400 appellativised given names would surpass the frames of this dissertation. Onomastic material to be analysed now was selected in a way appropriate for the illustration of significant proportions and tendencies.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A funkcióigés szerkezetek vizsgálata (különös tekintettel az orosz jogi szaknyelvre)(2009-01-13T08:18:07Z) Dobos, Csilla; T. Molnár, István; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--DE----Szláv Filológiai Intézet--Orosz Nyelvészeti TanszékA dolgozat tárgya az alárendelő szintagmák egyik típusának, az ún. funkcióigés szerkezeteknek (Funktionsverbgefüge, complex verbal structures, описательные выражения) a vizsgálata. A funkcióigés szerkezetek megítélése és elemzése elsődlegesen mint nyelvhelyességi probléma merült fel a 19. század közepén, amit jól illusztrál az említett szókapcsolatok jelölésére még ma is használatos terpeszkedő kifejezések elnevezés. A dolgozat a funkcióigés szerkezetek (pl: segítséget nyújtani, оказывать помощь, Hilfe leisten, to give help) előfordulásának gyakoriságát, valamint ennek okait vizsgálja egy speciális szakterületen, nevezetesen a jogi szaknyelv keretein belül. (An investigation on structures with functional verbs (with special regard to the Russian juristic terminology))Tétel Szabadon hozzáférhető Bihar vármegye ómagyar kori településneveinek névrendszertani vizsgálata(2009-01-13T08:29:04Z) Rácz, Anita; Hoffmann, István; Nyelvtudományok doktori iskola; DE----Magyar Nyelvtudományi TanszékA munka első lépéseként az összegyűjtött névanyagból történeti-etimológiai szótárt készítettem, amely doktori értekezésem alapját jelenti. Az értekezésben a történeti-etimológiai tekintetben feltárt nevek név- és nyelvrendszertani kapcsolatának feltárására törekedtem. Dolgozatom hat nagyobb egységből áll. Az első fejezetben Bihar vármegye településtörténetét vázolom fel áttekintve az idegen népesség helyzetét is. A második részben a Kárpát-medence névkontinuitásának kérdéséről szólok, a harmadik egység pedig a névtudomány kutatástörténeti vázlatát rajzolja meg. Mivel a korai névanyag vizsgálata nagyban hozzájárulhat a magyar hang- és nyelvjárástörténetről alkotott kép kiteljesítéséhez, a következő nagy fejezetben a névanyag ilyen irányú elemzését végeztem el: e helyütt azonban nem a korszak általános hangtörténetét adom, hanem az adott névanyagban megfigyelhető jellemzőket veszem vizsgálat alá. A településnevek névrendszertani vizsgálatát az ötödik és hatodik fejezet tartalmazza: a leíró elemzést követi a keletkezéstörténeti vizsgálat. A disszertációhoz több térkép is tartozik: egy összegző térképen minden lokalizálható településnevet bemutatok, ám emellett a megye egyes névtípusait tartalmazó térképeket is közlök. E térképek az egyes névtípusok területi sajátosságait, arányait is jól mutatják. As a first step, I prepared a historical-etymological dictionary based on the collected onomastic corpus and this is the foundation of my doctoral dissertation. In my thesis, I wished to explore the onomatosystematical and grammatical relations of the names already explored in historical-etymological respects. My dissertation consists of six larger units. In the first chapter, I outline the settlement history of Bihar comitat, including the situation of the foreign population, too. In the second chapter, I am concerned with the onomastic continuity of the Carpathian basin and, in the third one, I provide a sketch on the research history of onomastics. Since the examination of the early onomastic material may help a lot in completing the picture about the phonetic and dialectal history of Hungarian, in the next chapter I analyse the onomastic corpus from such aspect. But here I do not outline the general phonetic history of the era but my examination focuses on those characteristics that are observable in the given corpus. The onomatosystematical examination of settlement names is presented in the fifth and sixth chapters and the descriptive analysis is followed by an examination concerning the history of name formation. The dissertation includes some maps, too; there is a summarizing one with all settlement names that can be localized but I also publish maps that present the name types of the comitat. These maps well show the territorial characteristics and the rates of each name type.Tétel Szabadon hozzáférhető Egy kétlépcsős szövegmondat-reprezentációs modell szemiotikai textológiai keretben(2009-01-16T07:33:01Z) Dobi, Edit; Petőfi, S. János; Nyelvtudományok doktori iskola; Maceratai EgyetemDolgozatom célja tehát olyan szövegmondat-reprezentációs modell ismertetése, amely elméleti kereténél, leíró apparátusánál fogva szövegek komplex elemzésének lehet az alapja. Az eddigi leíró grammatikai iskolák elméleteit, módszereit, eredményeit, hiányosságait figyelembe véve, konkrét szövegmondatok elemzésére támaszkodva alakítottam ki ezt a szövegmondat-elemzés hátteréül szolgáló (“két lépcsős”) elméleti keretet. A modell célja, hogy egy bármilyen módon létrehozott szövegmondat-interpretáció explicit reprezentálhatóságát biztosítsa. My purpose is to give account of a representational model of text sentences that, by virtue of its theoretical framework and descriptive apparatus, could function as a basis for the complex analysis of texts. This (“two-s”) theoretical background for the analysis of text sentences has been set up with regard to the theories, methods, results and deficiencies of different schools of descriptive grammar. To achieve this goal, specific text sentences have been analysed. The model is designed to ensure the explicit representability of text sentences created in any possible way.Tétel Szabadon hozzáférhető A mai magyar börtönszleng (1996 2005)(2009-01-16T07:36:04Z) Szabó, Edina; Kis, Tamás; Nyelvtudományok doktori iskola; DE----Magyar Nyelvtudományi TanszékDolgozatomban, amint arra a címből is lehet következtetni, az 1996 és 2005 között adatolható magyarországi börtönszlenget mutatom be, azt a csoportnyelvet, amelynek az átfogó tanulmányozása hazánkban eddig még nem történt meg. Munkámban büntetés-végrehajtási intézeteink fogvatartottjainak belső, informális nyelvhasználatának általános kérdéseivel foglalkozom, és a mai magyar börtönszleng szó- és kifejezéskészletének szótárba foglalásán túl kísérletet teszek a vizsgált csoportnyelv nyelvi-szociolingvisztikai leírására. Célkitűzésemet, a magyar börtönszleng átfogó tanulmányozását az indokolta, hogy a kutatás első éveiben olyan mennyiségű és minőségű, a nyelvtudományban eddig még nem tárgyalt adatokra bukkantam, amelyek érdemesnek mutatkoztak arra, hogy egy mélyebb, megtervezett szlengkutatás irányuljon erre a területre. Elsősorban célom volt a magyar börtöszlenget feltárni, bemutatni keletkezését, funkcióját, működését, a szlenghasználó közösségben betöltött szerepét. Célom volt továbbá rámutatni nyelvi előzményeire, összevetni a már létező bűnözői nyelvi adatbázissal, vagyis a tolvajnyelv elemeivel, egyben definiálni helyét a magyar szlengkutatás területén. Kutatásom során mindvégig azt tartottam szem előtt, hogy hol van az ember a szlengben, így célom volt annak leírása is, mikor, milyen körülmények között motiváltak a vizsgált csoport tagjai szlenghasználatra. Ennek kiderítéséhez a nyelvi adatok feltárásán és rendszerezésén túl, a zárt közeg csoportjainak vizsgálatára is ki kellett terjeszteni a kutatást, megfigyelve a csoportszerveződés lehetőségeit és okait a börtöntársadalomban. As already the title has suggested, my dissertation presents Hungarian prison slang as attested from 1996 to 2005. This group language has never seen an overall study in Hungary up to now. I deal with general questions of the internal and informal language use of the prisoners of penal institutions in my work and, together with rendering the words and expressions into a dictionary, I attempt at the linguistic and sociolinguistic description of the group language examined. My objective, the overall study of Hungarian slang, is justified by the data being of such quantity and quality and having never been dealt with in linguistics that seemed worth to be examined by a deeper and planned slang research. My main objective was to explore Hungarian prison slang, to present its origins, functions and operation as well as its role within slang user communities. My aim also was to show its linguistic predecessors, to compare it to an existing linguistic database of criminals, that is, to the elements of cant, and, together with it, to define its place in the area of Hungarian slang research. During my studies, I always kept man’s role in slang in mind so my objective was the description of the conditions among which the members of a researched group are motivated for slang usage. In order to learn about it, I had to extend my research to the examination of the groups of closed space, observing the possibilities and reasons within prison community.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Karakterábrázolás Kharitón Kalliroé című regényében(2009-01-16T07:42:20Z) Orosz, Ágnes; Tegyey, Imre; Nyelvtudományok doktori iskolaA dolgozatban az antik szerelmi regény egyik képviselőjének, Kharitónnak Khaireas és Kallirhoé című regényét vesszük vizsgálat alá. A mű Kr. e I. század végén vagy Kr. u I. század folyamán keletkezett. A regény eredeteinek kutatása alapján arra következtethetünk, hogy a szerelmi regényben, így Kharitón művében is, az eposz, a historiográfia, a szónoki művészet és a dráma egybefonódik, hogy egy új műfaj születhessék. A dolgozat témája a karakterábrázolás motívuma Kharitón regényében. A dolgozat öt fejezetből tevődik össze: I. Bevezetés Kharitón és az antik szerelmi regény II. A karakterábrázolás antik hagyományai III. A névtelen szereplők IV. A mellékszereplők V. A főszereplők 1. Khaireas 2. Dionysios 3. Kallirhoé VI. A konklúzió In the doctoral dissertation, I analyse the work of an ancient novelist, namely Chariton’s Chaireas and Callirhoe. The novel was written either at the end of the 1st century BC or during the 1st century AD. Searching for the roots of the ancient Greek novel, we can draw the conclusion that in the ideal Greek romance, as well as, in Chariton’s work, epic, historiography and rhetoric are bound together so that a new genre – the novel – may be born. The theme of the dissertation is character portrayal in Chariton’s novel. The present dissertation consists of five chapters: I. Introduction Chariton and the ancient romance The traditional concepts of character II. The anonymous figures III. The supporting characters IV. The protagonists V. ConclusionsTétel Szabadon hozzáférhető A pannoniai városok igazgatása(2009-01-16T07:58:27Z) Szabó, Edit; Havas, László; Nyelvtudományok doktori iskolaAz értekezés a római birodalom területéről fennmaradt mintegy 400 feliratos emlék alapján – ezek adatait kiegészítvee az ókori szerzők elszórt megjegyzéseivel és az itineratiumok közléseivel – a pannoniai kolonizáció és municipalizáció folyamatát vizsgálja, továbbá az e folyamat eredményeként létrejött városok igazgatását, és az igazgatásban meghatározó szerepet játszó vezető réteget elemzi és írja le. Hasonló tárgyú munkamásfél évtizeddel ezelőtt született Magyagországon Nagy Mihály kandidátusi értekezéseként, de nem került publikálásra. Az azóta eltelt idő alatt a nemzetközi kutatásban a téma előtérbe került, és számos új szempontot felvető, új eredményt hozó mű született, többek között feldolgozásra került a noricumi, és a daciai városok forrásanyaga. Mindez indokolttá teszi a téma újratárgyalását. Az értekezés két részből áll: egy feliratkatalógusból és a tulajdonképpeni értekezésből. A katalógus a forrásként használt feliratokat városonként, topográfiai elrendezésben tartalmazza. A feliratokat kommentárok egészítik ki, melyek elsőrorban a vizsgált témához kapcsolódnak. Az értekezés ugyancsak két részre oszlik. Az első rész az egyes városokat külön-külön tárgyalja – ahol lehetséges – három részre tagolva. Az első egység a városalapítás körülményeit és a városi territorium kiterjedését, a második az igazgatás intézményeit és struktúráját, a harmadik a városi vezetőréget vizsgálja. Az értekezés második része a városok anyagát egybevetve összegzi a főbb kérdéseket, és vázolja a pannoniai városfejlődés folyamatát. The thesis analyses the process of the Roman colonization and municipialization in the Province of Pannonia based on the remained inscriptions (almost 400 items) and few other literary sources. The author also focuses on the administration and the influental social stratas of these cities founded due to the latter historical process. The work is divided into two main parts; a catalouge of the inscriptions and the thesis itself. The catalogue contains inscriptions following geographical order of the cities. Explanations attached to this list are connected closely to the main topic of the thesis. The thesis has also two parts; in the first phase there are separated analyses on each cities and civitates peregrinae in three possible steps. 1.) The author localizes the city centre, characterizes the circumstances of the city’s foundation and tries to describe the area and boundaries of the territory. 2.) She reviews the institutions and structures of the administration (ordo decurionum, magistrates, and the inscripted phases of the magistrates-, special offices, praefectura collegii and the urban priest ranks). She describes the order of cursus honorum, apparitores and territorial units (pagi, vici). The author clarifies the administrative connection between the city and the nearby local community, considerates the possibility of attributio or contributio. 3.) Analysing the urban leading elite, she tries to define the ethnic structure of the urban aristocracy through the examination of the personal names and considerates the possibility of the local aristocracy’s assimilation. The thesis describes the family contacts of the leading groups and defines the influental leading families. The author describes wealth positions and private jobs of city’s leaders. The second part of the thesis summarizes the main topics- comparing the historical sources of the cities- and sketches the process of urbanization in Pannonia.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nyelvi kapcsolatok a globális kommunikáció korában: az angol és a nemzetközi szókölcsönzés(2009-01-23T11:41:18Z) Hoffmann, Zsuzsa; Hollósy, Béla; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Dolgozatom célja a nyelvi kölcsönzés, szűkebben a szókölcsönzés vizsgálata volt szociolingvisztikai szempontból. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a mai szóközvetítés-ben milyen szerepet játszik a nemzetközi angol, mely a globális nyelvrendszer hierarchiájának csúcsán áll; azt vizsgálva, hogy milyen módon ad, illetve fogad be elemeket nemzetközi szinten. Az elméleti megalapozást követően 5200 szón (angol, német, spanyol, magyar) végeztem erre vonatkozó vizsgálatokat, mely alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a hipercentrális an-gol nemzetközi közvetítőnyelvként újraformálja a nyelvi érintkezések hagyományos típusait. The aim of my dissertation was to investigate linguistic borrowing, more precisely, lexical borrowing from a sociolinguistic point of view. I seeked an answer to the question concerning the role of international English in modern lexical borrowing by investigating how it borrows and lends elements at an international level. After the theoretical foundation, I have carried out empirical studies on 5200 words (English, German, Spanish, Hungarian) and come to the conclusion that the presence of hypercentral English as an international transmitter language makes us reinterpret traditional types of language contacts.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Horatius vini somnique benignus(2009-01-23T11:53:24Z) Kőrizs, Imre; Havas, László; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Klasszika-Filológia TanszékHoratius költészetének egyik — elég figyelemre nem méltatott — vezérmotívuma a bor. A művekből kirajzolódó „Horatius”, a szerző versbeli alakmása hirtelen haragú, lobbanékony karakterként jelenik meg, aki azonban hajlamos a túlzott borfogyasztásra és az iránytalan, rosszkedvű tétlenségre is. Mozgalmas, fordulatos korának kérdéseire adott személyes válaszaiból az alulról jött, de társadalmi, művészi és anyagi téren egyaránt nagy magasságokat meghódított költő kiegyensúlyozatlansága és az ennek leküzdésére tett erőfeszítései is megismerhetők.Wine is one of the Leitmotivs in Horace's poetry, but after all, it has been relatively neglected. Horace who is conceived by the poems seems to be quick-to-become-angry, and of a hot-headed character. Anyway, he is obviously inclined to drink wine excessively and to suffer from an aimless and idle melancholy. He has risen economically, socially and in terms of art, and did not lack appropriate skills for his new positions. But his poetry can be read as a testimonial of an unbalanced and melancholic character, and as a document of efforts made against those bad instincts.