Nyelvtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tóth Valéria)
Bölcsészettudományi doktori tanács
D49
Doktori programok:
- Általános és alkalmazott nyelvészet
(programvezető: Dr. Kertész András) - Magyar és finnugor nyelvészet
(programvezető: Dr. Hoffmann István)
Böngészés
Nyelvtudományok Doktori Iskola Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 110)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A 18-19. századi Miskolc keresztnévhasználatának felekezeti, etnikai és társadalmi jellegzetességeiKecskés, Judit; B. Gergely, Piroska; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Magyar Nyelvtudományi TanszékÉrtekezésem elkészítésekor kettős célt tűztem ki. Egyfelől egyetlen város, Miskolc 18–19. századi keresztneveit kívántam bemutatni felekezetek szerint. Másrészt a lokális sajátosságok ábrázolásán túl átfogóbb, általános kérdésekre is kerestem a választ, úgymint a felekezeti névhasználat megbomlásának időbeli meghatározására és okaira, a névöröklés felekezeti tulajdonságaira, az eltérő névminták működtetésére és egymásra hatására, a többnyelvűség szerepére a keresztnév használatban és meghatározott társadalmi folyamatok (asszimiláció és polgárosodás) megjelenésére névalakító tényezőként. Témaválasztásommal csatlakozni kívánok a névtani szakirodalomban jellemző, az egyes települések, kisebb régiók névanyagát feltáró és elemző munkákhoz. A felekezeti névhasználat vizsgálata azért ígérkezett lényeges kutatási feladatnak, mert a keresztnevek vallási irányzatokhoz kötődése, majd fellazulása elfogadott tény a szakirodalomban, azonban keveset tudunk annak mikéntjéről, névrendszeren belüli és kívüli okairól. I have two aims with my Ph.D. thesis. On the one hand I wish to show the Christian names of Miskolc in the 18th and 19th centuries according to denominations. On the other hand beyond representing local characteristics, I have been looking for answers to general questions like reasons and date of the denominational name uses' breaking up, denominational characteristic features of name inheritance, functioning of different name samples and their influence on each other, role of multilinguality in the use of Christian names and appearance of definite social processes — like assimilation and civilization — as name forming factors. With my topic I intend to join the papers in onomastics that analyse and explore the name material of certain settlements and smaller regions. Investigating the denominational use of names seemed to be a substantial topic of research as both the affection of Christian names for different denominations and the loosening of their connection are established facts in the special literature, although we know little about their reasons inside the name system and outside of it.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 18–19. századi Miskolc keresztnévhasználatának felekezeti, etnikai és társadalmi jellegzetességeiKecskés, Judit; B. Gergely, Piroska; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Magyar Nyelvtudományi TanszékÉrtekezésem elkészítésekor kettős célt tűztem ki. Egyfelől egyetlen város, Miskolc 18–19. századi keresztneveit kívántam bemutatni felekezetek szerint. Másrészt a lokális sajátosságok ábrázolásán túl átfogóbb, általános kérdésekre is kerestem a választ, úgymint a felekezeti névhasználat megbomlásának időbeli meghatározására és okaira, a névöröklés felekezeti tulajdonságaira, az eltérő névminták működtetésére és egymásra hatására, a többnyelvűség szerepére a keresztnév használatban és meghatározott társadalmi folyamatok (asszimiláció és polgárosodás) megjelenésére névalakító tényezőként. Témaválasztásommal csatlakozni kívánok a névtani szakirodalomban jellemző, az egyes települések, kisebb régiók névanyagát feltáró és elemző munkákhoz. A felekezeti névhasználat vizsgálata azért ígérkezett lényeges kutatási feladatnak, mert a keresztnevek vallási irányzatokhoz kötődése, majd fellazulása elfogadott tény a szakirodalomban, azonban keveset tudunk annak mikéntjéről, névrendszeren belüli és kívüli okairól. I have two aims with my Ph.D. thesis. On the one hand I wish to show the Christian names of Miskolc in the 18th and 19th centuries according to denominations. On the other hand beyond representing local characteristics, I have been looking for answers to general questions like reasons and date of the denominational name uses' breaking up, denominational characteristic features of name inheritance, functioning of different name samples and their influence on each other, role of multilinguality in the use of Christian names and appearance of definite social processes — like assimilation and civilization — as name forming factors. With my topic I intend to join the papers in onomastics that analyse and explore the name material of certain settlements and smaller regions. Investigating the denominational use of names seemed to be a substantial topic of research as both the affection of Christian names for different denominations and the loosening of their connection are established facts in the special literature, although we know little about their reasons inside the name system and outside of it.Tétel Szabadon hozzáférhető Abtönungspartikeln in Wörterbüchern . Präsentiert anhand der Lemmazeichen aber, ja und schon.Kristóf, Edit; Molnár, Anna; Nyelvtudományok doktori iskola; DE----Germanisztikai--IntézetA német árnyaló partikulák kutatása csak a hetvenes évek elején, a nyelvészetben bekövetkezett kommunikatív-pragmatikai fordulattal kezdődött. A hetvenes évek elejéig, a nyelvtudomány akkori állása szerint az árnyaló partikulákat a nyelvi rendszer fölösleges elemeinek tekintették, mivel nem rendelkeznek saját jelentéssel. A jelenleg használatos grammatikákban és a partikula szakirodalomban három tulajdonság alapján háromféle megközelítésben határozzák meg az árnyaló partikulák fogalmát. Az egyik állásfoglalás szerint az árnyaló partikulák legfőbb tulajdonsága, hogy nem lehetnek hangsúlyosak, a másik nézet szerint minden árnyaló partikula közös szintaktikai vonása, hogy nem állhatnak a ragozott igealak előtt a mondat legelején, a harmadik nézet szerint pedig a mondatokban kifejtett árnyaló funkció a legfontosabb közös tulajdonságuk. Az a tulajdonság, hogy az árnyaló partikulák nem lehetnek hangsúlyosak, a hangsúlyosan is előforduló árnyaló partikulák miatt nem tekinthető a legfőbb tulajdonságnak, az árnyaló funkció a partikulák túlságosan is heterogén összetételű alosztályát jelentené, így szintaktikai tulajdonságuk lehet legfőbb szófaji ismérvük. A szintaktikai tulajdonságukat alapul véve és eltekintve minden más kommunikatív-pragmatikai funkciótól és szemantikai tulajdonságtól, értelmezésemben azon nyelvi elemeket tekintem árnyaló partikuláknak, amelyek morfológiailag ragozhatatlanok, a német mondat középmezőjében helyezkednek el, nem adnak önállóan választ eldöntendő és kiegészítendő kérdésekre, előfordulásuk mondatfajtákhoz kötött, lehetnek hangsúlyosak és hangsúlytalanok is, más szófajokban homonimáik vannak, valamint egymással kombinálhatóak. A következő nyelvi jelek rendelkeznek e tulajdonságokkal: aber, auch, bloß, denn, doch, eben, einfach, etwa, erst, halt, ja, mal, nur, ruhig, schon, vielleicht és wohl. Noha ezeket a nyelvi jeleket az elmúlt közel harminc évben számos szempontból vizsgálták, a szakirodalomban még ma is általánosan elterjedt az a nézet, amely szerint az árnyaló partikuláknak csak bizonyos kommunikatív-pragmatikai funkcióik vannak, amelyek segítségével a beszélő az adott megnyilatkozáshoz fűződő szubjektív hozzáállását, érzelmi attitűdjeit fejezi ki. Miután szófajilag definiáltuk az árnyaló partikulákat, és meghatároztuk kommunikatív funkciójukat, felvetődik a kérdés, hogy van-e olyan saját jelentésük, mint a többi szófajnak? Az árnyaló partikulák jelentését a szakirodalomban a két jelentéselmélet, a jelentésmaximalizmus és a jelentésminimalizmus segítségével modellezték. A jelentésmaximalizmus szerint az árnyaló partikuláknak nincsen lexikális jelentése, az adott megnyilatkozásban fejtenek ki bizonyos kommunikatív-pragmatikai funkciókat, amelyeket véleményem szerint a jelentésmaximalizmus terminológiájában hibásan jelentésnek neveznek és értelmeznek. Ezzel szemben a jelentésminimalizmus Bierwisch kétszintű szemantikáját alapul véve feltételezi, hogy a lexikális jelentés a jelentésábrázolás alulspecifikált alapszintjén jelenik meg, és a teljesebb jelentést tartalmazó második szinten a pragmatikai szabályok hatására különböző jelentéselemekkel gazdagodva eredményezi az adott kontextusbeli jelentést. Ezek fényében dolgozatomban a következő kérdésekre kerestem a választ: (a) Rendelkeznek-e az árnyaló partikulák önálló, kontextustól független lexikális jelentéssel, és ha igen, akkor ezzel összefüggésben, (b) hogyan lehet ezt az önálló lexikális jelentést egy német-magyar nagyszótár szócikkeiben ábrázolni? Research interest in inflection particles (below IPs) began at the beginning of the 1970s, with the communicative-pragmatic shift in linguistics. Although IPs had been the subject of intensive study in the 1930s, and have been described from many aspects, the subject literature is, even today, largely unanimously of the point-of-view that IPs only serve certain communicative-pragmatic functions and as symbols for the position of the speaker on a given subject. For this reason, my dissertation focused on two main goals: (a) providing an answer to the question of whether IPs should only be categorized as having a contextual or even a denotative meaning, and, if the question may be answered affirmatively, it follows that (b) one should search for whether an answer to this question, as to the meaning of the question from a lexicographic aspect, can be found in a German-Hungarian expanded dictionary. The legitimation for my choosing this line of inquiry and focusing on the lexicographic aspects of the subject of my research may be found foremostly in the fact that the basic principle used by dictionaries make only a rough delineation between linguistic symbols as autosemantic and synsemantic, and that dictionaries are traditionally focused on autosemantic nouns. Therefore, it has become imperative to apply semantic and lexicographic theories in relation to each other, i.e. to focus practical lexicographic activity on the semantic distinctiveness of IPs. This of course denotes the description of a type of reference called “dictionary references for IPs”, for which this reference type has up until now not existed, and must therefore be created. My analyses were made focusing solely on the use of the lemma sybols aber, ja and schon, and those dictionaries which could be evaluated and critically researched on the basis of their representation of IPs in German and Hungarian. These were: “DUDEN-Deutsches Universalwörterbuch“ (1983), “Deutsches Wörterbuch“ published by Wahrig (1988), the “Handwörterbuch der deutschen Gegenwartsprache“ (1984), “Langenscheidts Großwörterbuch Deutsch als Fremdsprache“ (1998), “Deutsch-Ungarisches Wörterbuch“ published by Halász (1986), “Deutsch-Ungarisches Großwörterbuch by Halász, Földes and Uzonyi (1998) and “Deutsch-Ungarisches Handwörterbuch“ by Hessky (2000). Both the monolingual and bilingual dictionaries were investigated according to the same aspects: important for my investigations of them were their treatment of how IP words were classified by type, how specific demonstrative IPs were noted, how their importance was described, the treatment of their relevant homonyms, and as to the structural construction, as well as their parallel characteristics. Consequences of the investigation of the treatment of the three selected lemma symbols may be formulated thus: ● The classification of any word in a dictionary must be made more precisely. ● Descriptions of the meaning of a word should not include any reference to the emotional attitudes of the speaker. They must rather either contain the ‘minimal meaning’ of the IPs or the ‘broader meaning’ of the IPs and their homonyms. ● The individual IPs which occur in a citation, and also their homonymic forms, must be presented and explained in complete exemplary sentences. ● The conditions as to how IPS should be intoned must be concretely indicated. The focus of the dissertation, to obtain a meaning-minimalistic, lexicographic presentation of German IPs in a German-Hungarian dictionary, presented using the lemma symbols aber, ja and schon, could only be partially realized: the examples remain in a state of transition between maximal and minimal descriptions of meaning, as the structure of their classification is, due to the manner they are distributed in a type of sentence has remained maximal, although the lexicographic presentation has become minimal, so that the too generally specified initial meaning may be either listed as to its minimal or overlapping meaning. Whichever meaning is given to a specific lemma symbol in a citation always depends on its gradated functional type and on its homonyms, and one must expect difficulties which refer strictly to the individual function types or to the gradated types which occur in the language.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Allegorie als Interpretationsschema – kognitiv poetische UntersuchungenTörök, Mária; Csatár, Péter; Molnár, Mária; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetÉrtekezésemben az allegóriát mint kognitív jelenséget vizsgálom, különös tekintettel a konstruálás, az analógia és a irodalmi sémák összefüggéseire az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság kialakulásában. A különböző retorikai és funkcionális-kognitív allegóriadefiníciók áttekintése után centrális jellemzőként emelkedik ki az allegóriára jellemző konzisztens kétsíkúság. A konzisztens kétsíkúság kialakulását illetve az allegorikus értelmezés prominenciáját befolyásoló kognitív tényezők közül a konstruálás (Langacker 2008), az analógia (Thagard 1999; Gentner 1983; Holyoak & Thagard 1995) és az irodalmi sémák (Stockwell 2002) összefüggéseit a kognitív poétika (Bergs & Schneck 2013; Freeman 2007a; 2007b; Stockwell 2015) módszereit alkalmazva, két esettanulmányban és egy ezekhez kapcsolódó empirikus vizsgálatban veszem nagyító alá. Az esettanulmányok eredményei megerősítették a vizsgált kognitív tényezők konstitutív szerepét az allegorikus értelmezés prominenciájának és konzisztenciájának kialakulásában, ugyanakkor kiemelik a strukturális analógiák és az irodalmi sémák kiemelkedő konzisztenciateremtő szerepét az implikatív allegóriák esetében.Tétel Szabadon hozzáférhető Approaches of cognitive linguistics and ontologies in lexicographic sense delineationMoustafa Abdelzaher Abdelkareem, Esra; Tóth, Ágoston; Nyelvtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Angol-Amerikai Intézet::Angol Nyelvészeti TanszékThis dissertation explores the challenge of sense delineation from lexicographic, cognitive-linguistic and ontological perspectives. The dissertation's main argument is that sense delineation in WordNet and the theoretical advances in cognitive linguistics, especially in the implementation of Frame Semantics in the FrameNet database, can improve the process of sense delineation. In addition, the recent advances in lexicography can enhance the accessibility of the WordNet and FrameNet databases. Three experiments were conducted to test these theoretical arguments. The experiments assessed the influence of cognitive-linguistic, ontological and lexicographic approaches to sense delineation on university students' decoding and encoding performances in a dictionary consultation context. The experiments focused on the senses delineated by different language resources and the examples provided to represent them.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Apuleius Christianus?Kiss, Sebestyén; Havas, László; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Klasszika-filológiai TanszékA dolgozat két, egymással összekapcsolódó kérdést vizsgál. Egyfelől adalékokat kíván nyújtani ahhoz a köztes helyzethez, amelyet az apológia a pogányság és a kereszténység között foglal el, másrészt pedig arra a kérdésre keres választ, hogy kimutathatók-e érintkezések az Adversus nationes és a második szofisztika eddig ismert egyetlen és következetes latin nyelvű képviselője, Apuleius művei között. The paper studied two question related to each other. On one hand it would like to provide contributions to the intermediate situation, into which apology is placed between paganism and Christianity; on the other hand it finds an answer if there can be proved the connection between the Adversus nationes and the works of Apuleius, known so far as the only and consistent representative of Latin language of the second sophistic.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az orosz és a magyar szomatikus frazeologizmusok egybevető vizsgálataGyörke, Zoltán; Tatár, Béla; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Orosz Nyelvészeti TanszékA frazeológia komplex nyelvtudományág, amelynek kutatási tárgyát képező frazeológiai egységek (FE) egyszerre több nyelvészeti diszciplína illetékességi körébe tartoznak. A dolgozat tárgyát képező orosz és magyar szomatikus (testrészneves) FE-ek lexiko-szemantikai csoportjának egybevető (összevető, kontrasztív, konfrontatív) vizsgálata egyrészt a leíró nyelvészet, a lexikológia, a szemantika, a szintaxis, másrészt több alkalmazott nyelvtudományág, többek között, a lexikográfia, a stilisztika, a fordításelmélet és gyakorlat komplex kutatási megközelítését igényli. Phraseology represents a complex branch within the linguistic sciences as it deals with phraseological units the study of which spans the scope of several linguistic disciplines. The subject of the present paper is the comparative (contrastive, confrontative) analysis of the lexico-semantic group of somatic phraseologisms (phraseological units that include organ names) found in the Russian and Hungarian languages. This analysis requires a complex research approach based on descriptive linguistics, lexicology, semantics, syntax and various branches of applied linguistics, such as lexicography, stylistics, translation and translation theory.Tétel Szabadon hozzáférhető Bihar vármegye ómagyar kori településneveinek névrendszertani vizsgálataRácz, Anita; Hoffmann, István; Nyelvtudományok doktori iskola; DE----Magyar Nyelvtudományi TanszékA munka első lépéseként az összegyűjtött névanyagból történeti-etimológiai szótárt készítettem, amely doktori értekezésem alapját jelenti. Az értekezésben a történeti-etimológiai tekintetben feltárt nevek név- és nyelvrendszertani kapcsolatának feltárására törekedtem. Dolgozatom hat nagyobb egységből áll. Az első fejezetben Bihar vármegye településtörténetét vázolom fel áttekintve az idegen népesség helyzetét is. A második részben a Kárpát-medence névkontinuitásának kérdéséről szólok, a harmadik egység pedig a névtudomány kutatástörténeti vázlatát rajzolja meg. Mivel a korai névanyag vizsgálata nagyban hozzájárulhat a magyar hang- és nyelvjárástörténetről alkotott kép kiteljesítéséhez, a következő nagy fejezetben a névanyag ilyen irányú elemzését végeztem el: e helyütt azonban nem a korszak általános hangtörténetét adom, hanem az adott névanyagban megfigyelhető jellemzőket veszem vizsgálat alá. A településnevek névrendszertani vizsgálatát az ötödik és hatodik fejezet tartalmazza: a leíró elemzést követi a keletkezéstörténeti vizsgálat. A disszertációhoz több térkép is tartozik: egy összegző térképen minden lokalizálható településnevet bemutatok, ám emellett a megye egyes névtípusait tartalmazó térképeket is közlök. E térképek az egyes névtípusok területi sajátosságait, arányait is jól mutatják. As a first step, I prepared a historical-etymological dictionary based on the collected onomastic corpus and this is the foundation of my doctoral dissertation. In my thesis, I wished to explore the onomatosystematical and grammatical relations of the names already explored in historical-etymological respects. My dissertation consists of six larger units. In the first chapter, I outline the settlement history of Bihar comitat, including the situation of the foreign population, too. In the second chapter, I am concerned with the onomastic continuity of the Carpathian basin and, in the third one, I provide a sketch on the research history of onomastics. Since the examination of the early onomastic material may help a lot in completing the picture about the phonetic and dialectal history of Hungarian, in the next chapter I analyse the onomastic corpus from such aspect. But here I do not outline the general phonetic history of the era but my examination focuses on those characteristics that are observable in the given corpus. The onomatosystematical examination of settlement names is presented in the fifth and sixth chapters and the descriptive analysis is followed by an examination concerning the history of name formation. The dissertation includes some maps, too; there is a summarizing one with all settlement names that can be localized but I also publish maps that present the name types of the comitat. These maps well show the territorial characteristics and the rates of each name type.Tétel Szabadon hozzáférhető Censorinus és műve, a De die nataliForisek, Péter; Németh, György; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--DE----Ókortörténeti--Tanszék--ELTE--Ókortörténeti TanszékCENSORINUS műve a klasszikus antikvitás tudományos ismereteinek fontos gyűjteménye. Bár terjedelme miatt lényegesen kevesebb információt hordoz, mint más szerzők művei, mégis tartalmaz néhány igen értékes adalékot az ókori orvostudományhoz, preszókratikus filozófiához és az antik kronológiához. A De die natali azonban nem egyszerűen a korábbi műveket kivonatoló kompiláció, a számmisztika ugyanis kiemelkedő szerepet játszik CENSORINUSNÁL. Erre épült fel a mű sajátos koncepciója: szerzőnk olyan születésnapi köszöntőt írt, melyben a számmisztika segítségével felvázolta sajátos anthropológiai és kronológiai elképzeléseit. CAERALLIUS laudatió-jában CENSORINUS elárulja, hogy az ünnepelt éppen a negyvenkilencedik (vagyis 7 x 7) születésnapját üli. Természetes, hogy szerzőnk, aki igen járatos mind a korabeli orvostudományban, mind az asztrológiában kedveskedni akar tekintélyes patrónusának, így megállapítja, hogy az emberi életben a 7-es és a 9-es szám szorzataiból álló évek a kritikusak: azaz a negyvenkilencedik (7 x 7), a hatvanharmadik (7 x 9) és a nyolcvanegyedik (9 x 9) születésnapok. Minthogy CAERELLIUS átlépte a kritikus 49. évet (hiszen megünnepelte születésnapját), ezért most már hosszú öregséget ér meg, hiszen a 63. évig semmi sem veszélyezteti, ráadásul 63 éves korukban jóval kevesebben halnak meg, mint akár 49, akár 81 éves korukban. Ennek bizonyságára a szerző hosszasan sorolja azokat a híres embereket, akik túlléptek ezeken a kritikus életkorokon. Sajnos nem tudjuk, hogy CENSORINUS jóslata valóra vált-e, mivel Quintus CAERELLIUS életéről e laudatio adatain kívül semmit sem tudunk.CENSORINUS’ work is an important collection of the scientific knowledge of classical antiquity. Although owing to its length it carries considerably less information as compared to other authors’ works, yet it has some quite valuable additions to ancient medicine, Presocratic philosophy and ancient chronology. However, the De die natali is not a mere compilation compendiating former works, since numerology plays a particularly important role in CENSORINUS. This is what the characteristic conception of the work is built on: the author wrote such a birthday congratulation, in which he gave an outline of his peculiar anthropological and chronological views. At the laudatio of Q. CAERELLIUS CENSORINUS makes it perfectly clear that the celebrated person is just holding his 49th birthday-fest (i.e. seven times seven. It is quite natural that the author, who is well acquainted both with the medicine and astrology of the day, wishes to please his prestigious patron, thus conludes that in human life it is those years that are critical that consist of the multiplications of the numbers 7 and 9: i.e. the 49th (7 times 7), the 63th (7 times 9) and the 81st (9 times 9) birthdays. As CAERELLIUS completed the critical 49th year (for he celebrated his birthday), therefore now he is to live a old age, since until the 63th year of age nothing could endanger him, in addition, at the age of 63 much less people die than either at the age of 49, or 81. To prove this, the author makes a quite lengthy enumeration of those notable persons who passed over this critical age. Unfortunately, it is not known whether the prophecy of CENSORINUS was at all realized, since we have no knowledge of the life of Quintus CAERELLIUS apart from this citation.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Changement sémantique des verbes désignant les opérations culinairesMarádi, Krisztina; Kiss, Sándor; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--DE----Francia TanszékAz értekezés a XIV. századtól napjainkig követi végig a szakácskönyvek és receptgyűjtemények nyelvezetét, mégpedig a műveleteket leíró igék jelentésváltozásait. A korpusz tehát elsősorban a szakácskönyveken és receptgyűjteményeken alapszik, de nem zártam ki az irodalmi szövegekben, illetve egyéb jellegű forrásokban (újságcikkek) megjelenő előfordulásokat sem. Az elemzés során négy korszakra osztottam az anyagot, a felosztás mindenekelőtt történelmi-társadalmi tényezők alapján történt: XIV - XVI. század, XVII – XVIII. század, XIX. és XX. század. Ez a kronológiai felosztás többé-kevésbé tükrözi a táplálkozás történetében bekövetkezett legfontosabb változásokat, amelyek röviden a következők. A XIV. században jelentek meg Franciaországban az első szakácskönyvek: az Enseingnemenz, a Viandier és a Mesnagier de Paris. Ezt az időszakot még erőteljes összefonódás jellemzi az orvostudománnyal, annak is a manapság dietetikának nevezett ágával, amely tükröződik a szakácskönyvek koncepciójában is. A XVII-XVIII. század hozza a leglátványosabb változásokat a táplálkozás történetében: a középkori étkezési és főzési szokásoktól való elszakadást, a természetes ízek felé fordulást. Ez az új tendencia természetesen tükrödződik a szakácskönyvek piacán is, az új koncepció legkiemelkedőbb képviselője La Varenne és az 1651-ben megjelent Cuisinier françois, de megemlíthetjük Nicolas de Bonnefons, Pierre de Lune, Massialot vagy Menon nevét is. A XVIII. század ugyanakkor a francia konyha európai hírnevének megalapozását is meghozza. A XIX. század a gasztronómiának, mint kifejezésnek, s mint tudománynak a megjelenésével kezdődik, s mindez párosul a kulináris irodalom látványos fejlődésével. Ebben az időszakban tevékenykedik és teremti meg a gasztronómiai irodalom alapjait Grimod de la Reynière és Brillat-Savarin. Végül, a XX. században a globalizáció és az iparosodás betört a konyhaművészetbe is, a technikák modernizálódásával, a nemzeti konyhák keveredésével és az egzotikus ízek terjedésével. Ez egyúttal a szakácskönyvek korábban soha nem látott mértékű elterjedését is jelenti. A nyelvészeti elemzés tárgyát tehát ezek a korszakok képezi, illetve a receptekből kigyűjtött igék. Az elemzés, célját tekintve, három kérdésre keresi a választ: 1) Egy adott, jól körülhatárolt szókincs leírása milyen mértékben lehetséges strukturalista módszerekkel, ezen belül is François Rastier-nak a Sémantique interprétative című munkájában leírt eljárással? 2) A strukturalista módszeren belül is a diakrón megközelítéssel milyen mértékben írhatók le a lexémák jelentésváltozásai? 3) A társadalomban végbemenő változások mennyire tükröződnek a nyelvi jelenségekben, a társadalmi-történelmi tényezők alapján történt kronológiai felosztás megfelel-e a nyelvben tapasztalható változásoknak? La thèse analyse le langage des livres de cuisine et des recueils de recettes à partir du XIVe siècle jusqu’à nos jours et, plus particulièrement, le changement sémantique des verbes désignant les opérations culinares. Le corpus est constitué, en premier lieu, par des livres de cuisine et des recueils de recettes mais je n’ai pas exclu les occurrences dans des textes littéraires ou dans d’autres types de texte non plus (par exemples: articles de journaux). La matière a été divisée en quatre parties: XIVe- XVIe siècles, XVIIe – XVIIIe siècles, XIXe siècle et XXe siècle, essentiellement à la base de facteurs historiques et sociaux. Ce découpage chronologique reflète en grandes lignes les changements survenus dans l’histoire alimentaire. Le XIVe siècle se caractèrise par l’apparition des premiers livres de cuisine: Enseingnemenz, Viandier de Taillevent et le Mesnagier de Paris. Cette période est caractérisée par un enchevêtrement avec la médecine et plus particulièrement avec sa branche que l’on appelle aujourd’hui la diététique et cela se reflète dans la conception des livres aussi. Ce sont le XVIIe-XVIIIe siècles qui apportent les changements les plus spectaculaires dans le domaine de l’histoire alimentaire: les gens se débarrassent des pratiques alimentaires et culinaires du Moyen Age et se tournent vers les goûts naturels. Cette nouvelle tendance est sensible sur le marché de l’édition aussi, le représentant le plus important de cette nouvelle conception est La Varenne et Le Cuisinier françois, publié en 1651, mais on peut mentionner le nom de Nicolas de Bonnefons, Pierre de Lune, Massialot ou Menon. Le XVIIIe siècle apporte aussi la consolidation de la réputation de la cuisine française. Le XIXe siècle commence par l’apparition de la gastronomie, en tant que terme et en tant que science, et tout cela s’accompagne du développement spectaculaire de la littérature culinaire. C’est l’époque de l’activité de Grimod de la Reynière et Brillat-Savarin et de la création des bases de la littérature gastronomique. Enfin, au XXe siècle, la mondialisation et l’industrialisation ont atteint l’art culinaire aussi, s’accompagnant de l’expansion des cuisines locales et des goûts exotiques. En même temps, nous voyons une expansion jamais vue auparavant, des livres de cuisine et de la littérature gastronomique. Ce sont donc les époques qui font l’objet de l’analyse linguistiques, et notamment les verbes recueillis dans les recettes. La thèse cherche la réponse à trois questions: 1) Dans quelle mesure est-il possible de donner la description d’un vocabulaire bien déterminé avec les méthodes structuralistes et plus particulièrement avec le procédé, décrit dans l’oeuvre de François Rastier Sémantique interprétative? 2) A l’intérieur de la méthode structuraliste, dans quelle mesure est-il possible de définir les changements sémantiques des lexèmes grâce à l’approche diachronique? 3) Dans quelle mesure les changements de la société se reflètent-ils dans les phénomènes langagiers, est-ce que le découpage historico-social correspond à des changements linguistiques?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Contributions to a semantico-contrastive analysis of verb particle constructions in English and verbs with coverbs in HungarianKiss, Katalin; Cserép, Attila; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti TanszékA disszertáció fő célja az ige + partikula (=IP) szerkezetek produktivitás/termékenység, aspektus és akcióminőség szempontú vizsgálata. A szerző az ige + négy irányjelentésű angol partikula out, in, up és down szerkezetek részletes elemzésére vállalkozik. Az elemzésben amellett érvel, hogy az IP- szerkezet akkor tekinthető morfológiailag termékenynek, ha morfotaktikailag termékeny és morfoszemantikailag transzparens. Az IP- szerkezetek aspektuális és akcióminőségbeli jelentéseinek vizsgálata során a szerző az aspektus és az akcióminőség fogalmainak a kettéválasztása mellett érvel, majd megvizsgálja az angol igei partikula valamint a magyar igekötő hatását az ige eseményszerkezetére és az akcióminőség-képzésre.The main aim of the dissertation is to examine certain properties of verb particle constructions, such as productivity, aspect and Aktionsart. The study presents a detailed analysis of verb particle combinations with the four particles out, in, up and down all having clear directional meanings. The author of the dissertation claims that verb particle combinations are morphologically productive formations if they are morphotactically productive and morphosemantically transparent. As for the aspectual and Aktionsart meanings of verb particle combinations, the author argues for separating the notions of aspect and Aktionsart and examines the impact of the verbal particle in English and that of the coverb in Hungarian on the event-structural make-up of the event and Aktionsart-formation.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Core/Periphery Approach to the Functional Spectrum of Discourse Markers in Multimodal ContextAbuczki, Ágnes; Furkó, Bálint Péter; Abuczki, Ágnes; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti TanszékAz értekezés magyar diskurzusjelölők szekvenciális, szupraszegmentális és funkcionális sajátosságait és a beszélő ejtésük közbeni nem verbális jelhasználatát vizsgálja multimodális korpuszokban. Empirikus kutatásom kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvöz a kérdőívek, hangfelvételek és videótartalmak elemzésében, valamint a kiértékelő szakaszban leíró és következtetéses statisztikai próbákat használ. Mindezek együttesen hozzájárultak funkcionális diskurzusjelölő annotációs modellemen kifejlesztéséhez, amely teljes egészében és szisztematikusan leírja az elemek funkcionális spektrumát. Továbbá empirikus kutatásom eredményei két döntési fa kifejlesztéséhez vezettek, amelyek meg tudják különböztetni a mondjuk és az ugye használatának két-két legmarkánsabb funkcióját. The dissertation studies the sequential, nonverbal and functional properties of Hungarian discourse markers in multimodal corpora of spontaneous conversations from a discourse-pragmatic perspective. My corpus analysis methodology combines quantitative and qualitative methods in the multimodal analysis of the recordings as well as descriptive and inferential statistical tests during the interpretation phase of and corpus query and questionnaire results. All these methods jointly contributed to the refinement of my proposed annotation model that entirely and systematically describes the functional spectrum of DMs. Corpus queries and their statistical analyses have also resulted in the development of two decision trees which can distinguish between two salient functions of mondjuk (~'say') and ugye (~'is that so?’) each, and may later be implemented as an algorithm.Tétel Szabadon hozzáférhető Delimiting and Classifying Metonymy: Theoretical and Empirical Challenges in Cognitive Metonymy ResearchTóth, Máté; Csatár, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai Intézet; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetJelen dolgozat kiindulópontja, hogy a metonímia holisztikus kognitív nyelvészeti, tág értelmezése magában hordja azt a veszélyt, hogy a fogalom parttalanná válik. Ennek elkerülése érdekében egyrészről szűkebben definiálom a nyelvi metonímiát, miszerint a nyelvi metonímia egyszerre aktiválja a forrás- és a céltartalmat, valamint a kettő kapcsolatát, miközben nyelvileg csak a forrástartalom jelenik meg. Másrészről amellett érvelek, hogy a metonímiák jól osztályozhatóak a forrástartalom típusa szerint, így megkülönböztethetünk DOLOG-, TULAJDONSÁG-, ESEMÉNY-, PROPOZÍCIÓ- és illokúciós metonímiákat. Elméleti eredményeimet két kis léptékű, kvázi empirikus, előzetes esettanulmány egészíti ki. Az elsőben egy céltartomány-vezérelt nyelvközi összehasonlító elemzést végzek el, mely azt vizsgálja, hogy adott nyelvekben miként konceptualizálnak egy komplex ESEMÉNYT. A másodikban korpusznyelvészeti eljárások alkalmazásával amellett érvelek, hogy az illatingereket színekkel jellemző szinesztéziás kifejezések tekintélyes hányada valójában nem metafora, hanem TULAJDONSÁG-metonímia. Eredményeim nemcsak ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a metonímia kategóriája ne váljon parttalanná, hanem egy lépéssel közelebb vihetnek a metonimikus jelenségek empirikus tanulmányozhatóságának javításához is. // The starting point of the present dissertation is that the broad holistic cognitive linguistic notion of metonymy runs the risk of becoming unlimited. To prevent this risk, I propose a narrower definition of linguistic metonymy, according to which linguistic metonymies co-activate the source and the target content, and the conceptual relation between them with the linguistic property that only the target content is expressed explicitly. Furthermore, I argue that metonymies can be classified according to their target content, thus we can distinguish between THING-, PROPERTY-, EVENT-, PROPOSITION- and illocutionary metonymies. My theoretical findings are supplemented by two small-scale, quasi-empirical pilot studies. In the first, I conduct a target-driven cross-linguistic analysis to examine how a range of languages conceptualizes a complex EVENT. In the second, I employ corpus linguistic procedures to argue that a substantial portion of color-smell synesthetic expressions are not metaphors but eventually PROPERTY-metonymies. My results may contribute not only to eliminating the risk that the category of metonymy will become unlimited but may also take us a step closer to enhancing the empirical study of metonymic phenomena.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Die kognitive Theorie der poetischen Metapher im Spiegel einer empirischen UntersuchungSzabó, Éva; Kocsány, Piroska; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--DE----Germanisztikai--Intézet--Német Nyelvészeti TanszékDoktori értekezésem középpontjában egy Tamási Áron jelzői szerkezetű metaforáiból álló korpusz vizsgálata áll, amelyet a költői metaforák kognitív elméletének keretében vizsgálok. Dolgozatom első fejezetében a kitűzött célokat és az azokhoz kapcsolódó kérdésfelvetéseket foglalom össze. A második fejezetben bemutatom a vizsgálat elméleti hátterét. Magát az empirikus elemzést a harmadik fejezet tartalmazza. A negyedik fejezet a vizsgálat eredményeit összegzi, értékeli és tárgyalja az elmélet tükrében. Az alábbiakban a dolgozat felépítésének megfelelően mutatom be annak legfontosabb téziseit.Im Folgenden werde ich meine Arbeit vorstellen. Im Mittelpunkt meiner Dissertation steht die empirische Analyse eines Korpus aufgrund der kognitiven Theorie der poetischen Metapher. Das erste Kapitel schildert die Zielsetzung der Arbeit. Im zweiten Kapitel wird der theoretische Hintergrund vorgestellt. Das dritte Kapitel umfasst die empirische Analyse des Tamási-Korpus. Die Ergebnisse dieser Untersuchung werden im vierten Kapitel vorgestellt und diskutiert. Dem Aufbau der Arbeit entsprechend werde ich zu erst die Fragestellung der Arbeit erörtern. Anschliessend schildere ich kurz den theoretischen Hintergrund, dann präsentiere ich die wichtigsten Aspekte der Analyse des Korpus. Zum Schluss werden die Feststellungen aufgrund der Analyse dargestellt.Tétel Szabadon hozzáférhető Die Zelle im Trichter. Eine korpusbasierte Methode der Metaphernsuche am Beispiel der Zellenmetaphern in der Biologie und in der GesellschaftslehreMajoros, Krisztián; Csatár, Péter; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Germanisztikai IntézetJelen értekezés a korpusznyelvészeti metaforakutatás módszertanához kíván hozzájárulni egy korpusz alapú metaforakereső módszer kidolgozásával. Az ún. [továbbfejlesztett] tölcsér-módszer, mely német nyelvű, sejtbiológiai témájú tudományos ismeretterjesztő folyóiratok digitális kiadványainak elemzésén keresztül kerül kidolgozásra, majd német szövetségi ill. tartományi parlamenti felszólalások elemzése segítségével továbbfejlesztésre, képes részletes áttekintést adni egy bizonyos tárgyterület metaforikájáról, mégpedig statisztikailag reprezentatív szövegkorpuszokban fellelhető figuratív nyelvi kifejezések empirikus (és egyfajta kvantifikáción alapuló) elemzése formájában. Ennek következtében a módszer alkalmas az egyes tudományokon belüli és a tudományközi metaforikus konceptualizáció összefüggésrendszerének empirikus kutatására. // The present dissertation investigates the role of digital corpora in current research on metaphor. I propose a semi-automatic method of metaphor analysis in corpora, the so-called [improved] “funnel” method, which I tested on a German corpus consisting of popular scientific articles in cell biology and of transcripts of German (state-)parliament sittings. Based on frequency data, it has been found that the [improved] “funnel” method is capable of investigating and capturing the interdependences of metaphorical conceptualizations in science and across disciplines in an empirical fashion.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The Effects of Form- and Meaning-Focused Hypertextual Input. Modification on L2 Vocabulary Acquisition and RetentionSankó, Gyula; Hollósy, Béla; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Angol Nyelvészeti TanszékAz értekezés vizsgálatának tárgya: a számítógépes hipertext alkalmazások hogyan befolyásolják az idegennyelvi szóelsajátítás eredményességét. A dolgozatnak két fő célja van: 1. annak az igazolása, hogy a vizuálisan kiemelt számítógépes hipertext magyarázó jegyzetek („hipertext annotációk” vagy „hipertext glosszák”) felhasználásával interakciósan módosított input mind rövidebb, mind hosszabb távon jobb eredményeket produkál a középfokú szintű, az angolt idegen nyelvként tanulók szóelsajátításában, mint a hagyományos, kétnyelvű szószedettel kiegészített nyomtatott szöveg alkalmazása. Ezen belül a munka azt is vizsgálja, hogy a forma- vagy a jelentésközpontú hipertext annotációk használata biztosít-e eredményesebb szóelsajátítást rövidebb és hosszabb távon. Ez utóbbi kérdés különösen érdekesnek ígérkezik a középhaladó szintű nyelvtanulók vizsgálatánál, figyelembe véve, hogy a korábbi lexikai memóriával foglalkozó kutatások eredményei szerint (cf. Singleton, 1999) az idegennyelv tanulás kezdeti szakaszaiban a tanulók a mentális lexikonnak főként a formai jegyeire és az anyanyelvükre támaszkodnak, míg a haladóbb szakaszban inkább a megtanulandó szó szemantikai tulajdonságaira koncentrálnak. Tekintve, hogy a fent említett kutatások nem definiálják pontosan a „haladóbb” fogalmát, kérdés, hogy az átlagosan 5 éve intézményesen angolul tanulók melyik csoportba tartoznak. 2. Az értekezés másik fő célja annak az eldöntése, hogy a fent említett középhaladó tanulók esetében vajon a szándékos szótanulás, vagy egy másik tevékenység (pld. szövegértés) melléktermékeként keletkező ún. esetleges vagy járulékos szótanulás-e az eredményesebb rövidebb és hosszabb távon. Ehhez a kérdéshez kapcsolódó részprobléma annak a megvizsgálása, hogyan módosítja a forma- illetve a jelentésközpontú hipertext glosszák alkalmazása a szándékos és a járulékos szóelsajátítás potenciális hatását. This study represents an effort to investigate the efficacy of interactionally modified input made salient through hypertext glosses on second language vocabulary acquisition. An experiment involving Hungarian intermediate level students of English was conducted with the aim of comparing the effect of form- and meaning-focused glosses embedded in a hypertext computer program and traditional paper-and-pen bilingual word lists on L2 vocabulary acquisition and retention under both incidental and intentional learning conditions. Examining the participants’ attitudes to and their perceptions of the application of such hypertext glosses to vocabulary learning, together with scrutinizing learners’ actual cognitive behaviour were also among the purposes of the current research. The results showed that subjects learning vocabulary intentionally significantly outperformed those acquiring the same target words incidentally. Participants using cognitive scaffolding through hypertextually-enhanced salient input outperformed students using the traditional word list with no-enhancement. However, statistically significant differences in favour of the form-focused and meaning-focused input enhancement were spotted only on the immediate post-tests in the intentional learning condition. Results of the questionnaire indicated that the majority of participants assumed a positive attitude towards the application of hypertext glosses, and perceived them as effective for vocabulary learning. Concerning the importance of the various gloss types there was a contradiction between the answers to the questionnaire and the results gained threough the use of the tracking device, which suggests that students may speak and act differently. The frequency of gloss look-ups and the test results achieved showed no significant correlation in the study.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy példázat kompozíciójának változásai a régi magyar bibliafordításokbanDemján, Adalbert; A. Molnár, Ferenc; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Magyar Nyelvészeti TanszékA Bibliának magyar nyelven a középkortól kezdve napjainkig számos fordítása született. Ennek következtében a nyelvtudomány s főként a történeti nyelvészet mindig nagy érdeklődéssel fordult a bibliafordítások felé, hiszen mind szinkrón, mind diakrón szempontból kiváló forrásanyagul szolgálhatnak a kutatáshoz. Dolgozatomban az Újszövetség egyik legismertebb parabolájának, A tékozló fiú példázatának régi magyar fordításait vettem górcső alá, s ezek nyelvi anyagán végeztem vizsgálódásokat. A konkrét szövegek a következő munkákból származnak: a Müncheni Kódex (M.) és az Érsekújvári Kódex (É), a Jordánszky-kódex (J.); Pesti Gábor (P.), Sylvester János (S.) és Félegyházi Tamás (F.) Új Testamentumai; Heltai Gáspár (H.), Károlyi Gáspár (Kr.), Káldi György (Kd.) és Komáromi Csipkés György (Cs.) szentírásfordításai; Torkos András (T.) lutheránus fordítása, valamint Medgyesi Pál (Md.) töredékszövege. A nyelvi folyamatokat, melyek a vizsgált korszak szövegeiben megmutatkoztak, tágabb időintervallumban kívántam megfigyelni és bemutatni, ezért részlegesen későbbi magyar szövegekre is kitekintettem. A nyelvi mozgások mai végpontjának érzékeltetésére a legújabb katolikus és protestáns fordításokat vontam be a kutatásba. Az átmeneti időszakba pedig a Vizsolyi Biblia és a Káldi-féle szöveg revíziói és javított kiadásai révén nyertem bepillantást. Az értekezés fő célja az volt, hogy a példázat kiválasztott magyar fordításainak keretei között a nyelvben és a nyelvhasználatban zajló változási, állandósulási folyamatokat a szövegek részletes elemzése útján feltárja, s e folyamatokra lehetőség szerint magyarázatot adjon. A kitűzött cél elérése érdekében több feladat elvégzését tartottam szükségesnek: a) a fordításoknak az eredeti – görög és latin – szöveggel illetve egymással való alapos összevetését; b) a vizsgálatba bevont szövegek által reprezentált nyelvállapot feltárását; c) a nyelv különböző szintjein megmutatkozó, főként a párhuzamosan létező variánsok által jelzett, változási lehetőségek regisztrálását, és ezek esetleges realizálódásának kimutatását, sorsuk nyomon követését; d) a mozgások és változások kauzális, teleologikus, illetve külső és belső okainak keresését. Az elemző rész előtt közzétettem a példázat teljes szövegét a legújabb katolikus fordításból, ezután versekre bontott formában közöltem a parabola textusát az összes vizsgált forrásnyelvi munkából és magyar fordításból. The Bible has been translated into Hungarian several times since the Middle Ages. That is the reason why philology and especially the historical linguistics have always focussed attention on these translations of the Bible. They can be excellent source documents considering both the synchronic and diachronic aspects. In my work I thoroughly examined the translations of one of the best known parables of the New Testament, ‘The Prodigal Son’, the linguistic phenomena of these materials were analysed. Here is the list of the source documents: the ‘Müncheni Kódex’ (M.), the ‘Jordánszky-kódex’ (J.), the New Testaments of Pesti Gábor (P.), Sylvester János (S.) and Félegyházi Tamás (F.), the Bible translations of Heltai Gáspár (H.), Károlyi Gáspár (Kr.), Káldi György (Kd.) and Komáromi Csipkés György (Cs.), the Lutheran translation of Torkos András (T.) and fragments of the text of Medgyesi Pál (Md.). I intended to show the linguistic processes found in the texts of the examined era in a wider time interval and partially I studied some Hungarian texts from later times. To demonstrate the end point of linguistic changes I involved the newest Catholic and Protestant translations in my research. From the period of transition I studied the Vizsoly Bible and the revision and revised publications of the Káldi text. The main aim of the dissertation is to reveal the changing and consolidating processes in the language usage according to the chosen Hungarian translations of the parable with the help of a detailed analysis of the texts to explain these processes as far as possible. To achieve this aim I considered to carry out several necessary tasks: a) profound comparing the translations with the original Greek and Latin ones and with each other; b) to reveal the state of the language of the texts included in the study; c) to register the changing possibilities on different levels of the language shown by the parallel existing variants to demonstrate their contingent realization in order to trace them; d) to seek for the reasons of causal and teleological as regards external and internal movements and changes.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyeztetési típusok vizsgálata finnugor nyelvekben (magyar, finn, észt, északi lapp)Peneva Fotinova, Dennica; Keresztes, László; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Finnugor Nyelvtudományi TanszékDolgozatomban az egyeztetési típusokat vizsgáltam kontrasztív szempontból négy finnugor nyelvben (magyar, finn, észt, északi lapp). Dolgozatom célja a frázison belüli egyeztetési jelenség (jelző és jelzett szó egyeztetése az NP-frázison belül) és a mondaton belüli egyeztetés (alany és állítmány NP – VP/Kop – NP/AP) vizsgálata. Az összehasonlítás célja, hogy feltárja a nyelvekben megfigyelhető egyezőségeket és különbözőségeket. Ebből a célból leírtam, elemeztem azokat a fő típusokat, amelyek megtalálhatók mind a négy nyelvben, és az eredményt táblázatban összefoglaltam. The dissertation examines the types of agreement from a comparative point of view in four Finno-Ugrian languages (Hungarian, Finnish, Estonian and Northern Sami). The aim of my dissertation is to examine the internal agreement between the attribute and the head noun in the NP phrase and the agreement between the subject and the predicate (NP – VP/Kop – NP/AP). The aim of the comparison is to display the observed similarities and differences between the languages under examination. For that purpose I described and analysed the main types of agreement common to all four languages while I systematised the findings in a table.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Entre oïl, oc et francoprovençal. Différences lexicales dans la zone d’interférence appelée « Croissant » d’après les atlas linguistiques de la FranceTillinger, Gábor; Kiss, Sándor; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar -- Francia TanszékA disszertáció középpontjában a franciaországi oïl és oc nyelvi régiók között húzódó, Croissant nevű interferenciazónában beszélt idiómák lexikai vizsgálata áll, az Atlas linguistiques de la France par régions sorozatnak az érintett területekhez kapcsolódó kötetei alapján. Mivel az előzetes vizsgálatok során a növény- és az állatvilág szemantikai mezőkhöz tartozó fogalmak elnevezései mutattak leginkább eltéréseket a Croissant környékén, így a végleges korpuszban szereplő elemek mindegyike e két fogalomkörhöz tartozik. Az értekezés fő célkitűzése a két nagy régió közti nyelvi határ pontosabb meghatározása, valamint annak a vizsgálata, hogy a Croissant keleti vége hogyan érintkezik a frankoprovanszál régióval. A kutatások során fellelt, az egyes vizsgált fogalmakat jelölő érdekes, metaforikus és/vagy népetimológián alapuló elnevezések szemantikai analízise, illetve más európai nyelvekben található, hasonló struktúrákkal történő összevetése a disszertáció másik fő célja. A harmadik célkitűzés a francia dialektológiai illetve nyelvföldrajzi terminológiát érinti: a szerző részletesen tárgyalja a különböző nyelvjárási szinteket és/vagy nyelvváltozatokat megnevező terminusok problémás mivoltát a szakirodalomban, majd vázolja saját javaslatait egy koherens terminusrendszerrel kapcsolatban, amelyet a problémás terminusok mögött álló (sokszor nem kevésbé problémás) fogalmaknak egy strukturált rendszerére épít fel. The dissertation focuses on the lexical analysis of the idioms spoken in the interference zone called Croissant between the two linguistic areas Oïl and Oc in France. The investigation is based on the relevant atlases of the series Atlas linguistiques de la France par régions. Since in the surroundings of the Croissant lexical variation seems to occur mostly in the case of concepts related to the semantic fields of fauna or flora, all the elements of the final corpus belong to one of these two fields. The first and main objective of the thesis is to define the borderline between the Oïl and Oc regions as precisely as possible, and to examine the characteristics of the area where the eastern part of the Croissant meets the Francoprovençal region. The second objective is to give a detailed presentation and semantic study of some interesting linguistic data – i.e. metaphorical or folk etymological denominations – found in the French linguistic atlases, revealing parallelisms with similar structures in other European languages. The third and last objective is related to French dialectological terminology: the author discusses in detail the problematic nature of terms denoting different dialect levels and language variants, and he outlines his own proposal for a coherent terminology that he builds upon an underlying structured system of concepts.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Erwerb des deutschen Genussystems bei 14-16 jährigen ungarischen DeutschlernernPappné Forgács, Edit; Iványi, Zsuzsanna; Forgács, Edit; Nyelvtudományok doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar --A nominális rendszer és a nyelvtani nem közti kapcsolat mindig is a nyelvi kutatások középpontjában állt. A téma iránti érdeklődés minden bizonnyal a nyelvtani nemnek a főnév kategorizálásán belül elfoglalt különleges helyzetével magyarázható: a nyelvtani nem ugyanis – ellentétben a nyelvtani számmal és esettel – inherens jegye a főnévnek, a nominális ragozáson belül pedig a főnév legegyértelműbb kategorizációjaként jelenik meg, hiszen minden nominális alakban állandó marad. A főnevek nemének meghatározásával kapcsolatban gyakran merül fel az arbitraritás és motiváltság kérdése. Ezzel kapcsolatban régóta léteznek egymással ellentétes elméletek. Számos grammatikában jelenik meg a nyelvtani nem önkényességéről alkotott teória. Léteznek viszont olyan kutatások is, amelyek éppen ennek ellenkezőjét állítják, miszerint a nyelvtani nemnek jól formált rendszere van, így a megfelelő főnévhez való rendelése alapvetően szabályok szerint történik. A dolgozat célja tehát a következőkben fogalmazható meg: az értekezés az elméleti kutatási eredményekből kiindulva, 14 és 16 éves, magyar anyanyelvű, németet tanuló diákok körében végzett empirikus kutatások alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon a németnyelv-tanulóknál is kifejlődhet-e az anyanyelvűekhez hasonló, a nyelvtani nem hozzárendeléséhez szükséges szabályrendszer, és ha igen, akkor milyen mértékben. A dolgozat keresi a választ arra a kérdésre is, hogy ez a szabályrendszer már a tanulás kezdeti fázisában is képessé teszi-e a tanulókat arra, hogy a megfelelő nyelvtani nemet a nyelvi inputból nyert felismerések alapján ismeretlen szavakhoz is hozzárendeljék. A vizsgálatok során különös figyelem irányul az egyes nembeli indikátorok érvényességének kérdésére éppúgy, mint azok validitására, felismerhetőségére és tudatos használatára. Mivel a tanulók a nyelvi inputból levezetett, ismeretlen főnevekhez rendelt szemantikai és formális szabályokat feltehetően csak fokról-fokra tudják alkalmazni, azt is szükséges vizsgálni, hogy vajon a nyelvtani nem hozzárendelésének folyamatában a szemantikán alapuló asszociációk illetve az egyéni tanulási stratégiák segíthetik-e a helyes alakok elsajátítását, és ha igen, akkor milyen mértékben. The relation between the nominal system and gender (Genus) has always been in the focus of linguistic research. The interest shown in this topic can in all probability be explained by the special status of gender within the categorization of the noun: Gender is namely – in opposition to grammatical number and case – an inherent property of the noun and within nominal inflection it appears as the most explicit categorization of the noun, it remains constant in all nominal forms. In declining a noun gender, number and case always unite in a single form. Therefore the correct knowledge of gender being the only constant element of the three grammatical categories is of great importance. The question of arbitrariness and motivatedness often arises in connection with the determination of the gender of nouns. Opposing theories have long existed in relation to this. There are numerous grammars where theories about the arbitrariness of gender appear. However, there is also research claiming the opposite of this, i.e. that gender has a well-formed system. The aim of the thesis can be summed up as follows: Starting from the results of the theoretical investigations carried out so far the thesis on the basis of the empirical research conducted with 14- and 16-year old pupils speaking Hungarian as their native language and studying German wants to answer the following questions: Is it possible for a native-like system of rules for the assignment of gender to develop with those studying German, and if yes, in what degree? The dissertation also wants to find an answer to the question whether this system of rules already enables the pupils in the initial phases of learning to assign the correct gender to even unknown words on the basis of realisations gained from linguistic input. Throughout the investigations special attention is paid to the question of the validity of gender-indicators, as well as to their perceptibility, recognisability and conscious usage. As the pupils presumably start to apply the semantic and formal rules deduced from linguistic input and assigned to unknown nouns only step by step, it is also necessary to investigate whether in the course of gender-assignment associations based on semantics and individual learning strategies help to acquire the correct forms and if yes, to what extent?