Hallgatói dolgozatok (Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar 2015-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Jelen gyűjteményben a dolgozatok az Egyetem döntése értelmében csak könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek. További információ: DEA pontok.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar) Tárgyszó szerinti böngészés "AAK"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kommunikáció alternatív útjai az értelmileg akadályozott gyerekek támogatásával foglalkozó gyógypedagógusok szemszögébőlKiss, Eszter; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a hazai gyógypedagógusok, értelmileg akadályozott gyerekek, fiatal felnőttek AAK-s kommunikációs támogatásához kapcsolódó elméleti, gyakorlati és módszertani tudását, tapasztalatát és felkészültségét vizsgálja. A kommunikációhoz való jog a legalapvetőbb emberi jogunk, ahhoz, hogy egy kommunikációjában akadályozott, értelmi fogyatékossággal élő ember a saját életében döntéseket hozhasson, méltóságteljes életet élhessen. Másképp mondva! A kommunikációjukban akadályozott, komplex kommunikációs szükségletű emberek a hiányzó beszédük kiegészítésére, pótlására különféle speciális eszközöket használhatnak: hangjelzéseket, gesztusokat, betűket, rajzokat, fotókat tartalmazó speciális, ún. augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK-s) eszközöket, amelyeket egymással kombinálva, társítva is lehet használni a különböző kommunikációs helyzetekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kommunikációfejlesztés lehetőségei a gyógypedagógiai gyakorlatbanDobra, Kitti; Bujdosóné Papp, Andrea; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a megyeszékhelyi gyógypedagógusok fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekek alternatív és augmentatív kommunikációs támogatásához kapcsolódó elméleti, gyakorlati és módszertani tudását, tapasztalatát és felkészültségét vizsgálja. A szakdolgozat témaválasztását indokolja az a társadalmi tény, hogy a kommunikáció az emberi élet alapvető része, amely minden szinten jelen van az egyéni kapcsolatoktól a társadalmi struktúrákig. Az emberi kommunikáció alapvető jog minden egyén számára, és elengedhetetlen az emberi méltóság és társadalmi integráció szempontjából. Azonban sokan vannak, akik különböző fogyatékosságok, sérülések vagy egyéb akadályok miatt nehezen vagy egyáltalán nem képesek hagyományos kommunikációs eszközökkel kifejezni magukat. Ez a helyzet jelentős mértékben korlátozza az életminőségüket és akadályozza őket abban, hogy teljes körűen részt vegyenek a társadalomban. Az alternatív és augmentatív kommunikáció (AAK) célja, hogy egyénre szabott megoldásokat kínáljon az egyének kommunikációs szükségleteinek kielégítésére. Ez lehetővé teszi, hogy az egyén adottságainak figyelembevételével biztosítva legyen az egyén számára a kommunikáció lehetősége. Az AAK széles skálájú eszközöket és módszereket kínál, beleértve a gesztusokat, képeket, kommunikációs táblákat, számítógépes szoftvereket és más segédeszközöket, amelyek segítségével az egyének képesek kifejezni magukat és értelmezni mások kommunikációját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Verbalio, mint kommunikációt segítő eszköz szerepe az Életvitel és gyakorlat tantárgy oktatásábanSzerdahelyi, Fanni; Pető, Ildikó; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA kommunikáció az életben alapvető fontosságú, kimagasló szerepet tölt be minden életszakaszban, mivel a mindennapi élet elengedhetetlen részét képezi. A közvetlen emberi kommunikáció nem mindenki számára érhető el teljes komplexitásában, ha az információáramlás akadályozott, kénytelenek egy más, alternatív utat találni. Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) ugyan nem tudja helyettesíteni a sérült vagy hiányzó beszédet, de segítséget nyújt a használójának addig, amíg szükség van rá úgy, hogy kiegészíti azt. A dolgozat célja, hogy minél részletesebben mutassa be az augmentatív és alternatív kommunikáció fejlődését, a használóit, a fajtáit és a szoftvereit, megismerni a kommunikációs zavar típusait és a könnyen érthető kommunikációt. Bemutatunk egy új tananyagfeldolgozást, ami egy másik utat nyit a kommunikációjukban akadályozottak számára, lehetőséget adva a tanulók iskolai tananyag elsajátításához és a mindennapi élet megkönnyítéséhez. A tananyagfeldolgozás a Verbalio alkalmazásban történt, amely nemcsak a kép, hanem a hangalapú kommunikációt is alkalmazza, segítve a hatékonyabb tanulást és az ismeretek elsajátítását, az önállóság fejlődését. A módszertan öt témakört érint, amely alapjául a kerettantervben leírtak és az Oktatási Hivatal által kiadott Életvitel és gyakorlat 8. tankönyv szolgáltak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Augmentatív és Alternatív Kommunikáció az óvodai ellátásban dolgozó gyógypedagógusok perspektívájábólHarmati, Blanka; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz értelmi akadályozottság vonatkozásában több területen figyelhető meg elmaradás, az esetek számottevő részében van jelen a kommunikációs képességek érintettsége. Az érintettség súlyosságából fakadóan szélesebb körben kell értelmezni a kommunikációt, mely nem csupán a verbális közlést-, hanem a nem beszéden alapuló kifejezésformákat egyaránt jelenti. A fejlődés kulcsfontosságú szakasza az óvodáskor, ebben az életszakaszban a korai kommunikációs képességek fejlesztésének kiemelt szerepe lesz. A lehetőségek mélyebb kiaknázásához elengedhetetlen az Augmentatív és Alternatív Kommunikációs (AAK-s) eszközök alkalmazása a fejlesztési folyamatokban. Az AAK segítségül szolgál a kommunikáció beindításában, a kommunikációs nehézségek leküzdésében, lehetőséget biztosít a hangzó beszéd kialakítására nem, vagy korlátozottan képes személyek számára gondolataik egy más módon történő közléséhez. A szakdolgozat a gyógypedagógusok AAK-területén mutatott elméleti és gyakorlati ismereteit-, a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésében az AAK specifikus módszerek megjelenését-, az alkalmazásuk mögött meghúzódó nehezítő tényezőket-, az intézmények szerepét vizsgálja az AAK könnyebb alkalmazásában. Célja, hogy rámutasson a kommunikációfejlesztés és AAK kérdéskörének fontosságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Tudatos jelenlét"Kenézné Ádám, Zsuzsanna; Pálfi, Sándor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz autogén tréning módszer hatásvizsgálatának aktualitását közel száz év távlatából-Johannes Heinrich Schultz 1926-os előadása óta- is indokolja, hogy diákjaink testtudatossága, stressz oldó módszerekben való jártassága sokszor életkoruktól eltérő regresszív állapotot mutat. Dr. Bagdy Emőke professzor asszony és a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnökségének, tagjainak hatalmas erőfeszítései, törekvései sem változtattak még ezen a valós helyzeten, annak ellenére, hogy a Nemzeti Alaptanterv testnevelés oktatásába is javasolták a relaxációs módszerek megismertetését a különböző korosztályú tanulókkal, folyamatosan képzik a tanárokat, testnevelő tanárokat ennek a nemes feladatnak a megvalósításához. A szakdolgozatban az elméleti alapvetés, szakirodalmi háttér részben a szerző megfogalmazza a fejlesztő pedagógia törvények által meghatározott kompetencia területeit, az AAK, az augmentatív és alternatív kommunikáció fogalmát, az adott órákon alkalmazott módszereit, a relaxáció, progresszív relaxáció és autogén tréning fogalmait, rövid történeti áttekintését. A szakdolgozat második részében a szerző bemutatja a kliens életútját, ismerteti az autogén tréning oktatási folyamat hatásait egy ASD-vel élő középiskolai diáklány saját élményei alapján, az oktató evaluációjával kiegészítve. Végül az eredmények, következtetések és összefoglalás megfogalmazására kerül sor a szakirodalmak és a tapasztalatok függvényében. Összességében a szakdolgozat célja figyelemfelhívás, hogy az autogén tréning gyakorlatának napi rendszerességű gyakorlásával a mentális állapot és a szervezetet irányító cerebrum, cerebellum harmonizálása, egyensúlyának megtalálása is lehetséges a sérült állapot elfogadásával karöltve, új célok, életcélok megfogalmazásával.