Hallgatói dolgozatok (GYGYK)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar 2015. július 14-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEA-ban. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (GYGYK) Tárgyszó szerinti böngészés "AAK"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kommunikáció alternatív útjai az értelmileg akadályozott gyerekek támogatásával foglalkozó gyógypedagógusok szemszögébőlKiss, Eszter; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA szakdolgozat a hazai gyógypedagógusok, értelmileg akadályozott gyerekek, fiatal felnőttek AAK-s kommunikációs támogatásához kapcsolódó elméleti, gyakorlati és módszertani tudását, tapasztalatát és felkészültségét vizsgálja. A kommunikációhoz való jog a legalapvetőbb emberi jogunk, ahhoz, hogy egy kommunikációjában akadályozott, értelmi fogyatékossággal élő ember a saját életében döntéseket hozhasson, méltóságteljes életet élhessen. Másképp mondva! A kommunikációjukban akadályozott, komplex kommunikációs szükségletű emberek a hiányzó beszédük kiegészítésére, pótlására különféle speciális eszközöket használhatnak: hangjelzéseket, gesztusokat, betűket, rajzokat, fotókat tartalmazó speciális, ún. augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK-s) eszközöket, amelyeket egymással kombinálva, társítva is lehet használni a különböző kommunikációs helyzetekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Verbalio, mint kommunikációt segítő eszköz szerepe az Életvitel és gyakorlat tantárgy oktatásábanSzerdahelyi, Fanni; Pető, Ildikó; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA kommunikáció az életben alapvető fontosságú, kimagasló szerepet tölt be minden életszakaszban, mivel a mindennapi élet elengedhetetlen részét képezi. A közvetlen emberi kommunikáció nem mindenki számára érhető el teljes komplexitásában, ha az információáramlás akadályozott, kénytelenek egy más, alternatív utat találni. Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) ugyan nem tudja helyettesíteni a sérült vagy hiányzó beszédet, de segítséget nyújt a használójának addig, amíg szükség van rá úgy, hogy kiegészíti azt. A dolgozat célja, hogy minél részletesebben mutassa be az augmentatív és alternatív kommunikáció fejlődését, a használóit, a fajtáit és a szoftvereit, megismerni a kommunikációs zavar típusait és a könnyen érthető kommunikációt. Bemutatunk egy új tananyagfeldolgozást, ami egy másik utat nyit a kommunikációjukban akadályozottak számára, lehetőséget adva a tanulók iskolai tananyag elsajátításához és a mindennapi élet megkönnyítéséhez. A tananyagfeldolgozás a Verbalio alkalmazásban történt, amely nemcsak a kép, hanem a hangalapú kommunikációt is alkalmazza, segítve a hatékonyabb tanulást és az ismeretek elsajátítását, az önállóság fejlődését. A módszertan öt témakört érint, amely alapjául a kerettantervben leírtak és az Oktatási Hivatal által kiadott Életvitel és gyakorlat 8. tankönyv szolgáltak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Augmentatív és Alternatív Kommunikáció az óvodai ellátásban dolgozó gyógypedagógusok perspektívájábólHarmati, Blanka; Nagy, Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz értelmi akadályozottság vonatkozásában több területen figyelhető meg elmaradás, az esetek számottevő részében van jelen a kommunikációs képességek érintettsége. Az érintettség súlyosságából fakadóan szélesebb körben kell értelmezni a kommunikációt, mely nem csupán a verbális közlést-, hanem a nem beszéden alapuló kifejezésformákat egyaránt jelenti. A fejlődés kulcsfontosságú szakasza az óvodáskor, ebben az életszakaszban a korai kommunikációs képességek fejlesztésének kiemelt szerepe lesz. A lehetőségek mélyebb kiaknázásához elengedhetetlen az Augmentatív és Alternatív Kommunikációs (AAK-s) eszközök alkalmazása a fejlesztési folyamatokban. Az AAK segítségül szolgál a kommunikáció beindításában, a kommunikációs nehézségek leküzdésében, lehetőséget biztosít a hangzó beszéd kialakítására nem, vagy korlátozottan képes személyek számára gondolataik egy más módon történő közléséhez. A szakdolgozat a gyógypedagógusok AAK-területén mutatott elméleti és gyakorlati ismereteit-, a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésében az AAK specifikus módszerek megjelenését-, az alkalmazásuk mögött meghúzódó nehezítő tényezőket-, az intézmények szerepét vizsgálja az AAK könnyebb alkalmazásában. Célja, hogy rámutasson a kommunikációfejlesztés és AAK kérdéskörének fontosságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Tudatos jelenlét"Kenézné Ádám, Zsuzsanna; Pálfi, Sándor; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz autogén tréning módszer hatásvizsgálatának aktualitását közel száz év távlatából-Johannes Heinrich Schultz 1926-os előadása óta- is indokolja, hogy diákjaink testtudatossága, stressz oldó módszerekben való jártassága sokszor életkoruktól eltérő regresszív állapotot mutat. Dr. Bagdy Emőke professzor asszony és a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnökségének, tagjainak hatalmas erőfeszítései, törekvései sem változtattak még ezen a valós helyzeten, annak ellenére, hogy a Nemzeti Alaptanterv testnevelés oktatásába is javasolták a relaxációs módszerek megismertetését a különböző korosztályú tanulókkal, folyamatosan képzik a tanárokat, testnevelő tanárokat ennek a nemes feladatnak a megvalósításához. A szakdolgozatban az elméleti alapvetés, szakirodalmi háttér részben a szerző megfogalmazza a fejlesztő pedagógia törvények által meghatározott kompetencia területeit, az AAK, az augmentatív és alternatív kommunikáció fogalmát, az adott órákon alkalmazott módszereit, a relaxáció, progresszív relaxáció és autogén tréning fogalmait, rövid történeti áttekintését. A szakdolgozat második részében a szerző bemutatja a kliens életútját, ismerteti az autogén tréning oktatási folyamat hatásait egy ASD-vel élő középiskolai diáklány saját élményei alapján, az oktató evaluációjával kiegészítve. Végül az eredmények, következtetések és összefoglalás megfogalmazására kerül sor a szakirodalmak és a tapasztalatok függvényében. Összességében a szakdolgozat célja figyelemfelhívás, hogy az autogén tréning gyakorlatának napi rendszerességű gyakorlásával a mentális állapot és a szervezetet irányító cerebrum, cerebellum harmonizálása, egyensúlyának megtalálása is lehetséges a sérült állapot elfogadásával karöltve, új célok, életcélok megfogalmazásával.