Közgazdaságtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2306

Közgazdaságtudományi Kar

Közgazdaságtudományok Doktori Iskola
(megszűnt 2014. december 31.)

Böngészés

Közgazdaságtudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "budget"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Miért éppen Magyarország? A magyarországi poszt-szocialista átmenet politikai-gazdaságtani értékelése
    Ádám, Zoltán; Benczes, István; Közgazdaságtudományok doktori iskola
    A disszertáció célja a magyarországi poszt-szocialista átalakulás intézményfejlődésének politikai-gazdaságtani értelmezése. Miért épített Magyarország sikeresen intézményeket a kilencvenes években, és miért került válságba az liberális piacgazdaság és az alkotmányos demokrácia a kétezres évek második felében? Az első fejezet célja a kutatás kérdésének, módszereinek és hipotéziseinek tisztázása, A második fejezet megvizsgálja az átalakulás kiinduló feltételeit, különös tekintettel a Kádár-rendszerből örökölt politikai-gazdaságtani hagyományra, majd áttekinti az átmenet 1990-2010 közötti húsz évének fiskális ciklusait. A harmadik fejezet célja a magyar átalakulásban különösen fontos szerepet játszó, gyors és átfogó szerkezeti reformok elemzése. A negyedik fejezet a regionális összevetésben alacsony munkapiaci aktivitás és kiterjedt jóléti gondoskodás összefüggéseit vizsgálja. Az ötödik fejezet a más átalakuló kelet-közép-európai országokéhoz képest feltűnően centralizált politikai intézményrendszer következményeit elemzi. A hatodik fejezetben a kelet-közép-európai intézményi és gazdasági fejlődés összefüggéseinek kvantitatív vizsgálatára kerül sor. A hetedik fejezet célja a kutatási eredmények összefoglalása és a következtetések levonása. A magyar átalakulási pálya sajátosságai, a politikai stabilitás és a gyors és átfogó szerkezeti reformok az államháztartási egyenleg ciklikus romlásával és a gazdaság teljesítőképességét meghaladó jóléti kiadási szinttel párosultak. Noha a választott gazdaság- és társadalompolitikai mixnek kezdettől nyilvánvalóak voltak a veszélyei, az átalakulás sikerében bízva minden jelentősebb politikai és gazdasági szereplő elfogadhatónak tekintette a kockázatokat. A kétezres évek második felében bekövetkezett átalakulási kudarc egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a gazdasági és társadalmi folyamatok nem feltétlenül az előre elképzelt pályán haladnak, és a külső sokkok felerősítik a belső gyengeségeket. A korábban elfogadhatónak gondolt hátrányok az új helyzetben sokkal súlyosabbnak bizonyulhatnak, és ellehetetleníthetik az intézményi gyakorlatok fenntartását.