Közgazdaságtudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2306

Közgazdaságtudományi Kar

Közgazdaságtudományok Doktori Iskola
(megszűnt 2014. december 31.)

Böngészés

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 56)

Korlátozottan hozzáférhető
Gazdasági transzformáció Oroszországban 1992-2001
(2003) Réthi, Sándor; Antalóczy, Katalin; Közgazdaságtudományok doktori iskola; Pénzügykutató Rt.
Korlátozottan hozzáférhető
Politika, Kríziskezelés, vállalkozás - A központi-gazdaságirányítás válságkezelői magatartása (1978-1987)
(2004) Fekete, Judit; Polónyi, István; Közgazdaságtudományok doktori iskola
Korlátozottan hozzáférhető
A kelet-közép-európai új tagállamok eurózónás csatlakozásának pénzügypolitikai kérdései, különös tekintettel Magyarországra
(2006) Jankovics, László; Csaba, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola
-
Korlátozottan hozzáférhető
Modern világgazdasági áramlások - Mexikó külgazdasági stratégiájának hatása a gazdaságfejlődésre
(2006) Erdey, László; Muraközy, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar--
-
Korlátozottan hozzáférhető
Piaci intézmények és gazdasági növekedés: a modern osztrák iskola nézőpontja
(2006) Czeglédi, Pál; Kapás, Judit; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar--
-
Szabadon hozzáférhető
A feltörekvő országok tőkepiacai a pénzügyi globalizációban
(2007) Pálosi-Németh, Balázs; Csaba, László; Kormos, János; Közgazdaságtudományok doktori iskola
-
Korlátozottan hozzáférhető
Az államháztartási fegyelem és a növekedés néhány összfüggése az EU-ban
(2008) Vass, Kitti; Csaba, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola
Az 1980-as évek elején a nagy költségvetési deficit és a növekvő kormányzati adósság/GDP arány következtében a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás (fiscal sustainability) kérdése lett a közgazdaságtan legégetőbb problémája. Annak a meghatározása, hogy a fiskális politika fenntartható-e, rendkívüli fontossággal bírt a közgazdasági szakemberek és a politikusok számára egyaránt. Nem véletlen, hogy a kérdés megválaszolásával szakértő közgazdászok hada foglalkozik ma is. A második világháború után létrejött jóléti államról azt tartották, hogy felelős az emberek jólétéért. Ennek az elképzelésnek az egyik következménye az állami szektor felelősségének, funkcióinak és feladatainak növekedése lett egészen a hetvenes évek kezdetéig. A hetvenes évek kezdetétől – nem csak a pénzügyi források csökkenésének oka miatt, hanem a „gondoskodó állam” jelentős hátrányainak megjelenése miatt is – a kormányzat alapvető feladatairól és kötelezettségeiről szóló viták mind-mind változásokat szorgalmaznak az állami szektor feladatainak területén. Másrészt, azonban az állampolgárok és a társadalom elvárásai nem csökkennek ugyanabban az arányban. Tehát nem csak az a kormányzat célja, hogy több feladatot lásson el kevesebb ráfordítással, hanem arra is megoldást kell találnia, hogy az állami feladatokat hogyan lehetne kevesebb ráfordítással még jobban ellátni. Nem beszélhetünk tehát általánosan a jóléti állam válságáról, csak újonnan jelentkező gondokról, melyek a jóléti kiadások átalakításának szükségességére hívják fel a figyelmet. Az évtizedek alatt a gazdaságban és a társadalomban bekövetkező változások a jóléti intézmények számos elemének újragondolását és reformját követelik meg, azonban ez nem jelenti az intézmények életképtelenségét vagy merevségét. A jóléti államokra a XXI. században az átstrukturálódás jellemző, ahol célként fogalmazódik meg – többek közt – az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya növekedésének megállítása, esetlegesen csökkentése. At the beginning of the 1980-s, the substantial budgetary deficit and the growing indebtedness of the government in proportion to the GDP made fiscal sustainability the most pressing question of the economy of the country. It became extremely important both for economists and politicians to determine whether the fiscal policy is sustainable or not. It is not without any reason that a host of expert economists are dealing with this issue even in our days. So, welfare states after the World War II. were thought to be responsible for the citizens’ well-being. This idea led to an increased amount of responsibility, functions and tasks on the part of the public sector until the beginning of 70’s. From the beginning of 70’s (not only due to decreasing financial sources but also due to the appearance of the welfare state’s significant disadvantages) the disputes about the government’s basic tasks and liabilities urged changes in the field of public sector’s tasks. On the other hand, the expectation of the citizens and the whole society have not decreased at the same rate. Consequently, the aim of the government is not only to complete more tasks with less expenditure, but solutions have to be found to complete the public tasks on a higher level with less expenditure. We cannot speak therefore of the crisis of the welfare state in general, just only of new problems, which draw attention to the necessity of reforms of welfare expenditures. The changes of the past decades in the field of the economy and the society require the reconsideration and reform of several elements of the welfare institutions, but it does not mean that welfare institutions are inflexible or are not viable. Welfare states in the 21st century are characterised by restructuring. The aim is, among other things, to stop the rise of the rate of public expenditures compared to the GDP or perhaps to cut them.
Korlátozottan hozzáférhető
Az államháztartási fegyelem és a növekedés néhány összefüggése az eu-ban
(2008) Vass, Kitti; Csaba, László; Vass, Kitti; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar--
Az államháztartási fegyelem és a növekedés néhány összfüggése az EU-ban Az 1980-as évek elején a nagy költségvetési deficit és a növekvő kormányzati adósság/GDP arány következtében a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás (fiscal sustainability) kérdése lett a közgazdaságtan legégetőbb problémája. Annak a meghatározása, hogy a fiskális politika fenntartható-e, rendkívüli fontossággal bírt a közgazdasági szakemberek és a politikusok számára egyaránt. Nem véletlen, hogy a kérdés megválaszolásával szakértő közgazdászok hada foglalkozik ma is. A második világháború után létrejött jóléti államról azt tartották, hogy felelős az emberek jólétéért. Ennek az elképzelésnek az egyik következménye az állami szektor felelősségének, funkcióinak és feladatainak növekedése lett egészen a hetvenes évek kezdetéig. A hetvenes évek kezdetétől – nem csak a pénzügyi források csökkenésének oka miatt, hanem a „gondoskodó állam” jelentős hátrányainak megjelenése miatt is – a kormányzat alapvető feladatairól és kötelezettségeiről szóló viták mind-mind változásokat szorgalmaznak az állami szektor feladatainak területén. Másrészt, azonban az állampolgárok és a társadalom elvárásai nem csökkennek ugyanabban az arányban. Tehát nem csak az a kormányzat célja, hogy több feladatot lásson el kevesebb ráfordítással, hanem arra is megoldást kell találnia, hogy az állami feladatokat hogyan lehetne kevesebb ráfordítással még jobban ellátni. Nem beszélhetünk tehát általánosan a jóléti állam válságáról, csak újonnan jelentkező gondokról, melyek a jóléti kiadások átalakításának szükségességére hívják fel a figyelmet. Az évtizedek alatt a gazdaságban és a társadalomban bekövetkező változások a jóléti intézmények számos elemének újragondolását és reformját követelik meg, azonban ez nem jelenti az intézmények életképtelenségét vagy merevségét. A jóléti államokra a XXI. században az átstrukturálódás jellemző, ahol célként fogalmazódik meg – többek közt – az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya növekedésének megállítása, esetlegesen csökkentése. Some connections between discipline of state budget and growth in the EU Vass Kitti At the beginning of the 1980-s, the substantial budgetary deficit and the growing indebtedness of the government in proportion to the GDP made fiscal sustainability the most pressing question of the economy of the country. It became extremely important both for economists and politicians to determine whether the fiscal policy is sustainable or not. It is not without any reason that a host of expert economists are dealing with this issue even in our days. So, welfare states after the World War II. were thought to be responsible for the citizens’ well-being. This idea led to an increased amount of responsibility, functions and tasks on the part of the public sector until the beginning of 70’s. From the beginning of 70’s (not only due to decreasing financial sources but also due to the appearance of the welfare state’s significant disadvantages) the disputes about the government’s basic tasks and liabilities urged changes in the field of public sector’s tasks. On the other hand, the expectation of the citizens and the whole society have not decreased at the same rate. Consequently, the aim of the government is not only to complete more tasks with less expenditure, but solutions have to be found to complete the public tasks on a higher level with less expenditure. We cannot speak therefore of the crisis of the welfare state in general, just only of new problems, which draw attention to the necessity of reforms of welfare expenditures. The changes of the past decades in the field of the economy and the society require the reconsideration and reform of several elements of the welfare institutions, but it does not mean that welfare institutions are inflexible or are not viable. Welfare states in the 21st century are characterised by restructuring. The aim is, among other things, to stop the rise of the rate of public expenditures compared to the GDP or perhaps to cut them.
Korlátozottan hozzáférhető
A kockázati tőke hozzáadott és „elvett” értéke
(2008) Becskyné Nagy, Patrícia; Karsai, Judit; Nagy, Patrícia; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar--
Összefoglaló Becskyné Nagy Patrícia: A kockázati tőke hozzáadott és „elvett” értéke című doktori disszertációjához A doktori disszertáció kutatási kérdése, hogy a kockázati tőke milyen módon (hogyan?) és a gazdaság milyen szektoraiban (hol?) fejti ki értékteremtő hatását a nemzetközi és magyar tapasztalatok alapján. A kutatás során a témakörhöz kapcsolódó szakirodalom széleskörű feldolgozását követően kvalitatív módszerrel készült nemzetközi kutatások eredményeinek szintetizálásával született egy háromtényezős dinamikus modell a kockázati tőke értékteremtésének forrásairól, amit a primer kutatás eredményeként feldolgozott magyarországi esettanulmányok is alátámasztottak. Ezt követően az Egyesült Államok, Európa, Kelet-Közép-Európa és Magyarország kockázatitőke-iparágához kapcsolódó szekunder forrásokból származó statisztikai adatok összehasonlító elemzésére került sor, kvantitatív módszer segítségével. A kutatás fő megállapításai a következők: 1. tézis: A kockázatitőke-befektetések értékteremtésének forrásai – a nemzetközi tapasztalatok és a magyarországi esettanulmányok tanulságai alapján készített háromtényezős dinamikus modell szerint – egyrészről a kockázati tőkések speciális (befektetési, iparági és vállalkozói/vezetői) tudása (competence), amely kiegészíti a menedzsment kompetenciáit. Emellett a kockázati tőkések által biztosított tőke (capital) lehetővé teszi az értékteremtést az érdekeket harmonizáló, kölcsönös érdekeltséget teremtő tulajdonosi struktúra és nagyösszegű tőkeinjekció által. A tudás és a tőke értékteremtő mechanizmusai csak a befektetők és a vállalat együttműködése (cooperation) esetén érvényesülnek. A kockázati tőkés értékteremtő tevékenysége segíti a nagy növekedési potenciállal rendelkező portfoliócégek kiválasztását, növekedésének menedzselését és a hozzáadott érték realizálását, vagyis áthatja az egész befektetési folyamatot, melynek eredményeként a befektető értékteremtésének forrásai is gyarapszanak. Az értékteremtő mechanizmusok katalizátorként működnek, a befektetés földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül érvényesülnek, és hozzájárulnak a strukturális tényezők (alap méret, ügylet méret, földrajzi fókusz, iparági fókusz) fejlődéséhez. 2. tézis: A kockázati tőke klasszikus, innovációt előmozdító funkciója az USA-ban továbbra is kifejti gazdaságélénkítő hatását. A befektetések reális vállalatértékelések és szigorú kiválasztási módszerek mellett jönnek létre, elsősorban a nagy növekedési potenciállal rendelkező expanzív ügyletekre koncentrálva. A klasszikus kockázati tőke ágazaton belüli relatív súlyának csökkenése elsősorban a kivásárlások elszaporodása miatt következett be, és nem jelenti a klasszikus kockázatitőke-befektetések értékének abszolút értéken számított csökkenését. Európában ezzel szemben a klasszikus kockázati tőke gazdaságélénkítő hatása csak mérsékelten érvényesül, az alacsony számú intézményi befektető, a relatíve alacsony kockázatvállalási hajlandóság, a helyi ismeretekkel rendelkező, szakmailag tapasztalt befektetői réteg hiánya, az alapok nem megfelelő mérete, a kockázathoz képest alacsony hozamok és a tőzsdei úton történő kiszállás korlátozott lehetősége miatt. Magyarországon a klasszikus kockázati tőke a korai fázisok finanszírozását nem, az expanzív finanszírozást pedig korlátozottan segíti, mivel az Európában tapasztalt strukturális problémák fokozottan jelentkeznek. 3. tézis: A kockázati tőke az USA-ban, Európában, Kelet-Közép-Európában és Magyarországon egyaránt, elsősorban érett cégek nagy értékű tőkeáttételes kivásárlása útján segíti a vállalkozásokat. A kivásárlások elterjedése együtt jár az alapok tulajdonosi szerkezetének és befektetési stratégiájának globálissá válásával. Kelet-Közép-Európában és különösen Magyarországon a kockázati tőke gazdaságban betöltött magas súlyát és a kivásárlásokra koncentráló befektetési stratégiát elsősorban a regionális és részben a globális fókusszal rendelkező külföldi befektetők magatartása határozza meg, mivel a tőke túlnyomórészt külföldi forrásból származik és a jelenlévő alapok forrásszerkezetéhez magyarországi magánforrások kis mértékben járulnak hozzá. Summary of the Ph.D. thesis of Mrs. Becsky, Patrícia Nagy: The added and „removed” value of venture capital The main research focus of the Ph.D. thesis is how and where (in which sectors of the economy) the venture capital exerts its value creating effect based on international and Hungarian experiences. During my research, following the comprehensive process of the relevant literature, a three-dimensional dynamic model has been developed about the sources of value creation by venture capital based on a synthesis of the results of international qualitative research, whose main findings were confirmed by Hungarian case studies as well. These case studies are the primary research results of this thesis. This part is followed by an analysis of statistical data on the venture capital industry of the USA, Europe, East and Middle Europe, and Hungary, which were comparatively analyzed by the help of quantitative methods. The main conclusions of the research include: Thesis 1: The sources of the value creation by venture capital investments – based on a three-dimension model developed from international experiences and case studies from Hungary – are the following: Special competences (in investment, industry, and entrepreneurship/management) of venture capitalists, which completes the competences of the management. Besides, the capital provided by venture capitalists improves the value creation by a ownership structure harmonizing interests and creating mutual interests, and by a large capital injection. The value creating mechanisms of knowledge and capital are conditional on the cooperation of investors, and company. The value creating activity of venture capitalist promotes the selection of portfolio companies with large growth potential, the management of their growth, and the production of value added, i.e. it influences the whole investment process resulting in an improvement of the sources of value creation of the investor. The value creating mechanisms work as catalysts, they are valid independently on the geographic situation of the investment, and contribute to the development of structural factors (fund size, business size, geographic focus, industrial focus). Thesis 2: The classical, innovation facilitating function of venture capital is still having a stimulating effect on the US economy. Investment decisions are made based on strict company evaluations and selection methods, with a primary focus on the expanding businesses with large growth potential. The relative reduction of the weight of classical venture capital within this sector is primarily the result of the increase of the number of buyouts, but it does not mean the a reduction in the value of classic venture capital investments. In Europe, on the other hand, growth stimulating effect of classical venture capital is only slightly traceable due to the small number of institutional investors, the relatively low willingness to take risk, the lack of local investors with the required professional experience, the small size of funds, the small profits relative to the risk, and limited possibilities of exiting the market by stock exchanges. In Hungary the classical venture capital does not finance the early phases, while supports expansive financing in a limited way since the same structural problems as in Europe are present here even more. Thesis 3: Venture capital supports ventures mainly by buyouts of mature companies with high-value capital leverage in the USA, Europe, East and Middle Europe, and Hungary. The increase in the number of buyouts takes place in conjunction with ownership structures of funds and investment strategies becoming global. In East and Middle Europe, and especially in Hungary, the high weight of venture capital in the economy, and the investment strategies focusing on buyouts are attributable to the behaviour of foreign investors having mainly regional, and partly global objectives since most of the capital originates from foreign resources and while the Hungarian private resources has just a small contribution to the resource structure of existing funds.
Korlátozottan hozzáférhető
A fejlődés új paradigmája: elmélet és gyakorlat
(2008) Ricz, Judit; Csaba, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar--
-
Korlátozottan hozzáférhető
A fejlődés új paradigmája: elmélet és gyakorlat
(2008) Ricz, Judit; Csaba, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar --
From the beginnings during my studies, and later during my research I was always especially interested in the problems of developing countries. I wrote my master thesis at the Faculty of Economics and Business Administration of the University of Debrecen (DE KTK) about the debt crisis in developing countries, and the trials of its solution in 2001 with the supervision of István MUSTÓ. After graduating I took part in the postgraduate course of the Institute of Regional Sciences / Regional Planning at the University of Karlsruhe in Germany. This course was international (with 80% of the students coming form developing countries) and interdisciplinary (due to the characteristics of the discipline and the courses taught). In 2004 I started with my doctoral research and teaching activities also with emphasis on development economics at the Department of World Economy and International Relations at the DE KTK. Among others I prepared, introduced and taught two new courses at the department: Global Problems and Economic Development was a specialisation course in English, and Globalisation Processes was held in Hungarian. Thanks to the invitation of my supervisor, Prof. László CSABA I took part on the doctoral course The New Political Economy of Development in the winter trimester 2006/07 of the Central European University. My doctoral thesis profited invaluable of the added value of the lectures and readings of this course, as well as that of the discussions raised among the participants. During the doctoral research period I participated on national and international conferences, and these professional meetings all contributed to the final limitation of my research topic as well as to the final form of the thesis. The Southern Engines of Growth UNU WIDER2 conference held in September 2007 is especially to emphasize. It gave me the possibility to learn the newest results of international research in development economics from first hand and provided me not just with useful knowledge but also with motivation for further research. I was further motivated by the fact, that in the Hungarian literature the newest results if the international research of development economics hardly or incompletely appeared. According to this I tried to document my doctoral research with own publications, which can be seen on numerous book reviews and scientific articles written in the last three years.A fejlődés a kezdetek óta a társadalomtudományok és különösképpen a közgazdaságtan központi kérdése volt. A „nemzetek jólétének” tudományos vizsgálata Adam Smith-ig nyúlik vissza, aki 1776-ban publikált fő művében (1940/1776) a gazdasági növekedést meghatározó tényezőket, valamint a társadalmi jólétet kutatta. Több mint két évszázaddal később Robert Lucas India gazdasági fejlődését kutatva megállapította, hogy ha ”… az ember egyszer elkezd gondolkodni ezen [gazdasági fejlődést érintő] kérdések emberi jólétre vonatkozó következményein, akkor utána már nehéz bármi másra gondolni…” (Lucas, 1988:5). Bár a fejlődés tudományos felfogása alapjaiban megváltozott a kezdetek óta, a gazdaságok fejlődési folyamatának értelmezése napjainkban is az egyik központi témája a modern közgazdaságtannak. Disszertációnkban azonban ennél szűkebb keretek között, konkrétan fejlődés-gazdaságtani megközelítést alkalmazva vizsgálódunk. Ez a tudományág, a fejlődés-gazdaságtan (development economics) kialakulása óta a fejlődést állította vizsgálatai középpontjába, és a társadalmi relevancia mellett kimondott célja volt, hogy gazdaságpolitikai döntések hátteréül is szolgáljon. Alkalmazott tudományág révén egyértelmű, hogy az elméletek és a gyakorlati kísérletek, tapasztalatok közötti oda-visszahatások következtében hullámvölgyek és –hegyek jellemzik a fejlődés-gazdaságtan történelmét. De állításunk szerint annak létjogosultsága töretlen, sőt mind a tartalmi, mind a területi relevancia szélesebb ma, mint volt bő félévszázaddal ezelőtt. Ezen állításunk alátámasztásához felvázoljuk a napjainkban érvényes fejlődés-gazdaságtani paradigmát, majd azt alkalmazzuk egy gyakorlati problémára, az urbanizációs válságra, végül empirikusan teszteljük két ország, Brazília és Egyiptom esetére a megközelítésmódunkat. Zárásként az elméletekből és az esettanulmányokból adódó megállapításainkat az állam fejlődésben betöltött szerepvállalása tekintetében összegezzük. Elsőként bemutatjuk a fejlődés-gazdaságtani szakirodalom egy lehetséges rendszerezését, majd felvázoljuk mit értünk napjainkban fejlődés alatt, melyek a tudományág, és annak képviselői előtt álló nyitott kutatási kérdések. Első, viszonylag átfogó kutatási kérdésünk tehát arra vonatkozik, hogy milyen relevanciával rendelkezik napjainkban a fejlődés-gazdaságtani kutatási irány, mi jelenti napjaink paradigmáját a fejlődés tekintetében, és mi következik mindebből az állami szerepvállalás tükrében. Látni fogjuk, hogy kérdés első része inkább speciálisan hazai aktualitással rendelkezik, míg a második és harmadik része a kérdésnek a nemzetközi irodalomban is releváns kutatási „puzzle”-t jelent.
Korlátozottan hozzáférhető
A kockázati tőke hozzáadott és „elvett” értéke
(2008) Becskyné Nagy, Patrícia; Karsai, Judit; Nagy , Patrícia; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar --
The main research focus of the Ph.D. thesis is how and where (in which sectors of the economy) the venture capital exerts its value creating effect based on international and Hungarian experiences. During my research, following the comprehensive process of the relevant literature, a three-dimensional dynamic model has been developed about the sources of value creation by venture capital based on a synthesis of the results of international qualitative research, whose main findings were confirmed by Hungarian case studies as well. These case studies are the primary research results of this thesis. This part is followed by an analysis of statistical data on the venture capital industry of the USA, Europe, East and Middle Europe, and Hungary, which were comparatively analyzed by the help of quantitative methods. The main conclusions of the research include: Thesis 1: The sources of the value creation by venture capital investments – based on a three-dimension model developed from international experiences and case studies from Hungary – are the following: Special competences (in investment, industry, and entrepreneurship/management) of venture capitalists, which completes the competences of the management. Besides, the capital provided by venture capitalists improves the value creation by a ownership structure harmonizing interests and creating mutual interests, and by a large capital injection. The value creating mechanisms of knowledge and capital are conditional on the cooperation of investors, and company. The value creating activity of venture capitalist promotes the selection of portfolio companies with large growth potential, the management of their growth, and the production of value added, i.e. it influences the whole investment process resulting in an improvement of the sources of value creation of the investor. The value creating mechanisms work as catalysts, they are valid independently on the geographic situation of the investment, and contribute to the development of structural factors (fund size, business size, geographic focus, industrial focus). Thesis 2: The classical, innovation facilitating function of venture capital is still having a stimulating effect on the US economy. Investment decisions are made based on strict company evaluations and selection methods, with a primary focus on the expanding businesses with large growth potential. The relative reduction of the weight of classical venture capital within this sector is primarily the result of the increase of the number of buyouts, but it does not mean the a reduction in the value of classic venture capital investments. In Europe, on the other hand, growth stimulating effect of classical venture capital is only slightly traceable due to the small number of institutional investors, the relatively low willingness to take risk, the lack of local investors with the required professional experience, the small size of funds, the small profits relative to the risk, and limited possibilities of exiting the market by stock exchanges. In Hungary the classical venture capital does not finance the early phases, while supports expansive financing in a limited way since the same structural problems as in Europe are present here even more. Thesis 3: Venture capital supports ventures mainly by buyouts of mature companies with high-value capital leverage in the USA, Europe, East and Middle Europe, and Hungary. The increase in the number of buyouts takes place in conjunction with ownership structures of funds and investment strategies becoming global. In East and Middle Europe, and especially in Hungary, the high weight of venture capital in the economy, and the investment strategies focusing on buyouts are attributable to the behaviour of foreign investors having mainly regional, and partly global objectives since most of the capital originates from foreign resources and while the Hungarian private resources has just a small contribution to the resource structure of existing funds. A doktori disszertáció kutatási kérdése, hogy a kockázati tőke milyen módon (hogyan?) és a gazdaság milyen szektoraiban (hol?) fejti ki értékteremtő hatását a nemzetközi és magyar tapasztalatok alapján. A kutatás során a témakörhöz kapcsolódó szakirodalom széleskörű feldolgozását követően kvalitatív módszerrel készült nemzetközi kutatások eredményeinek szintetizálásával született egy háromtényezős dinamikus modell a kockázati tőke értékteremtésének forrásairól, amit a primer kutatás eredményeként feldolgozott magyarországi esettanulmányok is alátámasztottak. Ezt követően az Egyesült Államok, Európa, Kelet-Közép-Európa és Magyarország kockázatitőke-iparágához kapcsolódó szekunder forrásokból származó statisztikai adatok összehasonlító elemzésére került sor, kvantitatív módszer segítségével. A kutatás fő megállapításai a következők: 1. tézis: A kockázatitőke-befektetések értékteremtésének forrásai – a nemzetközi tapasztalatok és a magyarországi esettanulmányok tanulságai alapján készített háromtényezős dinamikus modell szerint – egyrészről a kockázati tőkések speciális (befektetési, iparági és vállalkozói/vezetői) tudása (competence), amely kiegészíti a menedzsment kompetenciáit. Emellett a kockázati tőkések által biztosított tőke (capital) lehetővé teszi az értékteremtést az érdekeket harmonizáló, kölcsönös érdekeltséget teremtő tulajdonosi struktúra és nagyösszegű tőkeinjekció által. A tudás és a tőke értékteremtő mechanizmusai csak a befektetők és a vállalat együttműködése (cooperation) esetén érvényesülnek. A kockázati tőkés értékteremtő tevékenysége segíti a nagy növekedési potenciállal rendelkező portfoliócégek kiválasztását, növekedésének menedzselését és a hozzáadott érték realizálását, vagyis áthatja az egész befektetési folyamatot, melynek eredményeként a befektető értékteremtésének forrásai is gyarapszanak. Az értékteremtő mechanizmusok katalizátorként működnek, a befektetés földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül érvényesülnek, és hozzájárulnak a strukturális tényezők (alap méret, ügylet méret, földrajzi fókusz, iparági fókusz) fejlődéséhez. 2. tézis: A kockázati tőke klasszikus, innovációt előmozdító funkciója az USA-ban továbbra is kifejti gazdaságélénkítő hatását. A befektetések reális vállalatértékelések és szigorú kiválasztási módszerek mellett jönnek létre, elsősorban a nagy növekedési potenciállal rendelkező expanzív ügyletekre koncentrálva. A klasszikus kockázati tőke ágazaton belüli relatív súlyának csökkenése elsősorban a kivásárlások elszaporodása miatt következett be, és nem jelenti a klasszikus kockázatitőke-befektetések értékének abszolút értéken számított csökkenését. Európában ezzel szemben a klasszikus kockázati tőke gazdaságélénkítő hatása csak mérsékelten érvényesül, az alacsony számú intézményi befektető, a relatíve alacsony kockázatvállalási hajlandóság, a helyi ismeretekkel rendelkező, szakmailag tapasztalt befektetői réteg hiánya, az alapok nem megfelelő mérete, a kockázathoz képest alacsony hozamok és a tőzsdei úton történő kiszállás korlátozott lehetősége miatt. Magyarországon a klasszikus kockázati tőke a korai fázisok finanszírozását nem, az expanzív finanszírozást pedig korlátozottan segíti, mivel az Európában tapasztalt strukturális problémák fokozottan jelentkeznek. 3. tézis: A kockázati tőke az USA-ban, Európában, Kelet-Közép-Európában és Magyarországon egyaránt, elsősorban érett cégek nagy értékű tőkeáttételes kivásárlása útján segíti a vállalkozásokat. A kivásárlások elterjedése együtt jár az alapok tulajdonosi szerkezetének és befektetési stratégiájának globálissá válásával. Kelet-Közép-Európában és különösen Magyarországon a kockázati tőke gazdaságban betöltött magas súlyát és a kivásárlásokra koncentráló befektetési stratégiát elsősorban a regionális és részben a globális fókusszal rendelkező külföldi befektetők magatartása határozza meg, mivel a tőke túlnyomórészt külföldi forrásból származik és a jelenlévő alapok forrásszerkezetéhez magyarországi magánforrások kis mértékben járulnak hozzá.
Korlátozottan hozzáférhető
Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon
(2009) Nagy, Balázs; Szanyi, Miklós; Gulácsi, László; Közgazdaságtudományok doktori iskola
A doktori értekezés azokat a kérdéseket veszi sorra, amelyek Magyarországon az egészségügyi forrásallokációnál használatos fejkvóta fejlesztéséhez használt kockázatkiigazítási módszerek alkalmazása során jelentkeznek. A már használt külföldi és magyarországi fejkvótás forrásallokációs módszerek vizsgálata mellett alapvető kérdésként fogalmazódik meg a fejkvóta kialakítási feltételeinek rendszerszerű áttekintése és a gyakorlati alkalmazás körülményeinek elemzése. Ez egyrészt a területen rendelkezésre álló tudományos ismeretek részletes feldolgozását és magyarországi kontextusban történő értelmezését jelenti; másrészt a kockázatkiigazítási módszerrel meghatározható új, a várható egészségügyi szükségleteket leíró jellemzők gyakorlati vizsgálatát foglalja magába. Kutatási eredményeim azt mutatják, hogy az egészségügyi forrásallokáció elméleti áttekintése során definiált célok – hatékonyság és méltányosság – jól meghatározhatók és pontos értelmezésüknek nincs (elvi) akadálya Magyarországon. Javaslatot is tettem ezeknek a céloknak a definiálására. A kutatás arra is rávilágított, hogy a kockázatkiigazítás elvégzéséhez szükséges gyakorlati feltételek is rendelkezésre állnak Magyarországon. Az adatok mennyisége és minősége számos egyébként nálunk fejlettebb országnál kedvezőbb lehetőségeket kínál, és a kockázatkiigazítás módszertani szabályainak betartásával a döntéshozók által definiált forrásallokációs célok elérhetők. A magyar egészségügyi ellátási adatokon végzett elemzések demonstrálták, hogy az irodalmi áttekintés alapján javasolt fejkvóta fejlesztési irányok közül az egészség-modellek (COPD és művesekezeltek modelljei) fejlesztése a gyakorlatban is megvalósítható. Ugyanakkor számos olyan szempontra is rávilágítottak, melyek vizsgálata nélkül hibás döntések hozhatók a kockázatkiigazítás során. Összességében az elméleti áttekintés és a gyakorlati elemzések szintézisével a kutatás elején megfogalmazott általános kérdésre több megvilágításból is sikerült választ kapni. The thesis examines questions that arise when developing health care capitation payment with the method of risk adjustment. A systematic review of fundamental resource allocation goals, an analysis of international and Hungarian capitation techniques, and the examination of Hungarian application possibilities are demonstrated. On the one hand, this covers the review of the available scientific evidence and the interpretation of this evidence to the Hungarian context. On the other hand it incorporates the exploration of risk adjustment techniques and health care characteristics that sufficiently describe health care needs  in order to develop capitation payment formulae. The main results of the research prove that in Hungary there are suitable conditions for the improvement of capitation based resource allocation with the method of risk adjustment. Based on the review of the literature, resource allocation goals (equity and efficiency) can be well defined and these goals are interpretable to the Hungarian context. To help define resource allocation goals recommendations were made, as well. The empirical research proved that the conditions for the practical use of risk adjustment are also satisfactory. The quality and the quantity of data offer good (or even better) conditions in comparison to other developed countries. Health based risk adjustment methods for COPD and dialysis patients have been tested and resource allocation goals were proved to be achieved through the improvement of the capitation formula. An important finding was also that without following a definite set of methodological rules and completing certain model building criteria, the results could lead to wrong resource allocation decisions. The literature review and the empirical analyses answered the research questions of the thesis from a variety of perspectives and offered solutions for the application of risk adjustment in Hungary in numerous ways.
Korlátozottan hozzáférhető
Az Európai Unió regionális politikájának céljai és eredménye
(2009) Trón, Zsuzsanna; Süli-Zakar, István; Trón, Zsuzsanna; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar --
A dolgozat központi problémája (kutatási kérdése), hogy hogyan tekintsünk az Európai Unió regionális politikájára a közgazdasági elméletek szemszögéből. Az egyes elméleti iskolák eszköztárával hogyan vizsgálhatunk meg olyan kérdéseket, mint hogy van-e az uniós fejlesztési pénzeknek növekedésgeneráló hatása, valamint hogy elérik-e az Unió által deklarált azon célt, hogy csökkentsék a társadalmi, gazdasági és területi különbségeket, és mindez milyen feltételek esetén következik be a legnagyobb valószínűséggel. Ezekre a kérdésekre alapvetően a kritikai irodalomfeltárás módszerén keresztül keresi a válaszokat a szerző, és illusztrációként Görögországot használta, hogy a felmerült feltételek érvényesülését szemléltesse.The central problem of the doctoral dissertation (its research question) is how to look at the regional policy of the European Union with regard to the economic theories. Given the tools of special economic models how we can investigate questions like: Does the financial support from the European Union generate large growth surplus? or To what extent those objectives of the European Union to reduce social, economic and spatial disparities have been attained? and Which conditions should be given to reduce these disparities? Answering such questions the author used the method of critical literature review and Greece as an illustration where the conditions discussed were mostly realised.
Korlátozottan hozzáférhető
Divergent dynamics of transformation: The role of the European Union
(2009) Sigér, Márta Fruzsina; Csaba, László; Sigér, Márta Fruzsina; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar --
A dolgozat célja, hogy megvizsgálja, egyes országok miért lesznek az európaizáció élenjárói, míg mások lemaradók. Egyes országok miért ragadják meg alkalmat, és csatlakoznak az Európai Unióhoz, míg mások nem. A végsı kimenet mindig a külsı és belsı tényezık egymásra hatásának az eredménye. A második fejtörést okozó kérdés, hogy mely feltételek a maghatározóbbak? Mi a külsı és belsı tényezık „jó keveréke”, amely sikeres európaizációhoz vezet? A dolgozat fı következtetései: (1) A sikeres európaizációhoz nélkülözhetetlen a belsı elkötelezettség, csakúgy, mint a külsı nyomás. A külsı impulzus képes a hazai struktúrákat és folyamatokat új kontextusba helyezni, s kimozdítani a holtpontról. Egy ország válaszadási kapacitása a politikai elit akaratától és elhatározottságától függ. Az elit pedig olyan változások mellett kötelezi el magát, amelynek költsége alacsonyabb az elit számára. (2) A gazdasági, politika és társadalmi struktúrákban a nemegyezés önmagában nem vált ki alkalmazkodási nyomást, csak ha észlelik és tudomásul veszik. (3) Az európaizációs hatás jelenléte kikerülhetetlen; az európaizációs nyomás alatt álló országoknak számolniuk kell vele, akár pozitív, akár negatív válaszadás mellett döntenek. Az európaizációs nyomás a belsı válasz hiánya esetén sem bizonyul hatástalannak. Az európaizáció ezen indirekt formája változó hatékonyságú, sokszor épp a szándékolt hatás ellenkezıje. (4) A kezdeti feltételek egy csoportja „korrigálható” gazdaságpolitikai döntésekkel. Az intézmények ezen (jobbára formális) szintjén a hatalmon lévı politikai elit képes az útfüggıség és a kezdeti feltételek felülírására. (5) Az idızítés alapvetı fontosságú. A meghívott országnak nem mindig van lehetıség eldönteni, mikor fogadja el a meghívást. Ha egyszer nem használták ki a lehetıséget, kétséges, hogy mikor adódik a következı, mivel az Európai Unió preferenciái változhatnak az idık folyamán. (6) A háború számít a gazdasági, politika és intézményi folyamatokban. Egy fegyveres konfliktus és következményei alapjaiban megváltoztatják a társadalom szabályait; speciális feltételeket teremtenek, ahol a kivételbıl szabály lesz. A háború vége nem feltétlen jelenti a speciális idıszak végét, mert a gazdasági, politika és intézményi dinamikákban útfüggıséget hozhat létre.This paper aims to examine why some countries are frontrunners in Europeanization and others lagging behind. Why some countries grasp the opportunity to join the European Union and others do not. The final outcome is always the result of an interaction between external and internal factors. The second puzzling question is which conditions play more determinant role. What is the “good mixture” of external and internal factors that result in successful Europeanization? The main findings of the paper: (1) In order to reach successful Europeanization, internal conviction is inevitable. Just like external pressure. The impulse from outside is able to put domestic processes and structures into new context, and move them out from dead-lock. The responsive capacity of a country depends on the will and determination of the political elite. The political elite will commit themselves to changes only if its costs are lower than its benefits for the elite. (2) Misfit in itself does not induce adaptation pressure in economic, political and social structures unless the misfit is perceived and acknowledged. (3) The presence of Europeanization impact is inevitable; the countries under Europeanization pressure have to count with it whether they choose positive or negative respond. Europeanization pressure does not appear ineffective even in the absence of internal response. This indirect Europeanization impact possesses different degree of efficiency, sometimes even opposite to the intended impact. (4) A set of initial conditions may be “corrected” by policy decisions. Concerning this level of (mostly formal) institutions, the will of the prevailing political elite is able to overwrite path dependence and initial conditions. (5) Timing is fundamental. The invited country may not have the chance to decide when it prefers to accept the invitation. Once the possibility was not utilized, it is doubtful when the next will come because the preferences of the European Union may change with time. (6) War matters for economic, political and institutional dynamics. An armed conflict changes fundamental rules of the society, creates special conditions, where the exception becomes the rule. The end of the war does not mean the end of this special period and it can create path dependence in economic, political and institutional dynamics.
Korlátozottan hozzáférhető
Az oktatatási sorting elmélet és empirikus tesztelésének problémái
(2009) Kun, András István; Losonczi, László; Polónyi, István; Kun, András; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar--
A disszertáció fókuszában az oktatási sorting (jelző és szűrő) elméletek empirikus tesztelésének problémái állnak. Szakirodalom-kutatásra, valamint szekunder és primer empirikus elemzésre támaszkodva a mellett érvel, hogy az emberi tőke versus sorting vita elméleti háttere, illetve a szakirodalomban domináns empirikus vizsgálatok között szakadék van, és nagyrészt ennek köszönhető az empirikus vizsgálatok több évtizede tartó inkonzisztens volta. A dolgozat elvégzi a sorting modellek és az emberi tőke modellek közti viszony tisztázását, mely kiindulópontja a létező tesztek kritikai vizsgálatának. Azonosít több olyan elméleti és gyakorlati szempontot, amelyek mentén sikeres tesztelési eljárások kidolgozására és lefolytatására van lehetőség. A doktori munka a már létező tesztek és eredményeik kritikai elemzése alapján meghatározza azokat a feltételeket, melyek szükségesek a sorting érvényességének empirikus vizsgálatához, és amelyek nem teljesülése okozta a korábbi vizsgálatok eredménytelenségét. Egy konkrét tesztelés eljárás esetében rámutat annak hibás hipotézisére és ennek javítására javaslatot tesz, melynek kipróbálása a primer vizsgálat során történik meg. A primer kutatás eredményei alapján állítható, hogy a vizsgált tesztelési eljárás a magyar munkapiaci viszonyok közt jelentős további megszorítások mellett lehet sikeres (ezeket a dolgozat azonosítja), de egyben bizonyításra kerül, hogy a javasolt változtatás működőképes. A primer kutatás alapján nem erősíthető meg és nem vethető el az oktatás tisztán információs szerepének jelenlétét állító hipotézis, de igazolható, hogy a kiválasztási eljárás és a végzettségi követelmény mint szűrő között statisztikailag is kimutatható kapcsolat van, melyet befolyásolnak bizonyos vállalat-specifikus és álláshely-specifikus tényezők, míg más tényezők befolyásoló szerepét a minta alapján el kellett vetni. A dolgozat kisebb eredményekkel járul hozzá az emberi erőforrás menedzsment empirikus irodalmához is. In the focus of the dissertation are the empirical testing problems of educational sorting (signaling and screening) theories. The doctoral study argues that the roots of this problems are in the gap between the theoretical background and the empirical works of the “human capital versus sorting debate”. The theoretical part of the dissertation clarifies the relation between human capital and sorting models of education in the context of testing. Based on the analysis of the theoretical literature and the existing tests, the conditions and characteristics of adequate tests of the empirical relevance sorting are identified. The dissertation develops a new testing method (by appropriately modifying an existing one) according to the conditions mentioned earlier. The new test is run on an own sample of vacancies in the private sector. The results of the primary research show that there is statistically significant relation between the relevance of education as a screening device and the validity of simultaneously used selection methods. This relation is affected by firm-specific and job-specific factors (some other factors do not seem to be relevant). Although the new test is proven to be operable, it is hindered by some idiosyncrasy (especially overeducation) of the Hungarian labour market, and the direct measurement of the relevance of sorting failed. The dissertation also has smaller achievements in human resource management.
Korlátozottan hozzáférhető
Az Európai Unió regionális politikájának céljai és eredménye
(2009) Trón, Zsuzsanna; Süli-Zakar, István; Trón, Zsuzsanna; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar -- Doktori Iskola
A dolgozat központi problémája (kutatási kérdése), hogy hogyan tekintsünk az Európai Unió regionális politikájára a közgazdasági elméletek szemszögéből. Az egyes elméleti iskolák eszköztárával hogyan vizsgálhatunk meg olyan kérdéseket, mint hogy van-e az uniós fejlesztési pénzeknek növekedésgeneráló hatása, valamint hogy elérik-e az Unió által deklarált azon célt, hogy csökkentsék a társadalmi, gazdasági és területi különbségeket, és mindez milyen feltételek esetén következik be a legnagyobb valószínűséggel. Ezekre a kérdésekre alapvetően a kritikai irodalomfeltárás módszerén keresztül keresi a válaszokat a szerző, és illusztrációként Görögországot használta, hogy a felmerült feltételek érvényesülését szemléltesse. The central problem of the doctoral dissertation (its research question) is how to look at the regional policy of the European Union with regard to the economic theories. Given the tools of special economic models how we can investigate questions like: Does the financial support from the European Union generate large growth surplus? or To what extent those objectives of the European Union to reduce social, economic and spatial disparities have been attained? and Which conditions should be given to reduce these disparities? Answering such questions the author used the method of critical literature review and Greece as an illustration where the conditions discussed were mostly realised.
Korlátozottan hozzáférhető
Divergent Dynamics of Transformation: The role of the European Union
(2009) Sigér, Márta Fruzsina; Csaba, László; Sigér, Márta Fruzsina; Közgazdaságtudományok doktori iskola
A dolgozat célja, hogy megvizsgálja, egyes országok miért lesznek az európaizáció élenjárói, míg mások lemaradók. Egyes országok miért ragadják meg alkalmat, és csatlakoznak az Európai Unióhoz, míg mások nem. A végsı kimenet mindig a külsı és belsı tényezık egymásra hatásának az eredménye. A második fejtörést okozó kérdés, hogy mely feltételek a maghatározóbbak? Mi a külsı és belsı tényezık „jó keveréke”, amely sikeres európaizációhoz vezet? A dolgozat fı következtetései: (1) A sikeres európaizációhoz nélkülözhetetlen a belsı elkötelezettség, csakúgy, mint a külsı nyomás. A külsı impulzus képes a hazai struktúrákat és folyamatokat új kontextusba helyezni, s kimozdítani a holtpontról. Egy ország válaszadási kapacitása a politikai elit akaratától és elhatározottságától függ. Az elit pedig olyan változások mellett kötelezi el magát, amelynek költsége alacsonyabb az elit számára. (2) A gazdasági, politika és társadalmi struktúrákban a nemegyezés önmagában nem vált ki alkalmazkodási nyomást, csak ha észlelik és tudomásul veszik. (3) Az európaizációs hatás jelenléte kikerülhetetlen; az európaizációs nyomás alatt álló országoknak számolniuk kell vele, akár pozitív, akár negatív válaszadás mellett döntenek. Az európaizációs nyomás a belsı válasz hiánya esetén sem bizonyul hatástalannak. Az európaizáció ezen indirekt formája változó hatékonyságú, sokszor épp a szándékolt hatás ellenkezıje. (4) A kezdeti feltételek egy csoportja „korrigálható” gazdaságpolitikai döntésekkel. Az intézmények ezen (jobbára formális) szintjén a hatalmon lévı politikai elit képes az útfüggıség és a kezdeti feltételek felülírására. (5) Az idızítés alapvetı fontosságú. A meghívott országnak nem mindig van lehetıség eldönteni, mikor fogadja el a meghívást. Ha egyszer nem használták ki a lehetıséget, kétséges, hogy mikor adódik a következı, mivel az Európai Unió preferenciái változhatnak az idık folyamán. (6) A háború számít a gazdasági, politika és intézményi folyamatokban. Egy fegyveres konfliktus és következményei alapjaiban megváltoztatják a társadalom szabályait; speciális feltételeket teremtenek, ahol a kivételbıl szabály lesz. A háború vége nem feltétlen jelenti a speciális idıszak végét, mert a gazdasági, politika és intézményi dinamikákban útfüggıséget hozhat létre.This paper aims to examine why some countries are frontrunners in Europeanization and others lagging behind. Why some countries grasp the opportunity to join the European Union and others do not. The final outcome is always the result of an interaction between external and internal factors. The second puzzling question is which conditions play more determinant role. What is the “good mixture” of external and internal factors that result in successful Europeanization? The main findings of the paper: (1) In order to reach successful Europeanization, internal conviction is inevitable. Just like external pressure. The impulse from outside is able to put domestic processes and structures into new context, and move them out from dead-lock. The responsive capacity of a country depends on the will and determination of the political elite. The political elite will commit themselves to changes only if its costs are lower than its benefits for the elite. (2) Misfit in itself does not induce adaptation pressure in economic, political and social structures unless the misfit is perceived and acknowledged. (3) The presence of Europeanization impact is inevitable; the countries under Europeanization pressure have to count with it whether they choose positive or negative respond. Europeanization pressure does not appear ineffective even in the absence of internal response. This indirect Europeanization impact possesses different degree of efficiency, sometimes even opposite to the intended impact. (4) A set of initial conditions may be “corrected” by policy decisions. Concerning this level of (mostly formal) institutions, the will of the prevailing political elite is able to overwrite path dependence and initial conditions. (5) Timing is fundamental. The invited country may not have the chance to decide when it prefers to accept the invitation. Once the possibility was not utilized, it is doubtful when the next will come because the preferences of the European Union may change with time. (6) War matters for economic, political and institutional dynamics. An armed conflict changes fundamental rules of the society, creates special conditions, where the exception becomes the rule. The end of the war does not mean the end of this special period and it can create path dependence in economic, political and institutional dynamics.
Korlátozottan hozzáférhető
A közösségi támogatások szerepe az egyenlőtlenségek csökkentésében
(2009) Vargáné Bosnyák, Ildikó; Süli-Zakar, István; Bosnyák, Ildikó; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar -- Közgazdaságtudományi Doktori Iskola
Disszertációmban a közösségi költségvetésből kifizetésre kerülő pénzügyi transzferek területi egyenlőtlenségre gyakorolt hatását, annak mérését, az eredményességet kiváltó tényezők meglétét vagy hiányának okait vizsgálom. Kutatási alapkérdésem arra irányul, hogy a közösségtől kapott támogatások mennyiben járulnak hozzá egy-egy tagállam gazdaságának növekedéséhez, valamint a területi, társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkenéséhez. A széles körű hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintését követően Írország, Görögország és Magyarország gyakorlatának vizsgálata szolgált az empirikus kutatás alapjául. A dolgozat új tudományos eredményeit az esettanulmányokban megismertek és bemutatottak alapján megfogalmazott gazdaságpolitikai tények és ajánlások adják, amelyek nagy részét a hazai gyakorlattal vont párhuzamok, azonosságok tovább erősítenek.
Korlátozottan hozzáférhető
Az értékrend és életminőség összefüggései
(2009) Havasi, Virág; Lévai, Imre; Havasi, Virág; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar--
A dolgozat célja az érték- és életminőség kutatások összekapcsolása, az ingleharti érték kutatások és elemzések kibővítése, mélyítése. Az értekezés első részében tisztáztuk az általunk használt fogalmak jelentését (érték, kultúra, gazdaság, életminőség), megvizsgáltuk a kultúra és az értékek vizsgálatának módját a közgazdaságtanon belül, valamint az érték és életminőség kutatások főbb eredményeit. A saját empirikus kutatás alapján tett főbb megállapításaink: Az emberek értékrendjét a prefelnőtt korban megtapasztalt életminőségük határozza meg és nem csupán a szűk értelemben vett anyagi viszonyok, az életminőség materiális elemei. Emiatt egy országon belül jelentős értékrendi különbségek tapasztalhatók, akár nagyobbak, mint az országok közötti viszonylatban. A civil társadalmi tagság, a posztmaterialista értékorientáció, a nagyobb környezeti tudatosság együtt jár, és nagyobb boldogságérzettel párosul. Az anyagi viszonyaikkal azok az emberek elégedettebbek, akiknek a pénz nem túl fontos cél az életükben, mivel kisebb igényszintjük könnyebben kielégítést nyer. A többi értékterület esetén az elégedettség és a fontosság kapcsolata fordított. Azok az emberek elégedettebbek, akiknek az adott értékterület fontos. Ezen esetekben a teljesítmény eredménynövelő hatása erőteljesebb, mint a fontosság igényszint növelő hatása. A jövedelmi viszonyok kivételével mind az objektív, mind a szubjektív mutatók alkalmasak az életminőség mérésére, egymást helyettesítő módon, az egymással való szoros kapcsolatuk miatt. Az életminőség különböző dimenziói közötti összehasonlíthatóság az értékek bekapcsolásával oldható meg, mivel az átfogó boldogság azon részterületeken tapasztalt-érzékelt elégedettségtől függ különösen, amik relatíve fontosabbak az érintett egyénnek (csoportnak). Amennyiben egy mutatót szeretnénk szerkeszteni a különböző életminőségi dimenziók eredményeiből, a fontosságukkal kell súlyozni azokat. The topic of the thesis is the connection between the system of values and the quality of life. We wanted to know more about their inner structure and about how these two affect each other. In the first chapter we placed this research in the system of theories of social sciences and we also tried to clarify some of the concepts we used, such as economy, culture, value, quality of life. Having a look at the history of economic theories we identified a stream whose purpose among many others was to analyze values. We presented three different economic approaches to values and several theoretical notions concerning happiness and well-being, as well as the method of their measurement and the results of this research. The second chapter contains the hypothesis of our research and the applied methodology of it, which was a survey with questionnaries. The third and fourth chapters show the findings of our research and the fifth represents the scientific results of it. Our main conclusions are: The system of values of people are determined by the quality of life of their childhood. Because of this we can find big territorial differences within a country, even bigger than between countries. Although the system of values of gipsy people is a mixed one but it is not an obstacle to their integration, because the values necessary in a modern economy are favoured by them (the importance of work, the achievment motivation) Membership in the civil society, postmaterialist value orientation and bigger concern about the protection of environment and higher feeling of happiness go together. Those who don’t care much about money seem to be more satisfied with their financial situation, as their lower level of demand can be satisfied easier. But in the case of other value domains the direction of the connection is reverse: those who find a certain value domain important are more satisfied with it. They make more efforts in these value domains which leads to better results. This seems to be more important than the increasing demand caused by the importance. Except for financial conditions, the objective and subjective indicators are substitutively capable of measuring the QOL, because there are strong relations between them. The overall feeling of happiness depends mainly on the satisfaction experienced in those areas which are considered particularly important by the individuals or groups. The thesis ends with our conclusions and suggestions of economic policy.

Böngészés

Közgazdaságtudományok Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés

Találat egy oldalon

Rendezési lehetőségek