Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A folyóirat a DE-journals platformon keresztül jelenik meg és a https://ojs.lib.unideb.hu/gygk címen érhető el.
Köszöntő
Köszöntöm az Olvasót, aki a kezében tartja az MTA Agrártudományok Osztálya legújabb tudományos testületének, a Gyepgazdálkodási Bizottságnak folyóiratát. A legeltetéses állattartás az emberiség történelme során mindig alapvetően fontos volt az élelmiszer biztosításában. Ismereteink és újabb tapasztalataink szerint az utóbbi 2 évszázadban egyre távolodtunk a legelőgazdálkodás lehetőségeinek kihasználásától. Ezért szükséges a legelőgazdálkodásunk multidiszciplináris megközelítésű újragondolása.
Ezt a kényszerítő helyzetet érzékelte a hazai legelőgazdálkodás szerény számú tagból álló csoportja és kereste a megoldást. A legelőgazdálkodáson alapuló élelmiszertermelésnek szétágazó társadalmi, területfejlesztési következményei is lesznek; mindenekelőtt több legeltető állattenyésztő, takarmányos, botanikus, környezet- és természetvédő, műszaki szakember, ökonómus csatlakozott a legelősökhöz, aminek következtében tevékenységük színesebbé, élénkebbé és eredményesebbé vált.
A legelők sajátos értékét a nagy élettani hatású gyógy-, mézelő-, ízesítő növények adják meg, amelyeken kialakult a legelőállatok serege és amelyeket genetikai kódjuk szerint legelve fogyasztják. A természetes legelő növényzetének ásványianyag- és aminósavösszetétele változatos, 70-80%-kal meghaladja a szántón termesztett monokultúráét, szükségtelen a premix-adalék, mert élettani kötésben található a vegyes növényzetben minden szükséges hatóanyag. Ezért 2 ezer km távolságra is elhajtották nevelt állatok csordáit, nyájait, kondáit és megérkezésükkor minőségi áruként vásárolták meg. Sok évszázadon keresztül a legelőn nevelt állatok biztosították az ország bevételének 65-75 %-át.
Legelőgazdálkodásunknak sajnos alapvető gondjai vannak. Mindenekelőtt nem szerveztek számukra tanintézetet a XIX. században és ez az örökség állandósult. Csak 1990-ben szervezték meg Gödöllőn az első gyepgazdálkodási tanszéket (V.I. javaslatára Dohy J. akkori rektorhelyettes döntése alapján). Ez azt is jelenti, hogy még sok pótolni és fejleszteni való. A Legelőseink mégis eredményesen tevékenykednek, mert az MTA Állatnemesítési, -tenyésztési és Takarmányozási Bizottság keretében előbb gyepgazdálkodási munkacsoportot hoztak létre, amely 2 éves eredményes tevékenység után albizottsággá fejlődött és újabb 4 év után az Agrártudományok Osztálya önálló Gyepgazdálkodási Bizottsággá minősítette.
A legelős szakmának nem volt sajtója, ami nagyon nehezítette eredméyneik közlését. Most megoldódott ez a gond is, a Gyepgazdálkodási Közlemények megjelenésével.
Bízunk abban, hogy a hazai és nemzetközi szakmai gárda szívesen fogadja Osztályunk legújabb bizottságának közleményeit, egyben kérjük és várjuk szíves észrevételeiket.
2003. Február Horn Péter
az MTA rendes tagja
Böngészés
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 256)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető 2018-19-ben végzett cönológia felmérés a tihanyi Belső-tó melletti magyar szürke szarvasmarha legelőn(2021-05-17) Mecséri, Gréta; Szabó-Szőllősi, TündeJelen vizsgálatunkat 2018 és 2019 között végeztük a Tihanyi félszigeten, a Belső-tótól délre eső gyepterületeken, melyeket egy sokéves felhagyott állapot után néhány évig kaszáltak, majd 2002-től máig folyamatosan szürkemarhával legeltettek. Fő kérdésünk a következő volt: az eltelt időszak alatt mennyire volt eredményes a legeltetés, természetközelivé vált-e a gyep? A területen az első cönológiai felvételek 1994-ben készültek, majd 2002-től (néhány év kihagyással) évente újra megtörténtek a vizsgálatok. Jelen munkában a 2018-19-es évek eredményeit tesszük közzé. A kvadrát minták elemzésekor igénybe a Raunkiaer-féle életforma-kategóriákat, a természetvédelmi értékkategóriákat (TVK), valamint a szociális magatartási formákat (SBT) alkalmaztuk. A cönológiai felvételek a legelő két különböző részén készültek: a felső (I), illetve az alsó (II) egyharmadában a területnek, amit az állatok pihenőhelyként használnak. Ily módon nem csak a lejtőhatás, hanem az igénybevétel intenzitásának vizsgálatára is lehetőség nyílt. Eredményeink alapján a legelő állatok folyamatos jelenléte stabilizálta a természetvédelmi szempontból értékes gyep fajösszetételét. A gyomfajok mennyisége az alsó szakaszon jelentősebb volt, a teljes fajszám viszont kisebb. A lejtő felső egyharmadában ez az érték már 50 fölé emelkedett. A pázsitfüvek relatív mennyisége is jelentősebbé vált, ami legeltetési szempontból is értékesebbé tette a gyepet. Dominánsként a kisebb termetű Festuca fajok jelentek meg, más gyepgazdálkodási szempontból fontos pázsitfű fajokkal együtt. A pillangósok fajszáma és borítása is jelentőssé vált. Eredményeink alapján a helyes természetvédelmi kezelési gyakorlat kulcsa a területen a megfelelő számú állattal történő legeltetés lehet, ami jelen esetben megvalósult.Tétel Szabadon hozzáférhető 2018-2019. évi görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) kísérlet produkciójának összehasonlítása(2021-05-29) Vojnich, Viktor József; Hüvelyk, Attila; Palkovics, András; Penksza, Károly; Pető, JuditKutatásunk célja, hogy a 2018-2019. évi szabadföldi görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) kísérlet eredményeit (beltartalmi értékek, hozam) összehasonlítsuk. A görögszéna a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó egyéves lágyszárú növény. Felhasználását tekintve többcélú gazdasági növény: házi- és gazdasági állatok takarmányozása, vadtakarmány, gyógynövény, fűszernövény. A vizsgált időszakban tápanyagutánpótlási kezelést állítottunk be, hogy növeljük a növény produkciós értékeit. A görögszéna gyomelnyomó képessége a kelést követő időszakban (1-3 hét) nagyon rossz, ezért vegyszeres gyomirtást kellett alkalmaznunk. A kísérlet ideje alatt a T. foenumgraecum állományt öntöztük. A növényt a magvetéstől számítva a 80-90. napon lekaszáltuk. A vizsgálatot Kecskeméten, a Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Bemutatókertben végeztük.Tétel Szabadon hozzáférhető Abrak-kiegészítés hatása húsmarhaborjak teljesítményére a legeltetési periódusban és az azt követő hízlalásban(2021-12-31) Scholz, Heiko; Fahr, Rolf-Dieter; Schäfer, Stephan; Stefler, JózsefA szerzők arra kerestek választ, hogy a húsmarhatartásban a bikaborjak kiegészítő abrakolása milyen hatással van a borjak növekedésére és a tehenek kondíciójára. Két egymást követő évben összesen 65 tehén + borjainak vizsgálatai alapján megállapították, hogy a kiegészítő abraketetésben részesült bikaborjak súlygyarapodása 7,4%-kal nőtt, mindehhez átlagosan 2,73 kg napi abrakfogyaszlás párosult. A választást követő hízlalásban nem volt különbség a korábban legelőn abrakolt, ill. abrak-kiegészítésben nem részesült borjak teljesítménye között. A borjak kiegészitö abrakolása nem befolyásolta a tehenek legeltetés alatti súlyváltozását és kondícióját.Tétel Szabadon hozzáférhető Adatok a tarlómagasság hatásának vizsgálatáról a szárazanyaghozamra és botanikai összetételre(2021-07-13) Török, Gábor; Szőr, Balázs; Kasperné Szél, Zsuzsanna; Béres, András; Tasi, JuliannaHazánkban jelenleg 758 ezer ha gyepet tartanak nyilván, melynek mintegy felén kaszálással vagy kaszálással is kerül sor a hasznosításra. A kaszálásos hasznosítás során biztosítják a kérődző állatállományok szálas takarmány igényének jelentős részét, a húshasznú szarvasmarhák és a juhok téli takarmányának szinte teljes mennyiségét. A természetvédelmi területek fenntartásában is kiemelt szerepe van a kaszálásos hasznosításnak. A gyep kaszálása esetén a hozamot több tényező is befolyásolja, mint például a növényállomány aktuális magassága, borítottsága, fenofázisa, és technológiai szempontból a kaszálás magassága, azaz a tarlómagasság. Annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen hatása van a tarlómagasságnak a hozamra és a növényállományra, kísérletet állítottunk be Gödöllőn, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének területén. A kísérletben 3 különböző és egy változó tarlómagasságot (4, 8 és 12 cm; 12ő8 cm) állapítottunk meg, és két különböző időpontban (bugahányás idején; június 15.-e után) kezdtük meg a hasznosítást. Minden kezelés esetén három növedék szárazanyaghozamát és növényállományát vizsgáltuk. Egyéves eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az alacsony – 4 cm-es – tarló szignifikánsan nagyobb éves szárazanyag mennyiséget hozott, mint a többi kezelés a hasznosítás idejétől függetlenül. A növényállomány szempontjából az alacsony tarló káros volt, a borítatlan részek mértéke elérte az 50%-ot. A bugahányás idején megkezdett hasznosítás esetén folyamatos volt a csökkenés, míg a másik esetén a második növedékben mértük a legalacsonyabb borítást minden kezelés esetén. A magasabb tarlónál (8, 12 cm) stabilabb volt a növényállomány, a borítatlan részek aránya kisebb intervallumban változott, amiből következik, hogy közel állandó volt a takarmányozási szempontból hasznos növények aránya is.Tétel Szabadon hozzáférhető akáclomb jelentősége a legeltetési idény megnyújtásában és a klímakárok mérséklésében(2018-12-31) Schieszl, Tamás; Tasi, Julianna; Póti, Péter; Halász, AndrásA legutolsó erdőtörvény módosítása óta szigorú feltételek mellett engedélyezett a szarvasmarha, ló illetve juh erdei legeltetése. A hazai erdők közül az akácosok kiemelt helyzetben vannak, mivel általában eleve gyenge termőképességű, homok talajokon fordulnak elő. A fehér akác ( Robinia pseudoacacia ) levele, illetve a fák között sarjadó pázsitfüvek kiváló kiegészítő takarmányt jelentenek a vegetációs időszak elején (március) és végén (szeptember). Szakaszos legeltetés esetén is jól illeszthető a legeltetési rendszerbe, így 2 hónappal hosszabbítható meg a legeltetési idény. A fehér akác levelének emészthetősége jóval gyengébb, mint a lucernáé. Ennek ellenére nem elhanyagolható, mivel bendő kitöltő szerepe van és a fák között egyéb, hasznos növényekhez is hozzájutnak a legelő állatok.Tétel Szabadon hozzáférhető Állati magterjesztés, kiemelten a vaddisznó (Sus scrofa) szerepe a növényzeti mintázatok kialakulásában – áttekintés(2021-07-07) Mráz, Benedek; Katona, KrisztiánA pollináció mellett a növényi szaporítóképletek terjesztése a növényi génáramlás egyik legfontosabb biztosítója. Az állatok általi magterjesztés (zoochoria) a hatékonysága és a terjesztési távolság nagysága miatt fontos szerepet tölt be a növényi génáramlásban. A terjesztett növények lehetnek számunkra, illetve az adott életközösség számára hasznosak, de nem kívánatosak is (például őshonos vs. idegenhonos fajok). Jelen irodalmi áttekintés célja képet adni az állati magterjesztés, kiemelten egy nagyhatású, és igen ellentmondásos megítélésű vadfajunk, a vaddisznó (Sus scrofa) magterjesztésének a növényzeti mintázatok alakításával betöltött ökológiai szerepéről, pozitív és negatív hatásairól. A téma természetvédelmi szempontból, illetve mindazon gazdálkodási ágazatok (erdő- és vadgazdálkodás, gyepgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés) szemszögéből is érdekes lehet, amelyek számára valamilyen módon jelentősek azok a lágyszárú és fásszárú növények, amelyeket a vaddisznók terjeszthetnek.Tétel Szabadon hozzáférhető Állatjóléti és állategészségügyi aktualitások a legeltető juhászatban(2021-10-28) Mucsi, ImreThis review paper presents an outlook on animal welfare measures and two potential sheep deceases with the objectives to assist sheep grazing farms in the region. Animal protection and welfare have been controlled by legal acts since 1978. Optimal animal keeping technologies, conditions of pain-free transport and slaughtering are described in specific acts and regulations, deviations from these conditions are fined. In the last decade special attention was paid to a couple of recent sheep deceases internationally: blue-tongue and scrapie. The scrapie, is not a recently recognized decease, but veterinary science turned towards it again as a consequence caused by the problem a cattle BSE decease. Fortunately, Hungary has been free from the scrapie for nearly 50 years. The bluetongue decease was taken to Hungary in 2008 from Western Europe with some imported animals. Strict animal health measures however made it possible for our country to get rid of this decease by now.Tétel Szabadon hozzáférhető Alulhasznosított gyep szén-dioxid kibocsátásának vizsgálata(2022-01-19) Varga, Krisztina; Csízi, IstvánClimate change-induced extreme changes are making phytomass yields of extensive grasslands in continental areas increasingly dependent on the season. This situation is exacerbated, inter alia, by the decline in grazing livestock production due to a lack of quality labour, and thus by an increase in the proportion of unused or under-utilised grassland. In our experiments, we have refined the effects of a decade of zero, mulch, mowing and meadow utilisation on carbon emissions, soil moisture and soil temperature during two different types of years. We found that zero tillage with accumulated duff in the absence of utilization had the highest carbon dioxide emission values in different years, even at lower soil moisture values. Our results confirm the fact that fallow grasslands can be considered a source of risk due to their increased greenhouse gas emissions.Tétel Szabadon hozzáférhető Animal welfare issues in grazing(2021-10-27) Gudaj, Rihárd; Komlósi, István; Brydl, EndreFrom the very beginning cattle was linked to the pastures and countryside. Development of the animal production and limited land resources pushed producers to keep cattle in places where they would be collected together. That solution helps to run breeding and husbandry procedures more efficiently. However, even with the support of genetics and management, modern agriculture faces problems related to indoor system. There is a dilemma among farmers to keep animals indoor or outdoor. In the following material attempt will be taken to analyse factors related to grazing and cattle welfare issues. This work will not only focus on Hungarian or European agriculture issues. Experiences and animal policies related to grazing cattle from different countries and regions of the world were also collected. Actions taken in one part of the world might be not applicable in another. However, it is still interesting to see how agricultural production affects nature resources and communities. There is the same background off all stories related to grazing cattle - sustainable development and particular lobby behind. Whether there is a farmer, holding, enterprise or animal welfare organisation. There is only a question if this is going to be more economical or ethical approach.Tétel Szabadon hozzáférhető anyai ösztön megnyilvánulásának etológiai vonatkozásai a Magyar Szürke szarvasmarha legeltetésekor(2021-05-29) Halász, András; Nagy, GézaMagyar Szürke szarvasmarha viselkedését 3 szezonon keresztül vizsgáltuk. A zavarástól mentes megfigyelés során az állatok természetes viselkedésformákat mutattak, melyek közül a táplálékfelvevő- és a szociális viselkedésjegyek fordultak elő a leggyakrabban. A fajta jó borjúnevelő képessége jól öröklődik, ezért anyai vonalnak kiváló. Ezt az anyai ösztönt, borjúnevelő képességet figyeltük meg természetes körülmények között a Hortobágyon. Megállapítottuk, hogy a szociális viselkedésformák közül a figyelés, a komfort-viselkedés (vakaródzás) és a szoptatás fordul elő a leggyakrabban.Tétel Szabadon hozzáférhető Arsenic accumulation in English Ryegrass ( Lolium perenne )(2024-01-01) Nagy, Dominik; Halász, AndrásArsenic contamination globally occurs in groundwater especially in deeper layers. Soil type, structure, water availability and land use both effect its concentration which varies between 10-170 µg/l. As more deep wells have been erected to access underground aquifers, arsenic accumulation became regular risk. Plants are in direct contact with groundwater therefore potential accumulators for heavy metals or metalloids. Through the food chain, both animals and humans are able to build up certain amount of metals and metal like salts. These elements accumulate in living tissues and may interrupt crucial physiological cycles (transcription, CO 2 -release). We focused on English ryegrass ( Lolium perenne ) because its known genome sequence and wide cultivar availability. This species is often used as optimal roughage for ruminants and horses. Also used as lab-plant because its fast germination rate.Tétel Szabadon hozzáférhető avar rövid életű keresztesvirágú (Brassicaceae) gyomfajok csírázásra gyakorolt hatása(2021-09-12) Miglécz, TamásRecruitment by seeds is essential both in vegetation dynamics and in supporting grassland biodiversity. Recruitment by seeds is feasible in suitable microsites from the seed rain and/or by establishment from persistent soil seed banks. Cessation of grassland management by grazing or mowing results in litter accumulation, which leads to the decrease of species richness by the decreased availability of open patches. Low amounts of litter are often beneficial, while high amounts of litter are detrimental for seed germination and seedling establishment of short-lived species. However, the magnitude of these effects on germination and seedling establishment in relation to litter and seed attributes are scarcely studied. This motivated us to design an indoor experiment to explore the effects of litter on seedling establishment. We germinated six short-lived Brassicaceae species ( Arabidopsis thaliana, Capsella bursa-pastoris, Descurainia sophia, Erophila verna, Lepidium campestre, and Lepidium perfoliatum ) with different seed mass under increasing litter cover. We found that both seed mass and litter had significant effect on germination and establishment of the sown species. Small-seeded species were significantly negatively affected by the 300 g/m2 and/or 600 g/m2 litter layers. No negative litter effect was detected for species with high seed masses (Lepidium spp.). No overall significant positive litter effect was found, although for most of the species; total seedling numbers was not the highest at the “bare soil” pots. Our results suggest that the effects of litter accumulation on the germination and establishment of short-lived species are less feasible in case of large-seeded species than on small-seeded ones.Tétel Szabadon hozzáférhető Balaton-felvidék (Badacsonytördemic, Balatoncsicsó) szarvasmarha-legelőinek természetvédelmi és a fajok relatív ökológiai szerinti értékelése(2021-06-30) Szabó, Gábor; Zimmermann, ZitaVizsgálatunkban két Balaton-felvidéki medencében található mintaterület (Badacsonytördemic és Balatoncsicsó) szarvasmarhalegelőit hasonlítottuk össze botanikai szempontok alapján. A két mintaterület főbb környezeti paramétereiben hasonló (növényzet, talaj, mikrodomborzat, stb.), azonban hasznosításuk eltér egymástól: Badacsonytördemicen magyar szürke szarvasmarhával, Balatoncsicsón pedig tejelő marhával végzik a legeltetést. A cönológiai felvételezést 6-6, egyenként 26 m hosszú lineáris transzszekt mentén végeztük, ezeken belül 5×5 cm-es mikrokvadrátokban jegyeztük fel az ott gyökerező növényfajokat. Ezeket az adatokat összesítve kaptuk meg a fajok előfordulási gyakoriságát az adott mintaterületen. Az adatok elemzésénél felhasználtuk a Borhidi-féle relatív ökológiai mutatók közül a WB és NB értéket, valamint a természetvédelmi értékkategóriákat. A természetvédelmi értékkategóriák szempontjából mindkét területen a természetes zavarástűrő fajok voltak többségben, arányuk a badacsonytördemici területen bizonyult a legmagasabbnak. A relatív talajvízigényt tekintve a szárazságtűrő fajok az összes mintaterületen gyakorlatilag hiányoztak, a legmagasabb az üde termőhelyet kedvelő és nedvességjelző fajok aránya volt. Relatív nitrogénigény szempontjából a mezofil fajok domináltak, az egyes mintaterületek között kisebb eltérések voltak tapasztalhatók.Tétel Szabadon hozzáférhető Balaton-parti legeltetéses állattartás tapasztalatai természetvédelmi szempontból(2021-12-31) Szabó, István; Bódis, Judit; Zentai, Kinga; Szekeres, RitaFenékpusztán, a Balaton egyik természetes állapotában megmaradt partszakaszán, 1999-ben magyar szürkemarha csorda került elhelyezésre idegenforgalmi és természetvédelmi kezelési szempontból. A három éves tapasztalatok alapján a magyar szürkemarha legelési sajátosságai, a legelőfű tér- és időbeli hozzáférhetőségének szabályozásával, gépi kaszálással és a védett fajok populációinak egyedi védelmével kiegészítve jól alkalmazhatók a tájgazdálkodási és természetvédelmi célok megvalósításában.Tétel Szabadon hozzáférhető Bevezető gondolatok a „Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében VI” konferenciához(2021-05-29) Verrasztó, ZoltánA fenntarthatóság igénye és megvalósítása a tájgazdálkodás - Előadás kivonat a Fenntartható fejlődés konferencia alapgondolatáhozTétel Szabadon hozzáférhető Bio komposztadagok hatása egy arid termőhelyű ősgyep első növedékének hozamaira(2018-12-31) Fernández, Daniel Díaz; Varga, Krisztina; Csízi, IstvánKísérletünk során, melyet 2015-17-ben a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetében folytattunk, kétféle komposztot teszteltünk az intézet juhtelepe melletti, alacsony termképesség[1], szolonyec talajon kialakult sgyepen. Mindkét komposzt on-farm anyagokból, mélyalmos tartásból származó trágyából készült, és engedélyezett Natura 2000 és AKG szabályozás alá es területen is, de míg az egyik adalékanyagoktól mentes natúr komposzt, a másik foszforral dúsított. Három dózist teszteltünk (10 t/ha, 20 t/ha, 30 t/ha) négy ismétlésben. Mintavétel után szárazanyagtartalom, nyersfehérje-tartalom és életfenntartó nettó energia tartalom került meghatározásra, melyekbl egységnyi területre vetített hozamot kalkuláltunk. Az eredmények azt mutatják, hogy minden kezelés szignifikánsan növelte a hozamot a kontrollhoz képest, st egyes esetekben majdhogynem meg is triplázta azt, habár az eltér minségi mutatók eltér dózist igényeltek a kimagasló hozam elérése érdekében. A két komposzt közötti különbség jól érzékelhet, de meg kell említeni, hogy a natúr komposzt is hatékonyan tudta növelni a hozamot, noha eredményessége elmaradt a foszforral dúsítottól. Eredményeinket összevetve a meteorológiai adatokkal, kiderült, hogy a sok csapadék növelni tudja a komposzt hatékonyságát, lévén elsegíti a benne található anyagok feltáródását. Eredményeinket alátámasztják a bvített talajvizsgálat eredményei is, melyek jelents foszfortartalékot mutatnak az E komposzttal kezelt parcellák feltalajában.Tétel Szabadon hozzáférhető Biomass of the sandy grasslands along the Danube(2021-10-12) Rácz, Brigitta; Fűrész, Attila; Péter, Norbert; Stilling, ferenc; Pajor, FerencFestuca taxa are important grassland species in the pannonian vegetation, and are defining members of it where conditions are too extreme for most plants. Based on grassland management surveys, habitats of narrow-leaved or small Festuca species are an indicator of poor productive capacity, but are important in terms of nature conservation. The significance of these grasslands are likely to be increasing in line with climate change and expanding dry habitats.Tétel Szabadon hozzáférhető Biomassza-fajgazdagság kapcsolatok vizsgálata szikes gyepekben és vizes élőhelyeken(2021-09-12) Tóth, KatalinFor an effective conservation and management in grasslands and wetlands it is essential to understand mechanisms sustaining biodiversity. Understanding biomass-species richness relationships is in the focus of recent scientific interest both from the agricultural and nature conservation point of view. We provided a detailed analysis of the relationship between major biomass components (total aboveground biomass and litter), and species richness along a long productivity gradient in grasslands and wetlands. We studied eight types of alkali and loess grasslands and five types of alkali wetlands in Hortobágy National Park, East-Hungary. We found that the relationship between total biomass and species richness can be described by humped-back curves both in grasslands and wetlands. was valid for the relation of total biomass and species richness. We detected the maximum of species richness at total biomass scores of 750 g/m2 in grasslands and at 2000 g/m2 in wetlands. Our results suggest that litter is one of the major factors controlling species richness in highly productive grasslands and wetlands.Tétel Szabadon hozzáférhető Botanical investigation of goats pastures on natural and replanted grasslands(2022-06-09) Stilling, Ferenc; Póti, Péter; Pajor, Ferenc; Hajnáczki, SándorThere are new challenges for global agriculture due to the changing circumstances in natural and economical world. Many professionals mentioned that our current agricultural methods not suitable to produce proper amount and quality foods. We have to change from the conventional farming to a sustainable agriculture to reach a well performing global agriculture what consist local viable agro systems. The organic farming as one type of sustainable agriculture, is a developing sector where the market and economical competition is growing. There is an opportunity to produce high quality food without additives in Hungary based on the climate, good quality soil as well traditional plant and animal species. The hungarian government set better balance between animal husbandry and arable farming as target and focusing on family farming and organic farming.Tétel Szabadon hozzáférhető Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálatok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha-legelőn(2021-10-28) Szentes, Szilárd; Tasi, Julianna0; Wichmann, Barnabás; Penksza, KárolySample areas can be found in the Tapolcai Basins. Phytosociological samples were collected: 32 ha grassland stand with low intensity grazing (under-grazed pasture), 38 ha overgrazed pasture, 34 ha meadow (hayfield) and the stand where animals drank. The areas were suitable for following up the changes of vegetation and production during the grazing season of the year. 5 replicates of 2×2 m phytosociological samples plots were examined on each grasslands according to the Braun- Blanquet method (1964) in April, May, June, August and September 2008. 118 Hungarian Grey Cattle were grazed on the pastures. 14 species were common in each saple areas, wich are dominant species of natural grassland associations ( Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia aespitose ) in the region. The overgrazed pasture had only low nutritive value and contained high number of weed species. About one month per year grazing time in the undergrazed area was not enough to achieve a better state of species diversity, although the forage production of the area remained high. The number of species and the 32 ha grassland was high (58) weeds was due to the high number of weeds, however the nutritive value of this grassland was poor. The species number of the hayfield was lower (31) than and grassland, however species composition was better and the nutritive was higher. It seemed that management was suitable and the hayfield.